Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
f 1952. augusztus 18-án tizenegy család 54 hektáron megalakította a Jánoshalmi Földművesszövetkezet Petőfi III. típusú termelőszövetkezeti csoportját. Huszonöt év telt el azóta. Ez a történe- íemben ugyan nem nagy idő, de a Petőfi Termelőszövetkezet életében jelentős. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1960- ban történt Jánoshalmán is. Ekkor a Petőfi Termelőszövetkezet, mind taglétszámban, mind terüa Jánoshalmi Petőfi # A közös gazdaság törzsbaromfi-állománya. Az utóbbi években kiépítették a teljes vertikumot a baromfitenyésztésben. Maguk keltetnek. Az idén hárommillió naposcsibe a tervük. Ebből 2 millió 200 ezret maguk nevelnek és értékesítenek, a többit a társgazdaságoknak, más termelőszövetkezeteknek szállítják. Jut a háztáji gazdaságokba is. Tavaly 200 ezer naposbaromfit igényeltek a kisgazdaságok a kiváló Hybro—B nevű brojler csirkéből. Az idén hasonló mennyiséget kérnek a háztájiba. A baromfit a legkorszerűbb körülmények között nevelik. A pecsenyecsirke 53 nap alatt éri el az* 1,55 kilogrammos átlagsúlyt. A termelési eredmények állandó javítására törekednek. A baromfitenyésztő ágazatban bontakozott ki a legjobban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára kezdeményezett munkaverseny. Az Angela Davis szocialista brigád terven felül 100 ezerrel több tojás keltetését vállalta a Hámán Kató baromfinevelő szocialista brigád pedig 80 ezer naposcsibe nevelését ajánlotta fel az előirányzott mennyiségen túlmenően. A baromfitenyésztés fejlesztését segíti a most készülő új takarmánykeverő üzem, amely 18 millió forintba kerül. Ez alkalmas lesz granulált takarmány előállítására, amelyet jobban hasznosít az állatállomány. A ke-f amelyet fejleszteni kívánnak a húsprogram keretében, a juhászat. A termelőszövetkezet 5400 hektárnyi összterületéből 700 hekanyaállományt 2 ezerre szeretnék növelni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy több pecsenyebárányt és gyapjút értékesítenek a következő években. A Petőfi alapító tagja a Jánoshalmán 1962-ben létesített szövetkezeti vállalatnak. Az összefogás célja szőlő-gyümölcstelepí- tés, valamint sertéstenyésztés és -hizlalás. A vállalat több mint 80 milliós termelési értékéből 40 százalékkal részesedik. A termelőszövetkezet nagy tartalékot lát a termelési rendszerekben. Ezért is lépett be a nádudvari szövetkezet * által kezdeményezett KITE nevű kukorica- és búzatermesztési rendszerbe. Már említettük, hogy tagja a HUNNIAHIBRID nevű egyszerű baromfitenyésztő társulásnak. • Épül a termelőszövetkezet új takarmánykeverő üzeme. Áru a háztájiból • A Hámán Kató — kétszeres aranykoszorús H szocialista brigád tagjai válogatják a tojást. • A pecsenyecsirke nevelő telep egy része. leiben jelentősen növekedett. Az átszervezéskor a szövetkezet földterülete 2500 hektárra, a tagok száma pedig nyolcszázra nőtt. Megteremtődtek tehát a keretek a nagyüzemi gazdálkodásra. A mai értelemben vett korszerű üzem létrehozása azonban a tagságtól önfeláldozó munkát követelt, különösen az első években. A belépők zöme idősebb ember volt, a fiatalabbak elmentek az iparba dolgozni, nem bíztak a szövetkezésben. A Magyar Szocialista Munkáspárt megalapozott, következetes agrár- és szövetkezetpolitikája lehetővé tette a gyors előrehaladást. Olyan feltételek teremtődtek, hogy másfél évtized alatt korszerű nagyüzemek jöttek létre szerte az országban. A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet is egyike ezeknek. A tagság a biztos megélhetés tudatában bizalommal tekint a jövőbe. A legdinamikusabb fejlődés a baromfitenyésztésben jelentkezett. Tíz évvel ezelőtt indult a program. 1968-ban még két baromfinevelő óljuk volt csupán. 1970-től kezdve 600—700 ezer darab pecsenyebaromfit értékesítenek évente. 1975-ben több, mint kétszeresére növelték a mennyiséget. Tízezer mázsáról 22 ezer mázsára emelkedett az értékesített baromfihús. Tavaly már megközelítette a 31 ezer mázsát. Az idén már eléri a 33 ezret. 1970-től tagja a Petőfi Termelő- szövetkezet a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet által kezdekereken 970 ezer baromfit neveltek, csaknem 15 ezer mázsa súlyban. A rántanivaló csirkéből tehát a jánoshalmiak nem kis mennyiségben szállítanak, amelyből nemcsak az ország asztalára jut, hanem exportra is. • A modern gépek előnye, hogy a vihar által lefektetett gabonát Is be lehet velük takarítani. verőüzem teljesítőképessége óránként öt tonna lesz. Másik állattenyésztési ágazat, Az árutermelésben nagy szerepe van a háztáji gazdaságoknak. Ez ma már termelési ágazatnak számít. Itt is nagy a fejlődés. Az előző években nem volt árutermelés. A kisgazdaságok kukoricát vetettek az állatok részére. A háztáji állományt majdnem kizárólag a sertés és a baromfi jelentette. A teljes termést feletették a jószágokkal. Jelenleg egész más a helyzet, A hétszáz tagból csak háromszázan művelnek kukoricaföldet, ebből kétszázan alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, vagyis korszerűsítették a tengeri termelését. Ötvenöt tag egyszerű társulás keretében burgonyát termeszt, százötvenöten foglalkoznak pfitaminpaprikával. Jelentős a háztáji baromfiállomány. Mint már szó volt róla, itt is egyre inkább tért hódít a termelőszövetkezet által keltetett hibridbaromfi nevelése. A tagok az idén a termelőszövetkezet közvetítésével 1500 sertés értékesítésére vállalkoztak. A tudomány és technika segítségével gyors fejlődést ért el a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet. A Bácskai és a Duna- melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége szakembereinek összesítése szerint az egy dolgozóra jutó termelési érték a korszerű eszközöknek, berendezéseknek, valamint az emberek szorgalmának köszönhetően meghaladja a 400 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet a termelékenységet tekintve a körzet _ közös gazdaságai sorában áz elsők között van. Számottevő változások történtek a negyedszázad alatt. Van azonban egy közös vonás a kezdeti idők gazdálkodása és a ma termelésében. Ez pedig az, hogy minden termény, termék, előállított érték mögött az ember áll a maga szakértelmével, szorgalmával. Negyedszázaddal ezelőtt még kapával és kaszával folyt a termelés, ma pedig korszerű eszközökkel dolgoznak az emberek, nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal, berendezésekkel* amelyekkel százmilliós értékeket állítanak elő. (X) A közös vagyon, amely a legmodernebb termelési eszközökből áll, az átszervezés utáni esztendőben, 1961-ben alig érte el a kétmillió forintot. Főként hagyományos szerszámokkal dolgoztak. A legutóbbi zárszámadás adatai szerint 221 millió forint értéket képvisel a közös vagyon. Akkoriban—az átszervezés idején —, a megnövekedett területen a gépállomás traktorosai dolgoztak. Most már számottevő saját gépparkja van a gazdaságnak. Ismeretes, hogy a gépállomások fokozatosan megszűntek. A műszaki színvonal fejlődésével együtt korszerűsödött a technológia, növekedtek a terméshozamok. A kukoricatermés 1964-iben hektáronként nem érte el a 40 mázsát, sőt egyes táblákon még a 20 mázsát sem. Búzából hasonlóképpen jóval alacsonyabbak voltak a hozamok. Igaz, a mostani 10—12 mázsa hektáronkénti vegyes műtrágyaadagokkal szemben a hatvanas években csak 1—2 mázsa jutott hektáronként. Természetesen akkor, ha volt rá pénz, vagy hozzá lehetett jutni a műtrágyához. Nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is sokat fejlődött. Az átszervezés idején a 25 anyakoca mellett 47 tehén volt a közösben. A juhállomány kétszáz darab körül volt. Az állattenyésztőkből, gondozókból összesen egy brigád elegendőnek bizonyult. Az állatlétszámok évről évre emelkedtek, 1970-re a szarvasmarha-állomány meghaladta a nyolcszázat, 1700-ra nőtt a juhok száma. ményezett Hunniahibrid nevű egyszerű társulásnak. A fejlődés ütemét jelzi, hogy a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet szállított a baromfiiparnak a legtöbb baromfit az országban, 551 ezer darabot. Az első félévben Százszorosára nőtt a közös vagyon A húsprogram megvalósításáért T ermelőszövetkezetben tár a rét és legelő. Ez utóbbit elsősorban a juhokkal lehet hasznosítani. A jelenlegi 1300-as
