Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. július 28. események sorokban BERLIN_____________________ Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök kedden baráti be­szélgetésen fogadta Nguyen Duy Trinh-t, a Vietnami Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, miniszter­elnök-helyettest, külügyminisz­tert. A két államférfi nemzetközi kérdésekről és országuk belső helyzetéről cserélt véleményt. (ADN) PÁRIZS_____________________ Valéry Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök kedden fo­gadta Sztyepan Cservonyenko pá­rizsi szovjet nagykövetet. Meg­vitatták a szovjet—francia két­oldalú kapcsolatok további mé­lyítésének távlatait a Leonyid Brezsnyev júniusi franciaországi látogatása idején elért megálla­podások fényében, valamint vé­leménycserét folytattak az eny­hülést célzó nemzetközi együtt­működés egyes kérdéseiről. (TASZSZ) LONDON____________________ Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke szer­dán délben Londonba érkezett, hogy tájékozódjék dr. David Owen angol külügyminisztertől legutóbbi washingtoni tárgyalá­sairól, az angol—amerikai diplo­mácia rohodesiai terveiről. NEW YORK_________________ Kuba nemzeti ünnepe alkal­mából az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözölte Fidel Cast­­rót, a Kubai KP KB első titká­rát. Az amerikai kommunisták leszögezik, hogy továbbra is mindent elkövetnek a Kuba elle­ni kereskedelmi embargó eltörlé­se, a kubai—amerikai kapcsola­tok fejlesztése érdekében. (TASZSZ) BRÜSSZEL__________________ A Közös Piac tanácsa — amely a nyári szünet előtt utolsó ülését tartotta a belga fővárosban — fi­gyelmeztette az Egyesült Álla­mokat, hogy kénytelen lesz ellen­rendszabályokhoz folyamodni, ha a Carter-kormányzat enged a kongresszus nyomásának és be­hozatali vámot vet ki a közös piaci országokból importált acél­árukra. A kilencek külügyminisz­terei nyilatkozatukban hangoz­tatták, hogy nem óhajtanak „gaz­dasági háborúba” kezdeni ame­rikai partnerükkel, és figyelmez­tetésük elsősorban a V. S. Steel nevű hatalmas amerikai cég el­len irányul. (MTI) ATHEN_____________________ Neápolisz térségében (a Pelo­­ponneszosz-félsziget déli. része) megkezdődtek a hatodik ameri­kai hadiflotta harcászati gyakor­latai. A gyakorlatokon amerikai gyalogság, valamint görög raké­tahordozó naszádok és tenger­alattjárók vesznek részt. (TASZSZ) GENF______________________ A hirtelen hőmérséklet-csök­kenés hóeséshez vezetett a sváj­ci Alpokban. A nyári hótakaró vastagsága helyenként eléri a 10 centimétert. (ADN) BUENOS AIRES_____________ A rendőrség lefülelt egy ban­dát, amely már a jövő évi világ­bajnokságra „trenírozott”. Külön­böző érméket állítottak elő egé­szen értéktelen anyagokból, ame­lyeket elsősorban jövőre akartak a piacra dobni, amikor a külföl­diek elárasztják majd a VB-szín­­helyeket. Vörösrézből készítették a vereteket, amelyeket azután „aranyban mosdattak”. S ggggggtg« gffiggsgj g&ggggfó Vb? gagj gmam ggg r; KÍNA „Mezítlábas miniszterek” A „mezítlábas orvosok” után Kínában megjelentek a „mezítlá­bas miniszterek” is: a pekingi rádió bejelentette, hogy az ipar­ügyi minisztereknek és minisz­terhelyetteseknek körülbelül, a fele maga is részt vesz a terme­lésben. Hua Kuo-feng, a KKP KB el­nöke felszólította a különféle iparágak minisztereit, hogy kö­vessék Kang Si-en, kőolaj- és vegyipari miniszter példáját is, aki június elején 500 káder élén az új olajmezőkre ment dolgozni. Május óta körülbelül 570 funk­cionárius kapcsolódott be a ter­melésbe. A kőszéntermelési mi­niszter például egy bányában irá­nyítja az újjáépítési munkákat, amelyeket’ a tavalyi földrengés tett szükségessé. Négy gépipari miniszterhelyettes is csatlakozott a munkásokhoz. (MTI) KOMMENTÁR Árnyak a napfény szigetén JÚLIUS 26. ÉVFORDULÓJÁN Fidel Castro beszéde az ünnepi nagygyűlésen Hagyományos nagygyűlésen emlékeztek meg kedden a Kubai Köztársaságban az ország nem­zeti ünnepéről, július 26-ról, a Moncada laktanya elleni táma­dás huszonnegyedik évfordulójá­ról. A központi ünnepség szín­helye idén az ország középső tar­tományának, Camagueeynek azo­nos nevű székhelye volt. Az esti órákba nyúló nagy­gyűlésen kétszázötvenezer ember hallgatta az ünnepi szónokot. Fi­del Castro állam, és kormány­főt, a Kubai KP KB első titká­rát. Fidel Castro elsősorban az ország nemzetközi kapcsolatai­nak szentelte beszédét. A kubai államfő beszédében gazdag tényanyaggal illusztrálva tekintette át Camagueey mező­­gazdaságának, állattenyésztésé­nek, iparának, oktatásügyi és egészségügyi ellátásának dinami­kus fejlődését. A Szovjetunió és a szocialista országok kedvező áron a legfőbb piacát biztosítják a kubai cukornak — mondotta Castro —. s a vásárlás üteme az elkövetkező években fokozódik. Az államfő — az országos eredményeket illusztrálva — a továbbiakban elmondta: 1959 előtt Kubában nem jutott kép­zett szakember vidékre, nem ju­tott orvos. Ma az ország képes arra, hogy szakemberekkel se­gítse a nálánál gyengébben fej­lett országokat. Jelenleg 18 or­szágban több mint négyezer szakember, közöttük 400 orvos dolgozik, kilencven százalékuk Afrikában. Az orvosok nagy ré­sze Angolában és Etiópiában se­gíti és szervezi az orvosi ellátást. Az év végére hatezerrel emelke­dik a nemzetközi segítségnyújtás keretében külföldön dolgozó ku­bai szakemberek száma, s ez a szám nem tartalmazza a forra­dalmi fegyveres erők kötelékébe tartozókat — mondotta. Az em­beri szolidaritásnak ezeket a vi­rágait helyezi a nemzeti ünnepen a forradalom mártírjainak em­lékműveire — fejezte be beszé­dét Fidel Castro. A vendéglátó város, Camagu­eey a központi nagygyűlés meg­rendezése mellett nagyszabású kulturális és művészeti program­mal tisztelgett a nemzeti ünnep­nek. Ezeken a rendezvényeken részt vettek az ország és a tar­tomány állami és pártvezetői, va­lamint a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői is. (MTI) KICSERÉLIK A HADIFOGLYOKAT Egyiptom és Líbia megállapodott a harcok beszüntetésében TRIPOLI, KAIRÓ Líbia elfogadta a békét Egyip­tommal — közölte kedden Tripo­­liban egy líbiai katonai szóvi­vő. Négyórás sajtóértekezletén a két ország közötti fegyveres ősz. szecsapások megszűntét Huari Bumedien algériai államfő és Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke közvetítői tevékenységénék tulajdonította, közölte, hogy a két ország megállapodott a hadi­foglyok kicserélésében és az egy­más elleni éles propagandahábo­rú beszüntetésében. Mint mon­dotta, Líbia a harcok során mintegy 60 egyiptomi katonát, Egyiptom pedig 14 líbiait ejtett foglyul. A .szóvivő, szerint a fegyveres konfliktusban líbiai részről csu­pán a népi milícia egységei vet­tek részt, amelyek saját falvaikat védték az egyiptomi támadással szemben. Becslése szerint Egyip­tom két dandárt és három zász­lóaljat vetett be. A szóvivő az elfogott egyiptomi katonák által használt izraeli gyártmányú fegy. vereket mutatott be az újságírók­nak. A Nasszer által vezetett egyip­tomi forradalom 25. évfordulója alkalmából kedden az alexand­riai egyetemen beszédet mon­dott Szadat elnök. Az országos televízióhálózat által is közvetí­tett beszédében a két ország közötti konfliktusért Líbiát tette felelős­sé, azt állítva, hogy Kadhafi in­dokolatlan területi követeléseket támasztott Egyiptommal szemben, majd ezek visszautasítása után agressziót kezdett. Szadat szerint a Kadhafinak adott „lecke után a konfliktusnak vége”. Bár Szadat azt állította, hogy a fegyveres konfliktus lezárása­ként nincs szükség külön béke­­megállapodásra, kairói palesztin források szerint Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke, aki kedden érkezett Tri­­poliból az egyiptomi fővárosba, elhozta Kadhafi válaszát a harci cselekmények beszüntetésével kapcsolatos egyiptomi követelé­sekre. (UPI, AP, Reuter) Három éve érte török invázió Ciprust. A „napfény szigetén” azóta is komor a helyzet: a török és a görög közösség tárgyalásai Bécsben — éppúgy, mint Nico­siában — holtpontra jutottak. Sőt, a szigetországban ma már nem­csak a megosztottság miatt állan­dó a feszültség, hanem azért is, mert Ankara egyoldalúan kikiál­totta a megszállt területen a „ciprusi török szövetségi államot”, ami tovább bonyolította, a ketté­­szakítás zsákutcájába terelte a rendezés lehetőségeit. Eredetileg Ciprus lakóinak 18 százaléka török. A három évvel ezelőtti invázió révén mégis a félholdas zászló fennhatósága alá került a sziget negyven százalé­ka. Ha pedig azt mérlegeljük, melyek a sziget gazdaságilag leg­fontosabb városai és területei, akkor az értékek alapján több, mint 50 százalékát sorolhatjuk a török érdekszférába, belértve Cip­rus legnagyobb kikötőjét, Fama­­gustát és a leggazdagabb mező­gazdasági vidékek zónáját. Sajnálatos, hogy az ENSZ ha­tározatait mindmáig nem sikerült végrehajtani. Ellenkezőleg, a tö­rök hatóságok mindenfajta dön­tésnek fittyet hányva, megkezdték az általuk megszállt lakatlan te­rület — ne feledjük: a sziget összlakosságának egyharmada, 200 ezer ember három éve föl­dönfutó, hajléktalan menekült­ként tengődik! — benépesítését. Állítólag 45 ezer embert telepí­tenek át Törökországból. Fokozza a ciprusi feszültséget a bizonytalan török belpolitikai helyzet. Egy esetleges szélsőjobb­­oldali fordulat Ciprus sorsát is megpecsételné: a NATO amúgyis régóta szeretné támaszpontként felhasználni a Földközi-tenger keleti medencéjének e hadászati­­lag roppant fontos szigetét. Az is elképzelhető, hogy egy Anka­rában netán felülkerekedő katonai vezetés a több éves bizonytalan­kodás után szorosabbra vonná az atlanti szövetség kötelékeit az ingatagnak tartott déli szárnyon. Ciprus — Európa része. A szi­getország körüli huzavona, a tér­ségben tartósan uralkodó feszült­ség végső soron a kontinens biz­tonságát is érinti. Ezért sürgetik a szocialista országok nemzetközi társadalmi szervezetekkel karölt­ve az ENSZ határozatainak vég­rehajtását, az idegen csapatok kivonását és a két népközösség érdekeinek megfelelő békés ren­dezésről a tárgyalások mielőbbi felújítását. Gy. D. PANAMA-CSATORNA A rendezés éve? PANAMA MÜÄLLAM — írta 1971-ben megjelent könyvében Russel Fitzgibbon, aki ismert Latin- Amerika szakértő az Egyesült Államokban. Véle­ménye szerint a „mű” jelző használható mindenre, ami Panamával kapcsolatos: az ország létrejöttére, gazdaságára, bel- és külpolitikájára; társadalmá­nak szerkezetére. Ezek a nézetek meglehetősen el­terjedtek Észak-Amerikában, s azt kívánják kife­jezni, hogy a csatorna és a csatornaövezet az ame­rikaiaké, mert ők építették a víziutat. Az immár három éve lassan csordogáló megbeszé­lésektől, amelyek az 1903-as szerződés megújítását célozzák, legtöbb megfigyelő azt várta, hogy végre eredményesen zárulhatnak. A rendezés éve lehetne tehát 1977, há az új elnök lendületet adna a tanács­kozásnak. Egy esetleges új -szerződést azonban a kongresszussal is el kell fogadtatnia. S ha az év végéig vagy a jövő esztendő közepéig nem sikerül Carternek ratifikálíatnia a megállapodást, akkor alighanem elkésett, hiszen 1978 második felében újjáválasztják a képviselőház tagjait és a szenátus tagjainak egyharmadát. A következő, az 1979-es év pedig a következő elnökválasztás idejét előzi meg. A TÁRGYALÁSOK a panamaiak meg-megújuló törekvései, küzdelmei miatt kezdődtek meg. A nem­zeti függetlenségért indított harc sok áldozatot kö­vetelt a kis országtól az utóbbi évtizedben. Panama népe hosszú idő óta próbálta rávenni Washingtont előjogainak feladására. Ennek eredményeként 1964-ben az Egyesült Államok kormánya ígéretet tett arra, hogy fokozatosan felszámolja a Panama által gyarmatinak nyilvánított rendszert. A való­ságban azonban semmi sem változott. Három esz­tendővel ezelőtt született megegyezés arról, hogy a közép-amerikai ország az ezredfordulóig visszakap­ja szuverenitását a csatorna fölött. Az új szerző­désnek ez lenne az egyik lényeges pontja. Washing­ton viszont a fontos nemzetközi víziút biztosításá­ra hivatkozik, s ez egyszerűen azt jelenti, hogy a jövő században is valami módon szeretne jelen lenni a térségben. OMAR TORRIJOS elnök kormánya a haladó re­formokra alapozta politikáját. Álláspontja az, hogy az ENSZ vállalhatna felelősséget a csatorna állandó üzemeltetéséért. Nem kevésbé lényeges motívuma a tárgyalásoknak az amerikai katonai támaszpon­tok jövője. Washington tett bizonyos engedménye­ket, hiszen ötvenről negyven évre szállította le e bázisok használatának határidejét. Jelenleg ugyan­is 14, az Egyesült Államok dél-amerikai terjeszke­dését, gazdasági és politikai jelenlétét szolgáló tá­maszpont működik a csatornaövezetben. Az új szer­ződés ratifikálásával egyet-kettőt átadnának. A szerződésről folyó vita másik témaköre gazda­sági jellegű. Panama legújabban egymilliárd dollárt kért, amiért az Egyesült Államok század eleje óta egy egyenlőtlen feltételek alapján megkötött szer­ződéssel voltaképpen gyarmatként kezeli a csator­naövezetet, s csupán nevetségesen kis összeget fizet Panamának a használatért: az 1903-as egyezmény értelmében 250 ezer dollárt évente. (Ezt később 1936-ban 430 ezerre, 1955-ben 1,93 millióra, s végül 1971-ben 2,3 millióra emelték.) A csatorna bevéte­léből alig egy százalékkal részesedik a panamai kormány, amely most végre legalább 150—200 mil­lió dollárt szeretne évente kapni a forgalomból. Washington az egymilliárd dollárról nem is haj­landó tárgyalni, a bevételekből azonban kész mint­egy 30 millió dollárt fizetni, de ezt is úgy, hogy fel­emelné a hajók által fizetett illetéket. Mindeneset­re ezek a kérdések újabb hosszadalmas tárgyaláso­­keit jelentenek A VIZIÜT FORGALMA közben ha lassan is, de évről évre csökken. Számottevő viszont azon latin­amerikai országok áthaladó hajóinak száma, ame­lyeknek nincs kijáratuk az Atlanti-óceánra. A Pa­namát támogató latin-amerikai kormányok a csa­tornáról folyó tárgyalásokban a gazdasági függet­lenségükért az Egyesült Államok ellen megkezdett harc jelképét látják. B. M. Helytállnak a jubileumi versenyben (Folytatás az 1. oldalról.) Sikeresnek értékelik az első félév termelési eredményéit és a Sikert a jubileumi verseny javá­ra írják a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban. Ez idő alatt — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — 29 százalékkal termeltek többet, noha még csak az év közben is értékelhető ága­zatok produktumait vehették fi­gyelembe. Gabonából a tervezett­nél többet takarítottak be, s ami még ennél is fontosabb, az idén is jó minőségű vetőmagot adnak az ország mezőgazdaságának. A komlbinát az idén kilenc búza­fajtát szaporított erre a célra, köztük a jó termőképességű martonvásári hibrideket. Az el­ső félév jó eredményeiből meg­felelő arányban részesedett a hús- és tejtermelés is. A kombi­nát tehenei átlagosan 4 ezer li­ter tejet termelnek egy laktáció alatt, 4 százalékos zsírtartalom­mal. Itt működik az ország leg­nagyobb sertéskombinátja, s ez az idén 77 ezer vágósertést ad közfogyasztásra, illetve exportra. A Környei Mezőgazdasági Kombinát tehenészete a holland lapályfajtával már tavaly is el­ső helyezést ért el az országos versenyben. A jubileumi verseny­ben még ezt a kimagasló ered­ményt is tovább akarják növel­ni: 4230 literről 4330 literre akar­ják növelni az átlagos hozamot. (Folytatás az 1. oldalról.) bugac — az 54. számú úttal ha­tárolt északnyugati részének la­kossága által kezdeményezett — Orgoványihoz való csatolását. Több természeti ritkaságot és értéket védetté nyilvánított a vb. Így például a Kertészeti Egye­tem Kertészeti Főiskolai Kará­nak botanikus kertjét, az izsáki A felajánlás fél év alatt esedé­kes részét sikerült túlteljesíteni: átlagosan 52 literrel növelték a hat hónap alatt a hozamot. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát 74 szocialista brigád­ja többek között a nagyüzem 7000 hektár kukoricájának hoza­mát akarja 2 százalékkal növel­ni a versenyben. A cél érdeké­ben fokozott gonddal készítették elő a talajt a vetéshez, így végez­ték a vetést és a növényápolást. A szocialista brigádok arra is vállalkoztak a versenyben, hogy társadalmi munkában meg­gyorsítják az üsző- és baromfi­­telep építését. Ezzel azt akarják elérni, hogy a tervezettnél húsz nappal előbb készüljenek el. A Mezöjalvi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói több mint 3,6 millió forint értékű felajánlást tettek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Ezt zömében takaré­kossággal és a hozamok növelé­sével akarják megvalósítani. Az első félév eredményei nagyon valószínűvé teszik, hogy az ő adott szavuk is valóra válik. A technológiai fegyelem betartása, a gondos talajmuraka és a nö­vényápolás eredményeként a ter­vezettnél jobban fizetett az őszi árpa és a búza, s biztatóan fej­lődik a kukorica. Sikeresen tel­jesíti vállalását a szarvasmarha- és a sertéstenyésztési ágazat is. (MTI) Bika torok nevű futóhomok-buc— kás területet, amely megőrizte a tájegység számos természeti érté­két. Védetté nyilvánították a Kiskunhalas határában levő mo­csárciprus előfordulási helyét, va­lamint a Kelebia község határá­ban levő mintegy egy hektárnyi erdőterületet, ahol értékes ritka növények találhatók. T. P. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése NEUTRONBOMBA, HANGSÚLLYAL Tények és magyarázkodások Jurij Kornyilov, a TASZSZ po­litikai hírmagyarázója írja: Európában és az Egyesült Álla­mokban egyaránt fokozódik a til­takozás a neutronbomba gyártá­sára és a NATO-országokban való elhelyezésére vonatkozó amerikai tervek ellen. Ilyen körülmények között nagy feltűnést keltett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszter nyilatkozata, amely nem­régiben jelent meg a Frankfurter Rundschauban. Genscher, úgy próbálta beállítani a dolgot, mint­ha az Egyesült Államok nem len­ne felelős a neutronbomba létre­hozása nyomán várható negatív következményekért, s kitartóan óvott attól, hogy bárki is „Ame­­rika-ellenes hangsúllyal” ítélje meg a neutronbombával kapcsola­tos kérdéseket. A nyugatnémet miniszter azt állította, hogy az amerikai neut­ronbomba kifejlesztése nem más. mint „a szovjet fegyverkezési erő­feszítésekre való reagálás”. Genscher semmiféle ténnyel nem támasztotta alá azt a kijelen­tését, amely szerint az amerikai neutronbomba kifejlesztése „a szovjet fegyverkezési erőfeszíté­sekre való reagálás”. Ilyen tények nem is léteznek! Közismert, hogy a Szovjetunió senkit sem szándé­kozik megtámadni, s az Egyesült Államokkal ellentétben nem a ka­tonai költségvetését, hanem a la­kosság jólétének növelésére fordí­tott összegeket fokozza. A Szov­jetunió állami költségvetésére vo­natkozó törvénynek megfelelően 1977-re 17,2 milliárd rubelt irá­nyoztak elő a honvédelmi kiadá­sokra, azaz a költségvetés 7,2 szá­zalékát. Ez az összeg 1976-ban 17,4 milliárd rubel, a költségvetés 7,8 százaléka. 1974-ben pedig 17,6 mil­liárd rubel, a költségvetés 9,1 szá­zaléka volt. Ami a kérdés lényegét illeti: éppen Washington törekszik — a NATO-val együttműködésben — neutronbomba gyártására és Nyu­­gat-Európában történő felhalmo­zására. A helsinki megállapodá­sok szövegének és szellemének gyökeresen ellentmondó terveik természetszerűleg negatívan befo­lyásolják az európai politikai lég­kört, és növekvő tiltakozást vál~ tanak ki. (TASZSZ) Roy Jenkins, az EGK bizottságának elnöke szerdán fogadta Mar­­celino Orea spanyol külügyminisztert, aki előreláthatólag ma terjeszti elő országa felvételi kérelmét a Közös Piac tagállamai sorába. (Telefotó—AP—MTI—KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A téma: Spanyolország közös piaci tagsága

Next

/
Thumbnails
Contents