Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lakásépítkezés a nagyközségekben Az időjárás kedvező az aratásra. A vetésterület csak­nem 50 százalékáról betaka­rították már a kalászosokat a mezőgazdasági nagyüze­mek. Naponta 1200—1300 vagon termést szállítanak a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat átvevőhelyeire. Ismeretes, hogy a vállalatnak raktárgondjai vannak, ezért 45 üzemmel kötöttek meg­állapodást bértárolásra, ösz­­szesen csaknem 23 ezer vagon kalászos felvásárlására szer­ződött a gabonaipar. Ebből eddig 6 ezer vagonnal vettek át. A múlt heti esőszünetek miatt az üzemek sietnek a munkával. A vállalat a je­lentősebb gabonatermő kör­zetekben vasárnap is vett át kenyérnekvalót. A bajai, a l>una menti tárolóba több száz vagon gabona került ezen a napon. Szovjet szakszervezeti küldöttség látogatása Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán a KB Sfzék­­házában fogadta a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának — A. I. Sibajev elnök vezetésével — hazánk­ban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes hangulatú, ba­ráti beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. (MTI) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 164. szám Ára: 90 fillér 1977. július 14. csütörtök A megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályától tá­jékoztatást kértünk a nagyobb lélekszámú nagyközségekben fo­lyó lakásépítkezésekről. Az il­letékes előadó elmondta, hogy a két kiemelt nagyközségben, Bácsalmáson és Kunszentmikló­­son tizenöt, illetve huszonnégy ál­lami lakás épült fel az év elején. (Ez utóbbi helyen újabb 33 épül, várhatóan 1979-re készülnek el.) Az OTP saját beruházásában Kunszentmi'klóson 18, Bácsalmá­son 24 lakást adtak át. Ugyanitt 42 családi házba költöztek be, s jövőre elkészül az a többszintes ház is, amelynek a földszintjén például Patyolat is lesz, az eme­letén pedig 14 állami lakás. Kun­­szentmiklóson egy tekintélyes ut­cára való, 54 családi ház épült. Tiszakécskén úgynevezett fala­zóblokkos technológiát is alkal­maznak. Az év eleji mérleg ösz­­szesen 136 lakás; ebből legtöbb — 108 — családi ház, 24 OTP-s, 4 pedig szövetkezeti lakás. Fel- • tétlen meg kell említenünk még néhány nagyközséget — a telr jes felsorolás hosszú lenne —, ahol hasonlóan szép eredménye­ket értek el. Az erőteljesen fej­lődő Solton 20 állami, 4 tanácsi bérlakás, valamint 84 családi ház épült. Kiskunmajsán elkészült egy négylakásos egyedi társasház, 16 OTP-lakás és 80 családi ház is. Meg kell említenünk Lajos­­mizsét, ahonnan 16 állami lakás­ról és 62 családi házról érkezett jelentés. Jánoshalma 6 OTP-la­­kással és 58 családi házzal lett • gazdagabb. Egyre több az úgynevezett többszintes lakás — hangzott az összegzés az ÉKV osztályon —, sőt, a nagyközségek központjai­ban jórészt csak többszintes há­zak építését engedélyezik, mint például Kecelen. Cs. K. Megkezdődött a barátságfesztivál az orenburgi gázvezeték magyar szakaszán 1VANO-FRANKOVSZK Győri Margit, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Szerdától az orenburgi gázve­zeték .596 kilométernyi magyar építési szakasza látja vendégül a „Népek barátsága” fesztivál résztvevőit. Az V. szakasz, „fő­városa” szerdán reggel az alka­lomhoz illő ünnepi zászlódíszben várta látogatóit. Üdvözlő felira­tokkal ékesítették Ivano-Fran­­kovszk repülőterét. A különgé­­pen érkező vendégeket a helyi párt- és állami vezetők, vala­mint a szovjet és magyar dol­gozók ezrei részesítették szívé­lyes fogadtatásban. A vendégek első útja Ivano- Frankovszk városi tanácsára ve­zetett, ahol az Ukrán Kommu­nista Párt városi vezetői fogad­ták a küldöttségeket, valamint az építkezésben érdekelt országok , minisztériumainak képviselőit. P. R. Bezuk első titkár üdvözlő be­szédében elismeréssel szólt a dolgozok erőfeszítéseiről, kima­gasló munkasikereiről. A baráti összejövetelen — amelyen részt vett Marjai József, hazánk Milliós a jég- és viharkár A múlt pénteki, jégesővel együtt járó szélvihar nagy pusz­títást okozott Kecskeméten. A károk felmérése még nem is fe­jeződött be, pontos adatok csak a hét végére várhatók. Az Álla­mi Biztosító megyei igazgatósá­gának osztályvezetője, Gyenes István arról tájékoztatott, hogy mától kiskunfélegyházi és kis­kunhalasi kárszakértők is mun­kához látnak a megyszékhelyen a minél gyorsabb ügyintézést elősegítendő. Eddig — de ez sem végleges adat — mintegy hatszázan jelen­tettek be ablakkárt. A kecske­méti Épületkarbantartó és Szol­gáltatóipari Szövetkezet szak­emberei két brigádban, teherautó­val is járják a várost. Valószí­nűleg még így is csak a jövő hét végén végeznek a munkával. A szélvihar az eddigi bejelenté­sek szerint körülbelül kétszáz épületben okozott kisebb-nagyobb kárt, főleg külterületi házak ké­ménye és tetőzete rongálódott meg. Folyik a jégkárok felmérése a közös gazdaságokban. Annyi már biztos, hogy például a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetben több millió forintos pusztítást vitt véghez a jég, s a java almatermés veszendőbe ment. Természetesen az ő káru­kat megtéríti a biztosító. A kis­kerttulajdonosok legtöbbjének azonban nincs jégkárbiztosítása. A végleges adatok ismertetésé­re még visszatérünk. moszkvai nagykövete is — a hozzászólók hangzotatták; jö­vőnk, boldogulásunk, szocialista' rendszerünk fejlődése, független­ségünk megőrzése csak a Szov­jetunióval, a szocialista országok­kal szövetségben, szoros összefo­gásban biztosított. Nagy Mária, az MSZBT főtit­kára arról szólt, hogy testvéri együttműködésünk, amelyben nemzeti és nemzetközi érdeke­ink egysége ölt testet, évről év­re szélesedik, mindig új tarta­lommal gazdagodik. A fesztivál eseményeivel egy­­időben az Ukrajna Szálló külön­termében összeült a gázvezeték építésében érdekelt országok mi­niszteri értekezlete. A Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és ha­zánk nehézipari tárcáinak kép­viselői megvonták a feladatok teljesítésének mérlegét és össze­gezték az elkövetkező tennivaló­kat. A tanácskozáson magyar részről dr. Juhász Ádám nehéz­ipari államtitkár vett részt. Meg­állapította: egyöntetű a véle­mény, hogy a munkák mindé-Fény az iskolákban Ezekben a hetekben nem az iskolai munka tartalmi meg­újulása foglalkoztatja elsősor­ban az intézmények vezetőit, hanem, ami technikailag hatá­sosan segítheti elő az oktatás, nevelés javulását. Az épületek ugyanis elcsendesedtek a nagy nyári vakációra. A felújításra, tatarozásra, vagy egyszerűen csinosításra szoruló helyszíne­ken az építők jelentek meg. Nagyon fontos, hogy a kar­bantartás és korszerűsítési munkálatok a kijelölt határ­időre elkészüljenek. Mindenki ismeri az építőipari kapacitás­sal összefüggő gondokat, még­sem adható menlevél ez eset­ben a határidő-eltolódásoknak. Sajnos, akadnak vállalatok, üzemek, amelyek már most módosítani szeretnék a szer­ződésben rögzített kötelezett­ségeiket. S nem úgy, hogy mi­hamarabb elvégzik a teendő­ket, hanem éppen fordítva, különböző „közbejött, várat­lan” dolgokra hivatkozva aka­dályt jeleznek. Jó lenne elke­rülni a szokásos augusztus végi hajrát, amely a tapaszta­latok szerint nem is fejeződik be mindig a szeptember 1-i tanévkezdésre. Ennek viszont előfeltétele az ütemes, jó tel­jesítmény. Kezdjük a nagyobb beruhá­zásokkal. Megyeszerte sok olyan létesítmény birtokba vé­telét tervezik, amelyek javít­ják az oktatási feltételeket, csökkentik a zsúfoltságot. Izsá­kon például, a helyi termelő­­szövetkezet segítségével, ki­lenc helyiséggel gyarapodnak. Lakiteleken tornatermet kap­nak a tanulók, a kiskőrösi ze­neiskola saját épületben kezd­heti majd a tanévet. Az állami-tanácsi pénzforrá­sokat igen gyakran és hatáso­san egészíti ki a társadalmi összefogás. Így készítenek új tantermeket Úszódon és Apos­­tagon. A szocialista brigádok felajánlásai számottevően ka­matozódnak az óvodai hálózat­­fejlesztés mellett az iskolai korszerűsítésekben is. Ennek a tevékenységnek újabb irányt adhat az iskola­világítás modernizálása. Or­szágos helyzetfelmérés irányí­totta a figyelmet arra, hogy változtatni kell az osztályter­mek régi és elavult világítá­sán. Az iskolák nyolcvan száza­lékában az eddiginél hagyobb fényerősség szükséges, hogy ne romoljék tovább a gyerekek szeme, látása. A kecskeméti Czollner téren berendezett mintaterem mérései és tapasz-Bár a megyei vállalat mindent megtesz az átvevőhelyek kapa­citásának növeléséért, mégis gon­dot okoz ha az ütemezésen felül jelentkeznek az üzemek a ter­méssel. Több mérleg és szállító­­eszköz kellene. Más szóval az átvevőhelyek felvevőképességét növelni szükséges. Ennek külö­• A városföldi Dózsa Termelőszövetkezet búzáját a szállítószalagra öntik. nősen olyankor van jelentősége, amikor az időjárás okozta kiesé­seket akarják pótolni az üzemek, meggyorsítják a betakarítást, de nincs hova tenni a gabonát. A nütt tervszerűen, összehangoltan haladnak. „Ügy vélem, megalapo­zottan bizakodhatunk abban, hogy elképzeléseink valóra vál­nak, és 1978 végén megkezdőd­het az uráli gázmező hasznosí­tása” — mondotta. Az orenbur­gi gázvezeték építése a szocialis­ta országok ' eddigi legnagyobb közös vállalkozása. „Itt, a gigászi munka helyszí­nén látottak alapján szeretném hangsúlyozni: minden elismerést megérdemelnek a kivitelezésben oroszlánrészt vállaló szovjet dol­gozók és magyar társaik is, akik nehéz terepen, dacolva az időjá­rás viszontagságaival, munkaidőn túl is vállalják a munkát azért, hogy határidőre közös kinccsé válhasson az országaink energia- és vegyiparának fejlesztését megalapozó uráli gáz. A vállal­kozás jelentőségét akkor látjuk igazán, ha tekintetbe vesszük: hazánk évente mintegy 6 milliárd köbméter gázt termel. E meny­­nyiséget nem tudjuk növelni. Jelenleg a Szovjetunióból évente (Folytatás a 2. oldalon.) termelőik ugyanis egyre korsze­rűbb gépekkel, berendezésekkel rendelkeznek. Ezzel a korszerű­sítéssel nem tart lépést a gabo­naipar. Kecelen például kétszer­­annyi gabonát aratnak le napon­ta, mint amennyit át tudnak venni. A szűk áteresztőképesség miatt szigorúan csak az üteme­zett mennyiség kerülhet a rak­tárakba. Ezen csak keveset se­gít a vasárnapi, illetve az éjjel­nappali átvétel. Az átvevőhelyek korszerűsíté­se a következő esztendők egyik fontos beruházási feladata. A szárítóberendezéseknek nem sok dolguk volt eddig. A gabo­nák nagyobb részének nedves­sége szabványon belül van. Mint­egy ezer vagon termést kellett eddig szárítani. A hektoliter­­, súly és a kenyérgabona béltar­talma jónak mondható. Vagyis az idei búzalisztből jó kenyeret lehet sütni. K. S. • Balra: megérkezett az étkezési búza a lászlófalvi Egyetértés Ter­melőszövetkezetből a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat kecskeméti körzeti üzemébe. Pólyák Jánosné meós a nedves­séget ellenőrzi. (Méhesi Éva felvételei) Ment a forint vándorútra, azaz... 3. oldal Tudomány—technika , 4. oldal A vállalatok bírái 4. oldal A mi otthonunk 7. oldal MEGJELENT A KISKUNSÁGI RÓZSABARACK Exportálják a kajszit talatai szerint ez a nagyobb fényerősség nem kerül többe, mintha változatlanul a hagyo­mányos — és rosszabb — megoldásokat rendszeresítik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kezdeményezésére —* többek között kecskeméti vil­lamosmérnökök közreműkö­désével — kidolgozták a fény­csövek újfajta elhelyezését. A padokra eszerint bal kézről és hosszanti irányban esik a fény, s külön megvilágítást kap a tábla. Emellett a falfestés, a bútorzat színe sem mellékes. Ilyen mintatermeket minden városban terveznek, de a min­taterem önmagában kevés, ál­talánosabb elterjesztésre van szükség, hiszen a szem a leg­drágább kincsünk. A szóban forgó tudományos egyesület kecskeméti szervezete a kéré­seknek megfelelően tanácso­kat, helyszíni segítséget is nyújt a korszerű világítástech­nika bevezetéséhez. Miért kívánkozik ez a téma az első oldalra? Mert a szep­temberben újrakezdődő iskolai oktató-nevelő munka hatásos­ságában korántsem mellékes, hogy zavartalan feltételek vár­ják-e a pedagógusokat és a. gyerekeket. S ha már társadal­mi megmozdulások is kibonta­koztak a jövő nemzedékek ér­dekében, a vállalások úgy eredményesek igazán, ha tu­dományosan megalapozott, jó elképzeléseket valósítanak meg. II. F. Kevés a szedő, gondot okoz a gyümölcs válogatása a Kiskun­ság híres barackosaiban, ahol a fagykárok után a vártnál több a termés. A ZÖLDÉRT kecske­méti telepeire eddig 400 vagon­­nyi sárgabarack érkezett, s mintegy háromszáz vagonra be­csülik a máshol értékesített kaj­szit. Azokban a kertgazdaságok­ban, ahol nincs mezőgazdasági építőtábor, gonddal jár az idény­munka: a barack szedése és ex­portra történő csomagolása. A megye legnagyobb kajszi ültet­vényéről, a dunavecsei Béke Termelőszövetkezet kiterjedt ba­rackosából többnyire válogatás nélkül érkezik a felvásárló te­lepre az illatos gyümölcs. A több mint 100 vagonnyi termés helyi kezeléséhez szükséges lenne vá­logatóberendezésre, átmeneti tá­rolóra, hogy jó minőségben ke­rüljön az áru a hazai és külföl­di fogyasztókhoz. Az édes magvú kajszi után a nagyobb tömeget adó kései ró­zsa szedését is megkezdték. Az első kisebb szállítmány kedden érkezett a ZÖLDÉRT kecskemé­ti telepére, amelynek minőségé­vel elégedett a kereskedelem. A bőséges csapadéktól egyenlete­sen fejlődtek a szemek, s ízre, zamatra kiváló a Kiskunság hí­ressége. Emiatt tartja versenyké­pességét, piaci keresettségét itt­hon és külföldön. Kecskemét környékéről szinte menetrend szerint indítják a „barackjárato­kat”, jelenleg 6 országba. Az idén a svájciak, az osztrákok, a belgák, a lengyelek, az angolok és az NSZK-beliek vásárlói a kajszinak, amelyből kedden 30 súlyvagonnal indítottak útnak a megrendelőkhöz. A termésből a hazai üzleteket is ellátják, s jut belőle ipari és hűtőházi feldol­gozásra. V. E. ORSZÁGOS ARATÁSI KÖRKÉP A búza egyharmadát már betakarították Országszerte aratnak, maximá­lis teljesítménnyel dolgozik a magyar mezőgazdaság kombájn­­állománya. A kalászos gabona be­takarítása a hét elején vált álta­lánossá. A termés az ország észa­ki vidékein is beérett, úgy, hogy a mezőgazdászok a határba küld­hették az arató-cséplő gépeket. A kombájnok teljesítménye az elmúlt évhez képest tovább nőtt, idén 20 százalékkal nagyobb a kapacitá­suk, s ha az időjárás továbbra is kedvez, úgy gyorsított ütemű betakarításra lesz lehetőség. A gépek naponta a termőterület 7 százalékáról képesek levágni a gabonát, ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt 120 ezer hektáron vág­ják le és csépelik el a kalászos gabonát. Az őszi árpa betakarítása lé­nyegében országszerte befejező­dött. Beérett a tavaszi árpa is, a termés levágása nem tűr ha­lasztást, ezért a gépek teljes erő­vel dolgoznak az árpatáblákban. A búzának több mint egyhar­madát takarították be. Az ország (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents