Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

Huszonhét éves hagyomány már, hogy minden esztendőben július második vasárnapján népünk a vasutasokat köszönti, akik pontos, fegyelmezett munkával szolgálják az ország vérkeringését. Közöttük azt a 13 és (él ezer MÁV dolgozót is, akik a szegedi igazgatósághoz tartozó területen — Így Bács-Kiskun megyében is — folyamatosan ellátják a sze­mély- és áruszállítás éjjel-nappal folyó nehéz feladatát. Ter­mészetesen a vasút sem a régi már. A modern műszaki be­rendezések egyre több területen könnyítik meg mind a fizi­kai, mind a forgalomirányító munkát. Képünkön a kiskun­félegyházi vasútállomáson felszerelt korszerű integra-dominó berendezéssel irányítják a vonatok fogadását, tolatását, indí­tását. Tóth Sándor felvétele A BÚZATERMÉS EGYHARMADA MÁR BIZTONSÁGBAN VAN Meggyorsult az aratás • A csávolyi Egyesülés Tsz-ben az aratás után a tarlóhántás követ­kezik. (Méhesi Éva és Pásztor Zoltán felvételei.) Kiskunhalas térségét kivé­ve, a megyében másutt nem volt az elmúlt napokban szá­mottevő csapadék. Felszáradt annyira a gabona, hogy gyor­sabb ütemben lehet aratni. Szükség van az igyekezetre, mert minél többször ázik meg a lábonálló, érett ter­mény, annál gyengébb a szem minősége. A helyi vi­szonyok ismeretében a me­zőgazdasági nagyüzemek úgy szervezték a munkát, hogy két műszakban dolgozhassa­nak az aratók. Akkor lehet jól kihasználni a nagy telje­sítményű gépeket. Néhány közös gazdaságban el­hanyagolták a szakmunkás-után­pótlást, ezért nincs elegendő, és a korszerű arató-cséplő gépeket ismerő kombájn vezető. Ezek a szövetkezetek nyújtott műszakban aratnak, nem tudtak szervezni kettős műszakot. Külső segítsé­get kértek. Ennek eredménye­ként, más vidékről harmincnyolc kombájnos érkezik Bács-Kiskun megyébe, az aratás meggyorsítá­sára. Az állami és szövetkezeti gaz­daságok 860 kombájnja ugyan elegendő arra, hogy 18—21 mun­kanap alatt, csekély szemveszte­séggel learathassák a termést. A • Megérkezett a gumiabroncs­utánpótlás a győri gyártmányú traktorokhoz a MEZŐGÉP kis­­kunmajsai garanciális szervizébe. • Hajagos Mihály és társai gyorsan haladnak az érett kenyérgaboná­ban. Jászszentlászlón 18 munkanap alatt aratnak le. szállítóeszközök teljesítőképessé­gének nem kielégítő volta, a ki­sebb szövetkezetekben a termény­­szárító berendezés hiánya azon­ban lassítja a munkát. Hozzá­járul ehhez a kereskedelem elég­telen tevékenysége. Az aratás kezdetén derült ki többek között, hogy a termény­szállításra leginkább alkalmas IFA tehergépkocsik egy része al­katrészhiány miatt üzemképtelen. Az AUTOKER, mint illetékes kereskedelmi vállalat, nem tud­ja megfelelően kiszolgálni a me­zőgazdaságot a legfontosabb idő­szakban, amikor a kenyérnekvaló összegyűjtése van soron. A kereskedelem mulasztása nemcsak a szálításban hátráltat­ja a nagyüzemeket, hanem egyéb munkaszervezési gondot is okoz. Az aratás utáni szalmalehúzás, tarlóhántás és másodvetés késik, mert a traktorok egy része — megfelelő gépjármű hiányában — a terményszállító pótkocsikat vontatja, ahelyett, hogy szántana. Kedvezőbb helyzetben vannak a termelési rendszerekhez társult gazdaságok, amelyeknek műszaki ellátottsága korszerűbb. A megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztályá­nak legutóbbi értékelése szerint, július 9-ig az őszi árpa 99,2, a búza 36, a rozs 17 százalékát aratták le. A megyében az ál­lami gazdaságok a kalászos ve­tésterület 13 százalékáról gyűj­tötték össze a szalmát, s az elő­irányzott terület felén elvégez­ték a másodvetést. A Jászszentlászlói Termelőszö­vetkezetben hétfőn kezdték a nagyüzemi terület aratását. 1300 hektár kalászost 18 munkanap alatt vágnak le. A kombájn után a szalmalehúzó, majd a szántó­gép következik. A tarlóba burgo­nyát, valamint takarmánynövényt vetnek, számítva az újabb csapa­dékra. A csávolyi Egyesülés Tsz 1030 hektár - kalászosát három hét alatt aratják le a gazdaság kombájnosai. A szárítóüzem és a magtár napi kétszáz tonna ter­mény fogadására készült fel. A szövetkezet gépműhelyi dolgozói kora reggeltől késő estig ügye­letet tartanak, Az aratás kezdete óta a hét minden napján nyitva tartanak a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat magtárai, terményátvevő telepei. A vállalat 20 ezer tonna kenyér- és takarmánygabonát vá­sárolt az új termésből. Később napi 8—10 ezer tonnára emelke­dik majd a megyei gabonaipar által felvásárolt termény meny­­hyisége. K. A. Vihar és jégkárok voltak Kecskeméten • Sok helyen leverte a gyümöl­csöt az erős szél. • Betört ablakok a Leninvárosban. Pénteken, az esti órákban erős jégesővel kísért vihar pusztított Kecskeméten. Huszonöt perc alatt 22 milli­méter eső hul­lott. Mintegy 10—15 percig, széles pászták­­ban jég is esett. A jégda­rabok átmé­rője helyen­ként elérte a két és fél, há­rom és fél cen­timétert is. Mindezt mint­egy 85 kilo­méteres sebes­ségű szél kí­sérte. A hirtelen keletkezett vihar súlyos károkat okozott. Több száz ablak betört, háztetőket rongált meg, fákat tördelt ki és parkoló járművek­ben tett kárt. A város déli határrészét jelen­tős jégeső érte. A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő­­szövetkezetben mintegy 500—600 hektárnyi területen pusztított. Károsodott az alma, a gabona­féle és más szántóföldi növények. A Kecsikeméti Zöldségtermeszté­si Kutatóintézet tenyészkertjének egy része is tönkrement. A Kos­suth Termelőszövetkezet balló­­szögl kerületében a kárt 15—20 százalékra becsülik. A kecske­méti Törekvés Termelőszövetke­zetben viszont alig néhány mil­liméter eső esett, a szél egy ki­csit megrázta a barackfákat, egyéb kár nem történt. A város~ földi Petőfi Termelőszövetkezet­ben eső sem volt. Hasonlóképpen nem jeleztek csapadékot a me­gye más területeiről sem úgy, hogy szombaton is folytatták — ahol erre lehetőség van —, az öntözést, egészen a déli záporo­kig. Lapzártáig újabb jégverés­ről, károkról jelentést még nem kaptunk. Az Állami Biztosítóhoz folya­matosan érkeznek a kárjelenté­sek. A helyreállítás — gondo­lunk itt a több száz betört ab­lak gyors kijavítására — össze­hangolt munkát, összefogást igé­nyel az érdekelt szervektől. Nusser Elemér, a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató­ipari Szövetkezet elnöke elmond­ja, hogy rögtönzött brigádokat állítottak össze és már szomba­ton reggel megkezdték az üvege­zést. • A jégverés pusztílása az egyik kukoricatáblán. — Berendeltük szabadságról dolgozóinkat a Nagykőrösi és a Csongrádi utcai üveges részle­günkhöz, hogy gyors segítséget nyújtsunk a lakosságnak. Nyúj­tott műszakban szombaton dél­után 3 óráig dolgoztunk. Kérjük a lakosságot, hogy az Állami: Biztosító kecskeméti fiókjánál minél előbb jelentsék be üvege­­zési igényeiket. — Hányán jelentkeztek szom­bat délelőtt? — A két részlegbe tíz óráig összesen négyszázan hozták be az ablakíiókokat. Elsőlegesen a kül­ső rámákat tudjuk üvegezni. Hétfőtől csütörtökig két gépko­csink is szolgálatba áll. Az egyik Kecskemét Alsó-, illetve Felsőszéktó, valamint a Rendőr­­falu környékét járja, a másik Leninvárost és környékét. — Van-e megfelelő mennyiségű üveg? — kérdeztük a szövetkezet elnökét. • Tóth János kiskecskeméti lakos, a Haladás Szakszövetkezet tagja, kettétört szilvafáját csonkolja. (Tóth Sándor felvételei.) — Van, mert nemrég kaptuk meg a következő negyedévre igé­nyelt mennyiséget, ez talán fede­zi az Igényeket. K. S.—Cs. K. Ifjú népművelők Igen sok helyütt és sokszor elhangzott már, hogy a nép­művelők képzését ki kell ter­jeszteni az eddiginél nagyobb körre. Ez két dolgot jelent. Az ilyen feladattal megbízott oktatási intézmények hálóza­tának a bővülését és ugyan­akkor az oktatásban részesülő fiatalok számának a gyarapo­dását. Sőt, az igények hatá­sára az életkor is lejjebb szállt, korábban kezdhető a képzés, miután több középis­kolában választható tantárgy lett a közművelődés. Egyáltalán, a bizonyosság reményében lehet kiterjeszteni a népművelőképzést? Meg le­het tanítani valakit már ser­dülőkorban arra, hogy az em­ber egyik legmagasabbrendű tevékenysége, a kulturálódás szolgálatába állítsa képessége­it? Hiszen a közművelődés na­pi munkásának lenni végtelen kitartást és mélységes esz­mei meggyőződést tételez fel. Hasonlóan ahhoz, amit József Attila így fogalmazott meg: „Az én vezérem bensőmből vezérel!” Ezt a meggyőződést nem le­het megtanítani, kívülről má­sokba átplántálni. S a köz­művelődési munka erős hitet kör>etel az embernek mindig jobbra való törekvéseiben és lehetőségeiben. Igaz, fiatal­korban könnyen lobbannak fé­nyes lángra az ifjúi szándé­kok, ugyanakkor gyakran elő­fordul, hogy estére már ki is alszik a világítás: amikor a színpadi teremből előadás után vissza kell hordani a széke­ket az eredeti helyükre, ami­kor a magasztos terveket ap­ró-cseprőnek tűnő költségve­tési számitgatásokkal kell megalapozni. A közművelődés szolgálata alapjaiban természetesen elsa­játítható. Ez a munka igazi hivatás, akár a tanári, orvosi vagy más pályák. S azokhoz hasonlóan léteznek mesterség­beli, technikai-módszertani elemek is. Eddig a főiskolá­kon képeztek népművelőket. De sem a nappali, sem a le­velező tagozatok nem tudták kielégíteni az igényeket. A korábbinál több olyan vállal­kozó kedvű és szellemű fia­talra van szükség, akik helyt tudnak állni a művelődési házakban, könyvtárakban és múzeumokban. Es akik, ha más munkahelyen is találják meg a boldogulásukat, nem fordítanak hátat a közösségi művelődésnek, hanem lehet rájuk számítani. Bács-Kiskun megyében két középiskola megkezdte kísér­leti jelleggel a képzést. Kis­kunfélegyházán és Baján az idei érettségizők között már azokat is megtaláltuk, akik két éven át heti legnagyobb óraszámban tanulták a nép­művelési és szervezési ismere­teket. Míg a többiek a mű­szaki rajzot, vagy a szabás­varrást gyakorolták, a kiskun­félegyházi Móra Gimnázium­ban tizenhatan arra készül­tek, hogy eredményes záró­vizsgát tegyenek a választott közművelődési tantárgyból. És sikerült. Természetesen nem máról holnapra született meg az eredmény. Megyei támogatás­sal oktatási felszereléseket, szemléltető eszközöket vásá­roltak mindenekelőtt, hiszen az ifjú népművelőnek egy­aránt avatott módon kell hasz­nálnia a technikai eszközöket és a dekorációs eljárásokat, a vetítő- és a fényképező­gépet. Sőt, a kisebb hibákat tanácsos dolog kijavítani, rög­tön a helyszínen. Megszervez­ték az órabeosztást, gondos­kodtak az elméleti és gya­korlati képzés szakszerűségé­ről is. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a fáradozás nem volt hiábavaló. Néhá­nyon már el is helyezkedtek a könyvtárakban, művelődési házakban, vagy valamilyen klubban. A legtöbben hasz­nosítani akarják a megszer­zett képességeket. Sok lehe­tőség kínálkozik erre a to­vábbtanulás, illetve egy-egy ipari, mezőgazdasági szakma gyakorlása mellett is. Miután a középfokú nép­művelő-oktatás útrabocsátotta az első növendékeit, most a munkáltatóknak kellene job­ban odafigyelni. A közműve­lődésnek elkötelezett, 18 éves lányok és fiúk foglalkozta­tása nem kevesebb törődést igényel, mint a társaiké. H. F. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 161. szám Ára: 90 fillér 1977. július 10. vasárnap A szép Tőserdő és Bugac-puszta csúnya gondjai I. oldal A nélkülözhetetlen buszok <. oldal Művelődés, irodalom, művészet S. oldal Kora reggel a kecskeméti'piacon S. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents