Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

* * PETŐFI NEPE' 0 1971. augusztus 27. Kádár János, az MSZMP KB első titkárának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából adott nyi­latkozatát közvetítette pénteken este a szovjet televízió első prog­ramja. Az MSZMP KB első titkárá­nak nyilatkozata a szovjet tele­vízió másfél órás magyar estje megnyitójaként hangzott el. (MTI) Kína és Japán között Vance közvetít NAPI KOMMENTÁR Ciprus üzenete A hét végén táviratot kapott Ciprus állandó ENSZ-képviselő- je: Nicosia azt üzente New York­ba, hogy a delegátus kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását a ciprusi helyzet megvitatására. Nicosiában, a Paphos úttól a Theodora császárnő utcáig terje­dő „zöld vonal" sokáig legfonto­sabb „határ” volt a városon be­lül: a görög és török negyedet választotta el az egységes, két nemzetiség hazájának számító szigetköztársaság, Ciprus fővá­rosában. Amikor 1974 nyarán az akkor még országló görög katonai junta puccsot szervezett Cipruson, azt akarták elérni, hogy Makariosz érsek-elnök független és el nem kötelezett, haladó kormánya he­lyett egy szélsőjobboldali csoport vegye át a hatalmat. A puccs megbukott, de a bukással egy- időben még valami történt a szi­geten: az ankarai kormány (ak­kor még Bülent Ecevit kormá­nya) „a török lakosság védelmé­ben, a görög megszállás megelő­zésére” — ez az eredeti török ma­gyarázat — csapatokat küldött a szigetre. A Ciprusi Köztársaság területén új határvonal jelent meg — most már a nicosiainál jóval hosszabb, jóval áthatolha- tatlanabb határ. A sziget terüle­tének 40 százaléka török meg­szállás alá került. Nehéz ezt a megszállást a szi­get nemzetiségi viszonyaival in­dokolni, hiszen a török lakosság aránya mindössze IS százalék. A törökök elfoglalták a többi között Famagusta kikötőjét, aztán a fő­város nemzetközi repülőterét, a bányák jó hatvan százalékát, a turisták által látogatott üdülőte­rületek 70 százalékát. A törökök által megszállt területen egyolda­lúan kikiáltották a Ciprusi Török Föderatív Köztársaságot. A leg­utóbbi időben a törökök úgy dön­töttek: Famagustát, ahonnan a görög lakosságot elűzték, bete­lepítik Kis-Ázsiából érkező törö­kökkel. Ez ellen, ennek a vesze­delmes fejleménynek a megaka­dályozására kéri Nicosia a Biz­tonsági Tanács összehívását és azért, hogy az ENSZ-határozat- nak megfelelően: vonják ki a megszálló csapatokat. Makariosz utóda, a szigetköz­társaság ügyvezető elnöke, Szpi- rosz Kiprianu az ősszel New Yorkba repül, hogy az ENSZ- közgyűlés előtt beszéljen hazája helyzetéről. Annak az országnak sorsáról, amely a Közel-Kelet ka­pujában, az amúgyis feszültsé­gekkel terhes térségben éppen kettészakítottsága következtében afféle bármikor robbanni képes pokolgép — az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság kormánya most az ENSZ segítségével el akarja távolítani belőle a gyúj- tózsinórt. G. M. TOKIÓ Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter — hazatérőben Kíná­ból — pénteken délután a japán fővárosba érkezett. A hivatalos bejelentés szerint azért szakítot­ta meg útját két napra Tokióban, hogy Fukuda kormányfővel és Hatajama külügyminiszterrel át­tekintse az ázsiai térségben ki­alakult általános politikai hely­zetet, s véleményt cseréljen ve­lük a kétoldalú kapcsolatokról. A külügyminisztérium illetékesei azonban már korábban utaltak arra, hogy a megbeszéléseken Vance pekingi tapasztalatai alap­ján ismét egyeztetik a két szö­vetséges ország jövőben követen­dő Azsia-politikáját, különös te­kintettel az amerikai csapatok Dél-Koreából való tervezett kivo­nására. Japán kormánykörökben a kí­nai pártkongresszus dokumentu­mainak szövegéből azt a követ­keztetést vonták le, hogy a kínai —japán közeledés hívének szá­mító Teng Hsziao-pinggel újra kibővült pekingi vezetés a jö­vőben fokozott mértékben szor­galmazza a két állam viszonyá­nak ápolását, mindenekelőtt gaz­dasági kapcsolatainak fejlesztését. Vance pénteken két alkalommal tanácskozott Fukuda Tákeo japán kormányfővel. Az első megbeszé­lésen kifejtette, hogy Kínában tett látogatása „előmozdította az Egyesült Államok és Kína köl­csönös jobb megértését”. Mint egyebek között beszámolt róla, Pekingiben közölte a kínai veze­tőkkel, hogy Washington a Tokió­hoz fűződő kapcsolatait külpoliti­kája egyik tartóoszlopának tekin­ti. Vance szerint a kínai vezetők azt válaszolták, hogy „megértik a japán—amerikai kapcsolatok fontosságát, de az amerikai—kí­nai viszonyt is fontosnak tartják”. Vance később negyvenperces négyszemközti eszmecserét foly­tatott a japán miniszterelnökkel, de erről nem szivárgott ki sem­mi. Szombaton, elutazása előtt, külön találkozik kollégájával, Ha- tojamával. (MTI) Heikal: az olajfegyver nem alkalmazható A jelenlegi körülmények kö­zött gyakorlatilag kizárt annak lehetősége, hogy az arabok olaju­kat fegyverként használhatják az arab—izraeli konfliktus igazsá­gos rendezése érdekében — írja az A1 Anvar című bejrúti lap­ban Heikal, az ismert egyipto­mi újságíró. „Én azok közé tar­tozom — folytatja az al Ahram egykori főszerkesztője —, akik úgy vélik: mindezek a remények nem válnak valóra, mint ahogyan alaptalanok azok a feltételezések is, hogy az Egyesült Államok és Izrael között állítólag ellentétek vannak. Bizonyos, Washington­ban bízó arab vezetők nem képe­sek elismerni politikájuk kudar­cát. ami eleve kizárttá teszi az olajembargó alkalmazását az Egyesült Államok ellen” — írja Heikal. * Ezzedin Kalak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet párizsi képviselője egy tuniszi hetilap­nak adott nyilatkozatában, ha­sonlóan Heikalhoz, kijelentette: alaptalanok azok a feltételezések, hogv a közel-keleti probléma megközelítésében komoly ellen­tétek lennének Izrael és az Egyesült Államok között. Kalak szerint az Egyesült Államok meg­próbálja ráerőszakolni saját ren­dezési elképzeléseit az arab or­szágokra, de úgy, hogy közben megkísérli felszámolni a palesz­tin ellenállási mozgalmat. Rendelet a mezőgazdasági szakcsoportokról Takarékosság Portugáliában Mario Soares portugál minisz­terelnök csütörtökön este rádió- és tv-beszédben jelentette be, hogy a kormány szigorú gazda­sági intézkedéseket hozott. Az előzetes várakozásokkal ellentét­ben nem értékelték le az escudót, hanem bizonyos — pontosabban meg nem határozott — korlátok közötti lebegtetése mellett dön­töttek. A leértékelés ugyanis — Soares érvelése szerint — veszé­lyeztetné a portugál exportter­mékek versenyképességét, és nö­velné a megélhetési költségeket. Megfigyelők véleménye szerint azonban az escudo lebegtetése gyakorlatilag leértékelését jelen­ti.; xodrls Átlagosan négy százalékkal érnelik a , bankkamatlábakat, 25 százalékkal drágult a benzin, ami így a legdrágább lesz Európában. A „takarékossági program” már a második az idén: emléke­zetes, hogy februárban 17,7 szá­zalékkal leértékelték az escudót és jelentős importadót vetettek ki minden külföldről behozott termékre. (AFP, AP) Asszonyok a foglyok kiszabadításáért 1 WMH • A képen látható argentin asszonyok már napok óta folyamatosan tüntetnek Buenos Aires főterén. Az asszonyok azt kívánják elérni, hogy a kormány szabadítsa ki fiaikat és férjeiket a jobboldali terror­szervezetek rabságából. Argentínában' ugyanis az elmúlt hónapokban több mint kétezer embert hurcoltak el a reakciós bandák. (Telefotó—AP—MTI—KS) A NEGYEDIK HELYEN ... A szovjet-amerikai gazdasági kapcsolatok Mennyiségileg elképesztően alacsony, s meglehetősen egy­irányú az a kereskedelmi forga­lom, amelyet a világ két legna­gyobb ipari hatalma, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok bo­nyolít le egymással. A helyzet fonákságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az Egyesült Ál­lamok csupán a negyedik helyet foglalja el a Szovjetunió tőkés kereskedelmi partnereinek so­rában. Diszkriminációs politika A múlt esztendőben a helyzet némileg javult. A két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom ér­téke meghaladta a 2,5 milliárd dollárt. A növekedés jelentősnek tűnik, de csak addig, amíg szem­ügyre nem vesszük az áruössze­tételt, valamint az export és az import arányát. A szovjet import értéke 1976-ban elérte a 2,3 mil­liárd dollárt. (Igaz, az import ilyen mérvű növekedésében je­lentős szerepet játszott az előző évi rossz termés miatti gabona­vásárlás, amelyet 26 millió ton­nára becsülnek), míg az amerikai fél mindössze 221 millió dollár értékben vásárolt a szovjet pia­con, amely az előző 1975-ös évi 277 millióval szemben 20 száza­lékos csökkenést jelent. Az Egyesült Államok tehát a múlt évben kereskedelmi forgalmát 2,08 milliárd dolláros aktívum­mal zárta szovjet viszonylatban. Az egyenlőtlen kereskedelem hátterében főként politikai okok húzódnak meg. A leglényegesebb az, hogy 1974 őszén az amerikai törvényhozás megakadályozta az 1972-ben aláírt szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény életbe léptetését, fenntartotta a szovjet árukra kivetett diszkriminációs vámtételeket, és ezzel egyidőben a minimálisra korlátozta a szov­jet vásárlásokhoz nyújtható hi­telek összegét. Az amerikai Nemzetközi Ke­reskedelmi Bizottság nemrég ta­nulmányt készített, amelyben megvizsgálta, milyen hatást gya­korol a Szovjetunióban történő amerikai vásárlásokra a megkü­lönböztető vámtarifa. A tanul­mány szerzői arra a következte­tésekre jutottak, hogy mindaddig nem fognak növekedni az ameri­kai vásárlások, amíg az Egyesült Államok ki nem terjeszti a leg­nagyobb kedvezmény elvét a Szovjetunióra. A szovjet eredetű árukra kivetett vámok ugyanis 28—80 százalékkal magasabbak, a kedvezményezett országokból származó áruk vámtételénél. A tanulmányokból az is kide­rül, hogy a diszkrimináció kissé egyoldalú. A Szovjetunióból származó import nagyobb része, így például a nélkülözhetetlen fűtőanyag, továbbá a feldolgozó- ipar számára fontos ásványok vámmentesek. Jellemző, hogy 1974-ben a Szovjetunióban eszkö­zölt 334 millió dolláros vásárlás­ból 252 millió dollárt a nyers­anyag tett ki, s csak a fennma­radó 82 millió dollárért vettek késztermékeket. Hamis érvek Felmerül a kérdés, vajon med­dig tartható fenn a Szovjetunió elleni diszkrimináció, s hogy va­jon a jelenlegi körülmények kö­zött számítani lehet-e a két or­szág közötti gazdasági kapcsola­tok számottevő növekedésére. Ami a kérdés első felét illeti, ar­ra nem könnyű válaszolni. Tény ugyanis, hogy az amerikai tör­vényhozásban még mindig erős az a lobby, amely kikényszerí­tette az 1974-es diszkriminációs döntést, s amely ma is azt hir­deti, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokból elsősor­ban a szovjet fél húz hasznot. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, de tetszetős érv azok számára, akik nem szívesen lát­ják az enyhülési politika meg­valósulását. Ami a kérdés másik felét il­leti, a Szovjetunió többször is tanújelét adta annak, hogy a kapcsolatok sokoldalú fejleszté­sére törekszik. Gazdasági vonat­kozásban nagy közös vállalkozá­sokra tett javaslatot az ameri­kaiaknak. Miután bizonyos ame­rikai körök szűk látókörű politi­kája ezeket az elképzeléseket nem engedte megvalósulni, a több milliárd dolláros nagy meg­rendeléseket a nyugatnémet, a francia és a japán cégek kapták. Emiatt józanabb amerikai gaz­dasági körökben mind gyakrab­ban hangzik el az igény: norma- lizálni kell a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokat, el kell hárítani az együttműködés útjá­ban álló mesterséges akadályo­kat. Földgáz Murmanszkból Ha ma még hiányzik is az ál­talános frontáttörés, azért a ka­raván csak mozog, mégpedig elő­re. Ez év elején például tárgya­lások kezdődtek évi 8—9 millió tonna szovjet kőolaj vásárlásá­ról. Hosszú ideig Csipkerózsika- álmot aludt, most viszont feléb­redt a földgáz-megállapodásról szóló tárgyalás. Arról van szó, hogy a Tenneco, és a Texas Eas­tern and Ruth nevű amerikai cé­gek részvételével 2500 kilométer hosszú csővezeték épülne a nyu­gat-szibériai tyumeni gázmezők­ről Murmanszk jeges-tengeri szovjet kikötőig. Ott üzemet lé­tesítenének a földgáz cseppfolyó- sítására, amit aztán különleges tartályhajók szállítanának az Egyesült Államok keleti partvi­dékére. A megállapodás üzleti értéke elérheti a 8 milliárd dol­lárt — ha létrejön. Remélhető, hogy az üzleti ér­dekek és a józan ész végül is fe­lülkerekedik a reakciós körök hi­degháborús megfontolásain. Lé­nyeges és gyors változást persze csak az hozhatna, ha Carter el­nök lépéseket tenne a diszkrimi­nációs törvény eltörlésére, a gaz­dasági együttműködés előmozdí­tására. K. A. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Gromiko fogadta McGovernt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fo­gadta George McGovern szená­tort, az Egyesült Államok De­mokrata Pártjának neves szemé­lyiségét. A beszélgetés során esz­mecserét folytattak a szovjet— amerikai kapcsolatokról, vala­mint egyes nemzetközi problé­mákról, beleértve a fegyverkezé­si hajsza korlátozásának és a le­szerelésnek a kérdéseit. A beszél­getésben részt vett Malcolm Toon, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is. (TASZSZ) • Olasz mesterséges hold Olaszország is belépett a koz­moszba „Sirio” nevű első mester­séges holdjának tegnapi fellövé­sével. A műhold segítségével több ország közösen kísérletezik a szuper-magas frekvenciájú rádió­hullámok közvetítésével. A kísér­letben Finnország, Hollandia, Nyugat-Németország, Anglia, Franciaország, az Egyesült Álla­mok, Portugália, és Grönland vesz részt. (AP) • Prága vendége az iráni sah A Minisztertanács — a szövet­kezeti törvényt és az időközben megjelent ágazati jogszabályokat figyelembe véve — módosította a mezőgazdasági szakcsoportokról 1972-ben kiadott rendeletét. Ezzel néhány formai és több olyan érdemi változás lépett ha­tályba, amelyet a szövetkezetek­kel szervezetileg is szorosan együttműködő szakcsoportokban feltétlenül érvényesíteni kell az eredményes munka érdekében. Lényeges változtatás például, hogy a szakcsoportok alakulásá­val, működésével kapcsolatos alapvető kérdésekben döntési jo­ga ezentúl a szövetkezet közgyű­lése helyett a küldöttközgyűlés­nek van, s ez több féle olyan, a szakcsoport érdekeit szolgáló ha­tározatot is hozhat, amelyre a közgyűlésnek nem volt lehetősége. A rendelet a korábbinál na­gyobb hatáskört biztosít a szak­csoportok tevékenységében a szö­vetkezet igazgatóságának, vezető­ségének is, amennyiben lehetővé teszi számára, hogy a küldöttköz­gyűlés határozata előtt is hozzá­járulhat szakcsoport szervezésé­hez, meghatározott résztevékeny- oég folytatásához. Ugyanakkor a szövetkezet belső szabályzatában köteles rögzíteni a szakcsoport és a szövetkezet működési, gaz­dálkodási kapcsolatainak mód­ját és tartalmát. A szakcsoport és a szövetkezet együttműködését nagyban segíti az a rendelkezés, amely szerint a szakcsoport tiszt­ségviselője tagja lehet a szövet­kezet vezetőségének, ahol a szak­csoport érdekeit közvetlenül kép­viselheti. Népgazdasági, szövetkezeti és szakcsoportérdeket egyaránt érvé­nyesít az a rendelkezés, amely az eddigi merevebb szabályozással szemben lehetővé teszi a kihasz­nálatlan állóeszközök átcsoporto­sítását. Korábban ugyanis a szö­vetkezet által átengedett vagyon­tárgyakat, állóeszközöket csak az a szakcsoport használhatta, amely azt kapta. Ha a szakcsoport az át­engedett állóeszközt nem tudta megfelelően kihasználni, még be­leegyezésével sem adhatta át más­nak. Emiatt a szövetkezetek sok esetben idegenkedtek, elzárkóz­tak a szakcsoportok támogatásá­tól, a munkájukat segítő eszközök átengedésétől. Formai változás, hogy a szak­csoport intézőbizottságát és elnö­két az eddigi négy helyett öt évre választják, a felügyelőbizottság elnevezését pedig ellenőrző bi­zottságra változtatták. A rendelet végül előírja, hogy a szakcsoportot működtető szövetkezetek alapsza­bályaikat, szervezeti és működési szabályzatukat a mostani jogsza­bály rendelkezéseinek megfele­lően kötelesek módosítani. * A mezőgazdasági szakcsoportok a háztáji gazdálkodás körén kívül végzett kitermelői tevékenység legjelentősebb szervezetei, a fo­gyasztási, vagy a mezőgazdasági szövetkezetek keretében működ­nek. A szakcsoportok elősegítik a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melését, az ehhez szükséges anya­gok, eszközök beszerzését, termé­keinek értékesítését és feldolgo­zását. Jelenleg 200 ezres taglétszám­mal mintegy 2500 szakcsoport mű­ködik az országban. A szakcsopor­tok részben saját szükséglet ki­elégítésére, részben értékesítés cél­jából foglalkoznak egyebek között sertéstenyésztéssel és hizlalással, nyúltenyésztéssel, méhészettel, kisállattenyésztéssel, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermeléssel. A mezőgazdasági kistermelők­nek e jelentős szervezete társa­dalmi segítséget is igényel. Ennek elsődleges forrása a „befogadó” szövetkezetek szervezeti és gazda­sági támogatása. Az új jogsza­bály ehhez teremtett a korábbinál kedvezőbb feltételeket, a gazda­sági érdekek érvényesülését he­lyenként nehezítő rendelkezése­ket feloldva segíti a szakcsoport és a szövetkezet jobb együtt­működését. (MTI) Rendelkezés a borforgalmi adózás egyszerűsítéséről, és a szüreti felvásárlási árakról-1*’ i i’ A- •:1 '; i•) i jj \B 2G<iri()Oi J A lakosság széles körét érinti a borfargalmi adó ,,módosítása, amelynek lényege, ‘hogy egyszerű­síti az adó megállapításával kap­csolatos eljárást. A borforgalmi adót 1978. évtől — a tényleges termés helyett — az 1972—1976. évi bortermés átla­gát alapul véve állapítják meg a tanácsok. Ezért a termésbejelen­tési kötelezettség és a borkészletek ellenőrzése minden termelőnél megszűnik. Már az 1977. évi ter­mést sem kell bejelenteni, így az adóügyi szervek is mintegy 300 000 —400 000 ellenőrzés alól mente­sülnek. A felvásárló szervezeteknél ér­tékesített bor után a jövőben sem kell adót fizetni. Az eladást tanú­sító vételi jegyet a felvásárló szer­vezet küldi meg az adóhatóság­nak, a termelőt ennek bemutatási kötelezettsége a jövőben nem ter­heli. Eddig a lgkisebb bortermés is forgalmi adózás alá esett. Ezentúl csak évi 50 litert meghaladó bor­termés után kell fizetni. Ez az in­tézkedés több tízezer kistermelőt érint, akiknél a fizetendő adó nem állt arányban az adózással járó adminisztrációval. Az új szabályozás az állampol­gárok adózási eljárásának és a ta­nácsok adóigazgatási munkájának egyszerűsítése mellett fokozottab­ban ösztönzi a termelőket, a ho­zamok emelésére azáltal, hogy a megelőző öt év átlagánál maga­sabb termést nem vonja adó alá. Az adó alapja több évig ál­landó marad, és azt csak az adózásra kiható körülmények megváltoztatása — például szőlő­telepítés, területcsökkenés — ese­tén módosítják. Az új szabályozás az adómentesség idejének a tele­pítés évétől számított nyolc évig érvényes kiterjesztésével a kis­üzemi szőlőterületek hasznosítá­sát, a termelési kedv fokozását kívánja elősegíteni. Az adók mértékére, az adófize­tés módjára és idejére vonatkozó rendelkezések változatlanok ma­radtak. Az illetékes állami szervek egyébként kialakították az 1977. évi szőlő-, must- és borfelvásár­lási árakat is, amelyek megegyez­nek az elmúlt évi tényleges — fagykárpótlék nélküli — árakkal, egyes kirívóan aránytalan árakat azonban módosították. Tavaly a fagykárpótlékkal megemelt fel- vásárlási árak — a tokaj hegyaljai zárt körzet kivételével — lénye­gesen meghaladták a tervezettet. Az idén az 1976. évi tényleges rákhoz képest kizárólag a tokaj- hegyaljai zárt körzetben emelik átlagosan 15 százalékkal a felvá­sárlási árakat. A forgalmazó szerveket felszó­lították együttműködésük javítá­sára, árpolitikájuk egyeztetésére. Mindez nélkülözhetetlen a borok minőségének megóvásához, a bor- forgalmazás szervezettségének fo­kozásához, a tervszerű áralakulás­hoz, a spekulatív jellegű felvásár­lási tevékenység megakadályozá­sához. Egyidejűleg intézkedtek a bormárkák nagyobb védelmére, az árellenőrzések fokozására, illetve a szabálysértők elleni szankciók következetes érvényesítésére. (MTI) Idegenforgalmi gyorsmérleg Hivatalos látogatásra Prágába érkezett Reza Pahlavi iráni sah. Képünkön: Husák elnök köszönti a vendéget. (Telefotó—AP—MTI—KS) Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmér­lege szerint az év első hét hónap­jában összesen 6,6 millió külföldi fordult meg az országban, 1,5 mil­lióval több, mint az előző év azo­nos időszakában. Közülük 3,7 mil­lióan turistaként látogattak hoz­zánk, vagyis legalább egy éjszakát Magyarországon töltöttek, a többi pedig kiránduló és átutazó volt. Legtöbben —. a külföldieknek csaknem fele — júliusban, az ide­genforgalmi főidény első hónap­jában érkeztek hazánkba. A turisták száma január 1. és július vége között 35 százalékkal — csaknem 1 millióval — volt nagyobb, mint az előző év első hét hónapjában, s nagy többségük a szocialista országokból érke­zett Egy turista átlagosan hat éj­szakát töltött az országban. A kül­földi vendégek itt-'tartózkodási idejüknek 21 százalékát töltötték szállodában, bungalóban, kem­pingben, fizetővendég-szobában — a többit rokonokhál, ismerősök­nél, illetve más magánszálláso­kon. Hét hónap alatt 1,3 millió külföldi vett igénybe kereskedel­mi szálláshelyet, csaknem 10 szá­zalékkal több. mint 1976-ban. A vendégek összesen 4,7 millió éj­szakát töltöttek el ezeken a szál­láshelyeken, megközelítően 15 százalékkal többet, mint a tavalyi év első hét hónapjában. A növe­kedés nagy többsége a viszonylag gyors ütemben fejlesztett fizető­vendég-szolgálatnál jelentkezett. Legjelentősebb nyári üdülőhe­lyünkön, a Balatonon a külföldi vendégforgalom — csak úgy, mint tavaly — lényegében azonos volt az előző évivel. A tó mellett el-’ töltött idő viszont 39 százalékkal növekedett. Az év első hét hónapjában 2,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 357 ezerrel többen, mint az elmúlt évben. (MTI) Kádár János-interjú a szovjet tévében

Next

/
Thumbnails
Contents