Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
1977. jú' A KSC-labdarúgók bravúros hajraja SPORT- SPORT Ökölvívó csb Kiskunfélegyházi fölény a felső súlycsoportokban H. Kun Béla SE—H. Steinmetz SE 14—8 nélkül győzött. Pécsújhegy, 300 néző, vezette: dr. Révész, Majláth. Pontoztak: Óvári, Pusztai, Mezei és a pihenő vezetőbíró. Eredmények, elől a H. Kun Béla SE versenyzői, papírsúly: Tímár pontozással győzött Kálmán ellen. Főleg pontos ütéseivel múlta felül ellenfelét. 2:0. Légsúly: Varga ellenfél 4:0. Harmatsúly: Simon ellen Előd az első menetben döntő fölénynyel nyert. Lerohanta a rosszul védekező Simont. 4:2. Pehelysúly: Zahorecz az első menetben feladta Jerzsabek ellen. 4:4. Könnyűsúly: Csűri pontozással vesztett Bús ellen. Színvonalas mérkőzésen a bírók minimális különbséggel látták jobbnak a hazai versenyzőt, aki 3:2 arányban nyert. 4:6. Kisváltósúly: Inkei pontozással nyert Pandurics L. ellen. A pécsi versenyző sokat szabálytalankodott. 6:6. Váltósúly: Döme pontozással vesztett Farkas Gy. ellen. A mérkőzés legjobb három menetét látta a lelkes szurkológárda. Döme távolról szúrkálta ellenfelét, míg Farkas Gy. a belharcot erőltette. 6:8. Nagyváltósúly: Pintér pontozással nyert Ozsváth ellen. Pin-Belharcban: Döme és Farkas. tér technikás versenyzéssel győzte le ellenfelét. 8:8. Középsúly: Hidegh a 2. menetben kiütéssel győzött Czifra ellen. 10:8. Félnehézsúly: Flórián a 3. menetben kiütéssel nyert Kazi elm len. Flórián pontos, erős ütéseivel valósággal felőrölte ellenfele erejét, s a 3. menet végén egy kötél melletti sorozás a kiszámoláshoz vezetett. 12:8. Nehézsúly: Buknitz döntő fö'*nve miatt a 2. menetben Lévait leléptették. Lévai az első menetben jól kezdett, de a rutinos Buknitz fokozatosan átvette az irányítást és biztosan nyert. 14:8. Tóth György: „Végtelenül örülök a győzelmünknek. A fiúk közül mindenki örvendetesen helyt állt. Sajnálom, hogy Dömét megfosztották az őt megillető jogos győzelemtől. A felső három súlycsoportban viszont Hidegh, Flórián és Buknitz meggyőző üldözéssel biztosította a csapat győzelmét.” Farkas Tibor ÚSZÁS A múlt hét végén Budapesten a Hajós Alfréd uszodában rendezték meg a gyermek fiú és serdülő leány országos bajnokságot. Eredmények: Gyermek fiúk: 200 m gyors: 3. Villám A. (KSC) 2:11,43, 400 m gyors: 3. Villám A. (KSC) 4:37,17. 1500 m gyors: 3. Villám A. (KSC) 17:39,34. Serdülő leányok: 200 m vegyes: 2. Csák Zs. (KSC) 2:34,42. 4x100 m vegyes váltó 3. (KSC) 4:52,16. Aludtunk már jónéhányat a labdarúgó-bajnokság befejezése óta. Az izgalmas hajrá, az utolsó percig késhegyre menő küzdelem lassan már csak történelem, amelyre inkább csak azok emlékeznek szívesen, akik ebben a buktatókkal teli harcban állva maradtak. Minden jó, ha a vége jó Két évszázaddal Shakespeare után a Kecskeméti SC labdarúgócsapatának bajnoki szereplését értékelhetjük ezzel az egy mondattal. A megállapításunkat természetesen csak a végső eredményre vonatkoztathatjuk, mert ami előtt, vagy közben történt, azt már nem lehet egyértelműen jónak nevezni. Kivéve természetesen a végső hajrá idegfeszítő, végül is sikeres heteit, amely meghozta, vagy mondhatnánk helyesebben úgy is, hogy a „sírból” hozta vissza a KSC bentmaradását. Maradjunk azonban csak sorjában. Nem is tagadjuk, hogy az NB III. 26. fordulója, a Törökszentmiklóstól hazai pályán elszenvedett vereség után eldöntöttnek véltük azt, hogy a KSC számára már csak egyetlen lehetőség maradt a bentmaradásra: minél előbb megkezdeni a felkészülést az osztályozókra. Nagyjából ugyanez volt akkor a szurkolók, a sportkör elnöksége, s a szakosztályvezetés véleménye is. Amikor kitudódott, hogy Kiss János edzőt felmentették, s az edzések irányítása Molnár Ferenc kezébe került, ezt mindenki azt osztályozóra való felkészülés első lépésének tekintette. Reális számítás szerint másra gondolni sem lehetett komolyan. A csapat a 13. helyen állt, 22 ponttal, s rettenetesen rossz, 37—49-es gólkülönbséggel. Az akkor 10. helyen tanyázó Kiskunhalasi MEDOiSZ-nak 5, a 9. helyezett Jánoshalmának 7 ponttal volt több. Aki még az egyenes bentmaradásra gondolt, legfeljebb a csodában reménykedhetett. Mi okozta a fordulatot? Amikor Molnár Ferenc, az új edző a következő, Szentesen játszott mérkőzés után felállt a kispadról, valószínűleg eszébe sem jutott, hogy az itt szerzett 1 pont majd egy nagyszerű, mondhatnánk, hogy fantasztikus sorozat kezdete lesz. Pedig valójában ez történt. Hat győzelem következett sorrendben egymás után, amely alatt 17 gólt lőtt a KSC, s közben csak kettőt kapott. S, hogy milyen mélyről indultak, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy csak a hatodik győzelem után került a KSC először a képzeletbeli, bűvös vonal fölé, s az utolsó mérkőzésig keményen kellett küzdeni az így kivívott helyezés megtartásáért. Egy ilyen 180 fokos fordulat után természetesen önként adódik a kérdés: mi volt az oka? Az a csapat, amelyik 26 mérkőzésen át csak 22 pontot tudott gyűjteni, tehát mindössze 42,3 százalékos teljesítményre volt képes, egy egyszerű edzőcsere után hogyan szerezhetett 12 mérkőzésen 20 pontot, ami pontosan 83,3 százalékos teljesítménynek felel meg. A tény ez, a kérdés valójában nem ilyen egyszerű. A KSC labdarúgócsapatának átszervezése már jóval előbb, még a téli szünet alatt megkezdődött. Az őszi forduló tapasztalatai siralmasak voltak. Régi igazság, hogy sok képzettnek tartott labdarúgó még nem feltétlenül jó csapat. Különösen akkor nem, ha hiányzik a küzdőszellem, a sorokat széthúzás mellett még szakvezetői gyengeség és kapkodás is gyengíti. Még a laikus nézők is észrevehették, hogy a KSC-játékosok erőnléte gyenge, nem bírják a második félidőt. Az együttes 26 forduló alatt talán kétszer sem -játszott ugyanabban az öszszeállításban, s a furcsa cseréken olykor pont, vagy pontok úsztak el. A szakosztály vezetői látták a hibákat, s próbáltak is segíteni rajta, ám a bajnokság folyt. Gyors eredményre számítani nem lehetett. A csapat azonban a kiesés felé haladt, tehát változtatni kellett. — A csapat átszervezésénél azt a célt tűztük ki — mondta Kőrös János szakosztályvezető —, hogy elsősorban azokra a régi játékosokra támaszkodunk, akik — ha kell — vállalják a vezéregyéniség szerepét, tudnak küzdeni és hajlandók beállni a sorba. Valójában nem volt túlságosan sok ilyen játékosunk, de mégis akadt néhány. Melléjük pedig idehoztunk, elsősorban a megyénkből, több olyan tehetséges fiatal, küzdőképes labdarúgót, akiket képeseknek tartottunk arra, hogy rövid idő alatt megszokják a magasabb osztály légkörét, hasínára lesznek a csapatunknak, s főleg olyan szellemben játszanak, ahogy azt nemcsak mi, hanem a kecskeméti közönség is elvárja tőlük. Az természetes, hogy Tóthnak, Sztrovecznek, Prikidánovitsnak, Heimnek, Molnárnak, valamint az ugyancsak fiatal, saját nevelésű Szilágyinak és Partinak is idő kellett áhhoz, hogy megszokják a nagyobb terhelésű edzéseket, a fokozottabb iramot, keményebb összecsapásokat. A kollektívába való beilleszkedés sem megy máról holnapra. Mégsem mondható véletlennek azonban, hogy az ugrásszerű javulás csak akkor jelentkezett, amikor a már említett edzőcsere következtében a szakosztályvezetés és a szakvezetés is azonos kerékvágásba került. Ugyanakkor megszűnt a kapkodás, az összeállítás örökös kevergetése, s az indokolatlan cserélgetés. Talán szerencsésnek tűnik, de éppen ekkor kezdett kialakulni a KSC új csapatszerkezete. Szabó, aki csatárként keveset nyújtott addig, ám beállásként egycsapásra vezéregyéniség lett, s ezen az utolsó 11 mérkőzésen pályafutása eddigi legjobb sorozatát nyújtotta. Természetesen ahhoz, hogy Kurucsai, Szabó, Kecskés, Losonczi vagy Kutasi, s ideszámíthatjuk Bozóky kapust is, tehát a KSC egész védelmének teljesítménye ekkorát javuljon, ahhoz arra is szükség volt, hogy a csapat többi része, tehát a középpályások és a támadósor is többet vállaljon magára, s Vági, Szlvorecz, Tóth, Heim, valamint elöl Puskás, Oskolás, Prikidánovits és mindazok, akik szóhoz jutottak, bár volt némi hullámzás a teljesítményükben, igyekeztek megfelelni ennek a nagyobb követelménynek. Kár, hogy éppen ebben a feszültséggel teli időszakban Hajer esett ki a sorból sérülése miatt. A mérce magasabbra került Talán furcsának tűnik, hogy egy csapat egész éves teljesítményének értékelése során lényegében csak az utolsó 12 mérkőzésről esik szó. Nos, nekünk — úgy gondoljuk — elsősorban arról kell szólnunk, ami a szurkolók, s az olvasók számára a legérdekesebb. Az egész évi tapasztalatok leszűrése pedig maradjon azoknak, akiknek ez különben is feladatuk. A sportkör és a szakosztály vezetői pedig amikor nekilátnak, minden bizonnyal legelőször is az első fejezetünk címével kezdik, de úgy, hogy kérdőjelet is tesznek a végére. Valóban, ha a vége jó, akkor minden jó? Minden bizonynyal nem. Mert a KSC bentmaradása bravúr volt. Olyan, mint az a bizonyos 890 cm-es távolugrás, vagy Németh Miklós gerelyhajító világcsúcsa. Olyan, amit nemcsak megismételni, de megközelíteni is nehéz mégegyszer. Pedig a jövő évi NB III. kiírása a mérce további emelését követeli, vagyis azt, hogy a KSC úgy szerepeljen továbbra is, mint a tavaszi forduló végén. Ehhez pedig következetes munka, tudatos csapatépítés kell. A jelek szerint a KSC labdarúgó szakosztályában ezt az utat járják, ám erőfeszítéseiket csak akkor kísérheti siker, ha ebben a sportkör elnökségétől, de ezen túlmenően a város és a megye vezetőitől is megkapják a szükséges támogatást. Szabó Zoltán # A Szegedi Dózsa elleni mérkőzésen a győztes gól szerzőjét, Puskást támogatja szinte az egész csapat. A kapus ugyanis a gól után alaposan „helybenhagyta" a kecskeméti csatárt. (Banczik István felvétele) VÍZILABDA SZERDÁN Tatabánya—Kecskeméti SC 9—7 <3—0, 1—0, 4—3, 1—4) OB II. A-osztály: Kecskemét, 300 néző. Vezette: Hídvégi. KSC: Baán — Filep, Végh, Rozgonyi, Csornák, Nagysolymosi, Péczeli. Csere: Szeleczkei, Keskeny, Markó, Németh. Edző: Bory István. Az első negyedben hatalmas iramot diktált a Tatabánya. Bár a KSC kapusa kétszer is biztos gólnak látszó lövést hárított, a vendégcsapat 3—0 arányú vezetésre tett szert. A második negyedben Szeleczkei állt Filep helyére. Cserélt a Tatabánya is, de megtört a lendületük. A KSC is támadásba lendült. Előbb Szeleczkeit szerelték gólhelyzetben, majd Rozgonyi, Szeleczkei és Végh találta el a kapufát. A Tatabánya védekezésre szorult, s Szeleczkei emberelőnyt harcolt ki, am Végh ellenfélhez adta a labdát, majd visszahúzásért ki is állították, s a Tatabánya mindjárt ki is használta az emberelőnyét. 4—0. A negyed végén még Rozgonyi hatalmas lövését hárította a kapus. A harmadik negyedben Keskeny állt be, de a kiúszáskor neki sem sikerült elhoznia a labdát. A Tatabánya visszacserélte a kezdőcsapatát. Baán védett egy közeli lövést, de ezután emberelőnyből már 5—0 volt az állás. Ezután Keskenyt húzták vissza és az előnyt Rozgonyi gyorsan kihasználta. 5—1. Újabb hibából már 6—1, majd Végh harcolt ki 4 m-est, s ezf Keskeny bevágta. 6—2. Két gyors tatabányai gól, majd a negyed végén gyors KSC- támadás végén Péczeli lőtt akciógólt. 8—3. Az utolsó negyedre Németh állt a kapuba és Markó is játéklehetőséghez jutott. Mindjárt meg• Fehér sapkában Nagysolymosi (KSC) a védők gyűrűjében. (Banczik István felvétele) úszott és átemelte a labdát a kapuson. 8—4. Filep lőtte a következőt 4 m-esből. 8—5. Újabb tatabányai gól. 9—5. A végén a KSC kétszer emberelőnyhöz jutott, amit mindkétszer Péczeli értékesített. 9—7. További javításra sajnos nem volt idő, pedig a Tatabánya alaposan elfáradt, s a végén csak az eredmény tartására törekedtek. A KSC az első negyed elfogódottsága után jól játszott, bár a rutintalanságuk még mindig kiütközik. Hungária Kupa vízilabdatorna A hét kiemelkedő sporteseménye lesz a Margitszigeten szerdán kezdődő Hungária Kupa vízilabdatorna, amelyen a sportág legkiválóbb együttesei vesznek részt. Az NSZK jogosult lett volna indulni, de lemondta, így aztán a szovjet válogatott „ugrott be”, s ezzel csak emelkedett a sorozat értéke. A magyar keretben 8 montreali olimpiai bajnok (a kapus Molnár, a mezőnyjátékos dr. Szívós, dr. Csapó, Faragó, Horkai, Sudár, Kenéz és Gerendás), s további két játékos (a kapus Steinmetz, a mezőnyjátékos Magas, Wiesner, Somossy, Budavári, Wolf, és Deák) szerepel, de legalább egyszer már mindnyájan voltak a válogatott tagjai. Szerdán 16.00 órakor lesz az ünnepélyes megnyitó, 16.30-kor Jugoszlávia—Szovjetunió mérkőzéssel kezdődik a sorozat, ezt követi a Magyarország—Románia és a Hollandia—Olaszország találkozó. (MTI) Hírek, eredmények sorokban ATLÉTIKA A hét végén Miskolcon rendezte meg a DVTK, az országos kiírású Mihályfi, Lucsánsziky emlékversenyt. Hármasugrás: 3. Tóth (Honvéd Kun B. SE) 14,38 m. BIRKÓZÁS Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a kazincbarcikai B- kategóriájú szabadfogású birkózóversenyt. A nehézsúlyban Haller, a Bajai SK versenyzője szerezte meg az első helyet. A leningrádi sakkverseny tizenkettedik fordulójában Ribli Zoltán világossal győzött az olasz Mariotti ellen. Befejezte sportpályafutását Bernd Bransch, a Chemie Halle és az NDK válogatott labdarúgója. A kiváló védőjátékos 72 alkalommal szerepelt címeres mezben, s több mint félezerszer játszott klubcsapatában bajnoki, kupa- vagy nemzetközi találkozón. Labdarúgó VB-selejtezőn, az afrikai csoportban: Nigéria—Elefántcsontpart 4—0. • Zalaegerszegen, a Zala Kupa nemzetközi férfi sakkversenyen a nyolcadik forduló után a szovjet Vaszjukov vezet 5 (2) ponttal, mögötte sorrendben Portisch Ferenc 5 p (1), Horváth T. 4,5 (1), Holmov (szovjet) 4,5 és Ivanovics (jugoszláv) 4 ponttal állnak. * A svéd fővárosban véget ért a nemzetközi öttusaverseny. A nagyszabású, színvonalas versenyen kettős lengyel siker született. Egyéniben Rotkiewicz 42 ponttal előzte meg honfitársát, az olimpiai bajnok Peciakot, és több mint 150 ponttal a harma- * dik helyezett magyar Horváth Lászlót. A magyarok közül Sasics 5., Kelemen 6., Villányi 9. lett. A lengyelek a csapatviadalon is maguk javára fordították az állást, a három szám után elfoglalt második helyükről előretörtek az elsőre, megelőzték a magyarokat, pontosan 200 pont különbséggel. MAI Ml SOR TELEVÍZIÓ 16.33: Hírek. 16.<0: Régi dalok új feldolgozásban. A Skót Televízió szórakoztató műsora. 13.25: Egészségűnkért. Az Egészségügyi Felvilágosító Központ műsora. 13.30: Játék a betűkkel. 13.55: Megérett a búzakalász. Helyszíni közvetítés. 18.30: A hetvenes évek Amerikája. Valentyln Zorin filmsorozata (színes) IV. rész: Sas Francisco dombjain. 19.05: Reklámműsor. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna (színes) 19.30: TV-Híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Edison. Angol portréfilm (színes). 21.00: Franciaország madártávlatból. Francia rövldfilmsorozat (színes) XV./8. rész: Burgundia — A Franche Comté. 21.20: Rovarok. Francia ismeretterjesztő filmsorozat. A természek királynője 21.45: Iplapacs. Ironikus riportfilm. 22.15: TV-Híradó 3. 22.25: Sakk-matt. Beszámoló a Portisch—SzpasszkiJ vllághajnokjelöltek páros mérkőzéséről. 2. MŰSOR: 20.00: Nyári színházi esték. Schiller: Don Carlos. Tragédia két részben. A Kecskeméti Katona József Színház előadása, felvételről (ism.) 21.15: Közben: TV-Hlradó 2. KOSSUTH 8.25: Indulók fúvószenekarra. 8.35: Kodály: Székely fonó. 10.05: Majd a nyáron. Téli fogadkozások nyomában. 10.35: Zenekart muzsika. 11.40: Ady Endre: Életem nyitott könyve. III. rész. 12.20: KI nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.10: Az élő népdal. 14.20: Ezeregy délután. 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Debussy: Képek (Images) zenekarra. 15.44: Magyarán szólva. 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Mozart: Don Juan. — A II. felvonás fináléja. 13.03: Bukaresttől — Konstancálg. Nyári uteiés Dobruávába. 13.32: Beethoven: F-dúr szonáta. Op. 5. 13.53: Mai könyvajánlatunk. 18.00: A Szabó család. 19.16: A zaj és a rezgés réme. 20.03: Megszólal a csend világ. Négyezer éves dallamok a félhold völgyében. 20.33: ÜJ lemezeinkből. 21.23: A magyar felvilágosodás irodalmának hetei. A Klasszikus triász. 22.20: Banhleri: Az öregkor bohóságai. 22.50: Meditáció — ás értekezletekről. 23.00: Orosz szerzők kamaramuzsikájából. 0.10: Harangozó Teréz virágénekeket énekel. PETŐFI 8.05: Farkas Ferenc daljátékaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.15: Tavak, partok, üdülők. 9.25: Monológ. 9.33: A magyar felvilágosodás Irodalmának hetei. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 13.25: Állatbarátoknak. 13.33: Mai dalok. 11.00: Kettőtől hatig. 18.00: Harminc perc rock. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Sanzonok. 19.16: A politikai Irodalom új könyveiről. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Más muzsika kell. — III. rész. 21.14: A Párizsi fúvósegyüttes Játszik. 21.26: A Rádió Dalszínháza. A fruska. Sullivan—Gilbert operettje — két részben. 22.33: Tíz perc külpolitika. 23.24: Nóták. 3. MŰSOR 14.05: Webern-művek. 14.45: A pályatárs szemével. A regényírót világkép. 15.21: Peter Schreier énekel. 16.03: Zenekari muzsika. 13.30: Külpolitikai klub. 18.00: A világgazdaság hírei. 18.05: Ravet? Couperin emlékezete — szvit. 18.30: Emlékezetes hangversenyek. 20.26: Elégia egy rekettyebokorhoz. Tóth Árpád verse. 20.30: Dzsesszfelvételekböl. 21.20: Ys királya. Részletek Lalo operájából. 22.06: Wolfgang Schnelderhan (hegedű) és Carl Seemann (zongora) Beet hoven-f el vételeiből. TOTÓ A 28. játékhétre beérkezett totószelvények között 13 találatos szelvény 20 darab volt, nyereményük egyenként 39 383 forint. Ezek közül 13 plusz 1 találatos szelvény volt 6 darab, a nyeremény és a jutalom együtt 88 012 forint. A 12 találatos szelvények száma 459, a nyeremény egyenként 1144 forint; 11 találatos szelvény 4343 darab, nyereményük 111 forint; a 10 találatosok száma 29 345 darab, ezekre egyenként 23 forintot fizetnek. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) 1. Gyöngyös—Lehel SC 3—2 1 2. Pásztó—Hatvan 0—3 2 3. Recsk—Síküveggyár 1—1 x 4. Szentes—Gyula 4—2 1 5. Paks—Dunaújv. Ép. 3—1 1 6. Sülysáp—KOMÉP 0—2 2 3. Pápai V.—Aluminium SK 4—3 1 8. Schönherz SE—Bakony 1—0 1 9. Ajkai B.—Péti MTE 1—0 1 10. Kőszeg—Győri Dózsa 2—1 1 11. MOTIM TE—Répcelak 1-1 x 12. Ceglédi VSE—PVSK 0—3 2 13. SZVSE—Szolnoki MÁV 2—1 1 + 1 14. Edelényi B.— Leninváros 4—1 1 A jó hajrá nem volt elegendő