Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII, évr. 184. szám Ára : 90 fillér 1977. augusztus 6. szombat Próbaüzem a Tiszai Hőerőműben Áramot ad a Il-es egység Pénteken gondos előkészületek után az országos hálózatra kap- csolltá'k a Tiszai Hőerőmű máso­dik blokkjához tartozó 215 me­gawatt teljesítményű generátort. A Il-es blolkk párhuzamos kap­csolásának előkészületeit július 28-án, az óránként hatszázhetven tonna gőzt szolgáltató óriáskazán begyújtásával kezdték meg. A párhuzamos kapcsolás után a Il-es gépegység 30 megawatt energiát adott az országos háló­zatba. Az elkövetkező napokban a generátor terhelését óránként fcb százhúsz megawattra növelik, majd a gépegység a tervek sze­rint augusztus 20-án leáll és el­végzik a szükséges vizsgálatokat. A Tiszai Hőerőmű I-es gépegy­ségét követően — amely már üzemszerűen ad áramot az or­szágos hálózatba — az év végéig a Il-es iblokk is üzemszerűen termel majd. (MTI) LÁNGŐR ÉS ÁRAMLÁSMÉRŐ „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben azt ajánlották föl a bri­gádjaink, hogy a szovjet exportkötelezett­ségünknek november 7-ig eleget teszünk. Nem kis gondot okoz a vállalás teljesítése, de az év eddig eltelt szakaszában úgy dolgozott a gyár közössége, hogy bízhatunk benne: nem maradunk szégyenben a vállalásunkkal.” Sza- kolczai István, az MMG-Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyárának ter­melési főmérnöke mondotta el a fentieket. Az MMG-Automatika Művek az olaj- és gázszállító vezetékekhez nyomásfokozó, ve­zérlő állomásokat állít elő, amikhez a kecs­keméti egységben a vezérlés berendezéseit gyvtják. Teljesítette exporttervét az MMG-Automatika Művek vezérléstechnikai gyára • Szakolczai István főmérnök ellenőrzi Tercsi Má-- ria munkáját, aki szivattyúállomás! automatika fiókját szereli. Jó a termelési kedv, arányos a tervteljesítés a megye kisipari szövetkezeteiben • Exportra dolgoznak a Tompái Vegyes- és Építőipari Szövetkezet asszonyai. A megyében 49 kisipari szövetkezet tevékenykedik, amelyek ez évi termelési ter­ve meghaladja a 2 milliárd 340 millió forintot. A napok­ban készült el az összegezés, amely az első félév eredmé­nyeit rögzíti. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy kis­ipari termelőszövetkezeteink­ben jó a termelési kedv, ará­nyos a terv teljesítése, hiszen az első féléves tervet 1 milli­árd 151 millió forintra telje­sítették, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva ez 111,8 százalékot jelent. Érdemes iparáganként vizsgál­ni a kisipari szövetkezetek mun­káját, hiszen — mint a számok is bizonyítják —, szinte vala­mennyi teljesítette vagy túltelje­sítette a féléves előirányzatokat. A gépek és gépi berendezések gyártása és javítása három kis­ipari szövetkezet profiljába tarto­zik, amelyek 53 millió forint ter­meléssel zárták a félévet, 1 mil­lióval kedvezőbben, mint 1976- ban. Műszeripari tevékenységet egy szövetkezet végez, 18 millió forintos előirányzatát 20 millióra teljesítette. Igen jelentős előreha­ladást ért el a fémtömegcikk­ipar, ugyanis az eredetileg 73 millió forintos tervet 82 millió­val fejezte be. A két ktsz közül kiemelkedik a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezet, amely egymagában kétmillió forinttal termelt többet a tervnél. Fafeldolgozással öt kisipari szö­vetkezet foglalkozik a megyében. A tervük elég jelentős, 133 mil­lió forint az első félévre. Ebben az iparágban 37 millió forintosa túlteljesítés. Nem csoda, hiszen a kerekegyházi Fa- és Építőipari, a Tompái Vegyes- és Építőipari Szövetkezet pedig egymagában 22 millió forinttal adott többet a népgazdaságnak. A bőr-, szőr­me- és cipőipar hétmillióval, a kézmű- és háziipar négymillióval teljesítette túl tervét. Az egyéb iparágban — vegyesiparban — 14 ktsz fejt ki tevékenységet, s fél év alatt nem kevesebb, mint 45 millióval termeltek többet az előírásnál. Ebben élen járt a La- josmizsei Kefe-, Seprő- és Fafel­dolgozó, amely 19 millióval, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet, amely négymillióval, a Bácsbokodi Vegyesipari, amely tízmillióval és a Solti Vegyesipari Szövetkezet, amely hétmillióval teljesített többet. A kisipari szövetkezetek összes ipari tevékenysége 949 millió fo­rint volt a tavalyi 852 millióval szemben. A magasépítő iparban — ezt külön kezelik, s beletarto­zik valamennyi építő tevékenység —, 12 ktsz áll a lakosság és az állami vállalatok rendelkezésére. Az építési kedvet mutatja, hogy a tavalyi 157 millióval szemben az idei első félévben 178 millió forintot teljesítettek. Nem elha­nyagolható az úgynevezett sze­mélyi szolgáltató tevékenység, amely 4 millió forinttal növeke­dett a tavalyihoz képest. A la­kossági szolgáltatás volumene is emelkedett, hiszen 66 millió fo­rintot teljesítettek a tavalyi 59- el szemben, amely 111,5 százalé­kos növekedést mutat. A megyében húsz kisipari szö­vetkezet foglalkozik exporttevé­kenységgel, amelynek éves terve 260 millió forint. Ebből a Bajai Lakberendező- és Építőipari 43, a Lajosmizsei Kefe-, Seprő- és Fafeldolgozó 50, a Kiskőrösi Ve­gyes 30 és a Kecskeméti Ezer­mester Kisipari Szövetkezet 25 millió forinttal részesedik. A terv teljesítése jónak mondható, hiszen 158 millió forint értékű exportcikket exportáltak, amely az előző félévhez viszonyítva 139,5 százalékos teljesítésnek fe­lel meg. G. G. Az első félévben 130 millió fo­rintos termelési értéket hozott létre a vezérléstechnikai gyár kollektívája, s ezzel teljesítette az előirányzatot. A termelésben magas, 80—85 százalékos volt a szocialista exportra készített gyártmányok aránya. A fő termékből, a szivattyúát- lomási automatikából — ami a gáz- és olajszállító vezetékek mentén irányításra és ellenőrzés­re szolgál — eddig 22-öt szállí­tottak a Szovjetunióba. Csehszlo­vákiába öt ilyen berendezést vit­tek ki. Az év utolsó negyedében lengyel exportra szintén állítanak elő szivattyúállomási automati- kákat. iAz első félévben jelentős sze­repük volt a termékszerkezetben a turbinás áramlásmérőkhöz gyártott elektronikáknak. A láng­őr biztonsági berendezés, kazá­nok és különböző égésrendszerek biztosítására szolgál. Ez a mű­szer is a kecskeméti gyár fonto­sabb termékei közé tartozik. A vezérléstechnikai gyár fiatal üzem, s jelentős fejlesztés alatt áll. Az első félévi gyárfejlesztés- ről Kalmár Péter műszaki főmér­nök mondta el, hogy megkezdték egy 4300 négyzetméter alapterü­letű csarnok építését, melynek átadását jövőre várják a kivite­lező Építési és Szerelőipari Vál­lalattól. Egy kétszintes éoületet saiát kivitelezésben kezdtek el építeni, szintenként 250 négyzet- méteres alapterülettel. Ebben a műszaki gárdát helyezik majd el. amelv célgépszerkesztéssel és rendszertervezéssel foglalkozik. Ez az új üzemépület még az idén kész lesz. Az alsó szintiét ösz- S7f;kötik maid a meglevő I. szá­mú csarnokkal, s finomlemezla- katos-snűbelvt. valamint festő és feliíletetőkészítő technológiát, te- Jeniteinek az iigv kialakuló üzem­részbe. Még az idén megkezdik a konyha, és étterem énítését. s lövőre felezik be A evárfejlesz- tésben nagy ielentősége van. bogv a területet az üzemmel szomszédos 13 holdas telep meg­vásárlásával. növelték. Az MMG-Automatika Művek vezérléstechnikai gyára szovjet kooperációban is termel, jelenleg kereszt tekercseket állít elő a Zsiguli műszerfalhoz, az üzem­anyag- és a vízhőfokmérő mű­szerbe. Előreláthatólag még az idén Kecskemétre telepítik a kis műszerek (komplett gyártását. Évente 400 ezer ilyen terméket iszállít az MMG a szovjet koope­rációs partnernek. Borra Lajosné főkönyvelő tá­jékoztatott, hogy az MMG-üzem július 1-vel nyerte el a gyár- „rangot”, a korábbi gyáregység í' * wV' A belgrádi megállapodás----- ... ■ ......... - -....................... Ez zel már együtt lehet élni! — mondta az osztrák küldött a belgrádi tanácskozás végén, amikor az asztalra került az utolsó javaslat. Hangjában nem csengett lelkesedés, de elutasítás sem és ez volt az adott körülmények között a legtöbb amit el lehetett érni. Rossz —, de talán őszinte — nyelvek szerint ugyanis, ha egy kelet—nyugati tanácsko­záson az egyik fél valamiért nagyon lelkesedik az a másik­nak úgysem felelhet meg. Belgrádban viszont létrejött a megállapodás. Harminchá­rom európai és a két észak­amerikai állam küldöttei elfo­gadták azt a tervet, amelynek alapján október 4-én ismét összeülnek, immár magasabb rangú résztvevőkkel, minisz­terhelyettesek vezetésével. Jú­nius 15-e és augusztus 5-e között zajlott le az előkészítő megbeszélés és ősszel keríte­nek sort az érdemi tárgyalá­sokra. Október elejétől három esetleg négy hónapon át vé­giglapozzák a helsinki záróok­mányt, fölmérik, hogy ki mit tett az ebben foglaltak végre­hajtásáért, s egyben megha­tározzák a további teendőket. Szüksége is van Európának valamire, ami újabb lendüle­tet ad az együttműködésnek. Némi nosztalgiával, vágyódás­sal gondolunk a helsinki szép napokra, az 1975-ös találkozó időszakára. Ahhoz az ünnepé­lyes két naphoz viszonyítva a légkör valóban lehűlt, ne fe­lejtsük el azonban, hogy az ünnep és a szürke hétközna­pok között mindig van kü­lönbség még akkor is, ha köz­ben a felek viszonya (legyen szó házasokról vagy politikai partnerekről) nem romlik. Márpedig azóta — elsősorban a nyugati fél hibájából — hű­vösebb szelek fújnak és ezt földrészünk is megérzi. Belgrádban mégis sikerült megtenni egy fontos lépést, hosszú hetek birkózása, a né­zetek összecsapása közepette ugyan, de harmincöt állam megtalálta a közös nevezőt. Nem csekélység ez, hiszen adott alkalommal még két tárgyaló fél is nehezen vergő­dik zöldágra, ősszel pedig ép­pen Helsinkihez, az európai együttműködés alapjait lerakó okmányhoz nyúlnak majd vissza, ezt a száz oldalt lapoz­zák majd végig. Az őszi—téli találkozón is lesznek viták, nyilván olykor élesek is, de az együttműködés mikéntjéről vitáznak majd, a politikai biztonság erősítéséről, az ipari és a tudományos kooperáció lehetőségeiről, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesz­téséről. A most lezajlott másfél hó­nap alatt ismét bebizonyoso­dott, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött a tárgyalások csak komp­romisszumok vagyis kölcsönös engedmények útján vezethet­nek eredményre. Végső soron Belgrádban valamennyi részt­vevő ebben a szellemben vett részt a munkában, legalább­is az utolsó napokban ennek megfelelően nyilatkozott, kü­lönben nem tudták volna kon­szenzussal, tehát általános egyetértéssel elfogadni a ter­vezetet. Az európai biztonsági értekezlet résztvevői hosszú évek — munkájuk megkezdé­se — óta olyasmit produkál­nak, ami rendkívül ritka a nemzetközi tárgyalások törté­netében: össze tudják egyez­tetni harmincöt résztvevő sok­féle álláspontját, érdekeit, né­zeteit. A szocialista országok most is mint annyi más nemzetközi értekezleten messzemenő meg­egyezési készséget tanúsítot­tak. A belgrádi előkészítő ta­nácskozás utolsó napjaiban éppen egy szovjet javaslat tet­te föl az i-re a pontot. Ez megegyezési készség azonban nem azonos a kicsinyes alku­dozással, nemes célokat szol­gál: az együttműködést, az enyhülést. Belgrádban olyan munkatervet fogadtak el, amely lényegében megfelel a szocialista országok elképzelé­seinek, és főképpen Európa érdekeinek. T. I. I S m Bőm • Szabó Gábor műszerész és Zsámboki József csoportvezető lángőröket mér be. (Tóth Sándor felvételei.) • A kép elő­terében korszerű mezőgazdasági létesítmények szellőztetéséhez használt auitomatikákat készítenek. helyett. A kollektíva úgy látott a második félévi feladatokhoz, hogy a vállalati utasításnak meg­felelően igyekszik majd élni az önálló elszámolási rendszerre va­ló áttérés, a nagyobb önállóság, nyújtotta lehetőségekkel. A, Ti Sí t Megkezdődött az Adria kőolajvezeték építése Megkezdődött az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszánál« építése. A Kőolajvezetéképítő Vállalat, a csehszlovák PLYNOSTAV céggel közösen építi meg a 200 kilométer hosszú szakaszt. A siófoki kőolajvezeték építők Berzence község határában megkezdték az orjj szághatár és Kára község közötti 95 km-es szakasz építését. A képen: a távvezeték építése az országhatárnál. (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS.) - _ ± \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents