Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÜJ LEHETŐSÉGEKET TÁR FEL A GYEPGAZDÁLKODÁS A Megyei Művelődési Központ felhívására négyszázhuszonhárom faragott tárgy érkezett be az idei hagyományos pályázatra. A szakmai zsűri alapos megfontolás után ezekből választotta ki azt a kétszázhét pályamunkát, amelyből a kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelődési Házban kiállítást rendeztek. Ezzel egyidőben a bemutatásra szánt tárgyak alkotóit — harminc faragót — meghívták a Majsa határában levő Kígyós- pusztára, hogy vegyenek részt az egyhetes táborozáson. Ez az immár harmadízben megrendezett alkotói együttlét jó alkalmat ad a megyénkben működő faragók tehetségének további kibontákoz- tatására. Vasárnap délelőtt a művelődési ház emeleti termében K. Csil- léry Klára művészettörténész, a {Szentendrei Szabadtéri Múzeum osztályvezetője mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a faragók eleven és hatékony közössége, s az, hogy a népi kultúra ápolói ilyen nagy számban vesznek részt a közös munkában, örömmel tölt el mindenkit, akit közművelődésünk és népművészetünk sorsa érdekel. Ha ezeket a tárgyakat szemléljük — mondotta —, megelevenedik előttünk a múlt, élővé válik mindaz, ami régen volt. Nagyszerű — hangsúlyozta —, hogy Bács-KiSkun megyében a művelődés irányítói támogatják a népi kultúra ápolóit. A meghívott faragók és az érdeklődők délután közösen néprajzi sétán vettek részt, s ennek keretében ismerkedtek Kiskun- majséval. Ezt követően délután négy órakor sor került a kiállítási díjdk átadására. A hangszer- készítő mesterek közül Bársony Mihály (Tiszaújfalu) és Kalocsai János (Kecskemét) érdemelte ki a bíráló bizottság külön elismerését. Díjat kapott a használati tárgyak kategóriájában Kovács Pál (Kecskemét) és Tabajdi István (Szabadszállás). A zsűri értékelése szerint a szoboralkotók közül Pólyák Ferenc (Matkó), Szőrös József (Lajosmizse), Horváth József (Bácsalmás) és Figura László (Kiskunmajsa) kapott díjat az idei szerepléséért. Este, ugyancsak a művelődési házban, folklór műsorral szórakoztatták az egybegyűlt közönséget. Szilágyi Zoltán (furulya) és Bársony Mihály (tekerőlant), valamint a bodoglári, majsai és mó- ricgáti citerazenekar, s a móric- gáti asszonykórus gyönyörködtette a szépet kedvelő majsaiakat. A kiállítás megnyitásával egyidőben vette kezdetét az egyhetes, harmadik, megyei fafaragó tábor is. Az elkövetkező napokban a gyönyörű kígyós-pusztai környezetben közösen, kedvükre alkothatnak azok, aki az elmúlt években munkásságukkal már kiérdemelték a fokozott érdeklődést és elismerést. V. M. • Néhány nap múlva átadják rendeltetésének a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnál az új, nyugatnémet gyártmányú, 80 tonna teljesítőképességű szárító- berendezést. A beruházás 30 millió forintba került. Két hét múlva várják az első fűszerpaprikaná’Jftmányt. • A vállalatnál ezekben a napokban az uborka tartósítását végzik. Addig míg tavaly hasonló időszakban 150, az idén eddig már 400 vagon savanyítani valót készítettek. (Szabó Ferenc felvételen PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 192. szám Áfái 90 fillér 1977. augusztus 16. kedd Hazánkban a mezőgazdaságilag művelt terület 18 százaléka, összesen 1,2 millió hektár-a gyep. Ebből kereken 1 millió hektárt az állami és szövetkezeti gazdaságok kezelnek. Ez a tevékenységük sajnos, kevés kivételtől eltekintve, elég alacsony színvonalú. A korszerű nagyüzemek egy része is csupán annyi figyelmet fordít az ilyen terület hasznosítására, hogy arra nem fizet rá, mert minden ingyen van, ami a gyepről származik. Belterjes gazdálkodással, amelyet helyenként már eredményesen folytatnak, a jelenlegi 10—13 mázsás szénatermést hektáronként 60—100—200 mázsára lehet emelni. Ez a mennyiség szerény számítás mellett is évente 60 millió mázsa, jó minőségű szálastakarmánytöbbletet jelentene a mezőgazdaságnak. Bács-Kiskun megye 143 ezer hektár rét- és legelőterületének állapotára is jellemző az országos kép, azzal a kiegészítéssel, hogy a gyep-telepítésre, felújításra, legelőjavításra, állami hozzájárulásból évente elköltött 7—8 millió forint eredménye sem igen látszik meg. Számos gazdaságban Jó módszerek az Izsáki Állami Gazdaságban • A szakmai bemutató résztvevői a korszerű gép működését vizsgálják az Izsáki Állami Gazdaságban^ Magfizika az iparban Kutatók és szakemberek tanácskozása Kecskeméten Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat magfizikai szakcsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia magfizikai albizottsága Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában rendezte meg a fizikai kutatóintézetek tudományos munkatársainak és a magfizikai módszereket a gyakorlatban alkalmazó, illetve alkalmazni kívánó ipari vállalati szakembereinek országos tanácskozását. A nagy jelentőségű tudományos találkozó kilencvenhat résztvevőjét Szabó Lajos, a MTESZ Bács- Kiskun megyei szervezetének társelnöke köszöntötte, majd dr. Csikai Gyula akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára nyitotta meg a kétnapos értekezletet. A délelőtti plenáris ülés után négy külön csoportban folytatták az előadásokat. Kérdésünkre válaszolva dr. Csikai Gyula akadémikus elmondta, hogy három évvel ezelőtt Miskolcon már tartottak egy tanácskozást a magfizikai módszerek iparban való alkalmazásáról. Akkor azonban még csak arról volt szó, hogy mely módszerek gyakorlati hasznosítását ajánlják az ipari vállalatoknak. Most Kecskeméten ennél jóval többről van szó. Itt már az ipari szakemberek egy része is mint előadó szerepel, számot adva a három év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokról. Az izotópos, neutrongeneráto- ros, rádióizotópos, fotoelektron- spektroszkópiai, stb. mérésekkel történő vizsgálatokat a legkülönbözőbb iparágakban — többek között a fémiparban, bányászatban, a bőriparban — és az élet sok területén hasznosan lehet alkalmazni. A kutatók és a szakemberek együttműködésének, közös tanácskozásainak, azonban van még egy nagyon lényeges célja, leküzdeni az idegenkedést a magfizikai módszerek alkalmazásával szemben. Sokan félnek és a védelmi intézkedéseket annyira eltúlozzák, ami már egyenesen akadályozza hasznosításukat. Eredményeinkről egyébként elmondhatom, hogy például a neutron generátoros eljárásunk világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. Ezzel az acélok oxigéntartalmát tudjuk meghatározni, ami az anyag minőségi tulajdonságainak szempontjából igen fontos. — Hosszú ideig vita tárgya volt, hogy a fizikusoknak milyen szerepe lehet az iparban —kapcsolódott be a beszélgetésbe dr. Túri Istvánná, a budapesti MTESZ főtitkárhelyettese. — Ma már világos, hogy az ipar jelenlegi szintjének további fejlesztésénél nélkülözhetetlenek. S nemcsak a kutatásnál, hanem a technológiai folyamatok végzésénél is. A MTESZ ezért szervezi a • A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. • Dr. Berényi Dénes akadémikus, a Debreceni Atommagkutató Intézet igazgatója Felületvizsgálat fotoelektron-spektroszkópiai módszerrel címmel tart előadást. kutatók és az Ipari felhasználók közös rendezvényeit. A mostani tanácskozáson egyébként nemcsak a magfizikai módszerek alkalmazásáról, hanem az eszközök telepítéséről és a szakember- igények tervezéséről is szó lesz. Hangsúlyozom, hogy sem a népgazdaság fejlődése, sem pedig az anyagtakarékosság szempontjából nem közömbös a magfizikai módszerek alkalmazása. Ami Kecskemétet illeti, nem áll rosszul ezen a téren. A ZIM kádgyárában 1968 óta működik az izotópos szintmérő berendezés az olvasztóműben. A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat aszfaltkeverő telepét az idén izotópos ellenőrző készülékkel szerelték fel. A megyei MTESZ szervezetek a többi között abban is nagy segítséget nyújthatnak — hiszen a rendkívül gyorsan fejlődő technika ezt szükségessé teszi —, hogy napirenden tartja a magfizikai módszerek alkalmazásait az iparban, s annak újabb területeit tárják fel a tudományos egyesületek. Emellett módjában áll tagjai — elsősorban az ipari szakemberek részére — tapasztalatcseréket szervezni. A tanácskozás ma folytatja munkáját, amely a délutáni órákban plenáris üléssel és záróvitával ér véget. N. O. ugyanis az egyszer elvégzett legelőfelújítást nem követte a folyamatos kezelés, a szakszerű gyephasznosítás. Természetesen számos jó példa, sikeres kezdeményezés található a korszerű gyepgazdálkodásra. A Duna mentén, Hartán, Solton és környékén, a sü'kösdi, a hajósi, a szabadszállási határban öntözéssel is serkentik erőteljesebb fejlődésre, magasabb hozamra a feljavított ősgyepet, telepített legelőt. Az Izsáki, a Hosszúhegyi, a Kalocsai, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság a húsmarha-te- nyésztést, más gazdaság a tejelő tehénállomány tömegtakarmány- ellátását erre az ágazatra alapozza. Lajosmizsén a Népfront Tsz és a Béke Szakszövetkezet valósít meg korszerű gyepgazdálkodást. Az ágazat fejlesztésére éppen a gyenge talajadottságú kecskeméti járásban kínálkozik számos lehetőség, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek területén 30 ezer hektár rét és gyep van. Belterjes gyepgazdálkodással, szakaszos legeltetéssel, szenázs, vagy szénagyűjtéssel ez a terület legalább 15 ezer szarvasmarha takarmányszükségletét fedezi. Az Izsáki Állami Gazdaság dicséretes kezdeményezéssel még 1972-ben rátért a húshasznú szarvasmarha tartására. A takarmányalapot a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, csaknem 2 ezer hektár parlag, ősgyep feljavításával, új gyep telepítésével teremti meg. A gazdaság ötödik ötéves terve szerint 1980-ban már ezer szarvasmarhát tud eltartani a korszerűen kezelt, 1700 hektáros gyepterületen, s évente 370 tonna marhahúst értékesít. Az állami gazdaság az utóbbi években igen jelentős összeget költött a korszerű gyepgazdálkodás gépeinek a beszerzésére, azzal a céllal, hogy a fűtermést a legkisebb veszteséggel takarítsa be, és jó minőségű szénát tartalékoljon a növekvő állatállomány számára a téli és a kara tavaszi időszakra, amikor nincs mód a legeltetésre. I Az Izsáki Állami Gazdaságban alkalmazott jó módszerek elterjesztésére tapasztalatcserét szervezett Izsákon a kecskeméti já• Az NDK-gyártmányú E—301-es típusú géppel lekaszált és rendre rakott szénát Hesston felszedő- és bálázógéppel gyűjtik. • A bálafelszedő cs szállító eszköz meggyorsítja a szálastakarmány továbbítását a gyepterületről. (Méhes! Éva felvételei.) rási pártbizottság, az állami gazdaságok országos központjának megyei főosztálya és a kiskunsági területi szövetség. A szakmai bemutatón részt vett mezőgazda- sági szövetkezetek képesek arra, hogy Izsákon és más gazdaságiban jól bevált módszereket al-? kalmazzák, növeljék az állaté-; nyésztés eredményeit, csökkentsék az ágazat költségét. K. A. Űj szárítóberendezés a kalocsai konzervüzemben KÉTSZÁZNÁL TÖBB ALKOTÁS A KÖZÖS TÁRLATON Megnyílt a megyei fafaragók tábora Az állattenyésztés nagy tartaléka
