Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-28 / 176. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 38. Színek a képernyőn A korszerű színestelevíziórendszerek kifejlesztéséig viszonylag sok idő telt el; számos állomáson ment át a fejlődés. Talán kevesen tudják, hogy az első szabadalmi bejelentés a színes televízióra vonatkozóan még 1902-ből származik, melyet később azután nem valósítottak meg. Színes tv-műsort először 1954-ben az Egyesült Államokban, majd néhány évvel később Japánban sugároztak. Európában 1960-ban kezdték el a kísérleti adásokat a Szovjetunióban, majd Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban, Svédországban és Hollandiában, Az USA-ban és Japánban az NTSC-, Európában a francia SECAM- és a nyugatnémet PAL-rendszereket alkalmazzák (nálunk a francia—szovjet SECAM III-at). A francia csupán a színinformáció közvetítési módjában tér el az amerikai, illetve a német rendszertől. A Szovjetunióban forgalomba került legújabb színes tv-készülékből, a képen látható „Raduga—716" (Szivárvány) típusból ebben az évben 170 ezer darabot állítanak elő. A szovjet televízió adásait a Szovjetunió lakosságának mintegy háromnegyede tudja fogni, közel 60 millió állampolgárnak (MTI Külföldi Képszolgálat) van televíziókészüléke. Másfél év óta már a szovjet televíziótulajdonosok 70 százaléka színes változatban is veheti a központi adást, ami nagy szó, figyelembe véve az ország hatalmas kiterjedését. A moszkvai televízió központi műsorait a szovjet állam különböző vidékeire összesen 65 ezer kilométeres mikrohullámú lánc továbbítja, s ezenkívül híradástechnikai műholdak is részt vesznek a közvetítésben. Iparágak „kenyere” Az acél változatlanul a legfontosabb szerkezeti anyag. Általános technológiai jelentőségét bizonyítja. hogy legtöbb országban az évi fémtermelésnek körülbelül 90 százalékát teszi ki. Némi túlzással azt is mondhatjuk. hogy az acéllemez az ipar „kenyere”. Világszerte nagy a kereslet a hideghengerléssel készülő vékony lemezek iránt. Elég. ha csak a két legnagyobb fogyasztóját, a gépkocsiipart és a konzervipart említjük meg. hogy az igények növekedését indokoljuk. A hidegen hengerelt lemez készítése tulajdonképpen meleghengerléssel indul, amikor a tüsköt vagy a laposbugát előhengerlik durvalemezzé, majd lemezzé, s azt egymás után több hengerállványon vezetik keresztül, végül 300 méter hosszú, széles szalag keletkezik belőle, melyet feltekercseinek. A lemez vastagsága ekkor 1.5 —4 milliméter. Hűtés és többféle vegyi fürdőben való kezelés után Hideghengerlés egy szovjet acélgyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat) az acéllemezt lecsavarják a tekercsről és körülbelül óránkénti 100 kilométeres sebességgel néhány. egymás mögött elhelyezett hengerállványon bocsátják át (azaz hidegen kihengerlik), s ezt követően ismét feltekercselik. A szalag hossza ilyenkor már 500 méter körül van. a lemez pedig igen vékony. A hideghengersorokra egyébként a csaknem teljes automatizáltság a jellemző. Az acéllemez egyre újabb felhasználási területeket hódít meg. A műanyag bevonatú lemezek dekoratívak is. így az építészetben, továbbá irodabútorok anyagaként stb. jól alkalmazhatók. Trágyázás - széndioxiddal A növényi életműködés és ennek következtében a kultúrnövények hozama a fotoszintézisnek nevezett folyamattól függ. Lényege: a talajból felvett vízből, a levegő széndioxidjából, a napfény energiájának megkötésével és felhasználásával a növény zöld részének sejtjei szervesanyagot hoznak létre- A növények szervesanyag-termelésének az ütemét a három tényező közül bz határozza meg, amelyik éppen a legszűkösebben áll rendelkezésre. Ez lehet a fény, a víz, de lőhet a széndioxid is. Így gyenge megvilágítás mellett hiába öntözzük a növényeket, nem fognak jobban fejlődni, nedvesség híján viszont nem tudják hasznosítani a bőséges rendelkezésre álló széndioxid egy részét. A levegőben átlagosan 0,03 térfogatszázalék széndioxid található. Ez a mennyiség kedvező megvilágítás és vízellátás mellett elegendő, tehát a széndioxid mennyisége korlátozza a növényi szervesanyag-termelést. Hogyan oldható meg a széndioxid dúsítása a levegőben? Nyilvánvalóan ez csak zárt térben, üvegházban vagy fóliasátor alatt lehetséges. Jelenleg két — a gyakorlatban is bevált módon — teszik ezt: a széntartalmú gáznak az jivegház légterében való elégetésével, vagy gyárilag palackozott széndioxidgáznak az óda-vezetésével. Az előbbi hátránya, hogy az égéskor keletkező hő nem mindig hasznos, az utóbbié, hogy valamivel drágább és beszerzése körülményesebb. Hollandiában az üvegházi zöldség. és dísznövénykertészetben a széndioxidos trágyázás már ugyanolyan természetes, mintáz öntözés. Hazánkban szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a természetes forrásokból származó, nagy tisztaságú széndioxid. • Az üvegházban minden — a növények, számára fontos — tényezőt mérnek a műszerek. (MTI Külföldi Képszolgálat) Áruházprogram ezerhatszázan bővítik ismereteiket ősztől Csehszlovákia lakossága a keresetének több mint kétharmadát az állami és szövetkezeti boltokban költi el. A belkereskedelmi szervek a fogyasztók egyre növekvő igényeinek megfelelően állandóan korszerűsítik és bővítik az üzletek, vendéglátóipari üzemek és raktárak hálózatát. Az elmúlt tíz évben tizenhét nagyáruház épült, 114 ezer négyzetméter eladótérrel. A jelenlegi ötéves tervben — 1976—1980 — az üzlethálózat további húsz élelmiszer-nagyáruházzal, 13 ipari terméket árusító üzletközponttal és 77 bevásárló központtal bővül. Ezzel egyidejűleg folytatják az üzletek szakosítását is, elsősorban a városokban. A forgalom növeléséhez szükség van új raktárak építésére, s a régiek korszerűsítésére. Az ötéves tervidőszakban a raktárterület 460 ezer négyzetméterrel bővül. Új élelmiszerraktárak főként a fogyasztói központokban épülnek, míg az ipari áruraktárakat a területi központokban koncentrálják. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS) Hajók konténerrel A Lengyel Tengerhajózási Vállalat — a PLO — a világ egyik legnagyobb tengeri szállító vállalata. A PLO 176 hajója 1 millió tonna összteherbíró-képességgel öt kontinens több mint 300 kikötőjébe szállít árut. A tengeri szállítás hagyományos módszereit egyre inkább felváltják az új eljárások. A PLO 35 állandó járatán egyre több konténeres hajó közlekedik. Számos ilyen célra alkalmas hajót építettek már Lengyelországban, s a vállalat jelenleg 7400 hajókonténerrel rendelkezik. A hajóépítés után megkezdték Szczeczinben a konténerek tömeges gyártását is. Gdyniában nagy konténerbázis épül, amely — ha teljesen elkészül — évente 1,3 millió tonna darabáru fogadására lesz alkalmas, 170 000 konténer felhasználásával. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Pártoktatás Kiskunhalason Jellemzi a kiskunhalasi pártoktatást: kétszer annyian jelentkeznek a marxista—leninista esti középiskolába, illetve egyetemre, mint ahányat felvehetnek. Az ezerhatszáz párttag kétharmada tanul, vagy éppenséggel oktat, érvényt szerezve az elvnek: tanítva tanulni. A különböző területeken dolgozók más-más oktatásban vesznek részt. A politikai nevelésnek is célkitűzése: ki-ki szerezze meg jelenlegi — vagy tervezett — munkaköréhez, beosztásához szükséges elméleti-ideológiai felkészültséget. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének elvégzése például az új alapszervezeti titkárnak kötelessége, de szép számmal akadnak a jelentkezők között pártonkívüliek is. Természetesen a gondot nem ez jelenti, hanem a leendő hallgatók elméleti tudása, amely különböző. Ennek kiegyenlítésére előkészítő tanfolyamokon dolgozzák fel az MLE-középiskola anyagát. Dr. Szabó Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunhalas városi Bizottságának első titkára azonban hozzátette még: a megfelelő — akár magas szintű — előképzettség mögött nincs mindig társadalmi tapasztalat, holott csak az elmélet-gyakorlat egységének megléte jelenti a politika ■ ideológiailag felkészült embert. A kétéves marxista—leninista esti középiskolába pártalapszervezeti vezetőségi tagok, művezetők, a KISZ és a tömegszervezetek aktivistái jelentkeztek főként. A három osztály hetvenöt „helyére százötvenen pályáztak, ami mindenesetre jelez valamit a kiskunhalasiak ilyen fajta tudásvágyából is. Ami pedig a fiatalokat illeti: ifjúsági osztályt is indítottak már, a KISZ-korosztálybelieknek. Fiam, Márton, a pártbizottság oktatási felelőse is úgy ítéli meg, hogy az üzemekben jól folyt a politikai tömegoktatás. Bizonyítékként néhány adattal is alátámasztotta ezt a véleményét. Hét tanfolyam foglalkozott a magyar munkásmozgalom történetével, száznegyvenen vettek részt az előadásokon. A gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseit feldolgozó tíz Sorozat kétszázhárom embert érdekelt, s nem kevesen jártak a társadalom és államélet kapcsolatát elemző oktatásra is. A világnézeti és etikai problémákat boncolgató négy tanfolyamnak nyolcvan hallgatója volt. Jól sikerült a két termelőszövetkezetben szervezett téli előadás-sorozat, háromszázan vettek rajta részt. Nem elégedettek azonban a kultúrával foglalkozó tanfolyam látogatottságával. Bár a résztvevők száma hetven volt, azt tartják, hogy nemcsak a kultúra munkásai érdeklődhetnek iránta, hanem mindenki, hiszen a cél világos: kitekinteni a világra, amelynek a kultúra éppoly szerves része, mint a gazdaság. Jó módszernek bizonyult az esti egyetemen a Szilády Galéria látogatása, amikor a művészetekről esett szó. S ha már a módszernél tar• Gyakran érkeznek politikai témájú kiadványok, a könyvesboltba. tunk: egyre nagyobb szerepük van az oktatófilmeknek; jövőre azt szeretnék, ha a tömegoktatásban is teret nyernének. Az ősszel induló oktatási év előkészítése befejeződött, eldőlt milyen tanfolyamokat tartanak majd, s hányán vesznek rajtuk részt. Gondos felmérés előzte meg a jelentkezéseket, ki-ki az érdeklődésének leginkább megfelelő előadásra jár majd, — összesen ezerhatszázan bővítik ismereteiket. A propagandisták is készülnek. Róluk mindenképpen el kell mondani, hogy felkészültségük megfelel a kívánalmaknak. Az állami iskolai végzettségük legkevesebb érettségi, de huszonháromnak felsőfokú diplomája is van. A pártoktatás nemcsak ismereteket bővít, de felkelti az érdeklődést is a politikai kérdések iránt. Ez lemérhető például a Kossuth Könyvkiadó kiadványainak forgalmán is: tavaly 280 ezer forint értékű talált gazdára. A napilapokat illetően a legnépszerűbb a Petőfi Népe — a Halasi Hírek megjelenésének napján tízezernél többet vesznek meg — s a városba ötszáz pártfolyóirat is jár. Gyakran előfordul, hogy az írások vitatémaként kerülnek szóba. Ennek örülnek a pártoktatás kiskunhalasi vezetői is. Azért, mert az a véleményük: a világnézet vitákban kristályosodik ki. Azután pedig a hétköznapok dolgaiban segíti eligazodni az embert ... B. J. Az új jogszabályokról I Vendéglátás Beszélgetés két témáról Nyár usebb-nagyobb gondok tucatjait veti föl a kereskec az az ága is, amelyet vendéglátásnak nevezünk. Min .i.zonnyal a vendéglátók és a vendégek együttgondolkodása jó alap az intézkedésekhez, amelyekre különösen a nyári időszakban meglehetősen nagy szükség van. Az igazságügyi miniszter 5/1977. számú rendeletével, amely 1977. július 1. napján lépett hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell — a bírósági végrehajtás során fizetendő helyszíni költségátalányt szabályozza. A rendelet szerint ha a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó az adós lakásán jár el, költségátalányt kell felszámítani. Pénzkövetelés behajtására, vagy biztosítására irányuló végrehajtás esetén, ha a helyszíni eljárást a végrehajtó székhelyének belterületén kell elvégezni és a végrehajtandó követelés összege 1100 forintnál nem több, a helyszíni költségátalány 20 forint, 1000 forint felett: 50 forint. Ha a helyszíni eljárást a végrehajtó székhelyén kívül, vagy a székhely kül, területén kell elvégezni, úgy a fenti tagozódás szerint az átalány 50 forint, illetve 300 forint. Ugyanilyen összegű költségátalányt kell fizetni abban az esetben, ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére irányul, azzal, hogy a székhely belterületén végzett helyszíneljárás esetében 50 forint, a székhelyen kívül, vagy a székhely külterületén végzett helyszíni eljárás esetén 300 forint az átalány öszszege. A helyszíni költségátalányt az eljárásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 1/1977/12. szám alatt állásfoglalás jelent meg a vállalt jótállásról és a jótállási jegyekről. Az állásifoglalás kimondja, hogy jogszabályba ütközik az a jótállásvállalás, és az a jótállási jegy, amely a vásárlók részére nem ad több jogot, miint ami szavatossági jogként őket egyébként is megilleti. A jótállás ugyanis többletvállalást jelent a szavatossági jogokhoz képest. A gyakorlatban előfordul, hogy egyes gyártó vállalatok osaik 6 hónapra, vagy ennél is rövidebb időre vállalnak jótállást és a rendeletben foglaltaikhoz képest semmilyen többletkötelezettséget nem vállalnak. Viszont a rendelet kimondja, ha az áru minőségi hibája felismerhető, a vásárló és a vásárlás időpontjától számított 8 napon belül jogosult szavatossági igényt bejelenteni. Ha az áru minőségi hibája csak a használat közben, vagy egyébként hosszabb idő után állapítható meg (rejtett hiba) a vásárló szavatossági igényét a minőségi hiba felfedezésétől számított 8 nap alatt, de legkésőbb a vásárlás időpontjától számított 6 hónapon belül jogosult bejelenteni. Előfordul, hogy egyes vállalatok a rendeletben meghatározott időnél hosszabb tartamú jótállást vállalnak, azonban ennek alapján kizárólag a termék javítására vállalkoznak. Az ilyen kikötések a vásárlókat félrevezethetik, mivel azt a benyomást keltik, hogy csak javításra van joguk, holott szavatossági kötelezettség alapján — a szavatosság ideje alatt — a vásárló igényelheti a termék cseréjét is, vagy a vételár visszatérítését a termék visszaadása mellett. Kizárólag javítási kötelezettséget biztosító jótállási jegyek csak akkor nem ütköznek jogszabályba, ha a vásárlókat szavatossági jogaikról is megfelelően tájékozhatják. Az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályait a munkaügyi miniszter 8/1977. számú rendeletével állapította meg, a rendjelét rendelkezéseit 1977. május 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Az új rendelkezések szerint a munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban töltött időket a munkajogi szabályok szerint kell számítani. A tag munkaidejére és pihenőidejére — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — a munkaügyi miniszteri jogszabályoknak a munkaviszonyban álló dolgozóikra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanígy ezek a szabályok alkalmazandók a tag díjazására és a részére járó egyéb juttatásokra. Ennek megfelelően a munkabérek legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések a szövetkezeti tagok tekintetében is irányadók. Kimondja a rendelet, hogy ha a munkamegállapodás hatályát veszti, azt a munkakönyvnek „a munkaviszony megszűnésének módja” rovatába a munkakönyvekre vonatkozó jogszabályban meghatározott szöveggel kell bejegyezni. Részletesen foglalkozik a rendelet azzal, hogy mikor lehet a fogl alkoztatás szüneteltetésének helye, ezit miként kell a munkakönyvbe bejegyezni. Kimondja, hogy a szüneteltetésről a tagot lehetőleg 30 nappal előbb tájékoztatni kell és meg kell jelölni a szüneteltetés várható időtartamát. A rendelet a Magyar Közlöny 1977. évi 49. számában jelent meg. Dr, Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Az első kérdés Kiskunfélegyháza közvéleményét foglalkoztatja, hogy a Damjanich utca sarkán fölépült háztömb földszintjén egy tágas, csupaüveg eszpresszót alakítottak ki. Olyannyira tetszetős, hogy szinte ingerli a járókelőket feltenni a kérdést: mikor szándékoznak már megnyitni? A kérdés indítéka jogos türelmetlenség, amelynek kiváltó oka. hogy a város, amelyen áthalad Európa ötös számú főútvonalának forgalma, vendéglátás szempontjából nagyon hátul kullog: kevés az üzlet, azok is zsúfoltak. Enyhén szólva rossz az ellátás. s ami van. azt sem igyekeznek megnyitni, hanem zárt ajtókkal. bekerített terasszal sugallja a kérdőszócskákkal kezdődő mondatokat. A válasz Széli István, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat helyettes igazgatója hallgatta meg a fentebb írtakat: — A Virág eszpresszóról van szó, amely a tanáccsal közös beruházással épült és 3 millió 500 ezer forintba kerül. Tavasszal volt a műszaki átadás, de nem is ez a gond. hanem az. hogy a belsőépítészeti tervezését nem vállalta senki, csak egy szegedi magántervező. aki március helyett csak májusban tudta átadni a tervdokumentációkat. Ez mindjárt kéthónapos kAíés. A másik — közismert gon hogy a megyében nincs szabad .pítőipari kapacitás, s csak a Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalattal tudtunk megegyezni még februárban. Vállalté’- is. hogy június 30-án átadják presszót, de két hónappal később lett kész a terv. s így szeptember 20-nál hamarabb lehetetlen nyitnunk. Tudni kell. hogy a belsőépítészeti munkák elvégzésére már az építkezés megkezdésekor. 1975-ben sem találtunk vállalkozót. Nem tehetünk mást, mint kérjük a félegyháziak türelmét, s addig is megragadunk minden lehetőséget ami adódik, hátha mégis előbb nyithatunk? Nekünk is jó lenne! Különben elárulhatom, hogy nagyon szép lesz a berendezése, minden bizonnyal örömet szerez maid kedves vendégeinknek. A második kérdés Rendelet írja elő. hogy a nyitvatartási időt sem meghosszabbítani. sem megrövidíteni - nem lehet. Ennek ellenére — magam is számtalanszor tapasztaltam, de többen panaszolták is — Kecskeméten. de más városokban is van olyan gyakorlat, hogy zárás előtt már fél órával, húsz perccel felszólítják a vendéget, hogy fizessen. az üres asztalokra felrakják a székeket, új vendégeket nem fogadnak, rendelést nem vesznek fel és a személyzet nekilát a takarításnak. A másik: Kecskemét legnagyobb filmszínházával szemben van a Pálma eszpresszó. Mozi után sokan szeretnének meginni egy üdítőt, elfogyasztani egy fagylaltot. de már régen záróra van. Az igény valóságos, nem lehetne a nvitvatartást is ehhez igazítani? 1 Válasz — Igen. a pontos nyitvatartás kötelező, az ellenőrzési osztályunk munkatársai ezt rendszeresen figyelik is, úgy hétköznap, mint vasárnap. Meg kell mondanom, hogy szabálytalankodó üzletvezetőket felelősségre vonjuk, de mostanában nem fordult elő ilyen eset. Megígérjük, hogy a továbbiakban az eddiginél gyakrabban ellenőrizzük a nyitvatartást. A Pálma eszpresszóval kapcsolatos javaslatot köszönjük, elrendelünk egy vendégszámlálást. s ha kedvező lesz az eredmény, módosítjuk a nyitvatartást úgy. hogy a moziból kijövő vendégeket is fogadni tudjuk. Csató Károly