Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-28 / 202. szám

A csepeliek állják a szavukat 160 millió forintos anyag- és energiamegtakarítás A Csepel Vas- és Fémrhűvek- ben, ahonnan az országos, majd nemzetközi méretűvé bontakozott jubileumi munkaverseny elin­dult, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját kö­szöntő mozgalom középpontjában a minőség és a hatékonyság ja­vítása, szovjet exportszállítások pontos teljesítése áll. / A versenyt kezdeményező „Bé­ke” szocialista brigád a Szer­számgépgyár éves szovjet export­tervében szereplő 40 fúrógép ösz- szeszerelésén kívül az időközben felmerült újabb igények kielégí­tésére további 15 berendezés sze­relését és átadását vállalta no­vember 7-ig. A fúrógépek nagy részét a brigád már összeszerel­te. Az egész Csepeli Szerszámgép- gyárban számottevően javult a minőség. Ezt jelzi, hogy garan­ciális javításokra 60 százalékkal kellett kevesebbet fordítani, mint a múlt év hasonló időszakában. A tröszt valamennyi gyárában az egyik legfontosabb feladat a tervezett 2 százalékos önköltség- csökkentés, amely 300 millió fo­rint megtakarítást jelent. Eddig több mint 160 millió forint érté­kű anyag- és energiamegtakarí­tást könyvelhetnek el a szocia­lista és munkabrigádok. Az idén eddig benyújtott mintegy 2000 újítás 55 százalékát megvalósítót-; ták, ami máris 70 millió forint­nyi eredménnyel járt. A hatékonyság fokozása érde­kében a brigádvállalások kiter­jednek a nagy értékű, nagy ter­melékenységű berendezések mind jobb kihasználására is. A Csepel Művek 144 ilyen nagy berendezé­sén az átlagos műszakszám a ta­valyi év végi 2,4-ről augusztusig 2.55-re nőtt. A legtöbb nagy ér­tékű gép — szám szerint 24 — a szerszámgépgyárban üzemel, jobb kihasználásuk 6 millió forintnyi többletterméket, s ez egymillió forintnyi nyereséget eredménye­zett. (MTI) Jubileumi verseny Alig fél évvel ezelőtt hang­zott el a csepeli dolgozók fel­hívása, hogy munkaverseny- nyel köszöntsük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A kezdemé­nyezés a szocialista országok­ban nemzetközi visszhangra talált amellett, hogy szerte az országban, így Bács-Kiskun megyében is egyre-másra csat­lakoztak az üzemek kollektí­vái a jubileumi munkaver­senyhez. A magyar vasmun­kások lelkesedését méginkább fokozta az, hogy száz évvel ezelőtt alakult meg a vasas­szakszervezet és e centenáriu­mot is munkasikerekkel kí­vánják megünnepelni. A jubileumi munkaverseny joggal került a közvélemény érdeklődésének középpontjá­ba. Éppen ezért sok riport, tu­dósítás jelent meg a sajtóban a felajánlások teljesítésén dol­gozó munkásokról, brigádok­ról. Ám a tények is azt iga­zolják, hogy az erőfeszítések valóban eredményesek. Bács- Kiskun ipara például az első félévben 12 százalékkal több árut termelt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Pedig voltak nehézségek bőven, amelyeket le kellett küzdeni. Az elmúlt több mint fél esz­tendőben is előfordult anyag­hiány, nem mindig érkeztek meg idejében a kooperációs partnerektől a szükséges al­katrészek, a kiegészítésre szol­gáló berendezések. A legtöbb helyen a munkaerőhiányból fakadó problémákkal is meg kellett küzdeni. A most folyó munkaver­senynek azonban egyik jel­lemzője, hogy magasabb szin­ten alakult ki a vállalatok ve­zetői és dolgozói közötti együttműködés a tervek telje­sítésére. Alaposabb volt a ter­melés előkészítése, gondosabb az üzem- és munkaszervezés, s mindezzel jobban összhang­ba került a munkások, a bri­gádok tevékenysége. Nem té­vedek, ha azt mondom: a je­lenlegi verseny új tartalmi vo­nása, hogy mind erősebb az egész társadalom részére való alkotni akarás. Számos példa bizonyítja ezt is. A termelékenység növelé­sére tett felajánlások, s a va­lóban tudatosan és lelkesen végzett munka eredményeként az Április 4. Gépgyár kiskun ­félegyházi vegyipari gépgyá­rában 2,3, a Vegyépszer tisza- kécskei gyárában 5, a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál 7, a Magyar Hűtőipa­ri Vállalat bajai gyárában 18 százalékkal emelkedett az em­lített termelési mutató, még­pedig az eredetileg tervezett fölé. A jubileumi verseny idősza­kában sikerült lényegesen előbbre lépni a nagy teljesít­ményű gépek több műszakos üzemeltetése területén is. Há­rom műszakban termelnek az értékes automata gépek a SZIM kecskeméti gyárában, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalatnál és még sok üzemet lehetne közéjük sorolni. Jelentősen javult a termé­kek minősége is. Ez tette le­hetővé többek között a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál azt, hogy a libamáj­exportot több mint kétszere­sére növeljék, s húsz százalék­kal többet szállíthattak kül­földre baromfiból és tojásból is. A munkaverseny résztvevői a NOSZF 60. évfordulója tisz­teletére tettek felajánlásaik nyomán megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a szovjet megrendelések teljesítésére. A kollektívák a többi között a félegyházi vegyipari gépgyár­ban a szovjet atomerőművi berendezések, a BRG kecske­méti gyárában a magnetofon­fejek, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a TECH­NIKA csarnokszerkezetek gon­dos legyártását és határidő előtti — többnyire november 7-re való — szállítását vállal­ták. Természetesen nincs még vége az esztendőnek, a ver­seny továbbfolytatódik. Né­hány üzem erőfeszítései elle­nére sem tudott megbirkózni minden részletében első fél­éves feladataival, s ezt az év hátralevő részében pótolnia kell. A második félévben is várnak még nehézségek az üzemek dolgozóira. Az alkot­ni vágyás lázában égő válla­lati kollektívák azonban — mint az eddigi eredmények is bizonyítják — képesek lesznek azok leküzdésére. N. O. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÉP SZÁMÚ KÖZÖNSÉGET VONZANAK Laosz az ünnepre készül VIENTIANE A Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága határozatot hozott arról, hogy megünneplik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulóját. A határozat aláhúzza, hogy a Nagy Október hatására és a szo­cialista országok jelentős támo­gatásával indult meg az a folya­mat, amely számos ázsiai or­szágban felszabadító mozgalmak­hoz, függetlenséghez és a gyar­mati-neokolonialista maradvá­nyok megszüntetéséhez vezetett. A szocialista országok és a Szovjetunió proletár internacio­nalizmusa segített abban is, hogy a laoszi hazafiak a párt vezeté­sével kivívhatták függetlenségü­ket és 30 évi harc után 1975. de­cember 2-án kikiálthatták a Lao­szi Népi Demokratikus Köztársa­ságot. Laosz a szocialista építés útjára lépett — szögezi le a ha­tározat. Joszip Broz Tito folytatja koreai tárgyalásait BELGRAD Kim ír Szén koreai és Tito ju­goszláv elnök helyi Idő szerint szombat reggel 9 órakor közvet­len munkatársak bevonásával folytatta csütörtökön megkezdett hivatalos tárgyalásait a két or­szág kapcsolatainak fejlesztéséről, továbbá a nemzetközi helyzet, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Hagyományos értelemben „hivatalos” megnyitót sem tartottak idén Kecskeméten a VII. Népzenei Találkozó első rendezvényein. A programok szer­vezői — igen helyesen — arra törekedtek, hogy a lehetőség szerint legyen természetes, kötöttségek­től minél mentesebb Bács-Kiskun megye székhelyén a meghívott írók, tudósok, népi énekesek, hang­szeres szólisták és együttesek háromnapos találko­zója. Így Gyapai József, a kecskeméti Városi Ta­nács elnökhelyettese is csak a második napon, a szombat délelőtti szakmai tanácskozás megkezdése­kor üdvözölte a vendégeket; a hírős városba érke­zett népi művészeket, szakembereket és a szép számú közönséget. Ez a hagyománybontó kötet­lenség, természetes szervezettség a programok szinte mindegyikét jellemezte. A Buda Ferenc költő kiállítási megnyitója és az ebből az alkalomból fellépő szólisták — Tánczos Péter, Bársony Mihály és Szilágyi Zoltán — hangulatos szellemi és zenei környezetet te­remtettek a Megyei Művelődési Központ ifjúsági klubtermében látható fafaragványoknak: népi hangszereknek, bőrből, fából ké­szült tárgyaknak, szobroknak. Czine Mihály irodalomtörténész, aki a péntek esti irodalmi-nép­zenei rendezvény házigazdája volt, ugyancsak kötetlen, szinte baráti eszmecsere hangulatát keltette a színpadon, ahol írók, költők, irodalomtörténészek és hangszeres együttesek, énekesek adták át egymásnak a szólás jo­gát jelképező mikrofonokat. Tor­nai József, Fábián Gyula, Jánosy István, Fodor András, Kiss Fe­renc, Buda Ferenc és Heltai Nán­dor, Illetve a kecskeméti Likőr­ipari Vállalat citerazenekara, a Délibáb és a Sebő együttes és a • Az irodalmi—népzenei est egyik sikeres közreműködő csoportja: ri debreceni Délibáb együttes. (Méhesi Éva felvételei) bugaci szövetkezeti népdalkor lé­pett fel több népi énekes kísére­tében a művelődési központ zsú­folásig megtöltött színháztermé­nek közönsége előtt. A tegnap délelőtti szakmai ta­nácskozás sem „száraz” tudo­mányos jellegű rendezvény volt csupán, az előadásokat gyakorta énekszó szakította meg. Vígh Rw- dolf: „A népi énektechnika és előadásmód sajátos tartalma és értékei továbbplántálásának le­hetőségei” című nyitótanulmá­nyának elhangzását két énekkar; a bogáncsi és a szomolyai asz- szonykórus fellépése vezette be. Dalaik szemléltető példázatát adták az előadó fejtegetéseinek. Balázs Árpád zeneszerző és Szat­mári Károly karnagy előadásai­nak témáihoz Budai Ilona, Vár­nai Ferenc és Barsi Jenő szól­tak hozzá. Délután népi előadóművészek közreműködésével folytatódott a tanácskozás, amelyep hazánk kü­lönböző tájegységei népi dalkin­csének esztétikai jellegzetességeit elemezték a felszólalók. Ez fdfl alatt ugyanakkor egyes meghí­vott csoportok Kecskemét kör­nyéki községekbe, tanyaközpon­tokba — Hetényegyházára, Ka­tonatelepre, Ágasegyházára,’ Szarkásra és Borbásra — láto­gattak el, ahol hangulatos mű­sort adtak elő. Szép közönségsikert arattak aa esti rendezvények is, amelyek­nek ugyancsak a Megyei Műve­lődési Központ adott otthont. Da­loló tájak címmel, a különböző magyar tájegységek eredeti nép­zenei kincsét megszólaltató éne­kesek és kórusok fellépései kö­vették egymást. A népzenei ta­lálkozó tegnapi programsorozatát a Karsai Zsigmond vezette tánc­ház színes, hangulatos forgataga zárta. P. M. a BRG kecskeméti magnetofon­gyáregységéből Hogy egy vállalat mekkora frissességgel igyekszik követni a piaci igények változását, az jellemezhető annak a ciklusnak a hosszúságával, időtartamával, amely alatt a termékválasztékot teljes egészében megújítják. Ehhez folyamatos gyártmányfejlesztés­re van szükség. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár azok közé a vállalatok közé tartozik, ^amelyek — különös tekintettel a világpiaci érdekeltségükre — évről évre újabb és korszerűbb termékeket állíta­nak elő. A BRG kecskeméti magnetofon-gyáregységében Rudasi Károly igazgatóval beszélgettünk a gyárt­mányfejlesztésről és az új termékek előállításáról. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 202. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 28. vasárnap Űj, korszerű termékek — 1980-ig mindegyik nálunk gyártott készüléktípust újabbal, korszerűbbel váltjuk fel — mond­ta többek közt a gyárigazgató. A tervidőszak első évében, ta­valy egy korábbi készülék to­vábbfejlesztésével sokféle szük­ségletet kielégítő telefonüzenet- rögzítő és diktafon gyártását kezdték meg a megyeszékhelyi gyáregységben. A DTR—10 típusú készüléket az idén már nagyobb sorozatban készítik, főként NDK- exportra. 1977 második felében hozzá­kezdtek egy új típusú, hordozha­tó magnetofon, az MK—27 gyártá­sához. Ez a készülék — tájékoz­tatott Rudasi Károly — amellett, hogy elődei jó tulajdonságait megőrzi, el is tér a korábbi BRG- típusoktól. A régebbi MK készü­lékektől eltérően kidomborították a magnetofon hangsugárzó fe­lületét, ami javítja az akusztikus hatást. Az MK—27 kezelő elemei gombok, melyeket a külső beha­tások ellen takaró alá helyeztek, tehát az új készülék praktikusabb a régieknél. A hangerőszabályo­zás skálázott tológombbal törté­nik az új BRG-magnetofonon. Hálózatról, 12 voltos gépkocsi ak­kumulátorról, vagy öt darab R 14-es elemmel működtethető az MK-család új tagja. Az új konst­rukcióban már integrált áram­kört is alkalmaztak. A felvételnél önbeszabályozással működik az MK—27. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon- gyáregysége a tervek szerint a szerelvénygyártás fokozásával növeli a termelés mennyiségét. Tavaly szerződést kötöttek szov­jet üzletféllel magnetofon-futó­művek szállítására, amelyeket vi­lágszínvonalon állítanak elő. Az idei évtől kezdődően 1980-ig évi 500 ezer darabra növelik a me­chanikaszállítást a baráti ország­ba, s ,ez mintegy félmilliárd fo­rinttal emeli majd a gyáregység termelési értékét. 0 Készülnek az új, MK—27 típusú, hordozható magnetofon­készülékek. (Pásztor Zoltán felvételei) • A második félévben kezdték meg a fogaskerekes szerkezettel mű­ködő futóművek gyártását svéd exportra. Ebben az esztendőben — a má­sodik félévben — egy új típusú magnetofon-futómű előállítását is megkezdték már a kecskeméti gyárban — tudtuk meg az igaz­gatótól. A fogaskerekes szerkezet­tel működő, futóművek megfelel­nek a nemzetközi HI-FI szabvány minőségi követelményeinek. Az idén egyelőre csak svéd exportra készítik az újfajta szerelvényeket. A BRG magnetofon-gyáregysé­gének vezetője elmondta, hogy a korábbi években előállított MK— 42 és —43 típusú sztereó készülé­keket már nem gyártják. 1978-ban új, a változó ízlésnek megfelelő formatervezésű és korszerűbb sztereómagnók kerülnek ki az üzemből. A vállalati gyártmány- fejlesztés céljai közt egy kazettás autómagnetofon konstruálása is szerepel a következő években. VII. Népzenei Találkozó rendezvényei

Next

/
Thumbnails
Contents