Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-14 / 164. szám
4 ® PETŐFI NÉPE • 1977. július 14. Műtét a látásért A szürkehályog a szemlencse betegsége. Akkor keletkezik, ha a lencsét sérülés éri, vagy ha öregkorban, illetve bizonyos anyagcsere-betegségek következtében a lencse elveszíti átlátszóságát, elszürkül. A betegség előrehaladásával a lencse teljesen elszürkülhet, és ez annyira megrontja a látást, hogy a beteg szemű ember csak a fényt látja, de a tárgyakat nem. Az elszürkült szemlencsét műtéttel távolítják el a szem belsejéből, a legfontosabb mozzanata az, amikor a szem átmetszett burkain keresztül műszerrel (csipesszel) óvatosan megragadják a szemlencsét, és tokjával együtt egészben kiemelik a szemből. Itt azonban az a veszély fenyeget, hogy a vékony lencsetok viszonylag könnyen elszakad. A fagyasztásos hályogműtét szinte forradalmasította a lencse eltávolítását. Steril körülmények között mínusz 40—50 C-fokra lehűtött fagyasztó eszközt érintenek az elszürkült lencséhez. A lencse tokja és az alatta levő szövetrészek rendkívül gyorsan hozzáfagynak a műszerhez, és a lencse a szemből így könnyen kiemelhető. Szemlencse nélkül természetesen nagyon gyengén lát a szem, ezért az eltávolított szemlencsét megfelelő erősségű szemüveggel helyettesítik. • Műtét közben. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Prágában, a 10. számú szemklinikát új, korszerű műtővel szerelték fel, ahol a legmodernebb gépek, sebészeti műszerek is megtalálhatók. A szemklinikán évente 300 szürkehályogos beteget operálnak meg. Antenna a szélvédőben Az autóantenna elhelyezésére sokféle megoldás ismeretes, az öszszeesukható teieszkópantennától a karoszszéria mellett ívben hátrahajló ostorantennáig. Mindig egyiknek megvan a maga hátránya, pedig a korszerű gépkocsitípusokhoz már elengedhetetlenül szükséges lenne a minden igényt kielégítő antenna is. Ügy tűnik, hogy az Opel-gyár konstruktőreinek sikerült megoldaniuk a régen vajúdó problémát. Legújabb Admiral és Diplomat modelljeiket már a szélvédőbe beépített antennával készítik. A szélvédőüvegbe „bedolgozott”, alig látható ezüsthuzal-antenna valamennyi hullámtartományban legalább olyan jó, vagy még jobb vételt biztosít, mint az ostorantennák, azzal az előnnyel, hogy nem kelt zúgó hangot a menetszél hatására, nem akad be a garázskapuba és az autómosó berendezések forgó keféjébe. Az sem elhanyagolható szempont hogy az üvegbe ágyazott antennahuzal nem jelent sérülési veszélyt baleseteknél, és nincs kitéve szándékos rongálásnak sem. A vezetőt a legkisebb mértékben sem zavarja a kilátásban a szélvédőantenna. A tengerek titkai nyomában Tinro—2 a neve annak a szovjet gyártmányú búvárkészüléknek, amellyel nagy vízmélységbe is le lehet merülni, hogy ott huzamosabb ideig tartó megfigyeléseket végezzenek. A batiszkáfban két személy számára van hely. A parancsnok irányítja a kutató készüléket, amely — akkumulátorok áramával meghajtott hajócsavarjai segítségével — könnyen változtathatja helyzetét vízszintes vagy függőleges irányban. A második helyet a kutató tudós — halszakértő, biológus, hidrológus, geológus stb. — foglalhatja el. A búvárhajó kilenc figyelő ablakán keresztül jó áttekintés nyílik a tengeralatti világra. A batiszkáf erős külső fényszórói lehetővé teszik, hogy a beépített filmfelvevő és fényképező berendezésekkel kiváló minőségű tenger alatti felvételek legyenek készíthetők. A készüléket a vízminta összetételének gyors elemzésére szolgáló külső műszerrel Is ellátták. A búvárkészülékben ülők hidrolokátorok segítségével pontosan meghatározhatják mindenkori tartózkodási helyüket és állandó rádiókapcsolatot tarthatnak az anyahajóval. Vészhelyzetben egy különleges berendezés gyorsan a felszínre juttatja a bajbajutott kutatókat. A készülékben helyet foglalók tíz óra hosszat tartózkodhatnak a víz alatt. A batiszkáf belsejében — a külső víztömeg hőmérsékletétől függően — klímaberendezés melegíti vagy hűti a levegőt. A Tinro—2-n végzett munkához nincs szükség különleges fizikai felkészülésre, bármely egészséges ember leszállhat a mélybe. A Tinro—2 a Szovjetunió halászati minisztériumának megrendelésére készült, elsősorban a halrajok mozgásának megfigyelésére, a különböző halfajok viselkedésének tanulmányozására, a tengerek biológiai tartalékainak felmérésére, a haltenyésztés és a halászat számos problémájának megoldására. Légikikötők ködtel építésé Télen gyakran hallhatjuk a rádióban, hogy egyik vagy másik — néha az összes — légikikötő beszünteti a járatok indítását és fogadását a nagy köd miatt. A kutatók komoly erőfeszítéseket tesznek a ködösödés elleni módszerek kidolgozására. A kisinyoyi aerológiai obszervatóriumban nemrég kipróbáltak egy berendezést, amely reagenseket permetez a ködbe, amitől az víz formájában kicsapódik. (BUDAPRESS— APN) A vállalatok bírái MENTA, KAMILLA, ZSÁLYA Gyógynövénytermesztés Bátyán • Segítségül hívták szerkesztőségünket egy meglehetősen indulatos hangú levélben. Mint az a sorok írójáról kiderült, a megyeszékhely egyik üzemében dolgozik, s egy idő óta a felettesei önkényeskedéseinek célpontja. Hiába fordult panaszával fűhözfához. Nem adtak neki igazat a munkaügyi döntőbizottsági tárgyaláson, s elutasította kérelmét a munkaügyi bíróság is, pedig állítása szerint be tudja bizonyítani jogos sérelmét. Az egyik kollégája áthelyezési kérelmét elfogadta a vállalat vezetősége, az övét nem. Ez — szavaival élve — nem egyeztethető össze a munkahelyi demokráciával, ugyanis példája szerint egyesekkel kivételt tesznek, másokat hátrányba szorítanak. Az illetőnek ez esetben nincs igaza. Ha jogszabály nem kötelezi a vállalatot a dolgozó áthelyezésére — ezt meg kell tennie például terhesség, csökkent munkaképesség esetén — az üzem vezetőinek mérlegelésétől függ, hogy célszerű-e a kérés teljesítése, vagy sem. Ez a panasz tehát nem tartozik a munkaügyi vitát eldöntő szervekre. Ha a dolgozó mindezt tudja, bizonyára megkíméli magát a fölösleges tortúrától. # A Bács-Kiskun megyében működő vállalati munkaügyi döntőbizottságok évente több ezer panaszt vizsgálnak meg, s közülük igen sokat már eleve el kell utasítani azért, mert azok --m munkaügyi viták. Megnehezíti a döntőbizottságok vezetőinek, tagjainak dolgát az olyan beadvány, amelyben például a vártnál kevesebb fizetésemelést kifogásolják, vagy azt sérelmezi a dolgozó, hogy felmondása viszszavonásához nem járul hozzá a vállalat, holott a gyárkapuban munkásfölvételt hirdetnek. Olyan panasz is került már a vállalatok bírái elé, hogy az illető kevesli a jutalomszabadságot, mondván, a közvetlen munkatárs többet kapott. A munkaügyi döntőbizottságokhoz kerülő panaszok jelentős része — most függetlenül attól, hogy jogos, vagy vélt sérelemről van szó — a vállalat és a dolgozó között valóban a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel, tehát megtalálhatók a munkaügyi vita fogalmának elemei. • Négy évvel ezelőtt gyökeresen megváltoztak a munkaügyi viták elintézésének szabályai. Noha alapvető cél az, hogy alapos és körültekintő munka- L val elsősorban megelőzni kell ar munkaügyi vitákat, de ha ez nem lehetséges, akkor a dolgozó ismerje jogait és lehetőségeit. Sajnos, még mindig elég sokan nem ismerik kellőképpen a munkajog alapvető rendelkezéseit, a jogok és kötelességek arányát, s éppen ezért azzal sincsenek egészen tisztában, hogy milyen kérdések tartoznak a munkaügyi viták fogalmába. a munkaügyi vita fogalmának legfontosabb elemei közé tartozik, hogy jogvita, amely a munkaviszony alapján keletkezett, és amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel függ össze, a munkaviszony alanyai' — tehát a dolgozó és a vállalat — között keletkezett. A kisebb-nagyobb sérelmek, a vállalat mérlegelési körébe tartozó kérdések, a társadalmi tevékenységgel kapcsolatos viták tehát nem tartoznak a munkaügyi döntőbizottsághoz. A Bács-Kiskun megyében működő munkaügyi döntőbizottsághoz kerülő ügyek jelentős része a munkaviszony keletkezésével, megszűnésével, kártérítési igényekkel kapcsolatosak. A munkaügyi vitákban első fokon a vállalati döntőbizottságok hoznak határozatot, mely ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fellebbezni. Munkaügyi döntőbizottságokat kell alakítani minden olyan vállalatnál, ahol szakszervezeti szerv működik. A munkaügyi döntőbizottságok elnökből, elnökhelyettesekből és tagokból állnak. A döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a szakszervezet vállalati szerve és a vállalat közös javaslata alapján a munkaügyi bíróság elnöke bízza meg. A bizottság tagjait és póttagjait pedig a szakszervezet vállalati szerve, illetve a vállalat jelöli ki. • A vállalati bíráknak egyebek között az is a feladata, hogy felvilágosítsák a dolgozókat, milyen ügyekben fordulhatnak, s milyen formában a döntőbizottságokhoz. Az eljárás panasz alapján indul meg. A panasz kifejezés ebben az esetben azt az írásbeli, vagy szóban előterjesztett kérelmet jelenti, melyben a dolgozó a munkaviszonyból eredő joggal, vagy kötelezettséggel kapcsolatban felmerült vita eldöntését kéri. Ez hasonló speciális szakkifejezés, mint a bírói eljárásban a kereset. Panaszt természetesen nemcsak a dolgozó, hanem a vállalat is előterjeszthet. A panasz előterjesztési határidejénél két alapvető szabály van az egyik az, hogy a határidő ne legyen túl rövid, tehát lehetőséget adjon a dolgozó, illetve a vállalat számára a kellő megfontolásra, de túl hosszú se legyen, hogy a másik fél számára indokolatlan bizonytalanságot jelentsen. Az általános szabály szerint a panaszt az elévülési időn belül, tehát három éven belül lehet előterjeszteni. Ettől eltérően a kézbesítést követő 15 napon belül kell előterjeszteni a vállalat által történő egyoldalú munkaszerződés módosításával, a munkaviszony megszüntetésével, a kártérítésre és a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére kötelező határozattal, valamint a fegyelmi határozattal kapcsolatos panaszokat. • A döntőbizottságok a panaszt az előterjesztéstől számított 8 napon belül kötelesek elbírálni. A döntőbizottság tekintettel arra, hogy testületi szerv, bármilyen döntést csak együttesen hozhat. A határozat ellen a munkaügyi bírósághoz keresettel lehet fordulni. A tapasztalatok szerint a Bács-Kiskun megyében működő munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen lényegesen kevesebb keresetet adnak be a munkaügyi bírósághoz, mint évekkel ezelőtt, ami egyebek között arra is utal, hogy a vállalatoknál hozzáértő, köztiszteletben álló dolgozók döntenek a vitás kérdésekben. T. L. Bátya nemcsak fűszerpaprikatermesztéséről híres, hanem gyógynövényeiről is. Ez utóbbinak éppúgy hagyományai vannak, a községben, mint az előzőnek. A helyi Pirospaprika Termelőszövetkezetben is a régi tapasztalatokra építettek, amikor a hatvanas évek közepén elhatározták, hogy a nagyüzemben is meghonosítják a gyógynövénytermesztést. Mellé egy lepárlót is létesítettek, hogy ne legyen gond az illóolaj kivonása az értékes növényekből. Nem számítottak rosszul, a több mint 50 hektáros borsosmenta, muskotályzsálya és római kamilla több millió forintos bevételt jelent a gazdaságnak. Természetesen sokat is kell tenni ezért, nemcsak a tagságnak — akik a növényápolási munkákat végzik —, hanem az irányítóknak is. A gazdaság vezetősége értő kezekre bízta a gyógynövény termesztését, Decsák József kertész üzemmérnök személyében. A fiatal szakember öt éve végzett a gyöngyösi kertészeti főiskolán. — Azóta itt dolgozom a szövetkezetben — mondja. — Megbecsülnek, számítanak rám. Ezt éreztem akkor is, amikor megbíztak u^gyógynövény termesztésével. Örömmel vállaltam, bár nem kis feladatot jelent. Hajnalban kelek, és sokszor csak a késő este vet haza. Kezdetben kamillát termesztettünk, a múlt év óta mentát és zsályát is. A menta szaporítóanyagát Balatonfenyvesen szereztük be. A gyökérdarabkákat trágyaszóróval juttattuk ki a területre, még az ősszel, majd beszántottuk. Jól sikerült a telepítés, szépen megeredtek a növények. Igaz, többször is megöntöztük. — Mikor kezdték a betakarítást? — Július 1-én fűtöttük fel a lepárló berendezés kazánját, azóta két műszakban, vagyis éjjelnappal, szombat, vasárnap, ünnepnap is dolgozik. Ha a nyolc hektár mentával végzünk, utána a zsálya és a kamilla következik, így a munka megtart három hónapig is. — A gyógynövényeket hányszor kaszálják egy esztendőben? — A kamillát egyszer, a másik két növényt kétszer vágjuk rendre kombájnokkal, majd szálas takarmány-felszedő kocsikkal szállítjuk a lepárlóhoz. — Mennyi olajat nyernek egy hektárról? — Mentából 18—20 kilogrammra számítunk a kétszeri vágásnál, ugyanennyire a zsályánál, a kamillánál pedig 6—8 kilogrammra. — Hol értékesítik a végterméket? — Bázisüzeme vagyunk a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnak. Velük kötöttünk értékesítési szerződést is. A lepárló berendezést ők szállították, amit a későbbiekben bővíteni szeretnénk, mert növeljük a gyógynövénytermő területet is. — Még egy kazánt építünk — érősíti meg az előző állítást Varga Mihály csoportvezető. — Nagyon szeretnénk, ha korszerű berendezést kapnánk. Néhány üstből ugyanis csak villával tudjuk kiszedni a szármaradványokat, van azonban olyan is, amit bil— lentéssel ürítünk. Lehetőleg ezeket az üstöket használjuk. — Mire kell leginkább ügyelni üzem közben? — A töltésre, nehogy a kelleténél jobban beletapossuk a növényt az üstökbe. Akkor ugyanis a gőz nem tudja kioldani az illóolajat. Ezenkívül az állandó gőznyomást is figyelemmel kell kísérni, mert ha a kazán nagyon lehűl, az újbóli felfűtése nagy energiaveszteséggel jár. — Mennyi idő szükséges egy üst lepárlásához? — Körülbelül négy óra — veszi vissza a szót Decsák József. — Félóra az ürítés és az újbóli feltöltés. Egy műszak alatt háromszor ismétlődik meg a folyamat. A bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezet csaknem 4 millió forintos bevételt tervezett az idén gyógynövényekből. B. Z. A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (5.) A munkaerőnek lelke is van Idén január és április között a szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1 687 600 főt tett ki, s ebből a fizikai dolgozó 1 313 200 volt. Ennek a hatalmas emberseregnek sokféle jellemzője nagy biztonsággal kitapintható, így egyebek között az, mennyi értékesíthető árut állítottak elő — az év első negyedében 155 milliárd forintnyit, ami hat százalékkal több a tavalyinál —, miként növekedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az átlagbér, s így tovább. Szintén megfoghatóvá tehetők olyasfajta, s nem mellékes tényezők, mint a szakmai képzettség, a száz forint kifizetett bérre vetített nyereség, ám van valami, ami nagyon is létezik, de megfoghatatlan. S ez a munkakedv, a feladatait ellátó ember közérzete. Ami — nehogy lebecsüljük! — fontos termelési, hatékonysági tényező. Alapvető kiilönbség Üzempszichológiai és üzemszociológiai vizsgálatok azonos végeredményre jutottak abban, amit egyszerűen magatartásmódnak nevezhetünk. Napi munkája közben az embert hatások sorozata éri, s ezekre legtöbbször reagál. Ahogy reagál, az sok mindentől függ — akár még vérmérsékletétől is —, de végső soron magatartásmódja típusától. Alapvető különbség mutatható ki az ún. alkotó, közreműködő, végrehajtó, beletörődő vagy közömbös, s az elutasító típus viselkedése között. A típusok elnevezése részben ki is fejezi magatartásuk lényegét, bár természetesen nincsenek merev határok, sűrű eset, hogy bizonyos viselkedésmódok keverednek. A környezet alakítja a magatartást, a változás lehetősége tehát adott; az egy-egy munkahelyen tevékenykedők közérzete sem örökösen állandó. Rontani és javítani egyaránt lehet, s akár váratlan fordulatok is végbemehetnek. Naponta vizsga Érdekes kísérletre került sor az egyik gépipari vállalatnál. Tudományos intézetek kutatóinak közreműködésével válogatták ki az új gyárrészleg dolgozóit, mégpedig úgy, hogy minden jelöltet megkérdeztek, kivel dolgozna a legszívesebben, kitől fogadja el legkönnyebben az utasítást stb. A válaszok értékelése után alakították ki a munkacsoportokat, kezdték meg — mozdulatelemzéses alapon — a betanítást a nagy termelékenységű, rendkívül szigorú technológiájú gépsorokon, s következhetett naponta a vizsga, milyen eredményeket hoz a módszer. Rövid idő alatt kiderült, hogy az előbb jelzett módon létrehozott, s a hagyományosan, azaz áthelyezéssel kialakított munkacsoportok termelékenysége között 30—50 százalék a különbség, ugyanazokon a gépeken! Nem ez volt az egyetlen haszon, bár természetesen ennyi sem lebecsülendő. Az egy teljes esztendő kivárása után a vállalat vezetői, s a kutatók azt állapították meg, hogy az új módon szervezett és betanított csoportoknál a selejt csupán harmada az ún. tűrhető szintnek — a kontroli-csoportoknál sem érte el azt, de megközelítette —, báleset nem történt, fegyelmit senki ellen nem kellett indítani. Ügy tűnhet, csodaszerre leltek a próbálkozás végrehajtói, holott csupán a rendelkezésre álló üzemszociológiai és üzempszichológiai ismereteket ültették át a gyakorlatba, elvegyítve azokat a korszerű munkaszervezés — például a mozdulatelemzés, a 3M — módszereivel. Tudatosan, következetesen Napjaink sokat emlegetett követelménye a munkahelyi légkör javítása, az üzemi, munkahelyi demokrácia kibontakoztatása. Ez a teendő nemcsak politikai szükségszerűség, hanem gazdasági érdekeltség hordozója is, s a kettő nem választható el egymástól. Tudatos, következetes cselekedetek sora alakíthatja jobbá egyegy termelői közösség tagjainak közérzetét, ám sajnos, napjaink tapasztalatai arra figyelmeztetnek, éppen ez a tudatosság és következetesség hiányzik. A „jól megfizetni” hamis iránya még mindig sokakat vonz, úgy hiszik, ezzel elintézhetik a légkörgondokat. A munkahely-változtatások elemzése bizonyítja, emberek nagy csoportja nem a forint miatt mozgott és mozog. Hanem mert munkahelyén puszta csavarnak érezte magát, hol helyes, hol helytelen utasítások gépszerű végrehajtójának, s rögtön kellemetlen tüsténkedővé' vált, ha bármi iránt érdeklődni kezdett. Furcsa ellentmondás: örökösen azt hallani, létkérdés a hatékonyság javítása, s közben seregnyi munkahelyen az sikkad el, aminek az első hely jár a teendők között, az ember alkotó energiáinak, aktív közreműködésének sokoldalú kibontakoztatása. L. G. (Következik: Furcsa számtan) • Decsák József kertész üzemmérnök elégedetten szemléli a római kamilla fejlődését.
