Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

í • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 25. / TUDOMÁNY - TECHNIKA Kórokozók kizárva • Nem tudományos-fantasztikus film jelenete, hanem műtétet kezdő sebeszrsoport. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Mindenki tudja, hogy a műté­tet a lehető legtisztább körülmé­nyek között, a fertőzés minél biz­tosabb kizárásával végzik. Nagyapáink idejében még feke­te ünneplő ruhába öltözött a se­bész a műtéthez, apáink idején vakító fehérbe, ma pedig rendsze­rint halvány zöldbe, mert rájöt­tek. hogy a túl sok fehér szín káp­ráztatja a szemet. Mindenki, aki belép a műtőbe, tetőtől-talpig ste­ril, fertőtlenített ruhát, köpenyt vesz magára. Még a beteget is fel­öltöztetik, testén csak a műtéti terület marad szabadon. A steril ruházatban már senkinek és sem­mihez nem szabad hozzáérni. A beöltözést megelőzi a bemo­sakodás. amely Semmelweis óta minden műtét előtt kötelező. A bemosakodás technikája is sokat változott, az idők folyamán: a szappan és a folyó víz mellett ma már sokféle vegyi fertőtlenítő anyag is elősegíti a mosakodás megbízhatóságát, idejének a le­rövidítését. Gerontológiai kongresszuson hangzott el az a kijelentés, hogy a fiatal emberek legveszélyesebb tartózkodási helye az autó, az öregeké pedig az ágy. Az orvo­sok törekvése arra irányul, hogy az ágyban tartózkodás idejét sú­lyos betegség után is a leg­szükségesebb időre rövidítsék le. A gyógyulási folyamat sokáig húzódik a combnyaktörésnél, szívinfarktus vagy szaruhártya- leválás után. A beteget ilyenkor a felfekvés veszélye fenyegeti a test olyan részein, amelyeket nem véd izom, vagy zsírpárna. Újabban antibiotikumot hasz­nálnak a veszély elhárítására. A külső következményeknél veszélyesebbek a hosszú fekvés következtében a tüdőben és a Minden anyag, kötszer, sebé­szeti eszköz műtőbe kerülését, hosszadalmas, szigorú sterilizálás előzi meg. Forró levegővel, forró vízzel, vagy gőzzel, nagy nyomás­sal, esetleg vegyszerrel, vagy su­gárzással minden kórokozó bakté­riumot elpusztítanak a műszere­ken, amelyek az operált beteg le­gyengült szervezetét megtámad­hatnák. Még a műtő levegőjét is csak szűrőn keresztül engedik be. a műtőben világító lámpák pedig olyan hullámhosszú sugárzást bo­csátanak ki, amely öli a bakté­riumokat. A műtét szimbóluma a feliér ál­arc. Az operáló orvos és segédei szájkendőt kötnek az arcukra, ne­hogy a leheletükkel kijutó bak­tériumok fertőzést okozzanak. Újabban még ennél is tökéle­tesebb megoldást kerestek. A Thü- bingeni Klinikán fehér álarc he­lyett olyan műanyag sisakot hasz­nálnak az operáló csoport tagjai, amelyen át jól lehet látni, de tö­kéletes sterilitást nyújt. csontrendszerben támadó belső károsodások. A tüdőgyulladás ve­szélyét nyitott ablaknál folyta­tott mély lélegeztetéssel igye­keznek megelőzni'. A. betegnek, ahányszor csak lehet, fel kell ül­nie az ágyban.' Emellett' rendsze­res masszázst és úgynevezett passzív mozgást írnak elő, ame­lyet a fekvőbeteg a láb kinyújtá­sával és hajításával is elvégez­het. Roppant súlyosak a beteg em­ber elszigetelődéséből, az érzéki benyomások kikapcsolódásából előálló pszichikai következmények is. Az apátia a gyógyulás fo­lyamatát ií befolyásolja. Ezért a fekvőbetegnek szellemi ápolás­ra is szüksége van. Földrengésálló épület Japán fővárosában. Tokióban elkészült a képen látható mo­dern vonalú épület, amelyben a japán újságíró-szövetség és a nemzetközi sajtó- központ irodáit ren­dezték be. A csak­nem 3 ezer négyzet- méter alapterületű. 11 emeletnyi magas építmény egyik érde­kessége a tetején ki­alakított hatalmas kongresszusi terem, amely nagy fogadá­sok, bankettek ren­dezésére is alkalmas. Az épület másik fi­gyelemre méltó ér­dekessége az, hogy tökéletesen földren­gésbiztos. Japánban gyako­riak a földrengések, köztük a rendkívüli erősségűek is. öt és fél évtizede Tokió csaknem teljesen el­pusztult: 447 ezer épülete égett le, 128 ezer dőlt romba, s 60 ezer volt a halot­tak, 104 ezer a se­besültek száma. A földrengések a szi­getországban perio­dikusan ismétlődnek, így a japán főváros — a tudósok szerint — újabb természeti ka­tasztrófa elé néz. Am Tokió la­kossága ma ötszöröse az 1923-as- nak, 12 millió körül van. Egy mostani földrengés minden eddi­ginél borzalmasabb lenne. A problémát bonyolítja, hogy a ko­rábbi egyemeletes, főként fából készült házak helyén most mo­dern „bérkaszárnyák” állnak, többségük sem földrengés, sem tűzvész ellen nincs védve. A földrengésbiztos épületeket az alapnál szélesebb, teknősze- rűer, kiképzett betonalapzatra • A japán újságíró-szövetség földrengésbiztos székhaza Tokióban. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) helyezik. Már a tervezésnél ügyelnek rá, hogy az épület súly­pontja aránylag mélyre kerüljön, és hogy az építmény egységes tömbként viselkedjék. Ennek ér­dekében az alap és a felépítmény között szilárd összeköttetést lé­tesítenek. Ügyelnek rá, hogy a tartófalak erősek legyenek, lehe­tőség szerint kevés nyílással, az egyes szobákat egymástól elvá­lasztó falak viszont könnyű anyagból épüljenek. Kémények, tornyok, külső díszítések nem le­hetnek a földrengésbiztos épüle­teken. A kisgazdaságok munkáját segítik Ha valaha voltak is véleménykülönbségek, ma már senki sem vitatja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek mellett szükség van a háztáji és kisegítő gazdaságokra is. Csak így oldható meg a lakosság jobb ellátása, az exportkötelezett­ségek teljesítése. Ennek elősegítése érdekében születtek azok a kormányintézkedések is, amelyek előírják a kisgazdaságok hathatós segítségét. A kecskeméti Univer ÁFÉSZ a hajtatásos zöldségtermesztés fel­lendítésére tovább növeli közös palántanevelő telepét és azzal is segíti a kistermelők, illetve a csoportok munkáját, hogy kedve­ző" feltételek mellett vásárolhat­nak a tagok fóliavázat, fóliát, ko­cát, anyanyulat stb. Az eredmény, az Univer keretében működő 18 szakcsoport már tavaly több mint 45 millió forint értékű árut ter­melt, amit az idén 20 százalékkal növelnek. Ennek döntő többségét a három kertészeti szakcsoport adja. Az idén ugyanis 50 százalék­kal több zöldséget termelnek, mint egy évvel korábban, de nem maradnak le a kerekegyházi ba­romfitenyésztő szakcsoport tagjai sem. A zöldségtermesztésben a laki­telekiek járnak az élen. Igaz, az ÁFÉSZ is nekik nyújtotta a leg­nagyobb támogatást, a helyi Szik­ra Termelőszövetkezettel közösen létrehoztak egy 1 hektáros fóliate­lepet, amelyet a tagság társadalmi munkában körül is kerített. Ki­tisztították a területen található, de eliszapolódott kutat, így le­hetőség nyílott az öntözésre. A kecskeméti kertbarát kör és az Univer ÁFÉSZ között kialakult kapcsolat szintén a kistermelés fellendítését segíti. Valószínű az a kiállítás is, amelyet szeptember 3-án, 4-én közösen rendeznek a kecskeméti Tudomány és Techni­ka Házában. A növényvédő szerek szakszerű felhasználásával min­den hét péntekén a megyeköz­pontban levő mezőgazdasági áru­házban tájékoztatják az érdeklő­dőket. Az Univer ÁFÉSZ vezető­sége tervezi, hogy a kedvező ta­pasztalatok alapján a nagy érdek­lődésre való tekintettel tovább bő­vítik a szakcsoportokat, mintegy 3,7 millió forintos költséggel kor­• Szabó Lászlóné dusnoki kistermelő kisegítő gazdaságából jelentős mennyiségű feldolgozásra alkalmas zöldségfélét szállít a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnak. Képünkön: munkában a csa­lád. A kupacokba rakott uborkát, a szedés befejezése után méret szerint osztályozzák, válogatják, és úgy adják át a feldolgozó iparnak. (Szabó Ferenc felvétele) szerűsítik sertésvágóhídjukat is, ami a jelenleginél 15—20 száza­lékkal több sertés feldolgozását teszi majd lehetővé. Ennek meg­felelően fokozzák tevékenységü­ket a sertéstenyésztő szakcsopor­tok is. B. Z. Gyors népességnövekedés Mongóliában AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Szülők nevelési mulasztásai A fiatalkorúak (14—18 évesek) szem előtt vannak a társadalom­ban. ök a jövő generációja! A nevelésük mindannyiunk kezében van. Pontos sorrendet állítok: szülői nevelés, iskola, hozzátarto­zók, szomszédok, munkatársak felelősek, hogy milyen ember lesz a fiatalból. Ezek a hatások for­málják jellemes emberré, vagy tekergő, cinikus, koravén szemé­lyiséggé. Ha bármelyik hatás ne­gatív, akkor törés állhat be az életútban. Az illető megindul a lejtőn, ahogy mondani szokás. A fiatalkorúak életútját — ta­pasztalataim szerint — főként a családi környezet formálja, irá­nyítja jó, vagy rossz irányban. Enyém, tied, övé... A bűnelkövető fiatalkorúak túlnyomó többsége, mintegy 70— 80 százaléka rendezetlen családi körülményei miatt nem végzi el az általános iskolát, csavarog, sőt már gyermekkorban kisebb, majd később jelentősebb kárt okozó, többnyire vagyon elleni bűncselekményeket követ el. Szo­morú tény, hogy a fiatalkorúak 73 százaléka lopás miatt kerül a törvénnyel összeütközésbe. A több évtizede fiatalkorúakkal fog­lalkozó rendőrtisztek. bírák, gyámügyi szakemberek egybe­hangzóan állítják, hogy a szülők —. mert elsősorban az ő felada­tuk — nem tudják megértetni, megtanítani, bebizonyítani a gye­rekeknek, hogy ne vegyük el azt, ami a másé. A szülők lényegtelennek tart­ják, ha iskolás gyermekük ide­gen holmit hoz haza. Elfogadják a találtam, a cseréltem indoko­lást, nem tulajdonítanak különö­sebb jelentőséget az ilyen ese­teknek. Pedig ez az elszámolta­tás igen fontos lenne a tulajdon- fogalom tisztázása szempontjából a tulajdon tiszteletére való neve­lésben. A fiatalok ezt a nevelési hiányt kiaknázzák. Elképesztő a tulaj­dontisztelet igen alacsony szín­vonala. Mindig a szülőit látja ká­rát az ilyen irányú nevelés hiá­nyának. A bírósági tárgyaláso­kon döbbennek rá, hogy gyerme­kük évek óta dézsmálja otthon a pénztárcákat, rendszeresen be­csapja őket. Ha boltba küldik, drágábbért vásárol. Volt esetünk, hogy a fiatal ba­romfit, tojást adott el áron alul a szomszédoknak, ismerősöknek. Pénz kellett a szórakozáshoz. A vevőknek eszébe sem jutott, hogy a 15 éves gyermektől nem tiszta dolog 50 forintért egy pár tyúkot venni. Az eljárás során egy-egy párt tyúk ezer forintba került azoknak, akik gyaníthatták, hogy az áru lopásból származott. Ok — enyhén szólva — orgazdáknak nevezhetők. A fiatalkorúak ellenőrzése a szülők feladata. Nem fogadja el a bűnüldöző hatóság, vagy a köz­vélemény, hogy nem értem rá, elfoglalt vagyok. A szülő ilyen irányú felelősségét törvény írja elő. Töményszesz és autó A motorizáció a mai kor fia­taljait fokozottabban vonzza. Ha szülői segítséggel nem jutnak va­lamilyen járműhöz, akkor azok­nál, akiket nem neveltek a tu­lajdon tiszteletére, jön a bünte­tőjogilag finoman kifejezett jog­talan járműhasználattal elköve­tett lopás. E cselekmény szabad­ságvesztéssel büntethető. Egyik ügyünkben három fia­talkorú a gépkocsik elvitele előtt egy ABC-üzlet kirakatát törte be. Onnan több üveg tömény­szeszt vittek el az éjszakai órák­ban. A szeszes ital nagy részét elfogyasztották. Ezután lopott autókkal száguldoztak Kecske­méten és környékén. Volt ame­lyikük — a vezetéskor — súlyos fokú, szinte alkoholmérgezéses ittas állapotban volt. Vezetői en­gedéllyel nem rendelkeztek. Munkahelyük — 16—17 éves ko­ruk ellenére már 3—4 volt. Éj­szakai csavargásaik a szülőknek nem voltak feltűnőek. Igaz, hogy ők dolgoztak és elfáradtak. A gyermekük neveléséről és ellen­őrzéséről a felelősséget nem ve­szi le róluk. ilyém'esétékbeh aM8 ä fiatal­korúak a szülők nevelési mulasz­tásai miatt a bűnözés útjára lép­nek — vizsgálnunk kell, hogy nincs-e szó ifjúság elleni bűntett­ről. Az említett — több gépkocsit feltörő, súlyos megítélésű bűn- cselekményeket elkövető, a köz­úti közlekedés biztonságát nagy­mértékben veszélyeztető — fia­talok előzetes letartóztatásban vannak. Ök nem mennek nya­ralni. Nincs strand, fagylalt és nem süt be a napfény a zárkák­ba. Rendes, tiszta ruhájuk van. megfelelő az élelmezés és sétát is előír a szabályzat. Ez az álla­pot azonban nem azonos a strandfürdővel, az uszodával, a testvérekkel és a hozzátartozókkal eltöltött szabad idővel. Az okozott kár nagy összeget tesz ki. Az ilyen elkövetők által teremtett folyamatos közúti ve­szélyhelyzet eredményei kiszá­míthatatlanok. A társadalom — szükség esetén súlyos, személyi szabadságot is korlátozó — tör­vényeivel védi meg a becsületes emberek biztonságát. Éjszakai szórakozóhelyeken A bűncselekményt elkövetők elnyerik büntetésüket, de tör­vény írja elő a csavargást lehe­tővé tevő, a nevelést és ellenőr­zést elmulasztó szülők felelősség- revonását is. Ennek következete­sen eleget akarunk tenni. A felelőtlen szülők azt hiszik, hogy a 15—16 éves gyermekeik önállóak, nem kell őket „félteni”. Itt azokat a sajnos, nem ritkán előforduló eseteket említjük, amikor — mint lapunk is fény­képek és helyszíni tapasztalatok alapján többször dokumentálta — ellenőrzés nélkül, a késő éj­jeli órákig hagyják kimaradozni gyermekeiket. Azt, hogy 15—16 éves lányokat kap lencsevégre az éjszakai szórakozóhelyen a fotó- riporter, amikor előttük féldecis poharak vannak. Számtalan fia­talt kellett a rendőrségnek — a KISZ Ifjú Gárda tagjaival együtt szervezett ifjúságvédelmi járőrö­zése során — éjfél után a szü­leikhez hazavinni. Szülői mulasztások, nevelési hiányosságok miatt a múlt év­ben körülbelül 400 fiatalkorú ke­rült megyénkben a törvénnyel összeütközésbe. Szeretnénk, ha e szám *— a felsorolt eseteinkből levont szülői tanulságok eredmé­nyeként — lényegesen csökken­ne. Dr. Babay Imre, a megyei főügyészség fiatalkorúak ügyésze A legújabb statisztikai adatok szerint a Mongol Népköztársaság lakosainak száma januárban el­érte a másfél milliót. A népes­ségszaporodást illetően az ország élen jár a világstatisztikában. A születési arányszám a KGST-or- szágokhoz viszonyítva 2—4-sze- res. A mongol lakosság átlagos életkora jelenleg 65 év. Az elmúlt 25 évben a munká­sok és családtagjaik száma meg­tízszereződött: arányuk az össz- népességben — 11-ről 58 száza­lékra nőtt. Az iparosodás jellem­ző adata az is, hogy a mongol iparban foglalkoztatottak több mint egynegyede főiskolai vagy szakközépiskolai képesítésű, 70 százaléka pedig szakmunkás. (BUDAPRESS—MONCAME) Kondíciótartás Túlzott kövérségben szenved a svájciak egyharmada. Egy genfi tudós véleménye szerint óriási mértékben növekszik azoknak a száma, akik vérkeringési zava­rokban szenvednek. Ez csupán egyetlen hírerske abüól az információtengerből,' amely nap mint nap és világ­szerte elönti a társadalmakat. Vészjelzésként azok számára, akik egészségtelen életmódjukkal nem képesek szakítani, azaz a kelleté­nél többet esznek. (Természete­sen a „világszerte” meghatározás azokra a szerencsés népekre vo­natkozik, amelyeknél meg is van a mód a túltápláltságra, tehát van miből elhízni. Hellyel és köz­zel immáron mi is a nagyevő né­pek családját gyarapítjuk.) A legelképesztőbb „receptek­kel” próbálnak gátat vetni itt is, ott is az emberek egészségtelen eltestesedésének. Olvastunk olyan — kövérséget büntető rendelet­ről, amely szerint elhízott embe­rek még akkor sem szállhatnak fel a közúti járművekre, ha két­szeres viteldíjat hajlandók fizet­ni. Más égtájon a légitársaság léptetett életbe szigorú előíráso­kat a stewardessek — magasság­hoz viszonyított — testsúlyára, A légikisasszonyok értésére adták, hogy ha felesleges kilóikat három figyelmeztetés ellenére sem adják le, elbocsátják őket. Megint más­hol balettiskolát nyitottak kizá­rólag olyan növendékek részére, akik meghaladták a száz kilót. Akadtak egyéni vállalkozók, akik drasztikus és különös fogyókúrá­ra adták a fejüket. Egy asszony cementből és acélkapcsokból ké­szíttetett magának állandó száj­zárat, hogy minél előbb és minél többet adjon le 108 kilójából. Az önkínzó eszközzel két hét alatt 7 kilóval könnyebbült meg. A kövér nő hímnembeli eszmetársa volt az a 215 kilóra hízott férfi, aki bevarratta a száját. Csak ak­kora rést hagyatott rajta, hogy egy vastagabb szalmaszál átfér­jen rajta; folyékony, kalóriasze­gény táplálék fogyasztására, ami­vel csillapíthatatlan falánkságá­tól szeretne megszabadulni. E kétségkívül hóbortos mód­szereknél mindenképp humánu­sabb és természetesebb a frank­ja furti, elhízás elleni központ ajánlata. Ennek mottója: „Ha fogyni, alfar, takarítson”. Közli a „hatékonysági mutatókat" is. Eszerint — egy órai szőnyegpo­rolás, padlókefélés vagy bútorfé- nyesítés közben 300 kalóriát le­het elveszíteni. Ugyanennyi ideig végzett ablaktisztítás vagy bú­torrakodás 180—240 kalória vesz­teséggel jár. (Vigyázat azonban! A munka utáni két csésze ka­kaó elfogyasztása az egész ered­ményt megsemmisíti.) Nos — a házimunkához, taka­rításhoz egészséges ráadásként — és a siker bebiztosítása céljából — melegen javasoljuk a képen, látható erdőgazdasági nők példá­jának követését. A vidám csapat a Kiskunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság Kelebiai Erdésze­téből — a jól végzett csemeteker­ti munka után — biciklire kapva kerekezik haza Tompára. Tudjuk, persze, hogy tudjuk: Bács-Kis- kun megyében nemcsak Kelebia és Tompa között találkozhat és találkozik is hasonló menettel a fotóriporter. Nemcsak a szőlős­kertek, gyümölcsösök, csemete­kertek, szántóföldek gondozói, művelői közlekednek kerékpáron az otthon és a munkahely között, hanem ipari üzemek munkásnői, hivatali alkalmazottak is számo­sán. Nálunk is — mint a világ más tájain — reneszánszát, újjá­születését éli a biciklizés. Nem­csak mint divat, nem csupán mint önerős olcsó jármű, hanem mint egészséget megőrző, javító közlekedési eszköz is. A felvételünkről ránk mosoly­gó tompái—kelebiai menyecskék, lányok — szemmel láthatóan — nem panaszkodhatnak a „kon- di”-ra. S amíg az ember-lánya ott is, másfelé is biciklinyeregbe pattanva képes túrázni dologba, — addig ott elhízás veszélye nem fenyeget. Tóth István (Tóth Sándor felvétele) Az öregek és az ágy

Next

/
Thumbnails
Contents