Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

4r Várható időjárás ma estig: túlnyo­móan felhős idő, többfelé esővel zá­porral, néhány helyen zivatarral. Ál­talában élénk déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—38 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ORSZÁGOS KEZDEMÉNYEZÉS MEGYEI SIKERE Hatezer hektárra nőtt a cukorrépa vetésterülete • A kiskunhalas! járás jelenj tős cukorrépa-termesztő gazda« sága a tompái Szabadság TszJ Hazai gyártmányú, CB—1-es tí­pusú géppel szedik a termést, Fábián László, Jakus Mihály és Szalma István szerelő 7 gépet készít elő a munkára. (Méhest Éva felvétele.) PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 195. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 19. péntek Baja és környéke, valamint Mélykút, Tompa, Izsák, Solt, Har- ta, Tiszaalpár, Hajós, Kiskunfél­egyháza, Tiszakécske, s rajtuk kívül még számos település me­zőgazdasági üzeme országos je­lentőségű kezdeményezés meg­valósításának a színhelye. Né­hány éve hirdették meg a hazai termésből cukrot akciót, amely­hez Bács-Kiskun gazdaságai is csatlakoztak. A Szolnoki és az Ercsi Cukor­gyár megyei körzetében koráb­ban összesen 4 ezer hektár volt a répa vetésterülete. Tavaly több mint 5 ezer hektárról takarítot­ták be a termést. Ebben az év­ben 6 ezer hektáron terem a cu-1 korgyártás alapanyaga, és az elő­szerződés szerint mindkét gyár körzetében jövőre a vetésterület újabb növekedése várható. A kedvező közgazdasági félté­Átadták az új kenyérgyárat és a cukrászüzemet Baján Tegnap délelőtt tartották meg Baján az 1976. évi településfej­lesztési verseny értékelését és át­adták a versenydíjakat. A váro­si pártbizottság, a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a vá­rosi tanács által közösen rende­zett eseményen Jaszenovics Sán­dor, a városi tanács elnökhelyet­tese ismertette a tavalyi telepü­lésfejlesztési verseny eredmé­nyeit, amelyek szerint megyénk­ben a városok közötti verseny­ben Baja első helyezést ért el. Méltatta azt az erőfeszítést, amelynek eredményeként 11 mil­lió 158 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a bajaiak városuk fejlesztése, szépítése cél­jából az elmúlt esztendőben. Az eredmények ismertetése után dr. Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke átadta a díjakat a társadalmi munkában élenjárók­nak. A lakossági kategóriában első helyezést ért el a 70-es vá­lasztókerület (tanácstag Vári Má­tyás), társadalmi munkájuk ér­téke 473 557 forint. Második a 42-es számú választókerület (ta­nácstag Balogh Tibor) 457 000 forinttal, harmadik pedig a 17-es választókerület (tanácstag dr. Kincses Ferenc) 318 400 forint értékű társadalmi munkával. Az üzemek kategóriájában első a Kismotor- és Gépgyár 5-ös szá­mú bajai gyára 6 millió 102 ezer forinttal, második az ÉPFA ba­jai gyára 1 millió 619 ezer fo­rinttal, harmadik pedig a Finom­posztó Vállalat 447 ezer forintos társadalmi munkával. Az intézmények és társadalmi szervek kategóriában első a Tóth Kálmán Gimnázium és Víz­ügyi Szakközépiskola 273 940 fo­rinttal. A mezőgazdasági kategó­riában az Augusztus 20. Tsz lett az első 893 ezer forint értékű 9 Az új bajai kenyérgyár. (Szabó Ferenc felvételei.) • A cukrász­üzem elektromos sütői. társadalmi munkával. Ezen kí­vül harminchárom személy és további 35 kollektíva kapott ok­levelet. Ugyancsak tegnap adták át rendeltetésének Baján az új ke­nyérgyárat és a Vasvári Pál ut­cában a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat cukrászüze­mét. Az új kétkemencés kenyér­gyár napi termelése 90—110 má­zsa, s a forgórostélyos kemencé­ben 30—35 perc alatt sül meg a kenyér. A beruházás 25 millió forintba került, s a tervek sze­rint jövőre még egy kemencével bővítik a gyárat. A cukrászüzem 4 millió forintos költséggel épült, s a 632 négyzetméter alapterü­letű üzemben naponta két mű­szak alatt 10 ezer süteményt ál­lítanak elő. Tegnap került sor Baján a Si­rály utcai lakótelep ünnepélyes alapkő-letételére és az Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet klub­jának felavatására is. Sz. F. Szolnok és Ercsi készül a termés átvételére telek hatására a répatermesztés jövedelmező, amelynek előnyét más ágazatban is észlelni tudják a nagyüzemek. Ezért szívesen ál­doznak újabb és nagyobb gépek, berendezések vásárlására. Az idén csaknem száz gépsor dolgo­zik majd betakarításkor. A termésért rendszeresen mi­nőségi felárral megemelt vétel­áron kívül, a visszamaradt mel­lékterméknek is számottevő az értéke. A répatermesztők többsé­ge jelentős állattenyésztő gazdaság is. Ezért a termés szedésekor összegyűjtött leveles répakoronát, a gyártól kedvezményes áron be- szerzet nyers vagy száraz répa­szeletet és az urebetint, jól hasz­nosíthatja a takarmányozásban. A gazdaság vetésszerkezetében sem foglal el területet más nö­vénytől, de mindig számíthat rá a nagyüzem. Közeledik a cukorrépa betaka­rítási és feldolgozási idénye. Mind a két gyár alaposan készül erre, hiszen a szeptember elejei gyártási kampány kezdetén még magas a hőmérséklet. A frissen szedett répa tönkremegy, ha gyor­san fel nem dolgozzák. A Szolno­ki Cukorgyár szeptember elsején próbaüzemet tart a más körzet­ből összegyűjtött termésből. Bács-Kiskun megyében pedig szeptember 5-én kezdi a répa át­vételét a gazdaságokkal egyezte­tett ütemterve szerint. Az Ercsi Cukorgyár a Duna- melléki állami és szövetkezeti gazdaságok répatermésére szá­mít. Augusztus 30-án kezdi az átvételt és szeptember 6-án a gyártást. Ha kedvező marad az időjárás, szaporodik a répa cu­kortartalma a hátralevő néhány hétben. Bács-Kiskun répatermesztői jól megtanulták a növény agrotech­nikáját. Kevés kivétellel kalászos gabona után, tarlóhántással, ta­lajlezárással, ősszel mélyszántott, jó táperőben tartott földben ké­szítik elő a magágyat. Ügyelnek a műtrágya hatóanyagok megfe­lelő arányára, mennyiségére, a növényvédelemre. Ennek eredmé­nye megyeszerte a magas termés­hozam, és az átlagon felüli cu­kortartalom. 1976-ban számos répatermesztő szövetkezet kapott minőségi felárat a feldolgozó üzemtől. tft.z előzetes vizsgálatok szerint az idén is lehet erre szá­mítani. Kétségtelen, hogy a cukorrépa még sok ártalomnak van kitéve mindaddig, amíg a gyárba kerül. A gazdaságok műszaki felkészü­lése jobb, mint tavaly. Számíthat­nak külső segítségre is a termés szállításában. Csak az IFA teher­gépkocsik csapnivalóan rossz al­katrész-utánpótlását kellene meg­javítania a külkereskedelemnek és az AUTOKER vállalatnak. Mindjárt nagyobb bizakodással kezdenék a cukorrépa szedést Bács-Kiskun állami és szövetke­zeti gazdaságai. K. A. NEGYVENEZER LAKOS ELLÁTÁSÁRA Felavatták a kiskunfélegyházi tejüzemet A kiskunfélegyházi mezőgaz­dasági szövetkezetek, valamint a Középmagyarországi Tejipari Vállalat összefogásával létesített félegyházi tejüzemet, amelynek gesztora a helyi Petőfi Tsz, teg­nap dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke átadta rendelteté­sének. Az új létesítmény napi 20 ezer liter tej feldolgozására al­kalmas. Szépséghibája viszont, hogy a múlt év őszére tervezett üzembehelyezés helyett csak most adták át az építők. Sajnos, hiányosan, mert a háztáji gazda­ságokból érkező tej felvásárlásá­ra még nem készült el az átve­vőcsarnok. A tejüzem létesítésének fele­lőseként a félegyházi Petőfi Tsz-t jelölték ki. Sok gonddal kellett megbirkóznia a gazdaságnak. Az építkezésre nem találtak gene­rálkivitelezőt. Kisebb-nagyobb szövetkezetek, vállalatok egymás­tól függetlenül vettek részt a munkában. Részben ennek tulaj­donítható, hogy módosítani kel­lett az átadás határidejét. így, ha ünnepeltek is tegnap Kiskunfélegyházán, az öröm nem volt teljes. Az üzem dolgozói azonban ígérik, hogy a késést jő minőségű tejtermékek előállítá­sával feledtetik majd. Termékeik „Félegyházi tej” néven kerülnek forgalomba. Tervezik, hogy a bu­dapesti tejüzemekhez hasonlóan bevezetik a kávétej gyártását,’ készítenek meggyes, ananászos joghurtot, tejfelt, túrót és más egyéb tejterméket is. ORVOSTUDOMÁNYI VÁNDORGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Tanácskozás a műtéti érzéstelenítésről Az orvostudomány más tudományokhoz hasonló­an szakaszosan fejlődik. Hirtelen meglendül egy- egy ágazat, szinte kézenfogják egymást az új föl­ismerések, korábban beláthatatlan távlatok nyílnak meg, új eszközök, módszerek terjednek el viharos gyorsasággal. Hamar elavulnak az ismeretek, az információáramlás gyorsításával igyekeznek az új eredményeket mielőbb hasznosítani a gyakorlatban. Áz anaesthesiológia és reanimatio, azaz a műtéti érzéstelenítés, az intenzív betegellátás és „újjá­élesztés” tudománya az elmúlt évtizedekben újult meg. A mind bonyolultabb műtétekre vállalkozó sebészek egyre nyugodtabb „munkakörülményeket” igényelnek. A hagyományos altatás! (érzésteleníté- si) eljárások esetenként csaknem annyi veszélyt jelentettek, mint az orvoslandó baj, az operáció, nem is beszélve a káros utóhatásokról. Gépek, különféle gyógyszerek, módszerek együt­tes alkalmazásával sokszorozták az érzéstelenítés (és a műtétieljárások) hatását, csökkentették a le­hetséges kellemetlen következményeket. A változá­sok rengeteg új tapasztalatot, sok problémát hoz­nak felszínre. Nehezen becsülhetnénk túl a szakmai fórumok véleménycserék hasznát. A Magyar Anaesthesiológiai és Reanimatios Tár­saság kecskeméti; vándorgyűléséről is ezt állapítot­tak meg a résztvevők az első nap után, csütörtökön este. A Tudomány és Techjnika Háza kongresszusi ter- d.r; Vass-Eysen Ervin, a Bács-Kiskun me- gyei korház osztályvezető főorvosa, a Társaság el­nökségének tagja, di;. Vajtay István, a megyei ta­nács egeszsegugyi osztályának a vezetője és dr Jakab Tivadar professzor, a Társaság elnöke kö- szontotte a hazai es külföldi vendégeket. Eljött — NDK és az NSZK anaesthesio­logia egyesületének elnöke is. ,,z”VyÓgyszer olyan’ mint a sebész kezében a ,*S'J°rn.tos eszköz a gyógyításban, de súlyos károk előidézője is lehet, ha rosszul használják.” Prof. dr. Magyar Károly tartotta az első főtéma referá­tumát: „Az anaesthesiológiában használatos gyógy­szerek veszélyes kölcsönhatásai” címmel. Fejtege­téseihez több kiselőadás kapcsolódott. Nagy figyel­• A luzerni cég központi gázellátást szabályozó készülékeit 15 magyar kórház használja. Az előtér­ben a Medicor lélegeztető gépe. met keltett dr. Morva László tataházi körzeti or­vos korreferátuma is. Ma délelőtt dr. Lencz László kandidátus, a Tár­sulat főtitkára mondja el a vándorgyűlés második referátumát. Azt vizsgálja, hogy a műtéti érzéste­lenítés és az intenzív betegellátás milyen módon és mértékben veszélyezteti az egészségügyi dolgozó­kat. Megvizsgálja a kétségtelen károsodások meg­szüntetésének, illetve lényeges csökkentésének le­hetőségeit. A kapcsolódó kiselőadások szerzői kö­zött egy kiskunhalasi munkacsoportot is találunk. „Az intenzív betegellátással foglalkozók psychés terhelésének összetevői” című előadással szerepel ezúttal dr. Vass-Eysen Ervin főorvos. , A találkozó jelentőségét mutatja, hogy sok hazai és külföldi gyógyszer- és orvosi műszergyár vesz részt az előtérben rendezett kiállításon. Ünnep előtt Nemzeti ünnepeink már régóta nem csupán annak az egy nevezetes és kijelölt nap­nak megemlékező és protokol­láris megmozdulásai. Az em­berek természetes ünneplést kedve mintha szétfeszítené ezeket a kereteket. Most ne arra gondoljunk, hogy az ün­nep mindig együttjár a csa­ládi együttlétek eszem-iszom hangulatával, s ez alól az augusztus húszadika sem ki­vétel. Kétségtelen, hogy már nagyon régóta ilyenkor a nyá­ri nagy munkák közepe táján mindig is volt olyan „na most megpihenünk és jól élünk egy kicsit” hangulat. Ennek az alapját az a nagy munka ké­pezte, ami az ország figyel­mének középpontjában állt, talán jobban, mint most, ami­kor már gépek veszik le a te­her nagy részét az emberek válláról. A dolgozó nép való­ban rászolgált erre az önfe­ledt pihenésre, búcsúkra, Ist- ván-napokra, a megszegett új kenyér mellé tálalt húsók és jó borok ízére, illatára. Meg­szolgált jussa volt erre a dol­gozó embernek, olyan jussa, amit a régi rendszer urai sem mertek kisebbíteni. Hanem most éppen az az érdekes, hogy ez a kissé misz­tifikált kenyérünnep is kilé­pett hajdani keretei közül. Talán furcsán hangzik, de mégis azt lehetne mondani, hogy modernizálódott. Sokféle értelemben. Gondoljunk csak arra a nagyméretű országjá­rásra, ami ilyenkor valóságos autós népvándorlásban jut ki­fejezésre. Van ennek persze veszélye is bőségesen, de ne legyünk ünneprontók, s ne mindjárt a közlekedési bal­esetek megnövekedett számai jussanak eszünkbe. Remény­kedjünk, hogy most ez sem lépi túl a statisztikai átlagot, s hátha kisebb is lesz a ko­rábbiaknál. Mert a családok­hoz utazás, a hazalátogatás igen tiszteletre méltó hagyo­mány, s ma már sokkal köny- nyebb nem is keveseknek, mint azelőtt volt. S abban is bizakodjunk, hogy nem válik magamutogatássá, a „nekünk is megy úgy, mint másnak” puszta kifejezőjévé. Mert ugyan ki fordul meg ma már a tanyai dűlőúton döcögő Zsi­guli vagy Skoda gépkocsi után? Legfeljebb azért, mert fölverte a port vagy a homo­kot, egyébként megszokott lát­vány ez még a földek szélén is, mindenki tudja. Bár nem lenne jó, ha nemzeti dicsek­vésünknek valamiféle szimbó­lumává válna, mert eltakar­ná szemünk elől a szerényen gyaloglókat, buszon és vona­ton tumultusban utazókat, kis­pénzű nyugdíjasokat, azokat, akik ma is többségben van­nak, bár ezt alig vehetjük észre, olyan csendesen teszik. Az ünnep kilépett megszo­kott medréből olyan értelem­ben is, hogy rangot kér köz- életiségével, gyarapodásunk külsődleges jegyeinek felmu­tatásával. Se szeri, se száma az új létesítmények átadásá­nak — hírt adtunk ezekről bő­ven már az előző napokban —, így zajlanak ezek megyénk majd minden városában és számos községében. Az ünne­pet mintegy megtoldandó, s okos előrelátással, hogy a csa­ládi megmozdulásoknak se legyen hátrányára, máris meg­tartották sok helyen az új üzem, kollégium, lakótelep, óvoda, stb. átadását, őszintén szólva csodálkozunk, hogy ezek mindig pont egy neve­zetes ünnepünkre készülnek el, de ha ez sarkallja az épí­tőket, akkor ennek csak örül­hetünk. Egyszóval, már jóval a ki­tűzött nap előtt ünnepi volt a hangulat, a készülődés számos jelét láthattuk a boltok tö­mött pultjain, a bérházak előtt gépkocsikat „bütykölök” szor­goskodásán, a zászlókkal ékes középületek derűs ' színein. Hogy mitől lesz ünnep az ün­nep? Nehéz volna megmonda­ni. Talán éppen ettől a készü­lődéstől és várakozástól, amit mindig újra élünk, mégsem lehet megszokni. A többi, bi­zonyára, már csak ráadás. T. P. H. N.

Next

/
Thumbnails
Contents