Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

1971. július 13. • PETŐFI NÉPE • 5 Ösztöndíjas Érdekes feladatot kapott és vállalt a Petőfi Nyom­da kiskunfélegyházi telepe. Eddig havonta öt folyó­iratot és üzemi lapot állítottak elő, ezentúl pedig itt készül az Ösztöndíjas című újság is. A jól szer­kesztett, kitűnő képekkel illusztrált lap valószínű­leg kedvelt lesz a Szovjetunióban tanuló diákok körében. A félegyházi nyomdászok gondoskodnak arról, hogy a lap megjelenési formája is hű legyen a gazdag, érdekes tartalomhoz. Felvételünkön: Mé­nes Lászlóné könyvkötő szakmunkás csomagolja a frissen nyomott példányokat. (Opauszky László felvétele) Tízéves az Interpress Fennállásának 10. évfordulójához érkezett az INTERPRESS Lengyel Sajtóügynökség, amely rend­kívül széles körű tevékenységet folytat a közvé­leményt érdeklő információcsere területén. A világ csaknem minden tájára elküldi több nyelven szer­kesztett bulletinjeit és folyóiratait. Saját könyv­kiadói tevékenységet folytat. Százával készít doku­mentum- és riportfilmeket, és fotószolgálatával ki­elégíti a külföldi és belföldi igényeket. Különböző sajtótájékoztatókat és újságírói körutakat szervez. Munkatársai jelen vannak minden fontos hazai eseményen. Aktív résztvevője és szervezője azok­nak a nemzetközi rendezvényeknek, amelyeknek házigazdája Lengyelország, és a világ tucatnyi or­szágában tart saját tudósítót Az INTERPRESS-nek csaknem 700 munkatársa van, közöttük újságírók, filmesek, kiadók, fotóri­porterek. Az INTERPRESS keretében, de önállóan működik belföldi szerkesztőség, továbbá film- és tv-szerkesztőség. Az INTERPRESS által eddig for­gatott filmek száma eléri az ezret. A fotószerkesztőség kiszolgálja a hazai és a kül­földi megrendelőit. Gazdag archívumában 300 000 fotó található. Az INTERPRESS Könyvkiadó önállló .és kopro­­dukciós tevékenységet fejt ki a külföldi kiadókkal. Évente több mint 100 kötetet jelentet meg körül­belül egymillió példányszámban, 17 nyelven. Á fo­lyóiratok közül érdemes kiemelni a „POLSKA” címűt, amely a többi között magyar nyelven is megjelenik „Lengyelország” címmel. A Külföldi Kapcsolatok Szerkesztősége a lengyel Külügyminisztérium megbízásából ellátja anyaggal a Lengyelországban működő külföldi tudósítókat, akiknek kirándulásokat, sajtótájékoztatókat szervez. A szerkesztőség rendelkezésére áll a Lengyelország­ba látogató újságiróknak is, különböző programok, találkozók és interjúk megszervezésével. (BUDA­­PRESS—INTERPRESS) Z. Czaplinski KÖNYVESPOLC A Horthy-rendszer társadalmi bázisai Bizonyára sokan nem tudják... Csizmadia Andor és Ránki György lektorálta a Kossuth Könyvkiadónak azt a nemrégiben megjelent kiadványát, amely Horthy és hatalmi rendszere 1919—1922 címet viseli. Pölöskei Ferenc, a könyv nagy felkészült­ségű szerzője azt a korszakot öle­li fel, amely a Horthy-féle ellen­­forradalmi rendszer hatalomra kerülésétől, a Tanácsköztársaság tragikus bukásától egészen az úgynevezett Egységes Párt meg­alakulásáig, az 1922-es nemzet­­gyűlési választásokig eltelt. Ek­korra már lezárult lényegében az ellenforradalmi rendszerben a hatalom rendeződésének szaka­sza. Megszületett bizonyos fajta konszolidáció, és lehetőség nyí­lott arra, hogy Horthy és csoport­ja további politikai célok megva­lósításához fogjon, illetve arra törekedjen, hogy a hatalmi erő­szak módszereit bizonyos fokig megváltoztatva az ország gazda­sági megszervezésének nehéz, és ellentmondásos munkájához lás­son hozzá. Pölöskei Ferenc a könyv előszavában hírt ad a té­ma feldolgozásának néhány mód­szerbeli alapelvéről. „Kutatási célkitűzéseimből kö­vetkezik — írja az előszóban _, hogy nem a politikai események egymásutánját követem. Am az említett kérdéskörökre vonatkozó jogszabályokat nem önmagukban — a történelmi tényéktől, esemé­nyektől elvonatkoztatva — kísé­rem nyomon. A társadalmi-poli­tikai folyamatok részben jogtör­téneti aspektusú vizsgálata ugyan­is a kronologikus és a tematikus tárgyalási mód együttes alkal­mazását igényelte.” A szerző kö­vetkezetesen tartja is magát az általa felvázolt, elvekhez. Az egy­mást követő fejezetek ugyanis előbb a Tanácsköztársaság buká­sát követő korszak hatalmi vi­szonyait elemzik röviden. Hírt adnak például az akkori kormány politikai lépéseiről, az ellenforra­dalom kibontakozásának első hó­napjaiban. Igen érdekes adatokat közöl az akkor létrejövő politi­kai szervezetekről és pártokról. Közülük épp a leghatalmasabban nem jellegzetesen pártjellegű csoportosulások voltak, mint pél­dául a Magyar Országos Véderő Egyesület, a MOVE, amelyet az átlagember, különösen a Bethle­ni konszolidációt követő időben már valamilyenfajta sporttestü­letnek ismert meg. A legtöbb ko­rabeli futballcsapat ugyanis kü­lönösen vidéken, a MOVE nevet viselte. Ebben az időben erősö­dött meg a rendkívül szélsőséges csoportosulás, az Ébredő Magya­rok Egyesülete, valamint a ke­véssé ismert Magyarország Terü­leti Épségének Védelmi Ligája. Jelen voltak már ekkor a szélső­­jobboldali katonatiszteket tömörí­tő félig-meddig titkos szervezetek is, mint az Etelközi Szövetség, a Kettőskereszt Vérszövetség. Kö­zülük az előbbi igen hosszú idő­szakon keresztül majdnem a Hor­thy-rendszer bukásáig jelentős szerepet játszott a nagypolitika irányításában és bizonyos körök által sugalmazott koncepciók ki­formálásában. A könyv a továbbiakban vé­gigvezet annak az időszaknak az eseményein, mely Horthy tragi­komikus budapesti bevonulásától a Huszár-kormány megalakulásá­ig telt el. A televízió Századunk című, kitűnően sikerült történel­mi sorozatából jól ismert nevek már ebben az első korszakban felbukkantak. Gróf Bethlen Ist­ván személye például már akkor is jelentős szerepet játszott, ami­kor a lovas tengerész patkócsat­togtatva végighaladt Budapest egyik főutcáján. De. .felidézi, az. idősebbek emlékeit a könyvnek' ez a része-abban a «tekintetben; hogy rámutat, hogy a későbbi Kisgazdapárt vezetői már ekkor, a bevonulás előtt elmentek Sió­fokra Horthyhoz. Horthy öröm­mel fogadta a Kisgazdapárt fel­ajánlkozását, bár az nem isme­retes, hogy Nagyatádi Szabó Ist­vánnal, a Kisgazdapárt egyik vezető személyiségével miről folyt akkor a tárgyalás. 1919 novem­berében már fölmerültek olyan nevek, mint a rokonszenves em­berként propagált Apponyi Al­bert, az írói babérokra áhítozó Hegedűs Lóránt, a II. világhá­ború kitörése előtt tragikus kö­rülmények között elhunyt Teleki Pál gróf. Néhány jellegzetes új­ságírói név is ismert volt már ekkor, mint például Lovászy Már­ton, és a szociáldemokrata Ga­rami Ernő. A könyv a további­akban érdekes adalékokkal szol­gál a trianoni békeszerződés megkötésének körülményeiről, a magyar békedelegáció szereplésé­ről és a békeszerződést követő revíziós propaganda jobboldali jelszavairól. Pölöskei művének utolsó har­minc oldala a bethleni konszoli­dáció főbb szakaszainak elemzé­sére vállalkozott. Igen érdekesek azok a megállapításai — egye­bek mellett —, amelyek a politi­kai hatalom jellegére vonatkoz­nak, az úgynevezett Egységes Párt megalakulását közvetlenül megelőző időkben. A könyvet haszonnal forgat­hatják a történettudomány iránt érdeklődő olvasók éppúgy, mint a szakemberek, akik számára jól kezelhető, a lényeget áttekinthető csoportosításban közlő kézikönyv­ként ajánlhatjuk Pölöskei Ferenc munkáját Cs. L. ... hogy a bácsalmási polgá­rok első ízben Kossuth Lajost választották meg képviselőjük­ké. Az emlékezetes eseményre 1848 júniusában került sor. Az is érdekes, hogy a forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakját klasszikus költőnk, Vö­rösmarty Mihály követte e posz­ton; ő lett másodszor Bácsalmás képviselője. ... hogy Baja város névere­detéről,', ezt „Írta'.'BankóImre az­­egyik ^^t^éhewjj ^n^az^at^, a Vasas vizétől, Baján khagán­­tól, a bojok vagy bojer őskori néptől, a Vaja családtól. Sokan azonosították a római Francovil­­la teleppel is. A tudomány mai álláspontja az, hogy városunk nevét a Baja családtól, egykori birtokosától kapta, és nem azo­nos a Francovilla római telep­pel.” ... Jámbor Pál író (írói álne­ve Hiador), Petőfi kortársa, aki mellesleg nem értette meg hal­hatatlan költőnk eszméit és mű­veit, sőt értetlenül bírálta azo­kat, egy ideig a mai Bács-Kis­­kun területén levő Jánoshalma községben élt. A már akkor is virágzó helység neve Jankovácz volt. ... hogy Miske község mosta­ni határában egykor volt egy Hontoka nevű falu, mely időköz­ben teljesen elnéptelenedett. Katymártól délre viszont még jó háromszáz évvel ezelőtt egy ilyen furcsa nevű falu létezett: Legyen. A török adózó könyvek, a defterek bizonyítják a létezé­sét. Ezekhez hasonlóan pusztul­tak el az idők viharaiban a Ba­ja környéki, egykor sokat em­legetett helységek is: Pandur és Kákony. ... hogy hazánkban — így a Duna—Tisza közén is — a 18. század végén még az alábbi pénznemek forogtak közkézen: tallér, forint, poltura, garas, krajcár, pfennig, gröschel és dé­nár. A kereskedelem zavartalan­ságát ez a tény is meglehetősen akadályozta. ... hogy a múlt században Kecskeméten még mintegy száz­ötven görög nyelvű ember élt. Sőt, nyolcvan-kilencven eszten­dővel ezelőtt még görög iskola is működött. V. M. Berlin, mint tudományos központ Ebben az oktatási évben 54 egyetem és főiskola működött az NDK-ban, s ezek közül öt az or­szág fővárosában található. Ber­linben van a Közgazdasági, a Zeneművészeti, a Képző- és Ipar­­művészeti Főiskola, a Kari Marx Pártfőiskola, valamint a nagy­hírű Humboldt Egyetem, amely­nek 28 karán 17 ezer fiatalt ok­tatnak. Számos tudományos intézmény központja is Berlinben van. Köz­tük az 1700-ban alapított Tudo­mányos Akadémia, a Mezőgaz­dasági Tudományok Akadémiája, a Pedagógiai Tudományok Aka­démiája, hogy csak néhányat em­lítsünk. Ezeket számtalan kuta­tóintézet, tudományos könyvtár egészíti ki. .____________ Ezeknek az intézményeknek nemcsak elméleti, hanem gya­korlati feladataik is vannak. Berlin 1990-ig történő fejlesztési terveinek kidolgozását például egyebek közt a Tudományos Akadémia intézetei, az Építészeti Akadémia, a Humboldt Egyetem és a Közgazdasági Főiskola ku­tatói segítették. Éppen ennek a tervnek megfelelően a jelenlegi ötéves tervidőszakban több új tudományos intézmény kezdi meg működését a városban. El­készül az akadémiai orvostudo­mányi kutatóközpont, bővítik a rákkutató intézetet, megnyílik a/ elektronikai kutatóintézet. Űj fa­kultásokat létesítenek a Hum­boldt Egyetemen és klinikavá­rossá bővül a hírneves Charité. A Ciróka korszakai SZAKMUNKÁSTANULÓK KEZDTÉK, ÓVÓNŐK FOLYTATTÁK — EGYSZER VOLT EGY GYEREKSZÍNHÁZ — A MARIONETT NÉPSZERŰSÍTŐI — A JAPÁN BABOS ÖRÖME — LÁSSUK A LÁTHATATLANT — A KÖZMŰVE­LŐDÉS ÉS A FESZTIVÁLOK Végre nyu­galmas fedél alá jutott a minden lében kanál Tóbiás, a kis óvodás Balázs és még sok bábfigura. A Megyei Mű­velődési Köz­pont alagsorá­ban viszony­lag elviselhető körülmények között várják a fellépéseket, a próbákat. Már akik (!) átvészelték az évtizedes há­nyattatást. Újult re­ménnyel jön­nek össze he­tenként . az együttes tag­jai. Takaríta­nak, rendez­kednek, ott­honná vará­zsolják a Ci­róka ki tudja hányadik szál­láshelyét. Ala­csony a pla­fon? Fűtőcsö­vek, oszlopok szabdalják a helyiséget? Rideg betonfa­lak határolják kis birodalmu­kat? Sebaj! Saját ízlésük, kedvük szerint alakíthatják környezetü­ket, készülhet­nek amikor és ameddig ked­vük tartja. * Gondolta-e Báron László, a csoport ala­pítója 1958- ban az első összejövetel­kor, hogy két tán...;;*& éffíét'é “feötidokkal küszködnék? Van rá húsz fillé­rem, hogy ilyesmi eszébe sem jutott, mert aligha számított a Ciróka gyönyörű sikereire, élet­erejére. Az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelveinek a megjelené­se után határozta el egy báb­szakkör alakítását. Az Ókollégi­umban működő szakmunkáskép­ző iskola tanárai közül többen szerveztek ekkoriban különféle csoportot, hogy a diákok haszno­san, kellemesen tölthessék sza­bad idejüket. A képzőművészeti kiállításokon sikeres pedagógust e művészeti ág sokszínűsége ra­gadta meg. Maga sohasem bábo­­zott, de tudta, hogy sokféle ké­pesség, ügyesség, hajlam gyü­­mölcsöztethető a közösségi tuda­tot erősítő játékban. Harmincnál többen jelentkez­tek az első hívó szóra; asztalo­sok, szobafestők, lakatosok, vil­lanyszerelők. Ki ehhez értett, ki ahhoz, de gőzük se volt, hogy miként fogjanak hozzá. Az ala­pító se! Fogta magát, elment a Népművelési Intézetbe. Nemzet­közi hírű szakemberektől kért és kapott útmutatást, tanácsot. Ka­­zalnyi könyvet cipelt haza, el­kísérték a legjobb hazai együt­tesekhez, segítettek, buzdítottak. Az Ókollégium nagytermében tartották előadásaikat. Hétről­­hétre csapatosan jöttek az óvo­dások oda, ahol hajdan Jókai, Petőfi szerepelt, ahol ezrek és ezrek gyönyörködtek, szórakoz­• Regi sikerek részesei: krétakör „főszereplői”. a Bóbita, a Kaukázusi • A kis ripó próbáján: dr. Juharos Imréné, Szalai Imréné, Ballánc Juhász Klára, Kósáné Csertő Aranka. tak Kerekes tanító úr diamozijá­ban. Említem a múltat, mert az ifjú bábosokat is megfogta a hely hangulata. * Az Elveszett zsiráffal mutat­koztak be. Felülről, zsineggel mozgatták a többnyire faragott figurákat. Ezzel — marionett — technikával keltette életre a monda szerint Siva isten a fele­sége, Párváti által készített em­berféle alakot az első bábelőadá­son ... Kitűnően szórakoztak az ap­róságok, kedvet kaptak a játék­hoz a kísérő óvónők. A Báron­­féle csoport megerősödésével egyidőben kezdődött az óvónő­képzés a megyeszékhelyen. A kicsinyek esztétikai nevelésére oly alkalmas bábozást dr. Bak­­kay Tiborné tanította a tőleszo­kott magas színvonalon. Egyik napról a másikra kiszo­rultak már-már szokott helyük­ről. A kínzó helyhiány kénysze­rítésére az iskola igazgatósága tantermekké alakította a nagy­termet. Kálváriás kínlódások után Ne­­messzeghy Lajosnénak,, a városi tanács művelődésügyi állandó bizottsága vezetőjének a támo­gatásával, gyermekszinházzá szé­pítettek egy elhanyagolt klubot. Filmszalag rögzíti a rozzant épü­let újjászületését. Láthatjuk a ma már családapa, édesanya szakmunkástanulók serénykedé­sét. • Az uj birodalom: szerencse, hogy Báron László csak 170 cm-re nőtt... (Méhesl Éva felvételei) A Városi Művelődési Ház ke­retében több száz előadást tar­tottak. öt évig bérletet hirdet­tek, mint a nagy színház. Leg­alább kétszázan léptek föl a Ci­róka előadásain. Egyre-másra kapták vidékről a meghívásokat. Elismerő cikkeket közölt róluk a Petőfi Népe, a Népművelés. Rendszeresen meghívták őket a legjobbak találkozójára. Ma is emlegetik szakmai kö­rükben az itt, közreműködésük­kel rendezett országos tovább­képző tanfolyamot. • Üj megoldásokkal, stílussal próbálkoztak, filozófikus mon­dandójuk remekművek tolmá­csolására vállalkoztak. Maguk köré gyűjtöttek tehetséges, am­biciózus muzsikusokat, képzőmű­vészeket, Írókat és lelkes, izgal­mas, kitűnő bemutatókkal bizo­nyították, hogy vidéken is te­remthetők maradandó kulturális értékek. A fesztiválsikerek föl­keltették a külföldiek érdeklődé­sét. Az egyik japán bábcsoport vezetője nézi műsorukat Kecs­keméten egyszercsak fölkiált. Én írtam ezt a művet. Megszólal a tolmács, én fordítottam. Így szö­vődnek ismeretségek, barátságok át messzi tengereken Az egyik legjobb magyar báb­csoportot a Gyermekszinházból is kitették. Más célra vették igénybe az épületet. Újra kezd­tek élőiről mindent. Fonnyadt a kedv, rongálódott a felszerelés. ♦ A legutóbbi békéscsabai fesz­tivált nélkülünk tartották. Ritkán hallottunk felőlük. Ag­gódtunk a Cirókáért! Báron László cseppnyi kese­rűség nélkül összegezi az ered­ményeiket, mérlegeli helyzetü­ket. — Persze, fáj a szivem a ré­gi sikerekért. Hozzánk hasonló­körülmények között dolgozó amatőrök alig állják már a ver­senyt a hivatásos csoportokkal. Nincs műhelyünk, kevesen is va­gyunk. öt-hat év kell, míg vala­ki jó játékos lesz. A lányok férj­hez mennek, elköltöznek, a fiúkat leköti a munka, az egyetem, fő­iskola, fontos megbízatás. Csak mammut előadásokkal vehetünk részt a siker reményében a fesz­tiválokon. A rendező kerül elő­térbe. Azt mondtam, hogy mindenki csináljon önálló műsort, ha ket­­ten-hárman összeállnak, kész az előadás. Nagyobb a sikerélmény, könnyebb a szállítás, eleget te­hetünk a számtalan meghívás­nak. Szánktól Tiszaalpárig vár­nak bennünket. Közösen is kísérletezünk: azt keressük, miként játszhatunk il­lúziórombolás nélkül nagymére­tű színpadon, rálátásos nézőté­­rű művelődési házban. A para­vánok mögé látnak az emberek, a mutatvány helyett a mozga­tót figyelik, „leleplezik” a lát­ványt. Mi most fekete ruhába bújtatjuk az animátort, meg sem kíséreljük jelenléte eltitkolását. Így nem zavar, hozzátartozik az előadáshoz. Mit adtak végülis Báronék, mivel gazdagították az emberi világot. Sok ezer embert ajándé­koztak meg maradandó élmények­kel. Gyarapodtak, utaztak, mű­velődtek. Példájukra, ösztönzé­sükre tucatnyi csoport alakult. Részük van abban, hogy itt mű­ködik az országban a legtöbb csoport. Jönnek az újak, a fris­sek. A legutóbbi kitűnő hajósi megyei találkozón már fellépett a kis Ciróka is. Szalai Imréné, az alapítók egyike tanítja, neve­li az utánpótlást. Mindez szívszorítóan gyö­nyörű! A Cirókától mégis azt várjuk, hogv a bábmozgalom erjesztő kovásza, a korszerű tö­rekvések zászlóvivője legyen. Köteleznek eddigi sikerei, a cso­portban felgyűlt tapasztalat, tu­dás. Megtették ami tőlük tellett. Több avatott támogatást, segít­séget remélnek, várnak. Mit hoz a Ciróka új korszaka? Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents