Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

1977. augusztus 19. • PETŐÉI NÉPE • 5 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN TÍZ ÉS FÉL EZER ÉRDEKELT A kultúra munkásainak bérrendezése *'*** "*****•'*****" * " ^ :* * * ^ .. ’ • - - - - - - | Művészeti tábor Balatoni enyvesen — Viszonylag sok nálunk a külterületi vagy nehezebb szo­ciális, pedagógiai körülmények között dolgozó nevelő. Ezért fe­lül kell vizsgálnunk a területi pótlékok jelenlegi rendszerét, s ki kell dolgoznunk az úgyneve­zett különleges pótlékokra jogo­sult iskolák jegyzékét. Sok mun­kát ad a szakoktatók, a mérnök­tanárok, illetve a közel négyezer nem pedagógus besorolásban te­vékenykedő alkalmazott bérének rendezése is. Mindezeken kívül természetesen alapos figyelem­mel kell követnünk a rendeletek szabályszerű végrehajtását az is­kolákban ... — Ml a végrehajtás „megyei menetrendje”? ... — Augusztus 20-a után a me­gyében éppúgy, mint az ország valamennyi tanintézetében. az igazgatók megkapják a béreme­lésre szánt keretösszeget, amelyet az intézmény vezetőségének kell az egyes személyekre lebontania. Az iskolai pedagógus párt- és szakszervezeti bizottságok meg­javítják a béremelésre tett ja­vaslatokat. majd a tantestületek elé terjesztik, ahol á munkahe­lyi demokratizmus elveinek meg­felelően mindenki véleményt nyilváníthat a vitás kérdések­ben. Végezetül valamennyi pe­dagógusnak és kisegítő, alkalma­zottnak szeptember 11-án meg kell kapnia új fizetési besorolását. El kell viszont azt is mondanom, hogy lesznek néhányan — a me­gyénkben az érintetteknek talán ő—íi százaléka —. akik a fize­tésemelések ellenére sem érik el az új rendeletek által megsza­bott bértételek alsó határát. Ez egyszerűen azért van, mert az elmúlt években túlzottan elma­radtak a bérek megfelelő ütemű fejlesztésével. Ezeknek a szak­embereknek a jövedelmét legké­sőbb 1979. március 31-ig kell az előírásoknak megfelelő szintre fejleszteni. , — Véleménye szerint milyen hatással jár a kulturális ágazat­ra a pedagógusok és közművelő­dési dolgozók béremelése'! — Magától érthető, hogy je­lentős mértékben növekszik a kultúra munkásainak életszínvo­nala, Ennek hatására remélhető­en megélénkül a pedagógus és a közművelődési pályák iránti érdeklődés és csökken a szakkép­zetlen nevelők aránya a tantes­tületekben. Ezzel együtt viszont emelnünk kell a követelménye­ket is, hiszen a kormány bérfej­lesztésének egyik alapvető célja az iskolai, oktató-nevelő munka hatékonyságának, színvonalának és korszerűsítésének növelése volt. Pavlovit» Miklós Sikeres olasz turnén vett részt a Kalocsai Népi Együttes Tizenhárom éves létére már medikus Jurij Lebegyin, a moszkvai Orvostudományi Egyetem mind­össze tizenhárom éves hallgatója tanulmányai terén számos vonat­kozásban „lekörözi” a nála jóval idősebb évfolyamtársait. Az első szemesztereket kitűnő eredmény­nyel végezte, rendkívül alapos ismeretekkel lepve meg oktatóit. Tanárai egyébként fö erényének bámulatos emlékezőtehetségét tartják. A tizenhárom éves Jurij a szovjet főváros legfiatalabb egyetemistája. Lebegyint 1975 őszén vették fel az orvostudományi egyetemre, miután aranydiplomával végzett a Ivovi (Nyugat-Ukrajna) gimná­ziumban. Iskolai tanulmányait egy kis késéssel, csak hétéves korában kezdte meg, de három év alatt elvégezte az általános iskolát, az elsőtől a hetedik osz­tályig. A matematikával, kémiá­val, az idegen nyelvekkel éppen olyan könnyedén boldogult, mint az irodalommal. A' legifjabb moszkvai egyete­mista legfőbb, de nem egyetlen szeni'edélye az orvosi tudomá­nyok tanulmányozása. Komoly zeneértő hírében is áll; kitűnően zongorázik. Ráadásul verseket is ír. ,,Eletútjához” hozzá tartozik még. hogy az általános iskola mellett — azzal párhuzamosan — elvégezte a zeneiskolát. (BUDA- PRESS—APN) Miként a rádió, a televízió és a napilapok tudósításaiból ismeretessé vált, a kulturális kormányzat szeptember 1-én jelentős mér­tékben megemeli az oktatásügy és a közmű­velődés területén dolgozók keresetét. Az ál­talános ■ fizetésemelés együtt jár a bérrend­szer korszerűsítésével, az elmúlt években ki­alakult egyes jövedelembeli ellentmondások feloldásával. Az UNESCO 1976-ban tartott CIOF szervezeteinek ülésén született a határozat: meghívókat küldenek a világ országai­ba, hogy folklór együtteseikkel képviseltessék magukat egy nemes célkitűzés megvalósításában. Sokan emlékeznek még arra, hogy 1976. május 6-án Udine környékét, elsősorban Tarcentót és Gemonát súlyos földrengés érte. A lakosság anyagi megsegítését, szolgálták azok a bevételek is, melyek összegyűltek a fesztivál előadásaiból. Erről szólt az udinei városházán az együttesek képviselőit fogadó polgármester is. A július 30-tól augusztus 4-ig rendezett nemzetközi folklór fesztiválnak a „Szívek Fesztiválja” elnevezést adták. Magyarországi együttest is meghívtak, hogy 24 ország nép- táncosaival 'együtt hat napon ke­resztül műsort adjon az észak­olaszországi városok lakóinak. A távol-keleti országoktól — Japán, Nepál — az amerikai földrészen Mexikón át. uz európai országok többsége magáévá tette a nemes célkitűzést, és népi együttest kül­dött Udinébe. A Kulturális Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te hazánk képviseletében a Ka­locsai Népi Együttest jelölte meg, hogy bemutassa hazánk néptánc­hagyományait. Mint korábban, a csoport most is nagy felelősség­gel készült és állította össze re­pertoárját. A kalocsain kívül az ország különböző vidékeinek néptáncaiból is ízelítőt kívántunk adni. A közönség így sárközi, nyírségi táncokat, a férfiak deb­receni pásztortáncát, vagy kun- verbunkot is láthatott. Az együt­tes zenekara szintén nagy sikert aratott önálló műsorszámaival. Szerepeltünk Fontanafredlában, Goriciában, Saciléban, Spilinber- góban, Tarcentóban. önálló mű­sort adtunk Majánóban. Minden rendezvény szabadtéren volt, ál­talában stadionokban, ahol sok ezres nézősereg foglalt helyet. Az olasz közönség tetszését el­nyertük már az Udinében rende­zett menettáncon. Bizonyította ezt az a virágeső, melyet tánco­sainkra szórtak a város lakói az ablakokból. Az elismerés a váro­sokban rendezett műsorokon mu­tatkozott meg igazán. Lányaink bájos, gazdag ritmusú tánca, a fiúk erőt sugárzó verbunkja és pasztortánca sokszor kapott mű­sor közben is nyílt tapsot, és sok­szor hangzott fel „bravó” kiáltás. A hatnapos program befejez­tével a fesztiváliroda igazgatója és titkára tolmácsolta a ven „ízű szervek köszönetét. A kalocsai együttes szereplését a rendezők és a közönség véleménye alapján a megtisztelő második helyre rangsorolták. Jó érzés volt ezt. hallani, a táncosok arcán öröm sugárzott. Ez az újabb siker bizonyosan további lelkes munkára ösztönzi mindannyiukat; a táncosokat, a két művészeti vezetőt, a zenekar tagjait, hogy készen álljanak újabb megbízatások teljesítésére. Szép útunk volt, számos tapasz­talatot szereztünk, sok élményt őrzünk. Jól szolgáltuk küldeté­sünket, és becsülettel képvisel­tük hazánkat a fesztiválon. Kö­szönjük az utat a Kulturális Mi­nisztériumnak, a SZÖVOSZ-nak és Kalocsa Város Tanácsának, akik anyagi eszközeikkel lehető­vé tették ezt szamunkra. Dániel Géza 0 Indulás Keszthelyre, múzeumot látogatni. • Rács-Kiskun megyében viszonylag sok a külterületen, vagy nehe­zebb szociális, pedagógiai körülmények között dolgozó nevelő. A kö­zeljövőben kidolgozzák az úgynevezett különleges pótlékokra jogosult iskolák jegyzékét, az ezekben dolgozó pedagógusok többletmunkájá­nak anyagi elismerésére. Képünk az imrehegyi általános iskolában készült. (Méhesi Éva felvétele.) Az augusztus 1-én megjelent rendeletek végrehajtásának ki­dolgozása jelenti most az iskolá­kat és a közművelődési intéz­ményeket irányító szakigazgatási szervek legfontosabb feladatát. Az új bérrendszer bevezetésének Bács-Kiskun megyei- előkészüle­teiről kértünk tájékoztatást Sár­közi Györgytől, a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődési osz­tályának csoportvezetőjétől. — A fizetések rendezése hány szakembert, s milyen mértékben érint a megyében? — Közel tízezer oktatásügyi dolgozó — pedagógus és kisegítő alkalmazott—, és ötszázhatvan közművelődési szakember havi jövedelme emelkedik meg szep­tember 1-én. Az iskolákban éven­te kifizetésre kerülő bérkülönbö­zet meghaladja az ötven millió forintot, ugyanez a közművelődé­si intézményekben: 2,8 millió. A pedagógusoknak körülbelül ti­zennyolc, a közművelődési dol­gozóknak pedig húsz százalékkal emelkedik meg havi keresete. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki azonos arányban részesül az emelésre szánt össze­gekből. A tanítók és a pályakez­dő pedagógusok például 2o szá­zalékkal, az óvónők viszont csu­pán tíz-tizenkét százalékkal kap­nak majd több bért. A rendelet ugyanakkor megszabja az emelé. sek kötelező alsó határának ősz- szegét is, amelyet minden érin­tettnek meg kell kapnia. (A kö­zépiskolai tanárok 400, az általá­nos iskolai tanítók és tanárok 350, uz óvónők 150 forint „mini­mális" béremelésben részesül­nek). És még egy fontos, célsze­rű megkötés: az igazgatók nem „takarékoskodhatnak” az egyes kategóriákon belül mások „kárá­ra". így például a tanítók béré­ből nem lehet kisegítő személy­zet, vagy a tanárok fizetésének emelésére „áttenni" összege­ket. ... — A jövedelmek emelkedése mellett jelentősen átalakul az eddigi bérrendszer is. Miként jellnmrihetjük-^a±\ változásokat? — Több jelentős módosulásról keik-bőszéin ünjí. Mindkét ágazat — a közoktatási és a közművelő­dési — új bérrendszerének jel­lemzője lesz, hogy az. eddigieknél jobban érvényesül majd a szak­mai végzettségi s uz elvégzett munka mennyiségének és minő­ségének anyagi elismerése. Na­gyobb mértékben emelkedik te­hát a jól dolgozó, a hosszabb szolgálati időt eltöltött nevelők keresete. Megnövekedtek az egyes bérezési kategóriák alsó és felső határai; javult a fiatal és a nyug­díjhoz közelálló nevelők megbe­csülése. Az egyetemet végzett pályakezdők fizetése például 1900-ról 2400 forintra változik. Általánosságban elmondható, hogy az új jövedelmi elvek lé­nyegében a vállalati gyakorlathoz teszik majd hasonlóvá a pedagó­gusok fizetési rendszerét. Az ed­digi három korcsoportot öt vált­ja fel. s lehetőség van a diffe­renciálásra. A három évenkénti „automatikus" fizetésemelés alkal­mával például az eddigi 100 he­lyett 100—350 forintot kaphatnak a jól dolgozó tanítók, tanárok, — Milyen sajátos „ellentmon­dásokat” oldanak fel az új ren­deletek? — Sok általános iskolai peda­gógus sérelmezte eddig, hogy csak a felsőtagozatos nevelők kaptak osztályfőnöki pótlékot. Nos, hát 'szeptember elejétől ebben már többek között az alsótagozatos tanítók, a gyógypedagógusok és a felnőttoktatásban dolgozók is ré­szesülnek. Kettővel csökkent a tanítók kötelező óraszáma; ez az iskolai szabad szombatok gya­korlati nehézségeinek megoldása mellett — a túlórák felszaporo­dása révén — bérnövekedést is eredményez. Rugalmasabb lett és a szakképzettséget is jobban el­ismeri az új túlóradíjszabályzat, amely egyben felold sok eddigi korlátozást. Üj pótlékokat is be­vezetünk, ilyen lesz például a gyermekvédelmi felelősök mun­kájának díjazása. A nehéz szo­ciális. vagy pedagógiai adottsá­gok között dolgozó iskolákban tevékenykedők számára különle­ges munkahelyi pótlékok fizethe­tők — lényegében tehát igen sok­féle bérkiegészítési forma járul hozzá ahhoz, hogy havonta vas­tagabb fizetési borítékot vehesse­nek át majd a pedagógusok. — Ugyanezek az elvek vonat­koznak a közművelődési dolgo­zókra is? — Részben. Egységes elvek sze­rint alakították ki a különféle típusú közművelődési intézmé­nyek dolgozóinak bérezését. így a könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban, vagy a művelő­dési házakban dolgozók bérrend­szere a jövőben azonos lesz. Az eddigi kórpótlékokat „beolvaszt­ják" az alapbérbe. A pedagógu­sokétól való eltérés csupán any- nyi. hogy a közművelődési dolgo­zók jövedelmének kialakításában nem szerepelnek munkahelyi .pót­lékok. — Milyen sajátos problémák jelentkeznek Bács-Kiskun megyé­ben a bérrendezés bevezetésével kapcsolatban? • Fiatalok cs idősek együtt a pódiumon. Első alkalommal vonulhattak azok a hetedikes és nyolcadikos úttörők táborba, akik szeretnék rajzolni, érdekli őket a képző­művészet, és azok akik az ol­vasásban lelik örömüket. (Egyéb­ként ilyen tábor alig-alig akad még, mivel a sátortáborok nem alkalmasak a művészeti táborok­hoz szorosan kapcsolódó filmve- tí lések lebonyolítására.)' Nyolcvanan érkeztek meg a megye minden pontjáról augusz­tus első hetében a fenyvesi tá­borba, s nyomban két csopor­tot alakítottak, a képzőművész és az olvasó úttörők csoportját. Természetesen megalakították a rajokat is, a csoportokon belül. Mivel a tábor programjának összeállításán a táborvezető ta­vasz óta munkálkodott, a pajtá­soknak pontosan kidolgozott „menetrend” szerint teltek a napjaik. Az ifjú képzőművészek séták­kal kezdték a reggelt. A sétákon megpihentek, lerajzolták a látot­takat. Valamennyien nagyon él­vezték a képzőművészetekről szóló filmek vetítését, elemzését. Osztatlan sikert aratott Kovács Margit keramikusművész mun­kásságát bemutató film. Sokan felismerték a kedves agyagfigu­rákat, majd amikor a filmet — látottakat — értékelték, megbe­szélték. mindenki pontosan meg tudta fogalmazni miért kedvesek számára Kovács Margit alkotásai. Ellátogattak Keszthelyre is. Gyö­nyörködtek a kastély-múzeum restaurált kincseiben, majd meg­tekintették a Balaton-múzeumot. A földszinten elhelyezett képek és grafikák, majd uz emeleten a Balaton bemutatása nagyon tet­szett. És mert a képzőművészet valamennyiüket nagyon érdekel­te. elmentek a badacsonyi Egry- múzeumbu. A Balaton halhatat­lan festőjének, Egry Józsefnek — akinél tökéletesebben senki nem örökítette meg tengerünket —. képei valamennyiükre mély ha­tást gyakoroltak. Természetesen mindent, amit láttak, otthon — Fenyvesen — megbeszéltek, ér­tékeltek. A tábor másik csoportjában a könyvek barátai kerültek. Ram- háb Mária, a megyei könyvtár munkatársa 200 kötetből álló könyvtárat vitt le magával a pajtások részére. Egy részét le­xikonok, verses és novellas kö­tetek tették ki — a többit a mű­vészetről, népművészetről szóló könyvek alkották. A pajtások már az első napon nagyon hasznos tudnivalókat ta­nultak meg: könyvtárhasználati ismereteket sajátítottak el. A to­vábbiakban minden könyvtárban önállóan használják majd a ka­talógust. maguk tudják megke­resni azokat a könyveket amik őket érdeklik. Megbeszélték ked­venc olvasmányaikat, elmondták miért szeretik Fekete István vagy éppen Jókai Mór könyveit. Nekik is vetítettek filmeket. Nagyon tetszett nekik az a Fischer Sándor vetette beszéd­technikai óra amit filmre rög­zítettek a színművészeti főisko­lán: A szó> varázsa — címmel. Sokáig beszélgettek a Homoki- Nagy István készítette: Hegyen­völgyön című filmről is. A tábor vezetői gondosan ügyeltek arra. hogy valameny- nyien hallgassanak sok zenét, is­• Utolsó nap a táborban. Barla Károly táborvezető jutalmat ad át a jól dolgozó úttörőknek. (Ramháb Mária felvételei.) merkedjenek zenetörténettel is — ezért minden reggel népdalokat énekeltek, együtt. Kirándulásaik során figyelték, hogy a népmű­vészet hatása hogyan -befolyásol­ja az építészetet. ruházkodást. Hogyan hat valamennyiükre a közös éneklés, zenehallgatás. A táborozás fénypontja mégis a bábozás volt! A/, ötleteket, aho­gyan megvalósították csak dicsér­ni lehet: az „olvasó” őrs forga­tókönyveket írt — „hogy eredeti legyen amit előadnak" — a kép­zőművész-palánták elkészítették a bábokat és bemutatták az elő­adást. Az első játéknak — versben írták meg! — „Mese az úrról és a szolgáról" — címet adták. A másodiknak „Űttörőrandevú az űrben” —, míg a harmadik re­mekül sikerült paródia volt a tá­borozás egy hetéről, a negyedik pedig mesejáték. Hulladékból készültek a bábok, a paraván és a többi kellék. Mindenki dolgozott, írta, javítot­ta a forgatókönyvet, vágta, ra­gasztotta, formálta a bábokat — hogy végül valamennyi ük örö­mére. mulatságára mutassák be az egészet. Summázva a tábor tapasztala­tait, az áttörök és vezetőik úgy nyilatkoztak, hogy remekül érez­ték magukat, de bizony nagyon kevés volt az együtt töltött né­hány nap. A továbbiakban tíz napra — két hétre lenne szük­ségük, hogy igazán jól dolgoz­hassanak együtt. Természetesen így is elérték céljukat: értőbben olvasnak, és érzékenyebbek a szép iránt. Selmeci Katalin Rejtvény fej tőknek A kisdobosoknak közölt rejtvény' helyes megfejtése: a 6-os és 110-es kiscica volt pontosan egyforma. Könyvjutalmat nyertek: Ipacs Rozá­lia, Kiskunfélegyháza: Károlyi Diána, Kalocsa: Ambrus Szilvia, Kiskőrös; Rácz Kati, Szabadszállás: Nagy Éva, Tiszakécske: Dósai Ferenc, Kunszál* lás; Posta Lajos, Alsószéktó; Szeke­res Imre, Nagy András és Holló Ag­nes Kecskemét. A fejtörőket kedvelőknek hamaro­san ismét közlünk rejtvényt. Figyel­jétek a pénteken megjelenő Úttörő­életben ! • Részlet a kalocv liak műsorából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents