Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-17 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Közös közleményt írtak alá a látogatásról Szerződés a nagymarosi—gabcikovói vízlépcsőrendszerről Hazautazott a csehszlovák párt- és kormányküldöttség mánya és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya kö­zötti egyezményt a nagymarosi— gabcikovói vízlépcsőrendszer építése során történő kölcsönös segítségnyújtásról Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Rudolf Rohlicek, a szövet­ségi kormány elnökhelyettese ír­ta alá. A vízlépcsőrendszerről szóló egyezmény szabályozza a megvalósítással és a? üzemelés­sel kapcsolatos kérdéseket, rög­zíti a munkák megkezdésének időpontját, ütemét, a közös tulaj­donú létesítmény költségeinek megoszlását, s azt, hogy a termelt energiából a két ország fele-fele arányban részesedik. Az építést előkészítő munkák 1978-ban kez­dődnek meg. Ugyancsak Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek írta alá a Ma­gyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, Külke­reskedelmi Minisztériuma, illetve a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Általános Gépipari Minisz­tériuma, és Külkereskedelmi Mi­nisztériuma közötti együttműkö­dési megállapodást. A dokumen­tum az autóipari, építőgépipari és mezőgépipari főegységek, kész­termékek gyártásáról rendelke­zik, s — a két ország népgazda­sági igényeinek mind teljesebb kielégítését szolgálva — határoz az együttműködésről tavaly de­cemberben Pozsonyban megkö­tött egyezmény kibővítéséről. mányküldöttség péntek délelőtt a Csepel Vas- és Fémművekbe lá­togatott. A küldöttséget a gyár- látogatásra elkísérte Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Szekér Gyu­la, Roska István és Barity Mik­lós. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség látogatása a cél­gépszereidében ért véget. A csehszlovák államelnök meg­elégedéssel szólt arról az együtt­működésről, azokról a kapcsola­tokról, amelyek a Csepel Vas- és Fémművek, és más magyar üze­mek, valamint csehszlovákiai vállalatok között kialakultak. A beszélgetéseken, amelyeket Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával folytatott, az a törek­vés is kifejezésre jutott, hogy, még fokozottabban, szélesebb kör-i ben cseréljék ki az együttműkö-; désben rendelkezésre álló, hasz-- nosítható tapasztalatokat, még fokozottabban kapcsolódjék egy-- máshoz a két ország gazdaságai A kereskedelmi forgalmon túl vájj natkozik ez mindenekelőtt a mű-j szaki—tudományos tevékenység-] re, az ipari kooperációra, minden olyan területre, amely elősegít­heti a szocialista országok közötti integráció elmélyítését. Pénteken délután az Ország-- ház Munkácsy-termében Kádár; János és Gustáv Husák aláírta a Csehszlovák Szocialista Köztársa-, ság párt- és kormányküldöttségé-^ nek magyarországi látogatásáról szóló közös közleményt. Ezt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Lubo-i mir Strougal, a Csehszlovák Szó-] cialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke szerződést írt alá a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz-j (Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BÄCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 219. szám Árai 90 fillér 1977. szeptember 17. szombat Pénteken délelőtt az Országház Gobelin-termében magyar—cseh­szlovák megállapodásokat írtak alá. A Magyar Népköztársaság kor­mányának és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak egyezményét a prágai Ma­gyar Kulturális Központ és a bu­dapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ tevékeny­ségéről Púja Frigyes külügymi­niszter és Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külügyminisztere látta el kézjegyével. Az egyezmény értel­mében a szerződő felek támogat­ják a kulturális és információs központok tevékenységét. Ennek keretében tájékoztatnak saját or­száguk politikai, gazdasági, kul­turális és tudományos életéről, a szocialista közösség országainak sokoldalú együttműködéséről, publikációkat terjesztenek és ad­nak ki, olvasótermeket és könyv­tárakat tartanak fenn, könyve­ket, folyóiratokat, filmeket, kiál­lításokat kölcsönöznek, nyelvtan- folyamokat szerveznek. A Magyar Népköztársaság kor­A Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó párt- és kor­• Magyar—csehszlovák egyezményt és közös közleményt írt alá pén-» teken Kádár János és Gustáv Husák a Parlamentben. (MTI-fotó^ Vigovszki Ferenc felvétele — Telefotó — KS.) Tegnap Kecskeméten, a me­gyei bíróság székházéban ülést tartott az országgyűlési képvise­lők Rács-Kiskun megyei csoport­ja. Boza József, a képviselőcso­port vezetője köszöntötte a részt­vevőket, közöttük Terhe Dezsőt, a megy« pártbizottság titkárát. Dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke a Bács-Kiskun megyében működő bíróságok munkájáról, feladatáról tájékoz­tatta az országgyűlési képviselő­ket. Mint mondta, Bács-Kiskun megyében a közigazgatási terü­letnek megfelelő illetékességgel hat járásbíróság működik. A me­gye egész területére kiterjedő il­letékessége van a megyei bíró­ságnak, amely a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben első fokon jár el, másodfokon pedig elbírálja a járásbíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A bíróságoknál 79 bíró, nyolc állami közjegyző. 18 bírósági fo­galmazó és titkár, valamint 145 ügyintéző látja el a feladatokat. Ä bíróságok évente 41—44 ezer ügyet intéznek el, melynek mint­egy .fele peres ügy. A büntető szakban a közvádas ügyek között csökkent a kisebb jelentőségűek száma, ugyanakkor évről évre jelentősen emelkedik a közleke­dési és kisebb mértékben a va­gyon elleni büntető ügyek meny- nyisége. Gazdasági életünk sokoldalú fejlődésének, a szerződéses kap­csolatok bővülésének következ­ménye, hogy bizonyos kérdések­ben viták keletkeznek, melyek jelentősen növelik a polgári pe­rek számát. A tapasztalatok azt bizonyít­ják. hogy a megye bíróságai az igazságszolgáltatás során megfe­lelően védik és biztosítják az ál­lami. .társadalmi és gazdasági rendet, az állampolgárok, vala­mint a különböző szervek jogait és törvényes érdekeit. A továbbiakban a megyei bí­róság elnöke részletesen beszélt az ítélkezési gyakorlatról, a jog- propaganda jelentőségéről és a bírák felelősségteljes munkájáról. Ezt követően dr. Dobos László, a megyéi bíróság elnökhelyettese a Polgári Törvénykönyv módosí­tásának tervezetét ismertette a képviselőkkeL Elöljáróban hang­súlyozta, a csaknem húsz évvel ezelőtt megalkotott Ptk paragra­fusainak túlnyomó része a szo­cialista társadalmunk felgyorsult fejlődése mellett is időtállónak bizonyult és változatlanul alkal­mas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom felépítését. Egyes részleteiben viszont a tör­vénykönyv korszerűsítése, meg­újítása, módosítása sürgető kö­vetel mónnyé vált. A módosítási tervezetet Bács- Kiskun megyében is számos al­kalommal megvitatták. Legutóbb a megyei népírontbizottság és a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete ált"’ nagy érdeklődért kiváltó szakmai vitát rendeztek. Tulajdonképpen öt kategóriá­ra lehet osztani azokat a terüle­teket, amelyeket a módosítási ja­vaslat részletesen érint. Elsősor­ban azoknak az intézményeknek a megújítása, a jelenlegi igények­kel való összhangba hozatala vált szükségessé, amelyek a gaz­dasági viszonyokban bekövetke­zett fejlődéssel a legszorosabb kapcsolatban állnak. Példaként említhető a vállalati önállóság növekedése, a szövetkezetek sze­repének meghatározott irányú módosulása, vagy ugyancsak eb­ből a csoportból, de más terület­ről véve példát, a szerződések ma már valóban betöltik azt a funkciót, hogy a gazdálkodó szer­vezetek közötti termékforgalmi és termékelőállítási viszonyokat le­bonyolítsák és ez a szerződési joganyagnak a korábbihoz ké­pest lényeges módosítását igény­li. A tervezet szerint módosításra kerül a fogyasztói, a megrende­lői, a vásárlói érdekek alakulása szempontjából nagyon fontos jogintézmény, a hibás teljesítés, melynek az eddigi szabályozása nem vált be a gyakorlatban. Az új szabályozás lényegesen egy­szerűbb, rugalmasabb. T. L. Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Tegnap délelőtt, a budapesti nemzetközi vásárközpontban ün­nepélyesen megnyílt a fogyasztá­si cikkek bemutatója, a IV. őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A résztvevő országok zászlóival fel­lobogózott főtéren rendezett meg­nyitó ünnepségen megjelent Né­meth Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Hai'asi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese, Cseterki Lajos, a Nép­iköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, a kormány több tagja. A Himnusz elhangzása után Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott megnyitó be­szédet. A miniszter bevezetőjében arról szólt, hogy a negyedik al­kalommal megrendezett őszi vá­sár fogyasztási cikkeket előállító iparunk, a több száz külföldi kiál­lító korszerű, magas színvonalú termékeiről ad áttekintést. Bizo­nyítéka annak, hogy milyen ered­ményeket értünk el a lakosság ellátásában, és hogyan kívánjuk a további fejlődést biztosítani. Az idén tovább erősödött az őszi BNV nemzetközi jellege, hisz a tavalyi 27-tel szemben 31 euró­pai és tengerentúli országból — a kiállítási terület egynegyedén — érkeztek fogyasztási cikkek. Na­gyobb jelenlétük — mondta Ság­hy Vilmos — annak a törek­vésnek elismerése, hogy a fo­gyasztási cikkek körében is bő­vítsük részvételünket a nemzet­közi munkamegosztásban. Az együttműködésnek különösen nagy szerepe van a szocialista orszá­gokkal, s elsősorban legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. A miniszter utalt arra, hogy a fogyasztási javakat termelő ipar­nak az ötödik ötéves terv export­bővítő céljainak megvalósításá­ban is fontos szerep jut. Tavaly ezen iparág a teljes kivitelünk­ből egyhatodnál is nagyobb aránnyal részesedett. — A vásár megrendezésére — folytatta — olyan időpontban ke­rül sor, amikor az egész szocia­A Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban az utóbbi években kialakítottak egy korszerű gyümölcstermesztési módszert, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um 1975-ben fogadott el. A Hosszúhegyi Gyümölcstermesztési Rendszerhez az elmúlt esztendőben több mint 2200 hektár, az idén már csaknem négyezer hektár ültetvény tar­tozik. A kezdeményezéshez az ország külön­böző részeiből tíz állami gazdaság és kilenc mezőgazdasági szövetkezet csatlakozott. A termelési technológiát évről évre fejlesztik, új gépeket, berendezéseket szereznek be. Nemcsak az ügyintéző gazdaság részére, ha­nem a partnerei számára is. Rendszeresen tartanak bemutatókat, hogy az új tapasztala­tokat minél hamarabb közkinccsé tegyék. Gyümölcstermesztők tapasztalatcseréje lista közösség, s annak tagjaként a magyar nép, együtt a haladó emberiséggel, a világtörténelem sorsfordulóját jelentő Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére készül. Külön felhívom a figyel­met arra a dokumentációs kiál­lításra, amely a Szovjetuniónak az 1941. évi BNV-n való részvé­telére emlékeztet. Ezekből a do­kumentumokból is kitűnik, hogy a magyar nép nagy tömegei az akkori súlyos viszonyok között is rokonszenvtüntetést rendeztek a Szovjetunió mellett. Az idei vá­sáron kiállított cikkek jórésze ki­fejezi a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére kibon­takozott munkaverseny eredmé­nyeit is. A miniszter végül köszönetét mondott a vásár szervezőinek, rendezőinek és kiállítóinak, majd megnyitottnak nyilvánította az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. A napokban télialma-termesz- tési tanácskozást és üzemi be­mutatót rendeztek a gazdaság­ban. A gyümölcstermesztési rendszerhez tartozó ültetvények nagyobb része ugyanis alma. A bemutatón, amelyet — többek kö­zött — az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztálya kezdeményezett, több mint száz szakember vett részt az ország minden részéből. A programban több előadás szerepelt. Dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, aki egyúttal az álla­mi gazdaságok központja gyü­mölcstermesztési szakbizottságá­nak az elnökhelyettese is, a téli- alma-termesztés helyzetéről, a telepítési program megvalósítá­sának lehetőségeiről adott átte­kintést. Elmondta, hogy az or­szágos előirányzat az V. ötéves tervidőszak alatt 35 ezer hektár új gyümölcsös létesítése. Ma még nehéz választ adni arra, hogy az előirányzott terület eltelepítésre kerül-e. Az éves telepítési üte­meket vizsgálva, máris jelentős 0 Az amerikai gyártmányú önrakó szál­lítókocsi egy perc alatt beemeli a tíz tonna almát. (Szabó Ferenc felvételei.) lemaradás van. Ha nem törté­nik intézkedés a szükséges sza­porítóanyag előteremtése érdeké­ben, nem biztos, hogy teljesül­nek a tervek. A Hosszúhegyi Gyümölcster­mesztési Rendszerről szólva han­goztatta, hogy a szakembereknek alapvető feladata azokat az agro­technikai megoldásokat keresni, amelyek a meglevő ültetvények hozamát legalább 20—30 száza­lékkal növelik. Ezzel egyidőben el kell telepíteni azokat a mo- dell-ültetvényeket, amelyekkel ta­pasztalatokat szerezhetnek a jö­vőre nézve. A termelés célja, hogy a lehe­tő legmagasabb hozamot érjék el, természetesen figyelembe véve a piac igényeit is. Sajnos, lényeges különbség van a megtermelt mennyiség és a hasznosított gyü­mölcs között. A télialmánál a szállítási és a tárolási veszteség elérheti a 30 százalékot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a télialmát, mint ipari alapanya­got, a jövőben fokozottabb mér­tékben kell számításba venni. A # A Nobili szcdőkocsival egy személy óránként csaknem egy mázsa termést szüretel. konzervipar teljesítőképességét oly módon szükséges bővíteni, hogy az ipari célra feldolgozható almát a betakarítással egyidőben képes legyen fogadni. A nagyobb árumennyiséget termelő üzemek­nek. esetleg termelési rendszerek­nek érdemes saját feldolgozót is létesíteni. Ezt követően több szakelőadás hangzott el, majd sor került a be­mutatókra. A tapasztalatcsere résztvevői megtekintették a beta­karítás, a talajművelés és a feldol­gozás gépeit, berendezéseit. Az idén először alkalmazzák az olasz gyártmányú Nobili szelő-metsző- kocsit. Ezzel a berendezéssel meg tudják gyorsítani az almaszüre­tet. Nem szükséges hozzá létra, egy csoport a fa alján levő ter­mést szedi, a többiek pedig a kocsin állva, a fa tetejéről. Egy személy óránként csaknem egy mázsa almát tud szüretelni ily módon. A gyümölcsöt konténer­ládákba rakják, amelyet a gép maga vesz fel és rak le. Nagy szenzációt keltett a be­mutatón egy másik berendezés, az amerikai gyártmányú Korny- lak önrakó szállítókocsi. A Rába targoncához kapcsolt berendezés egy perc alatt tíz tonna, konté­nerládáikba rakott gyümölcsöt képes beemelni. A számítások szerint elsősorban rövid — 20 kilométeres távolságról történő — szállításnál gazdaságos. Tíz óra alatt 80 tonna gyümölcsöt juttat el — károsodás nélkül — a tárolóhelyre. A bemutató azt bizonyította, hogy ismét történt előrelépés a Hosszúhegyi Gyümölcstermesz­tési Rendszer technológiájának korszerűsítésében. K. S, Barátsági nagygyűlés Budapesten Űj gépek az almaszedésben

Next

/
Thumbnails
Contents