Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-19 / 195. szám
4r Várható időjárás ma estig: túlnyomóan felhős idő, többfelé esővel záporral, néhány helyen zivatarral. Általában élénk déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—38 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ORSZÁGOS KEZDEMÉNYEZÉS MEGYEI SIKERE Hatezer hektárra nőtt a cukorrépa vetésterülete • A kiskunhalas! járás jelenj tős cukorrépa-termesztő gazda« sága a tompái Szabadság TszJ Hazai gyártmányú, CB—1-es típusú géppel szedik a termést, Fábián László, Jakus Mihály és Szalma István szerelő 7 gépet készít elő a munkára. (Méhest Éva felvétele.) PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 195. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 19. péntek Baja és környéke, valamint Mélykút, Tompa, Izsák, Solt, Har- ta, Tiszaalpár, Hajós, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske, s rajtuk kívül még számos település mezőgazdasági üzeme országos jelentőségű kezdeményezés megvalósításának a színhelye. Néhány éve hirdették meg a hazai termésből cukrot akciót, amelyhez Bács-Kiskun gazdaságai is csatlakoztak. A Szolnoki és az Ercsi Cukorgyár megyei körzetében korábban összesen 4 ezer hektár volt a répa vetésterülete. Tavaly több mint 5 ezer hektárról takarították be a termést. Ebben az évben 6 ezer hektáron terem a cu-1 korgyártás alapanyaga, és az előszerződés szerint mindkét gyár körzetében jövőre a vetésterület újabb növekedése várható. A kedvező közgazdasági féltéÁtadták az új kenyérgyárat és a cukrászüzemet Baján Tegnap délelőtt tartották meg Baján az 1976. évi településfejlesztési verseny értékelését és átadták a versenydíjakat. A városi pártbizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács által közösen rendezett eseményen Jaszenovics Sándor, a városi tanács elnökhelyettese ismertette a tavalyi településfejlesztési verseny eredményeit, amelyek szerint megyénkben a városok közötti versenyben Baja első helyezést ért el. Méltatta azt az erőfeszítést, amelynek eredményeként 11 millió 158 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a bajaiak városuk fejlesztése, szépítése céljából az elmúlt esztendőben. Az eredmények ismertetése után dr. Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke átadta a díjakat a társadalmi munkában élenjáróknak. A lakossági kategóriában első helyezést ért el a 70-es választókerület (tanácstag Vári Mátyás), társadalmi munkájuk értéke 473 557 forint. Második a 42-es számú választókerület (tanácstag Balogh Tibor) 457 000 forinttal, harmadik pedig a 17-es választókerület (tanácstag dr. Kincses Ferenc) 318 400 forint értékű társadalmi munkával. Az üzemek kategóriájában első a Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú bajai gyára 6 millió 102 ezer forinttal, második az ÉPFA bajai gyára 1 millió 619 ezer forinttal, harmadik pedig a Finomposztó Vállalat 447 ezer forintos társadalmi munkával. Az intézmények és társadalmi szervek kategóriában első a Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola 273 940 forinttal. A mezőgazdasági kategóriában az Augusztus 20. Tsz lett az első 893 ezer forint értékű 9 Az új bajai kenyérgyár. (Szabó Ferenc felvételei.) • A cukrászüzem elektromos sütői. társadalmi munkával. Ezen kívül harminchárom személy és további 35 kollektíva kapott oklevelet. Ugyancsak tegnap adták át rendeltetésének Baján az új kenyérgyárat és a Vasvári Pál utcában a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat cukrászüzemét. Az új kétkemencés kenyérgyár napi termelése 90—110 mázsa, s a forgórostélyos kemencében 30—35 perc alatt sül meg a kenyér. A beruházás 25 millió forintba került, s a tervek szerint jövőre még egy kemencével bővítik a gyárat. A cukrászüzem 4 millió forintos költséggel épült, s a 632 négyzetméter alapterületű üzemben naponta két műszak alatt 10 ezer süteményt állítanak elő. Tegnap került sor Baján a Sirály utcai lakótelep ünnepélyes alapkő-letételére és az Augusztus 20. Termelőszövetkezet klubjának felavatására is. Sz. F. Szolnok és Ercsi készül a termés átvételére telek hatására a répatermesztés jövedelmező, amelynek előnyét más ágazatban is észlelni tudják a nagyüzemek. Ezért szívesen áldoznak újabb és nagyobb gépek, berendezések vásárlására. Az idén csaknem száz gépsor dolgozik majd betakarításkor. A termésért rendszeresen minőségi felárral megemelt vételáron kívül, a visszamaradt mellékterméknek is számottevő az értéke. A répatermesztők többsége jelentős állattenyésztő gazdaság is. Ezért a termés szedésekor összegyűjtött leveles répakoronát, a gyártól kedvezményes áron be- szerzet nyers vagy száraz répaszeletet és az urebetint, jól hasznosíthatja a takarmányozásban. A gazdaság vetésszerkezetében sem foglal el területet más növénytől, de mindig számíthat rá a nagyüzem. Közeledik a cukorrépa betakarítási és feldolgozási idénye. Mind a két gyár alaposan készül erre, hiszen a szeptember elejei gyártási kampány kezdetén még magas a hőmérséklet. A frissen szedett répa tönkremegy, ha gyorsan fel nem dolgozzák. A Szolnoki Cukorgyár szeptember elsején próbaüzemet tart a más körzetből összegyűjtött termésből. Bács-Kiskun megyében pedig szeptember 5-én kezdi a répa átvételét a gazdaságokkal egyeztetett ütemterve szerint. Az Ercsi Cukorgyár a Duna- melléki állami és szövetkezeti gazdaságok répatermésére számít. Augusztus 30-án kezdi az átvételt és szeptember 6-án a gyártást. Ha kedvező marad az időjárás, szaporodik a répa cukortartalma a hátralevő néhány hétben. Bács-Kiskun répatermesztői jól megtanulták a növény agrotechnikáját. Kevés kivétellel kalászos gabona után, tarlóhántással, talajlezárással, ősszel mélyszántott, jó táperőben tartott földben készítik elő a magágyat. Ügyelnek a műtrágya hatóanyagok megfelelő arányára, mennyiségére, a növényvédelemre. Ennek eredménye megyeszerte a magas terméshozam, és az átlagon felüli cukortartalom. 1976-ban számos répatermesztő szövetkezet kapott minőségi felárat a feldolgozó üzemtől. tft.z előzetes vizsgálatok szerint az idén is lehet erre számítani. Kétségtelen, hogy a cukorrépa még sok ártalomnak van kitéve mindaddig, amíg a gyárba kerül. A gazdaságok műszaki felkészülése jobb, mint tavaly. Számíthatnak külső segítségre is a termés szállításában. Csak az IFA tehergépkocsik csapnivalóan rossz alkatrész-utánpótlását kellene megjavítania a külkereskedelemnek és az AUTOKER vállalatnak. Mindjárt nagyobb bizakodással kezdenék a cukorrépa szedést Bács-Kiskun állami és szövetkezeti gazdaságai. K. A. NEGYVENEZER LAKOS ELLÁTÁSÁRA Felavatták a kiskunfélegyházi tejüzemet A kiskunfélegyházi mezőgazdasági szövetkezetek, valamint a Középmagyarországi Tejipari Vállalat összefogásával létesített félegyházi tejüzemet, amelynek gesztora a helyi Petőfi Tsz, tegnap dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke átadta rendeltetésének. Az új létesítmény napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmas. Szépséghibája viszont, hogy a múlt év őszére tervezett üzembehelyezés helyett csak most adták át az építők. Sajnos, hiányosan, mert a háztáji gazdaságokból érkező tej felvásárlására még nem készült el az átvevőcsarnok. A tejüzem létesítésének felelőseként a félegyházi Petőfi Tsz-t jelölték ki. Sok gonddal kellett megbirkóznia a gazdaságnak. Az építkezésre nem találtak generálkivitelezőt. Kisebb-nagyobb szövetkezetek, vállalatok egymástól függetlenül vettek részt a munkában. Részben ennek tulajdonítható, hogy módosítani kellett az átadás határidejét. így, ha ünnepeltek is tegnap Kiskunfélegyházán, az öröm nem volt teljes. Az üzem dolgozói azonban ígérik, hogy a késést jő minőségű tejtermékek előállításával feledtetik majd. Termékeik „Félegyházi tej” néven kerülnek forgalomba. Tervezik, hogy a budapesti tejüzemekhez hasonlóan bevezetik a kávétej gyártását,’ készítenek meggyes, ananászos joghurtot, tejfelt, túrót és más egyéb tejterméket is. ORVOSTUDOMÁNYI VÁNDORGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Tanácskozás a műtéti érzéstelenítésről Az orvostudomány más tudományokhoz hasonlóan szakaszosan fejlődik. Hirtelen meglendül egy- egy ágazat, szinte kézenfogják egymást az új fölismerések, korábban beláthatatlan távlatok nyílnak meg, új eszközök, módszerek terjednek el viharos gyorsasággal. Hamar elavulnak az ismeretek, az információáramlás gyorsításával igyekeznek az új eredményeket mielőbb hasznosítani a gyakorlatban. Áz anaesthesiológia és reanimatio, azaz a műtéti érzéstelenítés, az intenzív betegellátás és „újjáélesztés” tudománya az elmúlt évtizedekben újult meg. A mind bonyolultabb műtétekre vállalkozó sebészek egyre nyugodtabb „munkakörülményeket” igényelnek. A hagyományos altatás! (érzésteleníté- si) eljárások esetenként csaknem annyi veszélyt jelentettek, mint az orvoslandó baj, az operáció, nem is beszélve a káros utóhatásokról. Gépek, különféle gyógyszerek, módszerek együttes alkalmazásával sokszorozták az érzéstelenítés (és a műtétieljárások) hatását, csökkentették a lehetséges kellemetlen következményeket. A változások rengeteg új tapasztalatot, sok problémát hoznak felszínre. Nehezen becsülhetnénk túl a szakmai fórumok véleménycserék hasznát. A Magyar Anaesthesiológiai és Reanimatios Társaság kecskeméti; vándorgyűléséről is ezt állapítottak meg a résztvevők az első nap után, csütörtökön este. A Tudomány és Techjnika Háza kongresszusi ter- d.r; Vass-Eysen Ervin, a Bács-Kiskun me- gyei korház osztályvezető főorvosa, a Társaság elnökségének tagja, di;. Vajtay István, a megyei tanács egeszsegugyi osztályának a vezetője és dr Jakab Tivadar professzor, a Társaság elnöke kö- szontotte a hazai es külföldi vendégeket. Eljött — NDK és az NSZK anaesthesiologia egyesületének elnöke is. ,,z”VyÓgyszer olyan’ mint a sebész kezében a ,*S'J°rn.tos eszköz a gyógyításban, de súlyos károk előidézője is lehet, ha rosszul használják.” Prof. dr. Magyar Károly tartotta az első főtéma referátumát: „Az anaesthesiológiában használatos gyógyszerek veszélyes kölcsönhatásai” címmel. Fejtegetéseihez több kiselőadás kapcsolódott. Nagy figyel• A luzerni cég központi gázellátást szabályozó készülékeit 15 magyar kórház használja. Az előtérben a Medicor lélegeztető gépe. met keltett dr. Morva László tataházi körzeti orvos korreferátuma is. Ma délelőtt dr. Lencz László kandidátus, a Társulat főtitkára mondja el a vándorgyűlés második referátumát. Azt vizsgálja, hogy a műtéti érzéstelenítés és az intenzív betegellátás milyen módon és mértékben veszélyezteti az egészségügyi dolgozókat. Megvizsgálja a kétségtelen károsodások megszüntetésének, illetve lényeges csökkentésének lehetőségeit. A kapcsolódó kiselőadások szerzői között egy kiskunhalasi munkacsoportot is találunk. „Az intenzív betegellátással foglalkozók psychés terhelésének összetevői” című előadással szerepel ezúttal dr. Vass-Eysen Ervin főorvos. , A találkozó jelentőségét mutatja, hogy sok hazai és külföldi gyógyszer- és orvosi műszergyár vesz részt az előtérben rendezett kiállításon. Ünnep előtt Nemzeti ünnepeink már régóta nem csupán annak az egy nevezetes és kijelölt napnak megemlékező és protokolláris megmozdulásai. Az emberek természetes ünneplést kedve mintha szétfeszítené ezeket a kereteket. Most ne arra gondoljunk, hogy az ünnep mindig együttjár a családi együttlétek eszem-iszom hangulatával, s ez alól az augusztus húszadika sem kivétel. Kétségtelen, hogy már nagyon régóta ilyenkor a nyári nagy munkák közepe táján mindig is volt olyan „na most megpihenünk és jól élünk egy kicsit” hangulat. Ennek az alapját az a nagy munka képezte, ami az ország figyelmének középpontjában állt, talán jobban, mint most, amikor már gépek veszik le a teher nagy részét az emberek válláról. A dolgozó nép valóban rászolgált erre az önfeledt pihenésre, búcsúkra, Ist- ván-napokra, a megszegett új kenyér mellé tálalt húsók és jó borok ízére, illatára. Megszolgált jussa volt erre a dolgozó embernek, olyan jussa, amit a régi rendszer urai sem mertek kisebbíteni. Hanem most éppen az az érdekes, hogy ez a kissé misztifikált kenyérünnep is kilépett hajdani keretei közül. Talán furcsán hangzik, de mégis azt lehetne mondani, hogy modernizálódott. Sokféle értelemben. Gondoljunk csak arra a nagyméretű országjárásra, ami ilyenkor valóságos autós népvándorlásban jut kifejezésre. Van ennek persze veszélye is bőségesen, de ne legyünk ünneprontók, s ne mindjárt a közlekedési balesetek megnövekedett számai jussanak eszünkbe. Reménykedjünk, hogy most ez sem lépi túl a statisztikai átlagot, s hátha kisebb is lesz a korábbiaknál. Mert a családokhoz utazás, a hazalátogatás igen tiszteletre méltó hagyomány, s ma már sokkal köny- nyebb nem is keveseknek, mint azelőtt volt. S abban is bizakodjunk, hogy nem válik magamutogatássá, a „nekünk is megy úgy, mint másnak” puszta kifejezőjévé. Mert ugyan ki fordul meg ma már a tanyai dűlőúton döcögő Zsiguli vagy Skoda gépkocsi után? Legfeljebb azért, mert fölverte a port vagy a homokot, egyébként megszokott látvány ez még a földek szélén is, mindenki tudja. Bár nem lenne jó, ha nemzeti dicsekvésünknek valamiféle szimbólumává válna, mert eltakarná szemünk elől a szerényen gyaloglókat, buszon és vonaton tumultusban utazókat, kispénzű nyugdíjasokat, azokat, akik ma is többségben vannak, bár ezt alig vehetjük észre, olyan csendesen teszik. Az ünnep kilépett megszokott medréből olyan értelemben is, hogy rangot kér köz- életiségével, gyarapodásunk külsődleges jegyeinek felmutatásával. Se szeri, se száma az új létesítmények átadásának — hírt adtunk ezekről bőven már az előző napokban —, így zajlanak ezek megyénk majd minden városában és számos községében. Az ünnepet mintegy megtoldandó, s okos előrelátással, hogy a családi megmozdulásoknak se legyen hátrányára, máris megtartották sok helyen az új üzem, kollégium, lakótelep, óvoda, stb. átadását, őszintén szólva csodálkozunk, hogy ezek mindig pont egy nevezetes ünnepünkre készülnek el, de ha ez sarkallja az építőket, akkor ennek csak örülhetünk. Egyszóval, már jóval a kitűzött nap előtt ünnepi volt a hangulat, a készülődés számos jelét láthattuk a boltok tömött pultjain, a bérházak előtt gépkocsikat „bütykölök” szorgoskodásán, a zászlókkal ékes középületek derűs ' színein. Hogy mitől lesz ünnep az ünnep? Nehéz volna megmondani. Talán éppen ettől a készülődéstől és várakozástól, amit mindig újra élünk, mégsem lehet megszokni. A többi, bizonyára, már csak ráadás. T. P. H. N.
