Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 178. szám Ára: 90 fillér 1977. július 30. szombat Fogadás a megyei pártbizottságon Az Állami Gazdaságok Országos Központja Bács-Kiskun megyei Főosztálya és az állami gazdasá­gok vendégeként vasárnap óta a megyében tartózkodik a Krím testvérmegye állami gazdasági ve­zetőinek küldöttsége. Leonyid Grigorjevics Volkov, a Krím Szovhoz Vintröszt vezér­­igazgatója és Vaszilij Ambroszje­­vics Kozacsuk, a Zolotoje Polje Szovhoz igazgatója a vendéglátók meghívására Bács-Kiskun állami gazdaságainak tevékenységével, az iparszerű szőlő-, gyümölcster­mesztés. -feldolgozás valamint a szénsavas üdítőital-gyártás itteni módszereivel ismerkedik. A szovjet vendégek pénteken délelőtt a megyei pártbizottságra látogattak, ahol Horváth István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta őket. A bará­ti elvtársi hangulatú megbeszélé­sen. amelyen részt vett Erdélyi Ig­nác, a megyei pártbizottság titká­ra és Miklós János, az állami gaz­daságok megyei főosztályának igazgatója is. szóba került Bács- Kiskun és Krím szőlő-, gyümölcs­­termesztő nagyüzemei közötti szo­rosabb együttmködés megteremté­se. A gyakori szakmai tapasztalat­­csere ápolja a két nép baráti kap­csolatait, és hasznára válik mind­két megye kertészeti termelésé­nek. TÖBB MINT FÉLMILLIÁRDOS KÉSZLET Felkészült az őszre az AGROKER A nagy nyári munka, a gabona betakarítása után következik az őszi, vagyis a szőlő-, gyümölcs­­szüiret, a kukorica, cukorrépa, a napraforgó szedése, a műtrágyá­zás, szántás, vétés stb. Ahhoz, hogy a munkát hiánytalanul és gyorsan el tudják végezni, üzem­képes és korszerű eszközökre van szükség. A legtöbb gazda­ságban van elegendő gép, ter­melési eszköz, de a többi üzem is beszerezheti a szükséges gé­peket. A Bács-Kiskun megyei AGRO­KER Vállalat a korábbi évek­hez hasonlóan az idén is jelen­tős mennyiségű kombájnt, erő­gépet, munkaeszközt, műtrágyát, növényvédő szert raktároz. Az országban forgalmazott műtró­­gyamennyiségnek mintegy 20 százalékát a megyei AGROKER értékesíti, jóllehet az üzemek az áremelés óta takarékosabban bánnak az értékes hatóanyaggal. Még a gabona betakarításának időszaka előtt vásárlási kedvez­ményt hirdetett meg az AGRO­KER az SZK—5-ös, illetve az SZK—6-os kombájnokra' Így azok az üzemek is könnyen be­szerezhették a termeléshez nél­külözhetetlen gépeket, amelyek • Ahol már befejeződött a búza aratása, most a kombájnok ellen­őrzésén a sor, hogy a kukoricabetakarítás időszakára ismét üzem­képesen álljanak majd munkába. • Az AGROKER által for­galmazott Rába- Steiger erőgépeket — amelyeknek főként a talajmunkák végzésekor veszik nagy hasznát az üzemek — a kiskun­­majsai MEZŐGÉP Vállalatnál szerelik viszonylag kevés fejlesztési alap­pal rendelkeznek. A kedvezmé­nyes akció nyomán több mint száz szovjet kombájn talált gaz­dára. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez tartozó gazdaságok­ba is folyamatosan érkeznek az NDK-gyártmányú E—512-es be­­taka rí tógépek. Annak köszönhe­tő, hogy az NDK a szerződéstől eltérően az első félévben leszál­lította a harmadik, illetve a ne­gyedik negyedévre előjegyzett kombájnokat, hasonlóképpen tel­jesítette a szerződést a Szovjet­unió is. Kielégítő ellátás ígérkezik az E—067-es, az E—280-as és az E—301-es NDK, valamint a szov­jet KSZ—2,6 silózógépekből. A cukorrépa-betakarítás könnyíté­sére a KSZ—6-os felszedőgépek­­böl vásárolhatnak az üzemek, de van még raktáron a CB—1-es kisebb teljesítményű felszedőkből is. Ezekből a tompái Szabadság Termelőszövetkezet öt darabot vásárolt az idén. Sajnos, nem ilyen megnyugtató az ellátás a burgonyabetakarítókból. Az NDK típus csak korlátozott számban kapható, helyette a lengyel gépe­ket ajánlja az AGROKER Vál­lalat. Az őszi szállításokra felkészül­ve több mint 400 magyar, illetve román gyártmányú pótkocsi kö­zül válogathatnak a gazdaságok. Kapható az MTZ—80-as, a Rá­­ba-Steiger, a K—700A nagy traktor és várható, hogy augusz­tusban megkezdődik a 180 ló­erős Rába-Steigerek sorozatgyár­tása is. Ha csak néhány darab is, de a Zetor Crystálból is van még raktáron. Rakodógépekből viszonylag szűk a választók. Az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva valamelyest javult az al­katrészellátás- . A keresletnek mintegy 70—75 százalékát ki tudják elégíteni. Legnagyobb gon­dot talán az SZK—5-ös kombáj­nok légszűrőinek hiánya okozza. A hiányosságok ellenére elmond­ható, hogy az AGROKER a le­hetőségekhez mérten felkészült az őszre. Több mint ötszázmil­liós készlettel rendelkeznek, ami­ből 30—40 millió forint értékű a műtrágya. B. Z. A békepropaganda és agitáció a fejlett szocialista társadalmat építő magyar nép számára im­már több, mint három évtizede nem más, mint egyfajta életigen­lés ugyanis az értelmes élet, a nyugodt alkotómunka, a társa­dalmi fejlődés alapfeltétele a bé­ke. Ezt a gondolatot sugallja az a fotókiállítás, amely két csuklós autóbusszal, a fasizmus felett aratott győzelem 32. évforduló­ján, május 9-én indult útnak az országban, s küldetését novem­ber 7-én, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének 60. évfordulóján Nemesmedvesen, abban a községben fejezi be, amely utoljára szabadult meg a fasiszta terrortól. A béke három évtizedét bemu­tató vándorkiállítás tegnap ér­kezett Bács-Kiskun megyébe. A Volán Tröszt két csuklós autóbu­sza elsőnek Pálmonostorán, a ta­nácsháza előtti téren állt meg. Déli tizenkét órakor, amikor megnyíltak az ajtók, rövid ün­nepséget tartottak, amelyen részt vettek a párt- és tanácsi szervek, a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára rövid beszédében méltatta az Or­szágos Béketanács, a KPM és a • A vándor­­kiállítás Pálmonos­torán. Képünkön: Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitja a kiállítást. (Tóth Sándor felvételei) Volán akcióját, amelynek nem más a célja, mint az, hogy tu­datosuljon; szeretnénk a követ­kező évtizedeket is békében le­élni. Európa békéje és biztonsá­ga a világ mindent békeszerető népének érdeke. A tablókon történelmi doku­mentumfotók mellett művészi igényű felvételek mutatják be a magyar nép gazdasági, kulturális és szociális felemelkedését, ame­lyet a szocialista országok béke­politikájának, a béke szilárd vé­delmének köszönhetünk. Az autó­buszok holnap Kiskunfélegyházán a Petőfi téren parkolnak le, majd a szerdai lapszámunkban már ismertetett útiterv szerint járják sorra a megye több helységét. A vándorkiállítás Bács megyei kőr­útjának utolsó állomása augusz­tus 10-én Lajosmizse lesz. Cs. K. • Az autóbuszban: az érdeklődök és a képek. A szántóföldi nö­vénytermesztés sza­kosodásával a do­hánytermelés is önál­ló üzemág lett a Bács-Kiskun megyei termelőszö­vetkezetekben, ahol megkezdődött a „füstölnivaló” betakarítása. Kö­zülük a legnagyobb „dohányos” gazdaságban; a kiskunfélegyházi Egyesült Leninben 50 hektáros táblán álltak munkába a levéltö­rő kombájnok. A nagyüzemek többségéből osztályozva, szárítva kapja az ipar a nyersanyagot. A zöld dohány egy része pedig, Ja-Kombájn töri a dohányt kabszállás, Orgovány, Bugac, Hel­vécia 'környékéről, a Kecskemét melletti dohányszárító telepre ér­kezik. Eddig 200 mázsányi levél érkezett a feldolgozó üzembe, ahol ötféle osztályozásban füzé­­rezik, szárítják a dohányt. Ezen­kívül még 8000 mázsányit várnak ide a körzet mintegy 150 hektár­nyi ültetvényéről. Más éveknél illa­tosabb, jobb minősé­gű az idei dohány­­termés. A bőséges csapadéktól nagyra nőtt a szár, s egyenletesen fejlő­dött a levél, amely vékonyabb erezetű, kevésbé rostos ez évben. Így a szakemberek véleménye szerint kiváló áru készülhet be­lőle. A szivargyártáshoz a későb­bi érésű leveleket gyűjtik majd, amit különleges eljárással érlel­nek ahhoz, hogy megőrizzék illa­tát, s kedvelői ne bosszankodja­nak egyenletlen égése miatt. Időről időre megélénkül a vita a nyári közművelődési munka nehézségeiről. Műve­lődési házak szakemberei pa­naszkodnak gyakorta, hogy le­csökken a látogatók száma a vakációk hónapjaiban, nehéz­kes a szervezés. Egyes intéz­mények be is zárják kapui­kat rövideb b időre, azon elv alapján, hogy a közönség ká­nikulában amúgy sem igény­li a kultúrát. Helyesen járnak el? A vé­lemények ellentmondóak. A valóság talán egyszerűen az, hogy a nyáron természetsze­rűen -mindenki másként kí­vánja eltölteni szabad idejét, mint ősszel vagy télen. A klu­bok és szakkörök rendszeres látogatása helyett az emberek szívesebben utaznak, s keres­nek fel múzeumokat, kiállí­tásokat, idegenforgalmi neve­zetességeket. Azaz jobban kedvelik a művelődés színe­sebb, változatosabb, kötetle­nebb formáit. Bizonyítja ezt az is, hogy van a kulturális szolgáltatá­soknak egy olyan sajátos ágazata, amely iránt az ér­deklődés — jó szervezés ese­tében — a melegben sem csökken. A mozik, úgy tűnik, a légkondicionálás hiányában is dacolni tudnak az érdekte­lenséggel, s megfelelő, válto­zatos programok kínálatával meg tudják tölteni a vetítő­termeket. Bács-Kiskun megyében a filmszínházak elmúlt féléves látogatói adatai azt tanúsít­ják, hogy a nézők szívesen váltanak jegyet a tartalmasán szórakoztató művek megte­kintésére. A ranglista élén ál­ló Fekete gyémántok című filmet már 75 ezren látták. A harmadik helyen ugyancsak magyar alkotás, a Ludas Ma­tyi szerepel 46 ezres nézőtá­borral, csak ezeket követik az igénytelenebb, puszta szó­rakoztatásra szánt kalandfil­mek tucatjai. Az érdeklődés nagyjából megegyezik az országos sta­tisztikai adatokkal. Ez arra utal, hogy létezik egy olyan, a kritikusok által már régen követelt filmtípus, amelyben a közönség igénye és a tar­talmas mondanivaló szeren­csésen találkozik egymással, és a megvalósítás tekintettel van a nézők nagy tömegeinek ízlésére is. Amennyiben eze­ket a filmeket ötletes és ha­tásos előkészítéssel tudják a közönségnek ajánlani, úgy az eredmény sem marad el. Van hát mire alapozni a nyári moziprogramok összeállítását. A fővárosban és a Balaton környékén nyaranta a szabad­téri filmszínházak veszik át a rendszeres esti szórakozta­tások főszerepét. A megyében ezeknek a száma sajnos még csekély. Kecskeméten az If­júsági Parkban nézhetnek az érdeklődők a szabad ég alatt filmeket. Hiányoznak viszont ezek a nagy üdülőtelepekről, amelyek közül csupán a Szeli­­di-tó vendégei tölthetik el es­téiket mozibajárással. Bizo­nyára népszerűek ' lennének hasonló filmszínházak a Tős­­erdőben, a soltvadkerfl Petö­­fi-tónál vagy Kunfehértó kö­zelében is. Nem versenyképtelenek ugyanakkor viszont a „zárt” vetítőhelyiségek sem. A me­gyei moziüzemi vállalat leg­sikeresebb nyári kezdeménye­zése például a kecskeméti filmmúzeum sorozata a Városi moziban. A szombat késő es­ti előadások nagy népszerűsé­ge ékesen bizonyítja azt, hogy tartalmasán szórakozni nyáron is szeretnek az emberek. Pa­solini, Bergman, Brook és Cocteau és a többi neves ren­dező jó érzékkel összeállított alkotásait telt házak előtt ve­títik és még az éjfélkor kez­dődő műsoroknak is akad szép számú közönsége. De tulajdonképpen nem is olyan meglepő ez. A színház zárva, s hasonló tábla látha­tó mostanában a Megyei Mű­velődési Központ bejáratánál is. Az emberek viszont két­­három hét vakációt követően hazatérnek, s keresik a szóra­kozás lehetőségeit a későn sö­tétedő meleg estéken is. A mozik tartalmas nyári programjai sokat segíthetnek szabad idejük kulturált eltöl­tésében. P. M. / Egy vándorkiállítás bemutatkozik HÁROM ÉVTIZED BÉKÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents