Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

XXXII. évf. 221. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 20. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA AZ ELSŐ NAPIRENDI PONT: VIETNAM FELVÉTELE Ma megnyílik az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Kedden, magyar idő szerint es­te nyílik meg New Yorkban az ENSZ 32. közgyűlése. Az első ülé­sen egyhangúlag megszavazzák a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét a világszervezetbe, mi­után az Egyesült Államok im­már elkerülhetetlennek és célsze­rűnek ítélte, hogy feladja ellen­állását Vietnam ENSZ-tagságával szemben. Az idei közgyűlésen változatla­nul a kelet—nyugati kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozás, a leszere­lés kérdései, a fejlett tőkés és a fejlődő országok viszonya, vala­mint az égető államközi problé­mák állnak majd előtérben. A Szovjetunió és a szocialista országok, köztük hazánk képvi­selői síkraszállnak majd azért, hogy újra lendületet kapjon a nemzetközi enyhülés lelassult fo­lyamata, eredményeket hozzanak a fegyverzetkorlátozást szolgáló, a biztonságot erősítő tárgyalások. Az ENSZ székhelyén jelentős fejleménynek tekintik, hogy a minap már kitűzték a világszer­vezet májusi rendkívüli leszere­lési ülésszakának időpontját. A szocialista országok az ülésszakot fontos állomásnak tekintik az (Folytatás a 2. oldalon.) ► Bács-Kiskun megye ipari üzemeiben a termelés üteme az idén is az országos átlag­nál gyorsabban emelkedett. Az első félévben 11 százalék­kal több termelési értéket ál­lítottak elő, mint az elmúlt év azonos időszakában. Azt azonban már korábban is megállapítottuk, hogy nem minden gyár, gyáregység, ipari telephely birkózott meg si­keresen a munkaerőhiánnyal, az értékesítési, vagy anyagbe­szerzési nehézségekkel. Az év második felében elért eddigi eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a korábban elmaradt üzemek is pótolják lemaradásukat, s tel­jesítik majd éves tervüket. AZ ÉPÜLETASZTALOS-IPARI és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára két esztendővel ez­előtt kezdte meg a korszerű sza­lagparketta gyártását. A nálunk eddig ismeretlen padlóburkoló anyagtól kezdetben idegenked­tek a vásárlók. Az idén március­tól 20 százalékos árengedménnyel kapható a szalagparketta, s nem utolsósorban ennek is köszönhe­tően megnövekedett iránta az érdeklődés. December végéig a tervek szerint 160 ezer négyzet- méter hagyja el a korszerű gép­sort, s ebből mintegy 80 ezerrel nyugati exportra szállítanak. A külföldi megrendelőkkel folyta­tott tárgyalások arra engednek következtetni, hogy a részükre szállított szalagparketta mennyi­sége *az év végéig eléri a 100 ezer négyzetmétert. A gyár többi terméke — a mo­zaik- és a normálparketta — iránti kereslet jelenleg csökkenő­ben van, a mostaninál sokkal na­gyobb igényeket is ki tudnának • A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyárában a ter­melés növelését a tőkés exportra kerülő székek gyártásának foko­zásával érik el. elégíteni. Hajópadlóból — amely­ből már legyártották a tervezett 200 ezer négyzetmétert — lenne újabb 100 ezer négyzetméternyi megrendelés. Ezt az igényt vi­szont nem valószínű, hogy ki tudják elégíteni, mert nem kap­ják folyamatosan a gyártáshoz szükséges alapanyagot. \ FAFELDOLGOZÓ iparágak között a bútoripar számára is nehéz évnek mutatkozott kezdet­ben ez az esztendő. A mérsékelt hazai kereslet nehezítette a ter­melési tervek teljesítését. A Szék- és Kárpitosipari. Vállalat kecskeméti gyárában ez a hely­zet nem tette lehetővé az első félévben a terv időarányos ré­szének teljesítését. Csak a múlt évi teljesítményt tudták megkö­zelíteni. — A második félévben azon­ban megélénkült a hazai piac — mondja Borsos György igazgató, — egyre több a megrendelésünk. Ennek megfelelően a múlt hó­napban már 23 millió forint ér­tékű kárpitozott garnitúrát, he- verőt és széket gyártottunk. Ez­zel az első nyolc hónapi termelé­sünk elérte a 153,5 milliót, s több, mint hatmillióval haladta meg a tavaly augusztus végéig gyártottat. A tőkés export emelkedése vi­szont az év eleje óta igen jelen­tős volt. Augusztus végéig csak­nem egyharmadával több széket szállítottunk ki, mint a múlt év­ben. Exportunk értéke az év vé­gére 46 millió forintot ér el. Ez a fejlődés a számok tükrében c.;. ■ Eredményes volt a megyében a Volán rendkívüli fuvarozási mű­szakja a hét végén. A két napon a vállalatnak összesen 962 gép­kocsija fuvarozott. Elszállítottak 26 309 tonna árut, tehát mintegy ezer tonnával többet a tervezett­nél. A két műszak közül a va­sárnapin értek el nagyobb telje­sítményt, amikor 16,3 ezer tonná­ra rúgott a megmozgatott áruk összsúlya. Ezen a napon a Volán 1250 dolgozója vett részt a mun­kában. A megye vasútállomásain a hét végén 266 vasúti kocsit ürí­tettek ki, illetve raktak meg, ter­mészetesen határidőn belül. A Volán ennél többre is vállalko­zott volna, azonban csak ennyi rakomány érkezett, illetve távoz­hatott. Ez egyben azt is jelenti, hogy még mindig vagonhiány van. A Volán vezetői a rendkívüli műszak alatt tartott szemléken megállapították, hogy a vállalat dolgozói példásan végezték mun­kájukat. A fuvaroztatók közül ki­emelkedően jól szervezett árufo­gadással elsősorban a Kecskemé­ti Konzervgyár, a kalocsai fűszer­paprikaipari vállalat, a ZÖLD­ÉRT és á BÁCSÉP járult hozzá a szállítási akció eredményéhez. A hét végi munka a következő napokban abban érezteti majd hatását, hogy zökkenőmentesebb lesz az áruszállítás. Zs. A. • Vasárnap délelőtt ürítették ki a Volán darujával azokat a vagonod kát, amelyekben zúzott kő érkezett az £szak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat részére. Képünkön: Bóna István darus Margit János gépkocsivezető billenőplatós gépkocsijára rakja az építőanyagot. • Kecskeméten a ZÖLDÉRT rákóczivárosi telepéről L'tassy Péter és Bertus László konténerládákat szállítottak a Törekvés Tsz-be. (Tóth Sándor felvételei) • Tormási Sándor gép­kocsivezető továbbította a Szék- és Kárpitosipari Vállalathoz a vasúton érkezett fűrészelt árut, amelyet Kurucz Pál és Földes! János rakodók tornyoztak fel a teherautóra. A kör bezárul? 3. oldal Képernyő 3. oldal Szocialista együttműködés 4. oldal A nemzetiségi tudat művelői 5. oldal ugyan nem látványos — munka­időben, szakmai ismeretekben mégis a többszörösét kívánta a gyár dolgozóitól, mintha más bú­tor termelésének fokozásával ér­tük volna el. Nagy feladatot jelentett a ta­vaszi-nyári időszakban a vállalat és a gyár fejlesztő szakemberei számára az új termékek tervezé­se. A kísérleti darabok elkészül­tek, ezeket most mutatjuk be az őszi vásáron. Ez a kollekció már annak a célnak a jegyében ké­szült, hogy korszerűbb, tetszető­sebb, kényelmesebb bútorokat kínáljunk a hazai vásárlóknak. Jövő évi választékunkat ezekkel bővítjük, tovább gyártva a ré­gebbi, de még keresett bútorain­kat is. A pontos jövő évi feladatokat egyébként a ■ vásáron szerzett ta­pasztalatok alapján alakítjuk majd ki, valamint a nullszériák értékesítési eredményeinek isme­retében. Ugyanis valamennyi új termékünkből — franciaágyak­ból, étkező- és kárpitozott garni­túrából — 50—50 darabot szállí­tunk decemberig a Domus áru­házakba. A MÉLYKÚTI Vegyesipari Szövetkezet ebben az esztendőben is lendületesen fejlődik: a ter­vezett árbevétele csaknem 60 mil­lió forinttal magasabb a múlt évinél, s megközelíti a 300 millió forintot. 1976 végén villanyoszlopok bér­munkában történő gyártására kö­tött szerződést a mélykúti ipari szövetkezet, svájci exportra. A közel egy évtizedes időszakra szóló szerződés teljesítéséhez 55 millió forintos beruházásra van szükség'. A jelentős fejlesztéshez az épületeket saját kivitelezés­ben készítik el, a berendezéseket pedig a villanyoszlopokat meg­rendelő Blum-Levenberger cég szállítja és szereli be a helyszí­nen. A tavaly év végén elkezdett építkezés és technológiai szerelés jól halad, sőt egy hónapja már folyik a kátrányolajjal telített villanyoszlopok próbagyártása is. Mint Szőke Sándor főkönyvelő tá­jékoztatott, a beruházást még az idén teljesen befejezik, s a jövő évben már az idei 31 millió fo­rintos exportmunka helyett mint­egy százmillió forint értékű vil­lanyoszlopgyártást végeznek el. A harmadik negyedév vége előtt jók a szövetkezeti közösség kilátásai az előirányzat teljesíté­sére, mivel tervszerű munkát vé­geztek a könnyűszerkezet-gyártó, a faházakat készítő, a konfekció- ipari és az építőipari részleg dol­gozói egyaránt. O. L.—Zs. A.—A. T. S. Üj idény előtt a ruházati kereskedelem Az esztendő hűvösebb, zordabb hónapjaira való felkészü­lésről, az áruellátás helyzetéről, s a kínált cikkekről érdeklőd­tünk a megye egy nagyvállalatának és Centrum Áruházának a vezetőitől. A Bács-Kiskun megyei Ruháza­ti Kereskedelmi Vállalat bajai központjától megtudtuk, hogy üzlethálózatuk árukészletének ér­téke tízmillióval nagyobb a ta­valy ilyenkorinál. Jelenleg 140 millió forintot tesz ki, ami egy­ben bővebb áruválasztékot, kíná­latot is jelent. A korábbi gyakor­latnak megfelelően — annak ér­dekében, hogy az áruk idejében beérkezzenek — már augusztus­ban megtették az előkészülete­ket az őszi—téli idényt illetően. A vállalat áruházadban, bolt­jaiban jelenleg is gazdag áru­készlet várja a vevőket. A kon­fekcióáruk csoportjában ötezer férfi, 2500 női átmeneti és téli­kabátra, nyolcezer gyermekka­bátra, továbbá mintegy kétezer, műszőrméből, művelúrból és nap- pabőrből készült férfi-, női és gyermekkabátra küldött el ren­delést a vállalat. Ezek alapanya­ga lódén, laminált, kártolt, mű­irha és műbőr. Az idei fazonokra jellemző a sportos szabás és a sok műszőrmedíszítés. A bőráruk választékában egyip­tomi, mongol és belföldi nappa, sertésvelúr zakók és szafarik ta­lálhatók. A női kabátok alap­anyaga a többi közt gyapjúve­lúr, lódén és halszálkás tweed, valamint jersey, főként kékes és barnás színárnyalatokban. Sok olcsó műszőrme bundát is kínál­nak a BRK-üzletek. A fiatalok — különösen hétnyolcados vagy csípőig érő — műbőr, művelúr, műszőrme kábátokból válogat­hatnak. A gyermekkabátok alap­anyaga zömmel kockás tweed, műszőrmével kombinálva. Pano- fix és ocelot bundákon kívül ki­sebb mennyiségű irhakabát is szerepel a szőrmeáruk választé­kában. . Folyamatos a szállítás női, va­lamint rövidszáras, magasított sarkú férficsizmákból. Már a bol­tokban, raktárakban van a fér­fi és női bundacipők, gyermek­csizmák és száras cipők jó része is. A méteráru-osztályokon gaz­dag a választék kabátszövetekből és megfelelő a készlet ruha- és bóbiflanelböl is. Újdonság a férfi, női és gyer­mek kenguru-pulóver, ezenkívül különböző színárnyalatú gyapjú- és műszálas kardigánok, kötött^ kabátok sokaságából választhat-: juk ki a kedvünkre valót. Az öltözéket kiegészítő cikkek-} kel — sapka, sál, kalap, kesztyű, kendő —, továbbá egy bizonyára kelendő újdonsággal, a nappa- bör utánzaté (úgynevezett soft| női divatitáskával zárjuk a fel­sorolást, amelyek ugyancsak szé- les skálában állnak a vásárlókö­zönség rendelkezésére. * Á kecskeméti és kiskunfélegy­házi Centrum Áruházak az őszi- téli cikkekből jelenleg mintegy 32 millió forint értékű árukész­lettel rendelkeznek. November végéig még 70 milliót érő továb" bi idényáru szállítására kerül sor. A Centrumok árukészleté-' nek hozzávetőleg a fele részét sa­ját áruházi központjuk szerzi be hazai gyárakból, illetve import­ból. Ezek közt számos, kizáró^ lag a Centrum Áruházakban kap­ható cikk található. Napjainkban a méteráruk sorá­ban az előtérbe kerültek a gyap4 (Folytatás a 2. oldalon.) Őszi gondok A bőkezű nyár után hirte- * len hideget hozó őszi időjárás váratlanul ért bennünket. Pe­dig a tapasztalatok szerint mindig számítani lehet az ilyen fordulatokra. Igaz, szep­tember közepe táján a hőmérő higanyszála a sok évtizedes mérések alapján csak igen ritkán szokott leszállni ilyen alacsonyra. Tehát a mostani időjárás joggal nevezhető rendkívülinek, az átlagostól eltérőnek. Ez a megállapítás azonban legfeljebb pontosítja a tényeket, de mentséget nem szolgáltat senki számára, ha netán a szokatlan helyzet miatt elmulaszt valamit. A „rendkívüli helyzet” ugyanis mindig rendkívüli intézkedést — gyorsaságot, különleges be­avatkozást stb. — követel. A legnagyobb gondot az idei őszön is a még lábonálló, földben levő termés betakarí­tása jelenti. A szőlőtermelő gazdaságok nemrég még ab­ban bíztak, hogy napfényes, száraz idő segítségével tovább növelhetik a szőlő cukorfokát, megfelelő ütemben kezdhetik el, illetve folytathatják a szü­retet. Ezek a remények azon­ban máris úgy módosultak, hogy mindenütt mielőbb meg kell kezdeni és gyors ütem­ben be is fejezni a szőlő szü­retelését, mert a tőkén ma­radt fürtök megrepedeznek, rothadásnak indulnak. Sok múlik tehát most — a nem nagy számú szüretelőgép mel­lett — annak a diákseregnek a munkáján, amely ezekben a napokban áramlott ki a gaz­daságokba, hogy a hagyomá­nyoknak megfelelően segítsen a termés megmentésében. Munkájuk nyilván jóval ne­hezebb lesz a szokottnál. A fogadó gazdaságok vezetőinek feladata, kötelessége, hogy kedvező feltételeket, meleg és fürdővel felszerelt szállást, jó ellátást biztosítsanak a fiata­lok számára. Mert csakis így számíthatnak lelkes és lendü­letes, teljes értékű tevékeny­ségükre. Sajnos a zöldségfélék sze­dése is nehezebbé vált az időjárás megváltozásával, bár még igen nagy mennyiségű termés vár betakarításra. Sok helyen maradt még száron paprika, paradicsom, s ez a mennyiség a napi fogyasztói piac számára sem lehet kö­zömbös. Megnehezült a szállítási fel­adatokat végzők munkája is, különösen a kötöttebb tala­jokról való terményszállítás igen körülményes, de néhol a rakodóhelyek sincsenek meg­felelően kialakítva. Számolni kell a közúti forgalom meg­növekedésével, a felázott utak síkossá Válásával is. Nagy fe­lelősség hárul a vasúti fuva­rozást és közúti szállítást vég­zőkre ezekben a hetekben, sőt hónapokban, megérdemlik te­hát a még nagyobb figyelmet és gondoskodást. De nemcsak a mezőgazda­ságban, hanem az iparban is vannak „nyitott” munkahe­lyek. Gondoljunk csak az épí- tömunkásokra, az új lakások és más fontos létesítmények mielőbbi felépítésén fárado- zókra. Az ő tevékenységük is sokkal bonyolultabb, fárasz­tóbb és az egészséget rongá- lóbb a nyirkos, esős, hideg időben. Sorolhatnánk még azokat a munkaköröket és munkahe­lyeket, ahol a szabad ég alatt kell dolgozni, mozogni, végez­ni az előírt feladatokat, kezdve az üzemi anyagmozgatóktól az újságkézbesítőig, postásig vagy a piaci árusig. Az emberi munka gépesítéssel való he­lyettesítése ma még igen be­határolt, s a gépeket irányítók dolga is ilyenkor a legnehe­zebb. Mondhatjuk tehát nyu­godtan, hogy a legnagyobb szerepe a rendkívüli időjárás közepette is, sőt ilyenkor még jobban, az emberi helytállás­nak és áldozatvállalásnak van. Az ember áll a középpontjá­ban a tennivalóknak, érette történik minden, s nélküle nincs sikeres munka. Talán nem felesleges — mint hasonló helyzetekben mindannyiszor — most is arra hívni fel a figyelmet, hogy a munkát végző ember érdemli meg a legnagyobb gondosko­dást. Az ö bizakodó kedvétől, jó közérzetétől függ, most méginkább, mint máskor, a nemzeti értékek megmentése, hasznossá tétele, az ország kedvező gazdasági mérlege. Az őszi gondok leküzdésének le­gyen ez a kiindulópontja, az első számú és legfontosabb parancsolata. T. P. J Eredményes volt a hét végi Volán-műsza k 1 I . % A negyedik negyedév előtt ipari. , . üzemei.

Next

/
Thumbnails
Contents