Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1977. szeptember 25. Közös közlemény Kádár János jugoszláviai látogatásáról Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára — Jo- szip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívásá­ra — 1977. szeptember 22-től 24-ig baráti látogatásom a ju­goszláviai Bellyén tartózkodott. A látogatás során Kádár Já­nos és Joszip Broz Tito baráti, őszinte légkörben, a teljes és kölcsönös megértés szellemében megbeszéléseket folytatott. A megbeszéléseken részt vett: Magyar részről: Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Horn Gyu­la, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Halász Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete; Jugoszláv részről Sztevan Dó­ron jszki, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksé­gének alelnöke, a JKSZ KB el­nökségének tagja. Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB elnöksé­ge végrehajtó bizottságának re­szort-titkára, Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács al­elnöke, külügyminiszter, Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövetsége KB elnöke és Vito- mir Gasparovics, a Jugoszláv SZSZK budapesti nagykövete. A két fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kapcsolata és együtt­működése minden területen ered­ményesen fejlődik. Pozitívan ér­tékelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége kapcsola­tainak fejlődését. Megállapítot­ták: az együttműködés eddigi jelentős eredményei szilárd ala­pul szolgálnak ahhoz, hogy kap­csolataikat minden területen to­vábbfejlesszék. A két fél értékelése szerint az országaik közötti gazdasági együttműködés eredményes. Eh­hez hozzájárult az is. hogy elő­rehaladt az együttműködés az ipari kooperáció terén, valamint a magyarországi és a jugoszláviai gazdasági létesítmények építé­sében. Hangsúlyozták annak le­hetőségét és szükségességét, hogy az együttműködést korszerűbb formákkal és tartalommal tovább gazdagítsák. Rámutattak a Magyarországon élő horvát. szerb és szlovén, va­lamint a Jugoszláviában élő ma­gyar nemzetiség jelentőségére és szerepére a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődésében, a két ország népeinek közelítésében és együttműködésük erősítésében. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak e helyes el­vi nemzetiségi politika folytatá­sára, hogy még jobban érvénye­süljön a nemzetiségek pozitív szerepe és hozzájárulása a két szomszédos szocialista ország né­peinek kölcsönös megismerésé­hez és barátságának erősítéséhez. Hangoztatták készségüket, hogy a két ország népeinek érdeké­ben, a haladás és a világbéke szolgálatában továbbra is ösztö­nözni fogják a Magyar Népköz- társaság és a szocialista, el nem kötelezett Jugoszlávia, valamint az MSZMP és a JKSZ sokoldalú együttműködésének bővítését. Kapcsolataikat és együttműködé­süket a jövőben is az egyenjo­gúság, a függetlenség, a szuve­renitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek, vala­mint a szocialista építés külön­böző útjainak és a két ország nemzetközi helyzetének kölcsö­nös tiszteletben tartása alapján fejlesztik. Kádár János és Joszip Broz Tito áttekintette a nemzetközi helyzetet. Ügy értékelték, hogy további erőfeszítések szükségesek az enyhülési folyamat hatéko­nyabb kibontatkozását gátló problémák és akadályok elhárí­tására. A fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, a fejlődő országok problémáinak megoldása, a bel­ügyekbe való beavatkozás meg­akadályozása a világot ma fog­lalkozható legfontosabb kérdések közé tartoznak. Ezek megoldat­lansága, s a világ különböző ré­szein levő válsággócok és konf­liktusok nehezítik a nemzetközi enyhülés folyamatának előreha­ladását. Rendkívül fontos, hogy e problémák megoldásában va­lamennyi haladó és demokratikus erő érdemben részt vegyen. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte: a tartós béke, a biztonság, a sokoldalú nemzetkö­zi együttműködés szempontjából nagy jelentőségűek azok az erő­feszítések, amelyek arra irá­nyulnak, hogy a nemzetközi eny­hülés folyamata kiterjedjen az összes térségre, a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területé­re, s hogy a kulcsfontosságú nemzetközi problémákat megold­ják. Kádár János és Joszip Broz Tito hangsúlyozta az európai bizton­sági és együttműködési konferen­cia belgrádi találkozójának je­lentőségét és kifejezte reményét, hogy a találkozón részt vevő va­lamennyi ország képviselői konstruktív erőfeszítésekkel, konkrétan járulnak hozzá a hel­sinki záróokmányban foglaltak következetes és maradéktalan végrehajtásához, s az átfogó, egyenjogú nemzetközi együttmű­ködés fejlődéséhez, a biztonság erősítéséhez Európában, a Föld­közi-tenger térségében és a vi­lág más részein. E törekvések előmozdításában fontos szerepet játszanak a haladó társadalmi erők és mozgalmak. A két ország síkraszáll a fegy­verkezési hajsza megszüntetésére irányuló hatékony intézkedések mellett, valamint a nemzetközi el­lenőrzéssel történő általános és telj« leszerelésért. Ezzel kapcso­latban rámutattak az ENSZ-köz- gyűlésnek a leszerelés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszaka jelentőségére. Kádár János és Joszip Broz Ti­to aggodalmát fejezte ki a közel­keleti válság, valamint a ciprusi kérdés megoldásának elhúzódása miatt. Hangsúlyozták, hogy e problémákra — az ENSZ közgyű­lése és Biztonsági Tanácsa meg­felelő határozatai alapján mielőbb békés és igazságos megoldást kell találni. Kádár János és Joszip Broz Tito aláhúzta, hogy a gyarmato­sítást teljesen és véglegesen fel kell számolni. Síkraszálltak azért, hogy Dél-Afrikában hala­déktalanul és véglegesen szüntes­sék meg a gyarmati uralmat, a fajüldözést és a faji megkülön­böztetést. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak az afrikai államok függetlensége, szuverenitása, te­rületi integritása szigorú tiszte­letben tartásának, valamint an­nak, hogy Afrika népei maradék­talanul érvényesíthessék jogai­kat a belső fejlődés útjainak, külpolitikai irányzatának szabad és önálló, külső beavatkozás nél­küli megválasztásában. Határo­zott támogatásukról biztosították az afrikai népeknek e célok el­éréséért vívott igazságos harcát. Kádár János és Joszip Broz Tito kiemelte az európai kom­munista és munkáspártok berlini konferenciájának nagy jelentősé­gét a kommunista és munkás­pártok, az összes haladó erő kap­csolatainak, egyenjogú együtt­működésének fejlődése szempont­jából. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége ismételten aláhúzza, hogy minden kommu­nista és munkáspárt és minden más haladó mozgalom — orszá­ga társadalmi, gazdasági és poli­tikai feltételeiből, nemzeti sajá­tosságaiból, valamint a saját munkásosztályt és népe iránti felelősségből kiindulva — önál­lóan és szuverén módon alakít­ja ki saját politikáját, történelmi céljai elérésének útját és mód­ját. Az MSZMP és a JKSZ a Berlinben közösen elfogadott do­kumentum alapján síkraszáll a kommunista és munkáspártok, az összes haladó erő önkéntes együttműködésének és interna­cionalista szolidaritásának fej­lesztése mellett, a békéért, a de­mokráciáért, a társadalmi hala­dásért és a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a szo­cialista eszmék fejlődése és a munkásmozgalomban az együtt­működés előmozdítása érdekében kiemelt jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok közötti egyenjogú, konstruktív és nyílt véleménycserének. A két fél kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Kádár Já­nosnak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása és az ez alkalommal folytatott átfogó véleménycsere újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége, a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két szomszédos szocialista or­szág népei barátságának és együttműködésének további fej­lődéséhez. Kádár János magyarországi lá­togatásra hívta meg Joszip Broz Titót, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. (MTI) HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÖNIKÄJA HÉTFŐ: Pakisztánban ismét őrizetbe veszik Ali Bhuttót. — A PFSZ központi tanácsa Damaszkuszban ülésezik, Dél-Libanonban sú­lyosbodnak a harcok. KEDD: New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka, a Vietnami Szocialista Köztársaságot és Dzsibutit felveszik a ta­gok sorába. — Az izlandi kormányfő Moszkvába érkezik. — Calla­ghan Rómában. SZERDA: Párizsban folytatódik a baloldali pártok csúcsértekezlete, de továbbra sincs megegyezés. — A KGST és a Közös Piac kép­viselőinek megbeszélése kezdődött Brüsszelben. — Az Interparla­mentáris Unó szófiai konferenciája. CSÜTÖRTÖK: Kádár János és Joszip Broz Tito jugoszláviai tárgya­lásai. — A Fehér Házban bejelentik Lance költségvetési igazgató lemondását. PÉNTEK: Gromiko washingtoni tárgyalásai Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel. — A nyugatnémet CSU kongresszusa Mün­chenben. SZOMBAT: Változatlan hevességgel folynak a fegyveres összecsapások Etiópia területén. — Az afrikai frontállamok értekezlete a mo­zambiki Maputóban. A hét három kérdése Űj-Delhiben tömeggyűlést rendezett az Indiai Kongresszus Párt. A megmoz­duláson, amelyet az áremelések elleni tiltakozás jegyében szerveztek meg, Csáván, az elnöke mondott beszédet. tatár*' • Magas rangú kínai katonai küldöttség érkezett pénteken Párizsba. Képünkön: Barre francia miniszterelnök (jobbról a második) és a kínai * katonai vezetők a francia fővárosban. (Telefotó— AP—MTI—KS) Szeptember harmadik keddjén — a hagyományok szerint — kezdetét vette az ENSZ közgyű­lésének újabb, immár harminc- kettedik ülésszaka. Igaz, a har­mincegyediket csak üggyel-baj- jal, érdemi határozat nélkül fe­jezték be, dehát a megoldatlan gondok és problémák áthúzód­nak egyik évadról a másikra. A közgyűlés tisztségviselőit általá­ban közfelkiáltással választották meg, amiben nemcsak az egyet­értés játszott közre, hanem némi hajlékonyság is: néhány tagál­lam — jelentős tagdíjfizetési hát­raléka miatt — formailag el­vesztette szavazati jogát. Végül a világszervezet téemkásai is elvégezték a szükséges átalakítá­si munkákat, hogy helyet csi­náljanak a 148. és a 149. ENSZ- tagnak, s megkezdődhet az ér­demi vita ... / Mit várhatunk az ENSZ-közgyűlés ülésszakától ? A nyitó hét legfontosabb ese­ménye a Vietnami Szocialista Köztársaság és Dzsibuti felvéte­le volt a New York-i üveg-be­ton palotában. Mindenekelőtt Vi­etnamé, amelynek jogos világ­szervezeti tagságát négyszer akadályozta meg amerikai vétó. A harcmezőkön aratott győzel­met most betetőzte a diplomáciai siker is, s az ENSZ valóban egyetemessé vált. (Svájc hiány­zik még tagjai közül, de már Bernben is gondolkodnak a sem­legességgel indokolt távolmara­dás feladásán s a félszigeten ki­alakult ismert körülmények mi­att Korea egyelőre nem képvi­seltetheti magát.) A világszerve­zetnek ma csaknem háromszor annyi tagja van, mint alapítása idején, s jóllehet az általános vi­tában idén is Brazília küldötte lesz az első felszólaló (1945-ben ugyanis ez a b-betűs ország állt a névsor élén) csak a tradíció miatt van így, az ábécében jócs­kán elébe kerültek más államok. Eddig 126 napirendi pont vár vitára, s lehet, hogy a szám menetközben bővülni fog. Első­rendű világpolitikai kérdések; a leszerelés, a nemzetközi bizton­ság éppúgy megtárgyalásra ke­rülnek, mint a válságövezetek tennivalói; de a közép-amerikai fűszersziget, Grenada például UFO-ügyben is előterjesztést tett, hogy együttesen próbálják meg­határozni a titokzatos égi ob­jektumokat. Az ENSZ természe­tesen olyan, mint maga a világ, csodák semmiképpen sem várha­tók. A világszervezeti munka azonban jó kereteket nyújt az álláspontok kifejtésére, s lehe­tőségeket biztosít diplomáciai érintkezésre, az üléstermeken kí­vül is. Máris arra számítanak, hogy egyidőben legalább százhúsz külügyminiszter lesz jelen az ENSZ-palotában. Hogyan hiladnak a különböző kelet-nyugati tárgyalások ? „Belegázoltunk a folyóba és még nem értünk partot. Sok zá­tony van még előttünk. Hogy mikor érünk ki, egyelőre nem tudom megmondani. Türelemre van szükség, sikerre törekszünk a tárgyalásokon...” — A szem­léletes hasonlatot Gromiko szov­jet külügyminiszter mondta az újságíróknak, amikor Washing­tonban a szovjet—amerikai esz­mecsere fejleményeiről faggat­ták. A Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott esz­mecsere központjában a SALT­problematika állt. Jövő héten lejár az 1972-ben kötött első egyez­mény érvénye, s felvetődött a kölcsönös kötelezettségvállalás lehetősége, miszerint továbbra is betartják az egyezményeket. A SALT—1 azonban már eddig sem volt kielégítő, feltétlenül szükséges lenne a továbblépés. Részben a SALT—2 vonatkozás­ban, részben az amerikaiak ál­tal szorgalmazott új fegyverke­zési törekvések (neutronbomba, szárnyasrakéták, rakéták stb.) megakadályozása érdekében. El­sősorban ezen múlik, hogy mikor lehet majd kilábalni a folyó­ból ... A kelet—nyugati tárgyalások legfontosabb szála a szovjet— amerikai párbeszéd, de szembe­tűnő élénkülés tapasztalható min­den területen. Űj bejegyzés a moszkvai diplomáciai vendég­könyvben, első ízben járt a hé­ten izlandi kormányfő a Szov­jetunióban. (A két ország jó pél­dát teremtett azzal, hogy a köl­csönös előnyök alapján rendez­ték a bonyolult tengerjogi és ha­lászati kérdéseket). Bejelentet­ték Gromiko olaszországi útját, rövidesen Moszkvába látogat Bar­re francia kormányfő és Owen brit külügyminiszter, s folynak az előkészületek a kilenc nap múl­va kezdődő belgrádi találkozóra is. Üjra felvette a kapcsolatot egymással a KGST és a Közös Piac. hogy erőfeszítések történ­jenek a két jelentős európai gaz­dasági tömörülés viszonyának rendezésére. A tárgyalásokról szóló hírek azonban főként az európai kon­tinensről és Észak-Amerikából érkeznek. A válságövezetekben nincs jele megegyezésre irányu­ló párbeszédnek, sőt a héten egy­re hangosabb fegyverzaj hallat­szott Dél-Libanonból és az etió- piai frontokról. Miért kellett távoznia Bert Lance-nak ? Négyszeres áron adta el geor- giai házát Bert Lance bankár, amikor Carter elnökké választása után Washingtonba költözött. Biztos lehetett dolgában, hiszen ö volt az, akit az új elnök első­ként jelölt kormányhivatali tisztségre, méghozzá nem is akár­milyen posztra. Az igazgatási és költségvetési hivatal, amelynek vezetője lett, kulcspozíciót tölt be a gazdasági élet befolyásolá­sában, az állami kiadások ellen­őrzésében. Azután egyre-másra keltek szárnyra a hírek Lance múltjá­nak foltjairól: kölcsönök felvé­tele és adása megengedhetetlen feltételekkel, némi korrupció, s gyanú, túlságosan nagyvonalú el­számolások. Az igazsághoz tarto­zik, hogy Lance — washingtoni mértékek szerint — egyáltalán nem követett el főbenjáró bűnü­ket, nem volt sem jobb, sem rosszabb hivatali elődjeinél, a számlájára írt vétségeket csak­nem minden amerikai bankár el­követte vagy elköveti. Am Car­ter a tiszta kéz varázs-szavával költözött a Fehér Házba, s a Wa- tergate-botrány után komolyan növelte esélyeit, amikor az „ez nálam lehetetlen” jelszavát ismé­telte. A kínos ügyeket eleinte szeret­te volna eltussolni, de végül elő­nyösebbnek látta a tisztáldozatot, s Lance lemondatását. A Wa­shington Post úgy kommentálta a fejleményeket, hogy a Lance- ügyből Carter-ügy lett, az első szavahihetőségi válság. A január óta washingtoni vezető állásokba került 169 georgiai, az elnök földijei és barátai mindenesetre összerezzennek, ha túlságosan firtatják a múltjukat. Réti Ervin Az álláspontok némileg közeledtek egymáshoz WASHINGTON Nem sokkal James Carter ame­rikai elnök és Andrej Gromiko pénteki találkozója után a szovjet külügyminiszter a nap folyamán ismét tárgyalt amerikai kollégájá­val, Cyrus Vance-szel is. A három és félórás tanácskozást követően újságírók előtt mindkét fél megerősítette, hogy a tárgyalá­sokon haladás történt. „Az állás­pontok némileg közeledtek egy­máshoz” — jelentette ki Andrej Gromiko. Vance közölte, hogy egyetért ezzel a megállapítással. / A Szovjetunió külügyminisztere figyelmeztetve arra, hogy a „tár­gyalások még nem értek véget”, hozzátette: „minden tőlünk tel­hetőt megteszünk annak érdeké­ben, hogy biztosítsuk a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott megbeszélések sikerét”. Cyrus Vance bejelentette, hogy a jövő hét folyamán New York­ban az ENSZ közgyűlésének je­lenleg folyó ülésszakán ismét meg­beszélést folytat Andrej Gromikó- val. * Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma szombaton nyilat­kozatot tett közzé, amely megálla­pítja: annak érdekében, hogy a stratégiai fegyverzetek korlátozá­sáról folyó tárgyalások második szakaszának befejeződéséig fenn­maradjon a status quo, az Egye­sült Államok kinyilvánítja szándé­kát, hogy a Szovjetunió ugyan­ilyen tartózkodó magatartás ese­tén nem tesz semmiféle olyan lé­pést, amely ellentétes az 1977. ok­tóber 3-án lejáró SALT—1. megál­lapodás (ideiglenes megállapodás a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között a hadászati támadó rakétafegyverek korlátozását cél­zó egyes intézkedésekről) rendel­kezéseivel, s az e kérdésekről je­lenleg folyó tárgyalások céljaival. (TASZSZ) Hazautazott a szovjet pártmunkásküldöttség Szombaton elutazott hazánk­ból a szovjet pártmunkáskül­döttség, amely az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghívására — Gennagyij Szizovnak, az SZKP Központi Revíziós Bizottsága eL nőkének vezetésével — tartózko­dott hazánkban. A küldöttséget fogadta Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A delegáció megbeszéléseket folytatott Bru- tyó Jánossal, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottsága elnöké­vel és Venéczi Jánossal, a KBB titkárával. A szovjet vendégek tanulmányozták a Központi El­lenőrző Bizottság, valamint a megyei, városi, járási és üzemi fegyelmi bizottságok tevékenysé­gének tapasztalatait, látogatást tettek Hajdú-Bihar megyében és a Magyar Optikai Művekben. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Brutyó János és Ve­néczi János búcsúztatta: jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődtek az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok (Folytatás az 1. oldalról.) ülőgarnitúrát, tiaskó Pál faszob­rokat, Barkóczi István Kiskőrös­ről pedig régi paraszti szekér ki­csinyített mását állítja ki. Az ifjúmunkás és szakmunkás- tanuló napok keretében sokrétű program vár a fiatalokra, még társadalmi munka is. A ren­dezvénysorozat alkalmából a Közúti Építő Vállalat KISZ-esei két, a BRG alapszervezetei nek képviselői egy műszakot dolgoz­nak a Nyitra utcai óvoda építé­sén. Tegnap a MHSZ KISZ- szervezete a megyeszékhelyen, a Czollner téren ifjúmunkás lö­vészversenyt rendezett, ma a VOLÁN 9-es Vállalat ifjúkom­munistái szerveznek hivatásos gépjárművezetők részére szak­mai—politikai vetélkedőt Kecs­keméten. Megtartják októberben az esztergályosok és a fehérnemű­készítők, női szabók megyei ve­télkedőjét. A fórumok sorából a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok helyzetét elemző emelkedik ki. Szinte minden városban lesz „Nyitott kapuk napja”, amikor úttörők látogatnak el az üzemek­be, gyárakba. Az ifjúmunkás és diákpolitiku­sok versenyének döntőjét a jövő hónap végén Kiskőrösön tartják. Az egyhónapos rendezvénysoro­zat október 30-án a Lugosi Ist­ván emléktúrával fejeződik be. B. J

Next

/
Thumbnails
Contents