Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
1 4 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 24. Indul a paprikaszezon Bugacon A parányi udvaron húsos almapaprikával teli íekeszek tornyosulnak. A készlet gyorsan fogv, az üres befőttes üvegek utánpótlását is alig győzik. Pedig a bugaci Petőfi Szakszövetkezet tartósító 'izemében kevesen vannak, s ráadásul majdnem a házi beíözés módszereivel készül a fogyasztók körében kedvelt savanyúság. Két brigád dolgozik, váltott műszakban. az egyik délelőtt, a másik délután. A 11 asszonyt tömörítő Horváth brigád délután 2-kor kezdett, este 10-kor fejezi be a munkát. Két asszony a paprikákét füröszti egy nagy kádban, a többiek gyors, gépies mozdulatokkal töltik tele az 5 literes üvegeket. Fűszerezik, és a 600 literes tartályból szivattyún engedik ra a felöntölevet. — Naponta 5—600 üveg paprikát adunk ki a kezünkből — közli elégedetten Horváth Jánosné brigádvezető, az üzem egyik legrégibb dolgozója. — Lesz ez több is, hiszen a paprikaszezon csak most kezdődött, a java része ezután következik. Az üzemben most 40—50 mázsa paprikát tartósítanak naponta. Hamarosan ennek a dupláját kell eltenniök. Hogyan győzik, kézzel? — Megszoktuk. Régi, összeszokott gárda a miénk, mindenki érti a dolgát, egymásra is vagyunk utalva, brigádnormában kapjuk a pénzt. Átlagosan 2450 forint a havi keresetünk, télen több, tavasz- szal a legkevesebb. Lehetne több is. ehhez fokozni kellene a teljesítményt, ami gépek nélkül már nem megy. F.gv töltőgépet nagyon szeretnénk, felére csökkentené a kézi munkát. Amennyiben a leve- zés és a zárás is géppel történne, a mostani mennyiség ötszörösét hozhatnánk. Halász Jenő üzemágvezető is úgy látja, hogy a termelés felfuttatása gépesítéshez kötött. Házilag csináltak egy gépi mosót, csak nem tudják hová tenni. Nincs egy talpalatnyi helyük, kinőtték ezt az öreg parasztházat. Más gondjuk is van. Amennyiben felszerelnének egy korszerű finomító berendezést — nagy szükség van rá — ez az egy gép elvinné az ösz- szes energiát, amit kapnak a községtől. Így is zúgolódnak, hogy a kis üzem sok áramot és vizet fogyaszt. — A terveinkben már szerepel egy új üzem építése, mivel 1980-ig ki kell települnünk a községből. F,zt várjuk most mindannyian. — Mi indokolja a fejlesztést? — Az idei termelési tervünk több mint 20 millió forint. Ebből a tervezett tiszta haszon meghaladja a hárommilliót. Ez is szép eredmény, amelyet korszerűbb feltételekkel tovább növelhetnénk — A folyamatos üzemeltetésnek sincs akadálya? — Nincs. Most kezdtünk a paprikával, ha a dér nem viszi el a termést, október végéig savanyíthatunk. Egyébként ezt a paprikát, a tartósító üzem dolgozói termelték, a kieső idejükben. Az idén 10—12 vagon paprikával számolunk, vagyis 50—60 ezer üveggel bocsátunk ki az üzemből. Ehhez jön még 5—6 vagonnyi termés a háztájiból. Mellette megy a must Beérkezett az üzembe t saját termésű paprikaszállítmány. • Halász Jenó üzemágvezető és Keményít Imre művezető a mustár minőségét ellenőrzik a 80 mázsás tartály előtt. tár feldolgozása. Mivel ez drága alapanyag, újabban a mustármagot is magunk termeljük. Tíz vagon magból 50 vagon késztermék készül. — Tehát nagyon kifizetődő? — Nem fizetünk rá. de azért nekünk is sokba kerül. Különleges tisztítást igényel, sok cukor és sok drága fűszer —' feketebors, köménymag, babérlevél — kell hozzá. Magunk gyártjuk a kis műanyag tartókat is, amelyekbe betöltjük. A legnagyobb 5 kilós üvegekben, a legkisebb 140 grammos műanyag tokban kerül a fogyasztókhoz. — Egészen pontosan hová? — Az Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatok közül, a Baranya—Tolna, Fejér— Veszprém, valamint a Szolnok— Békék megyeiekkel kötöttünk szerződést. Pest, Komárom és Nógrád* megyékbe is tudunk szállítani az idén. A megyében, sajnos, nincs termékünk, kivéve, amit a Halért Vállalat vásárol meg tőlünk. A vevők már szóvá tették, csakhogy a kisker. vállalatok kizárólag a nagykertől rendelhetnek. a Csongrád megyei azonban — amelyikhez megyénk is tartozik — elzárkózik a kapcsolatok felvétele elől. őszintén szólva nehéz is betörni a megyébe, amely az Univer-termékek felvevőhelye. Itt a Piros arany a sztár, a mi ételízesítőnk, a Bugac vére másutt kelendő. Évente 8—10 vagonnal értékesítünk belőle. Ennek a gyártása októberben kezdődik, akkorra érnek be a hozzávaló alapanyagok. — Van még ilyen speciális fjű- szerezésű. saját „szerzeményük”? — Tavaly törtünk be a piacra a tormás céklánkkal. Ez egy ecetes céklakrém, reszelt tormával ízesítve, főleg a bánya- és iparvidékeken kedvelik. Baranya megye viszi a legtöbbet. A tormának viszont Hajdú megye a hazája, ők termelik, mi feldolgozzuk, a munka szeptember végén indul és eltart húsvétig. Most fokhagymakrém előállításával kísérletezünk A technológiája már elkészült, amennyiben a vizsgálatokon megfelel és magkapjuk rá a gyártási engedélyt, a fokhagyma termesztésére is berendezkedünk. LényeTáppénzek, napok, betegek Tavaly 200 millió forint A táppénzen levők száma és aránya az utóbbi néhány évben jelentősen növekedett. Szükségessé vált, hogy az egészségügyi szervek vizsgálják a növekedés okait, a keresőképtelenséget befolyásoló tényezőket. Ez azonban vállalati és társadalmi feladat is. Ennek felismerését tükrözi és a következő évek tennivalóit tartalmazza az 1975-ben kiadott — társadalombiztosításról szóló — minisztertanácsi rendelet. Bács-Kiskun megyében a legutóbbi öt évben 88 százalékkal bővült a biztosítottak köre. A táppénzre jogosultak száma ugyanebben az időszakban 8 százalékkal emelkedett, megközelítve a 178 ezer főt, a biztosítottak egy- harmadát, A jogosultságot jóval meghaladta azonban a tényleges igénybevétel: a táppénzes napok, illetve az átlagos táppénzes létszám egyaránt 20 százalékkal volt több 1976-ban, mint öt évvel korábban. Az átlag fölött gében ez is a saját termékünk lesz. — Uborkát nem tesznek el? — Az ecetes uborkánál alapkövetelmény a hőkezelés, ez nálunk nincs. A vizes uborkának viszont rövid — 30 napos — a szavatossági ideje, tehát mire eljutna a boltokba, le is járna. Ekkora rizikót természetesen nem vállal a kereskedelem. Minden bugaci termékre rákerül az üzem címkéje, rajta a lovát ugrató csikós kicsinyített mása. Azt jelenti ez. hogy a receptjük is más. „idevalósi”? — Minden termékre van egy szabvány, amitől nem lehet eltérni. Ezzel védik a minőségét. Hogy mennyi savat, tartósító szert tartalmazhat, mekkora a kötelező töltősúlya. Speciális ízeket lehet használni,, denezt is-engedélyeztetni kell. Tormás "Céklát például egyedül ( mii gyártunk,,ók országban. Szabadalmaztatni még sem lehet, mert élelmiszer. Az emblémát lehet, szeretnénk, tervezzük is. Bár így sem gyárthatja például a Bugac vérét senki más, rajtunk kívül. Viszont a már jóváhagyott, saját technológiánkon, mi is csak engedéllyel változtathatunk. Ezzel is a fogyasztók érdekét védik. — Mi a kedvencük, — kérdezem a különleges ételízesítők, finom savanyúságok készítőit. — A mustárt szeretjük legjobban, csinálni is — válaszolnak egyöntetűen. — A tormát legkevésbé. Olyan erős, hogy akkor is sírvafakadunk, ha jó kedvünk van. — Otthon milyen savanyúságot fogyasztanak? — A magunkét. Tetszik tudni, mi magunknak megtermeljük a hozzávalót és eltesszük. Nem kell pénzt adni érte. Halász elvtársat megkérjük, ő elkészíti a levet, abban tesszük el az otthonit is. Hiába kértük, nekünk nem árul ta el a receptjét. Nagyobb kár, hogy aki ezekután kedvet kapna a jó. bugaci savanyított paprika megkóstolására, mehet érte Tolnába, Baranyába. Oda, ahová a késztermékekkel megpakolt teherautók naponta szétviszik Bugac zamatét és jó hírét. Vadas Zsuzsa A táppénzes állomány emelkedése az átlagot meghaladó volt a kereskedelemben, valamint a szolgáltatást, oktatást és közigazgatást is magába foglaló egyéb területen, Ezen ágazatokban együttesen a táppénzes napok évi átlagos növekedési üteme 1972—1976 között elérte a 7 százalékot, összefüggésben a magas női foglalkoztatási aránnyal. Betegség miatt 1976-ban éves átlagban a foglalkoztatottaknak 5 százaléka esett ki a termelésből. Ennél kedvezőtlenebb a táppénzesek aránya az iparban, azon belül is főleg a könnyű- és élelmiszeriparban, A táppénzes állomány legnagyobb hányada minden évben az iparban jelentkezik. A táppénzesek arányában — az építőipar kivételével — csak a legutóbbi esztendőben tapasztalható némi javulás éppúgy, mint a táppénzes napok csökkenésében. A megyében az egy-egy betegre jutó táppénzes nap 1972 óta szinte változatlan: valamennyi nép- gazdasági ágban 25—26 nap közötti volt évente. A táppénzen levők aránya az év különböző " ícIŐsZálíábán ’ kiáébb- nagyobb mértékbén ingadozik. A havónKenti váltözás f8Íé^ áí'tftÖfcb' bi egy-két évben erősödött: 1972- ben az első kéthavi csúcs után még eléggé kiegyenlített volt az egész év folyamán. 1974—75-ben azonban már figyelemre méltó a havonkénti hullámzás. A téli hónapokban gyakori megfázások, influenzajárványok miatti magas táppénzes arány mellett néhány nyári és őszi hónapban is hirtelen fellendülés mutatkozik. Ez egyrészt a mezőgazdasági szezonmunkák hatásával magyarázható, de hozzájárul az 1974-ben kibővített gyermekápolási táppénz fokozott igénybevétele is. Az élelmiszeripari üzemek kedvezőtlen táppénzes helyzete többek között a már említett magas női foglalkoztatottsági aránnyal, valamint a közeli településekről és külterületről bejáró „kétlaki” munkások jelentős számával függ össze. Második az influenza Bács megye megfigyelt üzemeiben 1976-ban leggyakrabban a mozgásszervi megbetegedések okoztak keresőképtelenséget. Ilyen okból a bajai Férfi Fehérneműgyárban 356, a Kecskeméti Konzervgyárban 292 betegségi nap jutott minden száz dolgozóra, Gyakorisága alapján második helyen az influenzás, heveny légúti fertőzések álltak. Ugyancsak számottevő a terhességi szövődmények, egyéb nőgyógyászati betegségek és a gyermekápolás miatti munkanapkiesés. Említést érdemelnek még a neurózisok, amelyek kiváltásában bizonyára szerepe van a fokozott igénybevételt jelentő, de mechanikus, futószalag melletti munkának is. A gyermekápolási céllal igénybe vett táppénzes napok száma megyei szinten 1976-ban csaknem 22 ezerrel volt több, mint a rendelet bevezetésének évében. Az évszakonkénti ingadozás a gyermekápolási táppénz esetében fokozottan érezhető. A legutóbbi két esztendőben az ápolási napok közel egyharmadát az első negyedévben vették igénybe, és mindössze 17—18 százaléka esett a július—szeptember közötti időszakra. Népgazdasági ágak szerint vizsgálva, megállapítható, hogy a viszonylag kevés nőt foglalkoztató építőiparban és szállításban, valamint a mezőgazdaságban a legalacsonyabb az össztáppénzből a gyermekápolási napok részesedése. Három napon alul A táppénzhelyzet javítása érdekében vezették be 1977. januártól azt az intézkedést, amely szerint a 3 napon aluli táppénz közvetlenül a vállalatokat terheli. Az azóta elmúlt félév alatt az ilyen jellegű táppénz megközelítően 21 ezer munkanapkiesést eredményezett. Az összes táppénzes napok száma 1977. januártól 1 373 155, s ennek körülbelül 1,5 százaléka a 21 ezer nap. Egyetlen vállalatnak sem lehet közömbös, hogy nyereségé terhére mekkora összeget kell táppénz címén kifizetni hiányzó dolgozóinak. A Társadalombiztosítási Igazgatóság előzetes adatai alapján a vállalati táppénzköltség havonta 200—300 ezer forint körüli összegre tehető. Megyei szinten az összes táppénz kifizetése a legutóbbi öt esztendőben csaknem másfélszeresére nőtt, és 1976-ban közel járt a 200 millió forinthoz. A táppénzköltség nagymértékű növekedéséhez az igénybe vevők számának gyarapodása mellett a béremelések hatása is hozzájárult. Az elmúlt évek kedvezőtlen irányzatával szemben 1976-tól már érezhető a táppénzhelyzet kisebb- nagyobb mértékű javulása. Ennek ellenére az elvárhatónál még mindig magasabb a táppénz igénybevétele, nem kielégítő a táppénz- és ezzel együtt a munkafegyelem. A további javulásban fontos szerep hárul az egészségügyi hálózatra, a fokozott ellenőrzésre és a vállalatok helyi intézkedéseire. A betegség megelőzésében (elsősorban a foglalkozási ártalmak elkerülésében) az üzemorvosi hálózat tud jelentős segítséget nyújtani; ehhez azonban a vállalatok és üzemorvosok eddiginél hatékonyabb együttműködésére lenne szükség. Ágó Erzsébet a KSH közgazdásza Bútorválaszték és árak A kecskeméti Bács-Domus öt hónapja öt hónappal ezelőtt a kecskeméti Bács-Domus Aruház ünnepélyes megnyitásáról készített tudósításunkban idéztük a belkereskedelmi miniszterhelyettes reménykedő szavait, miszerint az új bútoráruház bizonyára az egyik legfejlettebb kereskedelmi árucsoport gyöngyszeme, az értékesítési kultúra egyik fellegvára lesz majd. A vásárlóközönség érdeklődése már a megnyitást követő napokban kiderült, ám a választék, s * bútorok ára megosztotta a véleményeket. Innen is, onnan is hallani, hogy a Domusban csak drága bútor kapható, egy-egy lakószoba-berendezésre, szekrénysorra, kárpitgarnitúrára tűzött táblán már szinte csillagászati szám olvasható, s mintha a választék sem lenne olyan bőséges, mint a korábbi, Rákóczi úti bútorüzletben, vagy az Alföld Áruház bútorosztályán, ahol soványabb pénztárcával is lehetett szép, modern lakószoba-berendezéseket, szekrénysorokat, foteleket, székeket, konyhába való bútorokat vásárolni. Megszűnt a Rákóczi úti bútorüzlet, az Alföldben sem árulnak már bútort, a megyeszékhelyen monopolhelyzete van a Domusnak. — Valóban, Kecskeméten csak itt lehet bútort kapni, de ha körülnézünk a kétszintes épületben, kiderül, hogy nemcsak 35—38 ezer forintos nyugati importárukat ajánlunk — mondta beszélgetésünk során Bozsó István, az áruház igazgatója. — A Kanizsa lakószoba ára például 19—20 ezer forint a szövettől függően. Ugyancsak hazai termék a Csobánc, s a Bizánc lakószoba, melyeknek 18 ezer forint az áruk. Az Emma elnevezésű lakószoba 16 ezer forintért kapható. Az Apolló kárpitgarnitúra, melyhez két rekamié és két fotel tartozik, 10 ezer forintért vásárolható. Ezenkívül van Atlasz, Vénusz kárpitgarnitúra is, amelyek ugyancsak 10—12 ezer forintba kerülnek. A viszonylag drágább kárpitgarnitúrák közé tartozik például a Titusz, vagy a Téba, melyeknek 15—17 e^er forint az áruk. A Szovjetuniótól, Lengyelországtól, Csehszlovákiától, Romániától kapott bútoraink sem sokkal drágábbak a hazai termékeknél. A dollárért vásárolt NSZK, osztrák, vagy jugoszláv bútorok ára természetesen már borsosabb. Az Éva elnevezésű osztrák kárpitgarnitúra például 39 200 forintba, a Sleppi garnitúra 33 600 forintba, vagy a jugoszláv Laura kárpitgarnitúra 32 600 forintba kerül. — S a választék? — A Domusnak jelenleg 21 millió forint az árukészlete — folytatta a beszélgetést az áruház igazgatója. — összehasonlításként megemlítem, hogy tavaly a Rákóczi úti bútorüzletnek 8—8,5 millió forint, az Alföld Áruház bútorosztályának 5—6 millió forint árukészlete volt. E számok is jól bizonyítják, hogy az új áruházban többfajta bútor kapható. Hazai gyártmányú lakószoba-berendezésből ötven fajtát kínál az áruház. A szocialista országoktól kapott lakószoba-berendezések nyolc változata közül választhatnak a vásárlók. A tőkés importból származó szekrénysorból hét fajtát, s kárpit- garnitúrából 12 fajtát árusítunk. — Mindezeknek csak egy része látható a Domusban. A többit hol nézhetik meg a vásárlók? — A Rákóczi úti bútorüzlet kis bemutatótermében az árukészlet mintegy 10 százalékát láthatták a vásárlók, a bútorok jelentős részét a raktárakban tárolták. A jelenlegi helyzet: az árukészletünk felét a kétszintes Domusban el tudjuk helyezni, de két hétnél tovább egyetlen berendezés sem látható itt, ugyanis a raktárakból állandóan cseréljük a kiállított termékeket. — Hol van a Domus Áruház raktára? — Különböző helyeken, a Mat- kói úton, a Kandó Kálmán úton, a Nyár utcában, s a Honvéd téren. Sajnos nem valósult meg az az elképzelés, mely szerint az áruház átadásával egyidőben elkészült volna a kétezer négyzet- méteres raktár, melynek elemei már itt vannak Kecskeméten. Hely egyelőre nincs. Talán mondanom sem kell, munkánkban ez meglehetősen nagy gondot jelent. Reméljük, hogy a város vezetői hamarosan kijelölnek helyet a bútorraktárnak. — A vásárlók kérdésére a Domus eladója honnan tudja megmondani azt, hogy milyen bútorok vannak a területileg szétszórt raktárakban? — Az úgynevezett tikettes rendszer lényegesen megkönnyíti a vásárlók informálását. Ennek lényege: ha a vásárló körülnézve az áruház termeiben nem talál ízlésének megfelelő bútort, az eladó különböző mintákat mutat azokról a bútorokról, amelyek a raktárakban vannak. Ezután a vásárló a raktárban kiválasztja azt a bútort, amely neki tetszik. — Hogyan alakult az eddigi forgalmuk? — Márciustól idáig 70 millió forint értékű bútort adtunk el, tehát minden bizonnyal teljesíteni tudjuk az évi 135 millió forintos tervünket. A Rákóczi úti bútorüzlet és az Alföld Áruház bútorosztályának tavalyi forgalma ennél kevesebb, 115 millió forint volt. Véleményem szerint a vásárlóközönség megkedvelte Bács- Kiskun megye legnagyobb, legkorszerűbb lakberendezési áruházát — fejezte be a beszélgetést Bozsó István. T. L. 1 \ Horváth brigád üvegekbe rakja az ecetes almapaprikát.
