Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

__=r_ r r _ várható időjárás ma estig: kévés Ilii I A 1# A nappali felhőképződés, csapadék nél­* ^ -*■» ^ kül. Napközben élénk, időnként erős északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 23—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 25—30 fok között. A Ba* laton vizének hőmérséklete kedden 11 órakor Siófoknál 21 fok volt. (MTI) _______________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 163. szám Arai 90 fillér 1977. július 13. szerda ^'KE Dolgoznak a vetőgépek Kel a másodvetésű növény Félidejéhez közeledik a bú/.ti betakarítása Bács-Kiskun megyé­ben. Az esőszünetek ellenére megfelelőnek találják az aratás ütemét a szakemberek. A lelas­sult érés és a felázott talaj miatt még mindig nem tudják foglal­koztatni a teljes gépparkot, na­ponta 700 kombájn fogyasztja a lábon álló gabonát. Műszakonként. 5000—6000 hektárról kerül mag­tárba a termés. A tempó fokozá­sára még 160 kombájn áll készen­létben, s ezenkívül az aratást befejező gazdaságok is segítőké­szek. Folyamatos a szalmalehúzás, a tarló megmunkálása is. A korán lekerült őszi árpa helyén sok he­lyütt kel a másodvetés, amit az állatok téli takarmányozására termesztenek. A földek kétszeri hasznosításához kedvez a csapa­dékos időjárás, de van ahol úgy választották meg a területet, hogy öntözhető legyen, s itt zöldség­félét termelnek a konzerv- és hűtőipar részére. Gyümölcs­szüret Nyári közművelődés Változatos programok megyeszerte A megye nyolc gyümölcstermesztő állami gazdaságában mintegy 4000 hektár ültetvényt művelnek. Az ötödik ötéves tervidőszak vé­géig 1180 hektár új telepítést terveznek. Közben a kiöregedett ültetvényeket „selejte­zik”. Helyükre jobb, nagyobb hozamú, inten­zív művelést kívánó fajták kerülnek. A tele­pítési lista élén az alma áll, ezt követi az őszi- és a kajszibarack. Ez utóbbiból leg­többet a Helvéciái és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság telepít a tervidőszakban. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban jelenleg 71 hektár termő kajszibarack-ültetvény van. Az el­múlt ősszel és a tavasszal már telepítettek az új, nagyobb termést adó fajtákból ötven hektárnyit. Még ugyanennyit szándékoznak. Az idén ebben a gazdaságban is kárt tett a fagy, emiatt a vártnál kevesebb a termés. Közepesen hozott az első ter­mőévben a tizennégy hektárnyi, 1970-ben telepített meggy. Szedését már befejezték. A KISZ-építőtábor több mint félezer diákja sze­di a gyümölcsöt, amelyből jelentős mennyiséget szállítanak exportra. • Az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium brigádja, szedi a barackot. Jó teljesítményeik alapján számí­tanak kiváló címre. Változatos művelődési alkalma­kat tartogat az idei nyár a to­vábbiakban is. Mindenekelőtt azokról szólunk, akik közvetle­nebbül alakítják a közönségvon­zású kulturális programokat. A jövő hét elejétől Baján rendezik meg a művelődési házak igazga­tóinak és szakelőadóinak ötnapos nyári tanfolyamát. Ezt követi a hónap végéig ugyanitt a néptánc­oktatók találkozója. Fiatalok gyűltek össze a kun­fehértói olvasótáborban, amely a héten fejeződik be. A zene iránt érdeklődő szakmunkástanulóknak és középiskolásoknak Baján szer­veznek nyári foglalkozásokat. A nemrég megalakult kecskeméti néptánccsoport Soltvadkerten is­merkedik az újabb motívumok­kal, július 21—24-e között. A fafaragók szakmai továbbképzése pedig Kiskunmajsán lesz, augusz­tus 12-től 20-ig. Nagyobb közönséget vonz bi­zonyára a Tanyaszínház. A Kecs­keméti Katona József Színház fiataljaiból verbuválódott társu­lat tizenhét helyen lép fel, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek közreműködésével. A képzőművészet és a népmű­vészet barátai ezekben a hetek­ben jó néhány olyan kiállítást nézhetnek meg, amelyek felkelt­hetik az érdeklődést. Az állandó kiállítások mellett — ilyet lát­hatnak az érdeklődők Kecskemé­ten, Baján és Halason kívül pél­dául Kiskőrösön és Szalkszent­­mártonban is — az alábbi helye­ken találkozhatnak képzőművé­szeti alkotásokkal a művészetba­rátok. A kalocsai városi művelődési központban Szervánszky Jenő festőművész mutatja be műveit. A Megyei Művelődési Központban a közép-magyarországi képzőmű­vészek csoportos tárlatát lehet megtekinteni. Vasárnaptól Baján a szakmaközi művelődési házban az amatőr művészek közös kiálr lítását, a Türr István Múzeum bemutatóterében a hazai dél­szláv népviseletet szemléltető ki­állítást nézhetik meg a látoga­tók. A könnyű műfaj szerelmesei­nek kedveznek Baján azzal a vi­dám esttel, amelynek vendég­­művésze lesz többek között Le­­hoczky Zsuzsa és Kabos László. Erre az eseményre július 18-án kerül sor a József Attila Művelő­dési Központ színháztermében. Tíz napig ugyanebben az intéz­ményben lakik — és próbál, készül a napi szereplésekre — a budapesti Pince Színház. Jár­ják majd a környéken található építőtáborokat, hogy a fiatalokat színvonalas műsoraikkal szóra­koztassák. Gondolnak a nyári programok készítői a szocialista brigádok tagjaira is. A bajai szakmaközi művelődési házban július 15-én tárlatvezetéssel egybekötött cso­portos látogatást szerveznek, s ennek keretében ismerkedpek a brigádtagok a Bács-Kiskunban élő amatőr művészek tagjainak műveivel. S minden bizonnyal sokakat vonz majd az a kétna­posra tervezett városnéző körút is, amelyet a kalocsai közműve­lődési vezetők készítettek elő — július 20-án és 21-én — a város­ban dolgozó szocialista brigádok Ha a fentiekhez hozzáadjuk, hogy Kiskunhalason is szervez­nek esti utcai vetítéseket, s Kecskeméten programot állítot­tak össze az Ifjúsági Park műkö­déséhez, valamint egyes községe­inkben, nagyközségeinkben —Já­noshalmán, Bácsalmáson, Tisza­­kécskén és másutt — szintén igyekeznek kitenni magukért a kultúra munkásai, akkor nyugodtan leszögezhetjük: min­den jel szerint az eddigieknél változatosabb, gazdagabb műso­rokkal igyekeznek népművelőink a lakosság kedvébe járni. • A meggyszedest már befejezték, Ezek az utolsó ládák. Leltározási hullám 3. oldal Olcsó tömegtakanuány 4. oldal Pálinkafőzők alkonya 4. oldal Autósoknak 6. oldal # Exportra csomagolják a kajszit. (Méhesi Éva felvételei) ORENBURGI BARÁTSÁGFESZTIVÁL A magyar szakaszhoz érkeztek a küldöttségek Komszomol-kitüntetés a legjobb ifjúsági brigádnak Munkaszervezéssel növelik a termelékenységet a Férfi Fehérneműgyár megyei üzemeiben A termelés magas színvonalú szervezettsége különösen fontos társadalmi érdek napjainkban, amikor a fejlett szocializmus alapjainak lerakásán dolgozunk. Pogány Bélától, a Férfi Fehér­neműgyár bajai gyárának igaz­gatójától tudjuk, hogy a Fókon­­nál szervezési tanács működik, amely a döntéselőkészítő tevé­kenység irányítására hivatott. Tagjai a vállalati főosztályok vezetői és a gyárigazgatók. A cégnél folyó munka- és üzem­­szervezés összehangolásán külön szervezési és fejlesztési osztály is munkálkodik. A vállalati elképze­lések formálásában természetesen részt vesznek az egyes gyárak szakemberei is, különféle munka­­csoportok tagjaiként. A Férfi Fehérneműgyár a IV. ötéves tervben a textilruházati iparnak nyújtott rekonstrukciós hitelből látott hozzá a korszerű munkaszervezés tárgyi feltételei­nek megteremtéséhez. A cél a termelékenység fokozása volt, az­által, hogy a hagyományos sza­lagszerű termelési folyamatról új technológiai rendszerre térnek át. Ennek az a lényege, hogy az egyes műveleteket végző dolgo­zók nem hátráltatják egymást, így időveszteség nélkül, a legha­tékonyabban fejthetik ki egyéni képességüket, s ugyanakkor véd­ve vannak a monotonitás káros hatásától. Ennek a munkarendszernek a legkorszerűbb foimáját a bajai gyárban nem tudták bevezetni, mivel az egy termelő dolgozóra szükséges 7—8 négyzetméter te­rület helyett csak 1,5—1,8 négy­zetméter állt rendelkezésre. He­lyette 1973-ban < az úgynevezett egységcsomagos megmunkálást honosították meg. Ennek az a lé­nyege, hogy minden dolgozónak egy darab helyett egy egész cso­mag megmunkálandó félkészter­­mék áll rendelkezésére, tehát a nagyobb teljesítmény elérésében a szalagban előtte elhelyezkedő lassúsága nem akadályozhatja. Félautomata gépek beszerzésével néhány művelet alól valamennyi varrodai egységet mentesíteni tudták, s mindezek jóvoltából IVANO-FR ANKOVSZK Győri Margit, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Kedden ünnepi programokkal, fesztiválhangulatban töltötték szabad idejüket a 2700 kilométe­res orenburgi gázvezeték magyar szakaszának építői. A szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és magyar de­legációk, valamint a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetségének képviselői mától szombatig is­merkednek majd a vezeték ötö­dik, utolsó szakaszának munká­lataival. A fesztivál vendégei mögött már több mint 2200 kilométeres út áll. A július 4-i nyitóünnepség óta ismerkednek a KGST-orszá­­gok eddigi legnagyobb vállalko­zásával, követve az óriásvezeté­ken 1978-ban meginduló gáz út­ját. A távvezeték 70—80 éven át onthatja az uráli földgázmező kincsét. A vendégek Orenburg­­ban kezdték meg útjukat — itt az uráli íöldgázmezőt tekintet­ték meg. Innen nyugat felé ha­ladva, az első szakaszon szovjet és bolgár építők munkasikereit üdvözölhették, szovjet dolgozók fektetik a csöveket a második szakaszon is. Az elsőn bolgár, a másodikon csehszlovák szakem­berek építik a kompresszorállo­másokat. A fesztivál vendégei arról is meggyőződhettek, hogy tervszerűen halad a munka a harmadik, lengyel szakaszon is. A negyedik szakaszon az NDK dolgozóit köszöntötték, akik a lengyelekéhez kapcsolódó munka­­területükön 250 kilométer hosz­­szúságban fektetnek csöveket. A távvezeték következő, 250 kilo­méteres szakaszán szovjet dol­gozók fektetik je a csöveket, csakúgy, mint majd az utolsó, magyar építési területen. A magyar szakasz fesztivál­programjának kiemelkedő esemé­(Folytatás a 2. oldalon.) HARMADIK ALKALOMMAL NYÍLT MEG Nemzetközi zománcművészeti alkotótelep Kecskeméten • A Fokon kalocsai gyárában a képünkön látható Martos Flóra szocialista brigád tagjai elégedettek az egységcsomagos megmunkálással. nőtt a termelékenység, rövidebb lett a termékek műveleti ideje. 1975-ben egy újonnan épült üzemcsarnokban zárt ciklusú var­rodai termelést valósítottak meg. Itt már megszüntették a hagyo­mányos szalagtestet, a dolgozók egymástól független munkahelyen termelnek. A vállalatnál félkor­szerűnek nevezik az egységcsoma­gos megmunkálás és a békéscsa­bai gyárban bevezetett korszerű munkaszervezés közt átmenetet képező szervezési formát. A munkaszervezés korszerűsítésével 1976-ban már 15 százalékos tel­jesítésnövekedést értek el a ba­jai gyárban. A termelési folya­maton kívül természetesen át­szervezték az előkészítést, és más területeket érintő intézkedésekre is sor került. A legkorszerűbb munkaszerve­zés megvalósítására az V. ötéves tervben körülbelül 40 millió fo­rintot ruháznak be a Fékon ba­jai gyárában, amitől a termelé­kenység 20 százalékos növekedése várható. A kalocsai gyár 1976-ban ke­rült a Férfi Fehérneműgyárhoz, s még tavaly áttértek ott is a var­rodai egységekben az egységcso­magos megmunkáláson alapuló, a hagyományos szalagszerű terme­lésnél korszerűbb munkaszerve­zésre. A varrónők melegváltás­ban dolgoznak. A csoportos el­számolási forma helyébe az ösz­tönzőbb egyéni egyenes darabbért vezették be. A minőségromlás megelőzésére szigorúbbá tették a meózást. Tóth Lászlóné üzemgaz­dasági osztályvezető és Bácsfalvi Gyuláné munkaügyi csoportvezető elmondta, hogy bár a Fékon nor­maidők elérésében a kívánt ered­ményt még nem érték el, az új munkaszervezés kedvező tapasz­talatokkal szolgált. Az üzembővítés a kalocsai gyárban is első számú feltétele a munkaszervezés további korsze­rűsítésének. E célból új üzemet építenek, melyet 1979. március végén adnak majd át. A Fékon garai és szabadszállá­si üzemében, melyek a bajai, il­letve a kalocsai gyárhoz tartoz­nak, szintén korszerű, és még további korszerűsítés előtt álló munkaszervezés mellett folyik a termelés. A. T. S. Az idén harmadszorra készí­tette elő Bács-Kiskun megye ta­nácsa a nemzetközi zománcmű­vészeti alkotótelepet Kecskemé­ten. A korábbi meghívásos for­mától eltérően pályázatot hirdet­tek az új lakónegyedek utcanév táblaira és tájékoztató plaszti­káira. A harminchét jelentkező közül az előtervek elbírálása után tíz hazai ötvös- és festőmű­vész, valamint a Képzőművésze­ti Szövetség vendégeként négy szovjet alkotó vesz részt a kö­zös tevékenységben. Tegnap délután dr. Array Ár­pád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket a táborozásnak otthont adó Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskolán. Majd Tövis Ferenc, a művelő­désügyi osztály helyettes vezető­je mondott megnyitó beszédet az öt héten át tartó munka kez­deteként. Az ihletett szakmai el­mélyülést kívánó mindennapi munkát művészeti témájú elő­adások. Magyarország és Bács- Kiskun megye képzőművészeti nevezetességeinek megtekintése és az építészekkel való eszme­cserék egészítik ki. Ez az alkotótelep a Bács-Kis­kun megyei művészeti műhelyek sorát gyarapítja. Az indulás út­keresése után tavaly már az építészettel való díszítési össz­hangot keresték a meghívott ven­dégek az egyedi tervekhez alkal­mazkodva. Most, a harmadik al­kalommal újszerű feladatot kap­tak: egy egész lakónegyed kör­nyezetesztétikai tájékozódási plasztikáit formázzák meg a házgyári elemekből alakuló kecs­keméti Széchenyiváros részére — figyelembe véve a nagyüzemi lehetőségeket. Az ötletek és a leendő megvalósítások természe­tesen az ország bármelyik részén kamatoztathatóak. A résztvevők minden alap­anyagot megkapnak alkotó tö­rekvéseikhez. Többen nem elő­ször térnek ide vissza: köztük Kátai Mihály művészeti vezető, Pptrilla István, Morelli Edit, Lantos Ferenc festőművészek és Kótai József ötvösművész. Á tér-, mékenynek ígérkező kecskeméti időszak munkáit közös tárlaton mutatják be az augusztus 14-i zárónapon, a Megyei Művelődési Központban rendezendő kiállítá­son. H. F. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents