Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 17. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Kipukkadt léggömb Az arab világban óriási vihart, másutt nagy vitákat kavart az izraeli kabinetnek egy most be­jelentett döntése. Eszerint az iz­raeli állampolgárokra vonatkozó egészségügyi és szociális rendel­kezéseket kiterjesztik a Jordán folyó megszállt nyugati partján és az ugyancsak megszállt gazai övezetben élő arab lakosságra is. Az igazság az, hogy ezek a rendelkezések voltaképpen jogok bizonyos ingyenes vagy filléres egészségügyi és hasonló vonatko­zású szolgáltatások igénybevéte­lére. Magyarul: ha mindentől el­vonatkoztatunk, az új helyzet a korábbinál kedvezőbb a közvet­lenül érintettek, a megszállt te­rületeken élő egyes arabok szem­pontjából. Csakhogy a politikában — mint általában az életben —, nem lehet a dolgokat „önmaguk­ban” összefüggéséi'kből kiragad­va szemlélni. Hiába igyekszik Menahem Begin izraeli minisz­terelnök — a maga körülhatárolt céljainak megfelelően nem ügyet­lenül — „pusztán humanitárius intézkedéseknek” feltüntetni a történteket, világos, hogy eny­hén szólva nem elsősorban er­ről van szó. A döntés olyan átlátszóan és egyértelműen politikai természe­tű, hogy még a kedvezmények­ben részesülők sem örülnek neki, sőt, mint a hírszolgálati irodák jelentik, tömegesen tiltakoznak ellene. De miért? Hiszen ezután ingyen vagy majdnem ingyen ve­hetnek igénybe olyan szolgáltatá­sokat, amelyekért eddig fizetniük kellett? Az ok világos, ök is tudják: a Begin-kabinet azért hozta eze­ket az intézkedéseket, hogy újabb politikai-jogi lépést tegyen e területek teljes bekebelezése felé. Nincs megfigyelő, akinek kétsége lenne aziránt, hogy az izraeli katonai vagy félkatonai telepek létesítése után ez a lépés újabb mozgás egy olyan irányba, amely rendkívüli módon megne­hezíti a jövőbeni tárgyalásokat. Ráadásul a döntés olyan idő­pontban született, amikor kül­ügyminisztere kőrútjának vitat­hatatlan kudarca után Carter el­nök nyilatkozataiban egymás után próbál feleregetni valamifé­le kincstári derűlátással töltött léggömböket. Az egyik ilyen léggömb puk­kadt most ki — a léggömbök sa­játosságának megfelelően, megle­hetősen nagy zajjal... H. E. Szovjet-amerikai konzultációk Elutazott Budapestről McGovern szenátor események sorokban BUDAPEST __________________ A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság üzbég tagozatának meghí­vására kedden a Szovjetunióba utazott az MSZBT delegációja Benedek Árpád rendezőnek, a tár­saság országos elnöksége tagjának vezetésével. A küldöttség a tago­zat munkáját tanulmányozza és megismerkedik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának előkészületeivel. (MTI) ANTANANARIVU____________ D idier Ratsiraka, a Madagasz­kárt Demokratikus Köztársaság elnöke felajánlotta közvetítő sze­repét a szomáli—etiópiai konf­liktus rendezésére. A malgasi rá­dió jelentése szerint a madagasz- kári államfő úgy döntött: elküldi képviselőit Etiópiába és Szomá­liába, hogy a két ország vezetői­vel a kibontakozás lehetőségeiről tárgyaljanak. (TASZSZ) PÁRIZS A megkérdezettek 54 százaléka adná szavazatát a baloldal jelölt­jeire, ha most tartanák a parla­menti választásokat Franciaor­szágban. Ez derült ki a Le Matin című lap közvéleménykutatásá­ból. Az újság szerint a felmérés azt igazolja, hogy a márciusi par­lamenti választásokat megelőző hónapokban továbbra is a balol­dali pártok szövetsége számíthat a legnagyobb sikerre. (TASZSZ) NEW YORK_________________ Az Egyesült Államok ENSZ- képviselete hétfőn bejelentette, hogy Andrew Young amerikai nagykövet jövő héten Afrikába utazik. Young részt vesz Lagos- ban a faji megkülönböztetés el­leni világértekezleten. Hírek sze­rint Nigériából Dél-Afrikába uta­zik és megfigyelők feltételezik, hogy az afrikai kérdésekre erőtel­jesen ráállított amerikai diplo­mata az úgynevezett frontálla­mokat is felkeresi. WASHINGTON Az amerikai külügyminiszté­rium hétfőn bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolat létesült az Egyesült Államok és a Comore- szigetek között. (AFP, AP) MOSZKVA ~ A szovjet fővárosban bejelen­tették, hogy augusztus 18. és 23. között Leningrád kikötőjében nem hivatalos látogatást tesz a „Amerigo Vespucci” olasz iskola­hajó, fedélzetén a livornói hadi­tengerészeti iskola növendékeivel (TASZSZ) LUANDA Lopo do Nascimento, az Angolai Népi Köztársaság miniszterelnöke kijelentette, hogy Angolában szeptember l-ével rögzítik az alapvető élelmiszerek árát. A kor­mányfő kijelentette: véget kell vetni a háborút követően kialakult súlyos gazdasági helyzetben el­burjánzott spekulációnak. Rövide­sen felülvizsgálják a fizetéseket, és megállapítják a munkabére­ket a dolgozók különböző kate­góriái részére. RÓMA Megszökött egy római rabkór­házból Herbert Kappler életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélt ná­ci háborús bűnös. Kappler 1944- ben az Örök Város Gestapo-főnö- keként kivégeztetett 335 olasz pol­gári személyt. A szökés felfedezé­se után a „Vörös Hajnal” nevű nyugatnémet anarchista szervezet magára vállalta a tett elkövetését. (AP) MADRID ____________________ T öbb napos tárgyalások után hétfőn este véget ért a vendéglá­tóipari dolgozók sztrájkja Spa­nyolország turistáktól legjobban látogatott két földközi-tengeri partvidékén, a Costa Braván és a Costa Solón. Ily módon biztosítva van az ott nyaraló sok tízezer spanyol és külföldi turista ellá­tása. La Corunában, Zaragozában és Cadizban, ahol a sztrájkmoz­galom voltaképpen elkezdődött a vendéglátóipari dolgozók még nem vették fel a munkát, folytat­ják harcukat bérük felemeléséért. Genfben kedden felújították a szovjet—amerikai konzultáció­kat, amelyeken megvitatják azt a kérdést, hogy a leszerelési bizott­ságban esetleg együttesen kezde­ményezik egy olyan nemzetközi egyezménynek a megkötését, amely betiltaná a legveszélyesebb vegyi hadviselési fegyvereket. A két küldöttségnek ez az ötödik ta­• A szárazföldi csapatok visz- szavonása után az Egyesült Álla­mok szükség esetén atomfegyver­rel is megvédi Dél-Koreát. Car­ter amerikai elnök a nyár elején nyilatkozott így és a közelmúlt­ban hasonló szellemű levelet kül­dött hadügyminiszterével a dél­koreai bábrezsim vezetőjéhez. Maga Harold Brown is Dél-Ko- rea katonai erejének fokozásáról tárgyalt a múlt hónap végén Szöulban, holott — legalábbis Washingtonban ezt közölték — látogatásának elsődleges célja az ott állomásozó amerikai száraz­földi csapatok kivonása volt. A megbeszéléseken mindössze 6000 katona távozását irányozták elő 1978. végéig, és ami még szembetűnőbb, elhatározták, hogy az amerikai hadsereg legharcké- pesebb egységeként számon tar­tott 2. gyalogos hadosztály egé­szen a csapatkivonások befeje­zéséig Dél-Koreában marad. Je­lenleg több mint 40 ezer ameri­kai katona tartózkodik Dél-Ko­reában, s ebből 33 ezer száraz­földi csapatoknál szolgál. De ott állomásozik — még pedig meg­határozatlan ideig, ahogy maga Carter elnök közölte — a hét­ezer főnyi légierő is. sőt ennek megerősítését napirendre is tűz­ték. A dél-koreai támaszponto­kon elhelyezett, nukleáris robba­nó fejekkel is ellátott föld-föld rakéták sorsát még csak meg sem említi az amerikai hadügyminisz­ter tárgyalásairól kiadott közle­mény, pedig az Egyesült Államok dél-koreai bázisaira 680 különbö­ző típusú atomfegyvert telepített. lálkozójn az 1976. augusztusában megkezdődött konzultációk folya­mán. A küldöttség vezetői: Viktor Li- hacsov, a Szovjetunió képviselője, a leszerelési bizottságban és Ad­rian Fisher, az Egyesült Államok képviselője ugyancsak a leszere­lési bizottságban. (MTI) • Carter még a választási kam­pány idején vetette fel a Dél-Ko­reában állomásozó amerikai szá­razföldi csapatok visszavonását. Kijelentésével akkor elsősorban Pák Csöng Hi dél-koreai diktá­tor idegeit borzolta fel. És tegyük mindjárt hozzá, okkal. A szöuli rezsim titkosszolgálata közvetíté­sével a 70-es évek elejétől dől- láí milliókat fordított amerikai politikusok megvesztegetésére, hogy ezzel garantálja a Dél-Ko- rea számára kedvező politikai, gazdasági és katonai döntéseket Washingtonban. A megvesztege­tés eredményesnek bizonyult, az Egyesült Államok egyszer sem emelt szót Pák Csöng Hi-rezsim jogellenes terrorja ellen, még az emberi jogokra igen „kényes” Carter elnök sem. A botrányban, amelyet a Watergate példáján csak Koreagate-ként emlegetnek, több mint 90 volt, vagy még je­lenleg is tevékenykedő képvise­lő, szenátor és magas rangú kor­mánytisztviselő „érdekelt”. A most folyó vizsgálat azonban — ami a felelősségre vonást illeti, — nem sok jóval kecsegtet. A viharossá váló Koreagate el­lenére Carter már nem sokkal a választások után módosította ko­rábbi csapatvisszavonási ígéretét, és azt mondta, hogy a kérdés el­döntésére Japán és Dél-Korea bevonásával kerülhet sor. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai hadügyminiszter útja Szöulból egyenesen Tokióba vezetett. Ha­rold Brown itt is biztosította a magas rangú katonai vezetőket, hogy „az Egyesült Államok a szárazföldi csapatok tervezett Kisebb lett a madridi kenyér Nagy felháborodást váltott ki a spanyol főváros lakosságában, hogy a madridi pékek vasárnap óta 30—40 százalékkal csökken­tették a kenyér súlyát. Spanyol- országban a kenyeret nem súly­ra, hanem darabszámra árusít­ják. súlyát és árát azonban ren­delet szabályozza. A pékek több hete követelik a kormánytól a kenyér árának jelentős mértékű emelését, a ha­tóságok azonban vonakodtak az engedélyt megadni, mivel a ke­nyér árának alakulása jelentéke­nyen befolyásolja az amúgy is rohamosan emelkedő megélheté­si index alakulását. A legutóbbi hivatalos adatok szerint az in­dex júliusban 2,8 százalékkal emelkedett. A lakosság felháborodása nyo­mán a hatóságok erélyes intéz­kedéseket jelentettek be a pékek önkényes eljárásával szemben. Madrid kormányzója félmillió pezeta pénzbírsággal sújtotta a pékek szövetségének minden egyes vezetőségi tagját, a belügy­miniszter pedig kétmillió pezetás büntetést, a legnagyobbat, amit jogában áll, szabott ki a pékek szövetsége elnökére Pedro Cast- róra, akit kedden hajnalban, a közrend súlyos veszélyeztetése címén, letartóztattak. A madridi kormányzó egyide­jűleg tárgyalásokat kezdett a fő­város katonai körzet-parancsno­kával arról, hogyan lehet a fő­város és környéke zavartalan ke­nyérellátását katonai erők beve­tésével biztosítani. A madridi háziasszonyok első reakciója a kenyér súlycsonkítás­sal szemben az volt. hogy friss kenyér helyett előreszeletelt gyá­ri szendvics-kenyeret vásároltak. Az erélves hatósági intézkedé­sek nyomán egyes madridi pék­ségek kedd reggel ismét normá­lis méretű kenyeret sütöttek. (MTI) Ismét Kissinger? # Carter elnök találkozott Henry Kissingerrel, az előző amerikai kormány külügyminiszterével. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a közel-keleti rendezésről tanácskoztak. (Telefoto — AP — MTI — KS.) visszavonása után is kelet-ázsiai hatalom akar maradni”. És az sem titok, hogy Washington ázsiai és csendes-óceáni tervei­ben egyre nagyobb szerepet szán Tokiónak, Dél-Koreát pedig Ja­pán „előretolt védvonalának” te­kinti. • A fegyverkezés fokozására, a dél-koreai diktatúra fenntartásá­ra „egy esetleges északi táma­dás” hamis ürügye szolgál. Pedig ha egybevetjük a két országrész katonai erejét, a számok éppen ellenkező irányból jelzik a ve­szélyt. Dél-Korea (most nem szá­mítjuk a rendelkezésére álló amerikai katonai erőt) a világ ötödik legnagyobb — 630 ezer fő­nyi — hadseregét építette ki. És ez nyugati adatok szerint 160 ezer katonával több, mint ameny- nyit a KNDK fegyveres erőinek állománya. A Brown által be­ígért újabb dollármilliárdok és amerikai fegyverek, köztük F— 16-os korszerű vadászbombázók csak fokozzák a veszélyt. A koreai kérdés több mint két évtizede a világpolitika egyik megoldatlan problémája. Az 1953 júliusában megkötött fegyverszü­neti egyezmény értelmében már akkor — három hónapon belül — meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat az ENSZ-lobogó alatt Szöul oldalán beavatkozott 16 tőkés állam, köztük az Egye­sült Államok csapatainak kivo­násáról Dél-Koreából és a ren­dezésről. A KNDK számtalan kezdeményezést tett a párbeszéd­re, az Egyesült Államokkal való békeszerződés megkötésére és a kettészakított ország békés, kül­ső beavatkozástól mentes egyesí­tésére. És hogy eddig hiába, az a Pák Csőiig Hi-rezsimen és Wa- singtonon múlott. K. M. George McGovern szenátor, az Amerikai Egyesült Államok sze­nátusa külügyi bizottságának tag­ja, aki néháfiy napot Budapesten töltött, kedden elutazott Buda­pestről. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Nagy János külügyminiszter-he­lyettes és Darvasi István, az or­szággyűlés külügyi bizottságának tagja. Ott volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Elutazása előtt az amerikai szenátor a repülőtéfen sajtónyi­latkozatot adott. Elmondta, hogy magyarországi látogatása során alkalma volt ta­lálkozni és megbeszéléseket foly­tatni számos magas rangú veze­tővel. Megbeszéléseink — tette hozzá — jó légkörben zajlottak le. Kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákról volt szó, olyanok­ról, mint az enyhülés, a kelet— nyugati kapcsolatok javítása. Ma­gyarország — jelentette ki a szenátor — fontos szerepet ját­szik az enyhülési folyamatban, hídként hozzá tud járulni ahhoz, hogy a nagyhatalmak között jó megértés jöjjön létre. A kelet—nyugati kapcsolatok javulását illetően a szenátor el­mondotta: reménykedő vagyok részben azért, mert reálisan fo­gom fel a kérdést, részben azért, mert úgy gondolom, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok, illetőleg az Egyesült Államok és a többi kelet-európai ország kö­zötti kapcsolatok javításának nincs más, reális alternatívája. A világ nem élne túl egy háborút a nagyhatalmak között. A fegyver­kezési verseny, a fegyverkezés csökkentésében megegyezést kell elérni. Ebben minden ország ér­dekelt, hiszen akkor az eddig fegyverre fordított anyagi forrá­sokat olyan célokra lehet biztosí­tani, mint az állampolgárok élet- színvonalának növelése, létbiz­tonságának javítása. A magyar—amerikai kapcsola­tokról szólva McGovern javuló együttműködésről beszélt, utalva „Tiszta” fegyver nem létezik. A n.eiitrpnl)opi^4t, azéft ruházták lel a „tiszta” jelzővel, hogy el­fogadtassák az emberekkel — je­lentette ki Pavel Cserenkov No- bel-díjas szovjet akadémikus Vlagyimir Osztrovszkijnak, a No- vosztyi szovjet sajtóügynökség hírmagyarázójának. — E bomba megalkotói tudták, hogy „mű­vük” tiltakozásra készteti majd a világ közvéleményét és elejét szerették volna venni a jogos fel­háborodásnak. Arra a kérdésre válaszolva, mi is az a neutronbomba, a világhí­rű szovjet tudós elmondta: ez a fegyver a nukleáris fegyver min­den tulajdonságával rendelkezik, sőt egyes tulajdonságait tekintve még annál is veszélyesebb. Leg­jellemzőbb tulajdonsága az em­beri szervezetre gyakorolt inten­zív sugárhatás. A sugárzási szint igen magas és igen tartós. Még azok az emberek is, akik a rob­banás epicentrumától távol van­nak, és véletlenül életben ma­radnak, génjeiken keresztül át­örökítik a sugárbetegséget a kö­vetkező nemzedékbe. A cinizmus maximumával kell rendelkeznie annak, aki a „tiszta” jelzővel ru­házza fel a neutronbombát. Pavel Cserenkov a továbbiak­ban felhívta a figyelmet arra, hogy a neutronbomba máris kárt például arra, hogy kulturális éá tudományos megállapodást kö­tött a két ország. Együttműköd­tünk bizonyos mértékig — mond­ta — a belgrádi konferencia előkészítő fázisában. Azzal kap­csolatban, hogy az Egyesült Ál­lamok még nem alkalmazta Ma­gyarországgal kapcsolatban a legnagyobb kedvezmény elvét, McGovern — kifejezetten szená­torként és nem az amerikai kongresszus nevében — úgy nyi­latkozott, hogy támogatja olyan kétoldalú megállapodás megköté­sét, amelynek keretében ezt biz­tosítanák. A legnagyobb kedvez­mény elvének megadását magyar viszonylatban az amerikai kong­resszus számos más tagja is ugyanígy ítéli meg, s ezt — amint elmondta — maga is javasolni fogja a magyarországi tárgyalá­sait összegező jelentésében. Válaszolt á szenátor a neutron- bombával kapcsolatos kérdésekre is. "Kijelentette: „Személyes vé­leményem szerint az amerikai arzenálban nincs szükség a neut­ronbombára, s nem hiszem, hogy alkalmazása jelentősen megvál­toztatná a hadviselés módozatát”. Annak idején a vietnami hábo­rút ellenzők táborába tartozott McGovern szenátor, így kézen­fekvő volt most a kérdés, mi a véleménye a háború okozta ká­rok jóvátételéről, amit a Nixon- kormányzat kilátásba helyezett 1973-ban. „A magam részéről — válaszolt — üdvözölném, ha az Egyesült Államok megnyitná kap­csolatait Vietnammal, legalábbis valamilyen gazdasági segítés for­májában. Nagyon pozitív lenne a kapcsolatok megkezdésére először a kereskedelmi, azután a gazda­sági, technikai segítségnyújtás Vietnamnak, esetleg más szervek, például a Világbank bekapcsolá­sával. Bár a jelenlegi kormány­zat részéről az ilyen kapcsolat­alakításnak egyelőre semmi jelét sem látom, remélem, hogy előbb- utóbb kedvező változás történik. (MTI) okozott az emberiségnek: fékezi» erővé,, „vált a nukleáris leszere­léshez ' vezető ütőn. Feltalálói taktikai fegyvernek minősítették, hogy kivonják a megsemmisítés vagy az eltiltás kötelezettsége alól. Nyilvánvaló, hogy a straté­giai fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséből elsősorban azok az államok húznak hasznot, ame­lyek nagy készleteket halmoztak! fel az ilyen fegyverekből és óriá­si pénzösszegeket fordítottak ezeknek a fegyvereknek a meg­teremtésére. Ha megszűnik a stratégiai fegyverkezési hajsza, megszűnnek a további kiadások. De hasznot húzna ebből kivétel nélkül minden nép, hiszen meg­szabadítaná az emberiséget a nukleáris háború kirobbanásá­nak veszélyétől. Favei Cserenkov végezetül rá­mutatott, hogy a neutronbomba megjelenésének még egy, rend­kívül fenyegető kihatása van az emberiségre: állandósítana a bi­zonytalanságot a világban. Amennyiben ugyanis Washing­tonban valamikor felülkereked­ne az a tábornoki vélemény, hogy az Egyesült Államok szá­ntára előnyt jelentene, ha az el­ső csapást mérné, semmi bizto­síték sem lenne arra, hogy bizo­nyos köröket ne fogna el a kí­sértés: élni ezzel az előnnyel. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Joszip Broz Tito kitüntetése Kedden a Kremlben Leonyid Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Joszip Broz Titónak, akit a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban való aktív részvételéért, a fa­sizmus ellen vívott közös harcban szerzett érdemeiért, az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság közötti testvéri barátság és Sokoldalú együttműködés fejlesztésé­hez és megszilárdításához való hozzájárulásáért 85. születésnapja al­kalmából tüntettek ki. A kitüntetés átadásánál jelen voltak az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a helyettesei, a Legfelsőbb Tanács két házának elnökei, miniszterek, valamint más hivatalos személyiségek. (TASZSZ) • Megérkeztek a magyarok Szófiába Kedden délután a MALÉV TU—154-es különgépével megérkezett Szófiába a magyar sportküldöttség. Az együttes a tervezettnél kisebb létszámban jött, ugyanis sérülés miatt nem tarthatott a csapattal az atléta Szalma, valamint a birkózó Molnár. A ma esti megnyitóünnep­ség előtt valamennyi magyar sportoló gyakorol, ismerkedhet a ver­senyszínhelyekkel. Az ünnepélyes megnyitóra egyébként este a Va- szil Levszki-stadionban kerül sor. a szervezők a részletekről nem na­gyon árultak el semmit, de azt megígérték: színpompás, nagyszerű élményt nyújtó látványosságra lehet számítani Szófia legnagyobb sportlétesítményében. Ügy látszik, erre számítanak a bolgár sport- kedvelők is, ugyanis a megnyitóra már valamennyi jegy elkelt. (MTI), Terroristák leleplezése # A Kubából elmenekült ellenforradalmárok továbbra is folytatják az első latin-amerikai szocialista ország elleni provokatív, terrorista ak- . ciók előkészítését. Miami (Florida állam) közelében az amerikai rendőrség három fegyveres naszádot tartóztatott fel, és lefoglalta a fedélzetükön talált ágyúkat, golyószórókat, automata gépfegyvereket és nagy mennyiségű lőszert. A csoport vezetőjét, Pedro Hill-t, aki egyébként már az 1961-ben, a Disznó-öbölben lezajlott partraszállási kísérletben is részt vett, letartóztatták. (TASZSZ) USA —KOREA Ügy mennek, hogy maradnak? „TISZTA” FEGYVER NEM LÉTEZIK Szovjet tudós a neutronbombáról

Next

/
Thumbnails
Contents