Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-18 / 220. szám

TttJLSm PROUPT ARJAI, EGYESÜLJETEK! 9 Élelmiszeriparunk korszerűsítésében elért ered­ményeink koronája az a BNV-nagydíj, amelyet a Kecskeméti Konzervgyár csemegekuko­rica konzerv- jóért kapott. • A jerseytől a farmer­öltönyökön át a takarókig, 51-féle termé­két állította ki a Bajai Finomposztó Vállalat. Az üzem Caravell velur-dralon takaróját BNV-díjjal jutalmazták. Testvéri légkörben • A Finomkerámiaipari Művek fiatal kalocsai üze­mének eredményes tevékenységét, az ott dolgozók művészi munkájával díszített ételkészleteket Ii méltán értékelték vásárdíjra érdemesnek. Átadták a Mathiász János díjakat A megyek tanács 1972-ben ala­pította a Mathiász János díjat, amelyet minden évben azok ré­szére adnak át, akik munkájuk­kal számottevően, elősegítették Bács-Kiskun .gazdasági fejlődését. A*z idén hatodik alkalommal ke­rült sor a díj átadására Kecs­keméten, a megyei tanács szék­hazában. A szombat délelőtt, tartott ün­nepi eseményen dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a kitüntetetteket, is­mertette érdemeiket. A megyei tanács határozata alapján az idén Pál Ferenc, a Kiskőrösi Állami Gazdaság termelési egységveze­tője, Papp Kálmán, a szabad- szállási Lenin Termelőszövetke­zet főagronómusa és dr. Vedren Ferenc, a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet elnöke kapott ■Mathiász János díjat. A díjakat dr. GÍied Károly ad­ta át. A megyei' pártbizottság képviseletében dr. Matos László gazdaságpolitikai osztályvezető méltatta kiváló munkájukat. A kitüntetettéit nevében dr. Vedres Ferenc köszönte meg az elismerést. • Meghitt beszélgetés a díjak át­adása után. (Tóth Sándor felré- tele.) Három napot töltött magyar földön a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, s ha ele­mezni kívánjuk az eltöltött idő megoszlását a különböző hiva­talos tennivalók, látogatások, találkozók meg a baráti, test­véri légkörű tárgyalások órái­ra, megállapítjuk: hallatlanul sokoldalú és zsúfolt volt a program. Nem is lehet ez más­ként. A két ország legmaga­sabb rangú párt- és állami ve­zetőinek immár szinte rend­szeres találkozóin összegezni kell mindazt, amit a magyar— csehszlovák kapcsolatok sokré­tű, az élet minden területére kiterjedő állandó fejlődésében nagyobb időszakokban törté­nik. Ezúttal például három nap alatt kellett áttekinteni mindazt, amit legutóbbi, há­rom évvel ezelőtti hasonló csúcstalálkozó óta történt — de fel kellett vázolni azt is, ami a következő években, részben éppen a most aláirt megállapodások megvalósulá­saként, történni fog. Világos dolog persze, hogy bármilyen jelentős is a most aláírt néhány megállapodás — akár a gazdasági-műszaki együttműködés, akár a kultu­rális kapcsolatok továbbfej­lesztése területén — a két szomszédos, testvéri szocialista ország viszonyát tekintve csak kiegészítő, bővítő jellegű. Hi­szen a magyar—csehszlovák vi­szony alapja, lényege az, hogy a két népet, két országot meg­bonthatatlan szövetségi szálak fűzik a szocialista országok kö­zösségéhez, a Varsói Szerződés Szervezete és Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tagor­szágaihoz. Politika, gazdaság, tudomány, kultúra: minden te­rületen új meg új szálak szö­vődnek ebben a sokoldalú kap­csolatrendszerben, s a szocia­lista közösség erejét tovább nö­veli a kétoldalú kapcsolatok elmélyülése, erőteljesebbé vá­lása is. Prága és Budapest gazdasá­gi kapcsolatai mind jelentő­sebbek (Csehszlovákia a har­madik helyen áll szocialista partnereink sorában a külke­reskedelemben) — a kölcsönös kereskedelem 800 millió rubel­re növekedett és reális elkép­zelés az egymilliárdos szint el­érése. A kölcsönös előnyű együttműködés bővítésének jó példája a paksi atomerőmű építőinek adott csehszloi'ák ta­pasztalatok csakúgy, mint a magyar mezőgazdaság építke­zésben elért eredmények hasz­nosítása csehszlovák baráta­inknál. Amikor a csütörtöki barát­sági nagygyűlésen Kádár Já­nos és Gustáv Husák beszédé- ’ ben egyaránt szó esett a szo­cialista gazdasági rend építé­sében elért eredményekről és a gondokról, s arról is, hogy a tőkés világ eUiúzódó gaz­dasági válságának ' hatását le kell küzdenünk, bizonyára so­kaknak jutott eszébe, hogy a kapitalista gondok lényegében az energiaválság idején sűrű­södtek meg a legjobban. S aztán elégedetten gondolhat­tunk arra. hogy a szocialista közösség itt is számíthat az összefogás, a kölcsönös segít-, ség, az elvtársi együttműködés kimeríthetetlen erőforrásaira. Nemcsak a Szovjetunió pótol­hatatlan, nagyvonalú feltéte­lek mellett adott olaj- és föld­gázszállításait kell itt említe­ni, hanem a mi esetünkben éppen a kétoldalú kapcsola­tok elmélyítése is jelentős. A százhalombattai erőmű építés seben is volt csehszlovák köz­reműködés és a jövőben a Gabcikovó—Nagymaros víz­lépcsőknél megépülő vízi erő­művek jelentenek majd fontos új áramforrást a két ország számára. Megépül az Adria- köolajvezeték is: Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlová­kia közös olajvezetéke olcsób­bá teszi majd az arab világ­mmmmm bői vagy más forrásokból ér­kező olaj szállítását. Ha sokat és minden lénye­ges kérdést érintve tárgyaltak a magyar és csehszlovák veze­tők a gazdasági kérdésekről, nem maradt el annak a felmé­rése sem, hogy mennyiben erő­sítettük az elmúlt években az együttműködést más területe­ken. A két küldöttség vezetői joggal szögezhették le a csü­törtöki nagygyűlésep: ideoló­giai és kulturális, tudományos és műszaki kapcsolataink is el­mélyültek. s . mindenekelőtt: testvéri együttműködésünk jó eredményeket hozott a nem­zetközi küzdőtéren, a békéért, az enyhülés fenntartásáért végzett munkában. A nemzet­közi kommunista ps munkás- mozgalom fejlődésének új, fel­lendülő szakaszába lépett. Az elmúlt néhány esztendőben még világosabban látták ma­gyar és csehszlovák dolgozók egyaránt: A szocialista közös­ség országainak közösen kiala­kított, egyeztetett világpoliti­kai lépései jelentős új sikere­ket hoztak. Kádár Jánosnak az a megállapítása, hogy a szo­cialista elvi külpolitika né­pünk nemzeti érdeke és inter­nacionalista kötelessége —ép­pen az elért eredményekben igazolódik. Kölcsönös megértés, a prole­tár internacionalizmus elvei, őszinte elvtársi légkör, teljes nézetazonosság: ez jellemezte a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség háromnapos látogatását. A világhelyzet reális áttekintése, a kétoldalú és a sokoldalú szocialista együttműködésből, azaz a szo­cialista integráció továbbfej­lesztéséből világosan követke­ző gyorsabb fejlődés biztos tu­data hatotta át a tárgyaláso­kat és fejeződött ki a két kül­döttség állásfoglalásaiban. Ha valljuk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus és a béke javára változtak és változnak, akkor ebben az is benne foglaltatik, hogy a szo­cializmus és a , béke megszi­lárdításának fontos eleme a testvéri együttműködés a szo­cialista országok között. Meggyorsult a betakarítás Hetvenezer hektár talajmunkát végeztek el J§ 1 PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KXXII. évf. 220. szám Árai 90 fílléri977. szeptember 18. vasárnap Kihasználták az augusztusi és a szeptemberi verőfényes időjá­rást a mezőgazdaságban. A szőlő és almaszüret tart, a zöldségfé­lék, valamint a cukorrépa szedés­sel egyidőben csaknem 70 ezer hektáron végezték el a talajerő­pótlást, és a magágy készítést Bács-Kiskun állami és szövetke­zeti gazdaságai. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint az őszi kalászosok vetőágyának 35,6, a tavaszi vetésű növények mag­ágyának 12,8 százaléka lett ké­szen szeptember közepéig. Az őszi tenni valók zöme azon­ban hátra van. A tél beálltáig még 200 ezer hektár szántást kell elvégezni. A kedvező időjárás kö­vetkeztében az utóbbi napokban meggyorsult az őszi termények betakarítása. A silókukoricának 65,3, a' burgonyának 61.4, a nap­raforgónak 32,3 százalékát gyűj­tötték össze. 130 ezer hektár sze­meskukorica vetésterületének 1,1 százalékáról takarították be a termést. Bács-Kiskun megye a BNV-n Egy nagydíj, több vásárdíj Évről évre nagyobb érdeklődés kíséri a Budapes­ten megrendezett nemzetközi vásárokat. Ez nem csupán a látogatókat, hanem a bel- és külföldi kiállítókat illetően is tapasztalható. Míg például ta­valy 27, addig az idén már 30 ország több ezer vál­lalata hozta el termékeit Budapestre, a fogyasztási javak vásárára. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy már az idei őszi BNV megnyitásának napján nagyszámú fővárosi és vidékről felutazó látogató lepte el a vá­sárváros területét. Népünk növekvő életszínvona­lát jelzi, hogy ebben az évben a lakosság 30 száza­lékkal költhet többet fogyasztási cikkekre, mint öt évvel ezelőtt. Az is a képhez tartozik, hogy egy év­tizede még a családok jövedelmük 40 százalékát költötték élelemre, ma már csak 23 százalékát. Rendkívül megnövekedett tehát a kereslet a tartós fogyasztási cikkek — a háztartási gépek, a híradás- technikai eszközök, a bútorok, az autók, stb. — iránt. Éppen ezért államunk arra ösztönzi és ked­vezményes hitelekkel támogatja is a vállalatokat, hogy minél korszerűbb, tetszetősebb közszükségleti cikkeket gyártsanak, s jelentősen bővítsék az élel­miszerek választékát. Az őszi BNV-n a pavilonokat járva megállapít­hatjuk, hogy az említett célkitűzések megvalósítása terén nagy lépést tettünk előre. A' kiállított áruk — összehasonlítva a külföldi termékekkel — nem ma­radnak el a világszínvonal mögött. S azt is büszkén tehetjük hozzá, hogy Bács-Kiskun megye üzemei, gazdaságai, vahalatai ezúttal sem töltenek be a vá­sáron alárendelt szerepet. Az élelmiszerektől a ru­házati cikkekig, az elektroakusztikai berendezések­től a bútorokig, széles áruskálával jelentkeztek. S hogy milyen sikerrel, azt most is egy BNV-nagydíj és több vásárdíj fémjelzi. Ezek közül mutatunk be most néhányat. N. O. — T. S. Kísérletező szövetkezetek Ebben az időszakban kell befe­jezni a kecskeméti járás néhány szakszövetkezetében a kisparcel- lák még mindig keresztekben le­vő kalászos gabona termésének cséplését. Ugyanilyen sürgető fel­adat, hogy minél előbb biztonság­ba helyezzék a gabonatarlókon maradt bálázott szalmát. A nagy­üzemi állatállománynak, a fél­millió háztáji sertésnek és a több ezer kisgazdaságban tartott szarvasmarhának rengeteg alom­szalmára van szüksége. Az érté­kes melléktermék cellulóz alap­anyagnak és szalmapellet takar­mánynak is akalmas. Kár veszen­dőbe hagyni. A kukoricát iparszerűen ter­mesztő nagyüzemek jó része a több éves kísérlet után az idén már arra is képes, hogy a kom­bájnolás után a talajra szóródó kukoricaszárat és csövet össze­gyűjtse, besilózza és takarmányo­zásra használja. A bábolnai IKR- hez társult kiskunfélegyházi Le­nin Tsz az önfelszedő, kiskazal- készítő munkagépét alkalmazza erre a célra. A vaskúti Bácska Tsz-ben egy év alatt 11 mázsával emelkedett a búzatermés átlag. A szövetke­zet az új nagyhozamú fajták ter­mesztésén kívül a korszerű ta­lajerőgazdálkodással teremtette meg ennek alapját. Sikeres kísér­letet folytatott a talajbaktériumok működését serkentő AGROMAX készítménnyel. Alkalmazásával 10—15 százalékkal emelkedett a műtrágya-felhasználás hatásfoka. A vaskúti gazdaság közelmúltban • Jó munkát végez a zöldbab szedőből átalakított termésbetakarit# gép a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz fűszerpaprika földjén. megkezdte az AGROMAX adago­lását és csomagolását a mezőgaz­dasági üzemek számára. Sok munka van az idén 21 ezer hektáron termesztett zöld­ségféle és fűszerpaprika termé­sének összegyűjtésével is. Alkal­mas gépet eddig csupán egy-két növény betakarításához tudtak beszerezni a mezőgazdasági üze­mek. A dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet a zöldbabsze­dő gépét alakította át fűszerpap­rika betakarítására, A helyreveté- ses módszerrel termesztett papri­ka termését e hét eleje óta ezzel Összehívták az Országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. pa­ragrafusa (2) bekezdése alapján az Országgyűlést szeptember 29-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvény- javaslatát. Az ülésszak napirendjén — az Alkotmány előírásának megfelelően — szerepel még a legfőbb ügyész beszámolója működéséről. (MTI) a géppel gyűjti, és a biztonságo­san működő zöldségszárító bererw dezés segítségével tartósítja 41 paprika csöveket a végleges fel­dolgozásig. Az őszi termények betakarítá­sával egyidőben a gondosan elő­készített magágyba számos szö­vetkezet megkezdte az őszi kalá­szosok vetését. Eddig 3 és fél ezer hektáron került földbe « mag. őszi búzát szeptember 15-ig 863 hektáron vetettek Bács-Kifr* kun termelőszövetkezetei. k. a: Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára Jószág Broz Titónak, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnökének, • Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghív»-, sára a közeli napokban baráti lá­togatást tesz Jugoszláviába^ (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents