Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
Nyár a Duna-Tisza közén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az elmúlt napokban a megye egyes részein a csapadékos időjárás hátráltatta a gabonafélék betakarítását. Legtöbb eső a kiskunhalasi járás területén hullott. Szélsőséges mennyiségben és elosztásban, 5—45 milliméter között. A búza aratását több, mint 80 százalékban befejezték a mezőgazdasági nagyüzemek. A 24 ezer hektárnyi rozsvetés mintegy feléről helyezték biztonságba a termést. A megye állami gazdaságai és néhány termelőszövetkezet már végzett a munkával. Több gazdaság, ahol befejezték a betakarítást, segít a szomszédos üzemeknek- Az elmúlt napokban elsősorban a bajai, a kiskunhalasi, és a kiskőrösi járás területén csoportosították át a betakarító- és a szállítóeszközöket. A bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet négy kombájnnal segíti ki a szeremlei Dunagyöngye Termelőszövetkezetet. A csávolyi Egyesülés Tsz, a borotai közös gazdaságba küldte át kombájnjait. A csávolyiak már a hét közepén befejezték több mint ezer hektáron a gabona aratását. Az esőszünetek ellenére a tervezett ütem szerint sikerült végezni a munkával. A betakarítást gyorsította, hogy a gazdaságnak saját szárítóberendezése van. A területeket másodszor is hasznosítják. Az árpatarlóba 145 hektárnyi területen silókukoricát vetettek. A tervek szerint még 30 hektáron termesztenek másodnövényként takarmányíéléket. A megye mezőgazdasági nagyüzemei 12 400 hektáron szándékoznak másodnövényeket vetni. Ebből a legutóbbi összesítések TIZENEGYEZER VAGON TERMÉNY A RAKTÁRAKBAN 9 A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Duna menti raktárába folyamatosan érkezik az új termés. szerint mintegy 6 ezer hektárnyi területen végeztek a munkával. Mintegy 5 ezer hektárt tesz ki a silókukorica, csalamádé és egyéb szálastakarmány, s csaknem ezer hektárnyi terüle-0 Befejezés előtt áll az aratás a rémi Dózsa Termelőszövetkezetben. Képünkön Maráz Boldizsár a John Deere kombájnra szerelt kalászemelő segítségével veszteség nélkül takarítja be a termést. 0 A csávolyi Egyesülés Tsz-ben a bükkönyös zabot először rendre vágták. A bükköny utóérése után a kombájn felszedte a kalászokat. ten van burgonya és zöldségféle-A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat több, mint 11 ezer vagon terményt vásárolt fel. Az étkezési búza mennyisége megközelíti a 8 ezer vagont. Takarmánybúzából és ősziárpából a szerződöttnél többet vettek át. A nagyobb felvásárló körzetekben éjjel-nappal, és vasárnap is fogadják a gabonát. Baján, a Duna mellett levő átvevőhelyen is így van. Napi száz vagon terményt szállítanak a környező mezőgazdasági üzemek. A gyümölcsösökben is dolgoznak. A nyári gyümölcsök közül a kajszi betakarítása a legnagyobb gond. A sárgabarack-szüret lassan befejeződik. A szakemberek becslése szerint a megyében 1300—1400 vagon termett az idén ebből az értékes gyümölcsből, amely az országos termésmennyiségnek csaknem 50 százaléka. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat 800 vagon kajszit vásárolt fel, még több, mint száz vagonra számít. Exportra eddig 380 vagonnyit szállítottak. A gyümölesszüret mellett fontos feladat a növényvédelem. A szőlőperonoszpóra mindenütt fellépett, a gazdaságokban jól szervezik a védekezést. A 8-, 9. permetezést végzik. Komolyabb fertőzés csak a leveleken tapasztalható, a szőlőfürtök általában egészségesék. Szezon a konzervgyárakban A tavaszi fagyok miatt csendes a gyümölcsszezon a konzervgyárakban, a termés jóval kevesebb, mint várták. A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat 70 tonna cseresznyére kötött szerződést a termelőkkel, s mindössze 15 tonna érkezett be. Végvári István igazgató elmondta, hogy meggyből is csupán az egyötödét sikerült feldolgozni az előirányzatnak. A sárgabarack tartósítása most folyik a vállalat kiskőrösi telepén (gyümölcsfeldolgozással csak itt foglalkoznak), s előreláthatólag 70—80 százalékra tudják majd teljesíteni a baracktervet. Az almafelhozatalnál kedvezőbbek a kilátások, várható, hogy a 3500 tonnás szerződött mennyiség megterem a mezőgazdasági partnerek gyümölcsöseiben. augusztus végén kezdődő szezonban enyhíteni. A vállalatigazgató elmondta, hogy az időjárás az eddiginél nem lesz rosszabb a fűszerpaprikára, akkor a kollektíva teljesíteni tudja a 611 milliós tervet. A kiskőrösi konzervüzemben zöldségfeldolgozással pótolják a gyüinólcshiány miatt kieső termékmen ny i séget. A kapacitás egy részét uborkasavanyításra állították át. A vállalat 550 vagon uborka felvásárlására kötött szerződést, s minden remény megvan rá, hogy a tervezett mennyiség rendelkezésre áll majd. Nagyüzemekből 280 vagon uborkát várnak, a többit kisegítő gazdaságokból szállítják. A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat telepei közül a kiskőrösin kívül jelenleg a miskei dolgoz fel urborkát. A dunapataji és a sükösdi részlegben, valamint a kalocsai gyárban ez idő szerint hagymát szárítanak. A vállalat központi egységében szerda óta szintén gyártanak savanyú uborkát, ugyanis akkor kezdődött meg a munka egy új savanyító üzemrészben. A kalocsai cég 611 millió forintos termelést irányzott elő erre az esztendőre. A gyümölcstermékek tervezett értéke csak mintegy tíz százaléka a teljes előirányzatnak. A fő nyersanyag a fűszerpaprika, aminek a feldolgozásával hírnevet szerzett a vállalat az ország határain túl is. Végvári István igazgató arról tájékoztatott, hogy az idénre 5200 vagon fűszerpaprikára kötöttek szerződést a termelőkkel. A terméskilátások ez ideig jók, számíthatnak rá, hogy ez a — rekord — mennyiség a „gyárkapun belülre kerül”. A feldolgozáshoz máris készülődnek, a kalocsai gyárban új szárítóberendezést állítanak üzembe. A szárítókapacitás növelésére óriási szükség van, mert a jelenlegi lehetőségek mellett az ideális 60 nap helyett csak 81 alatt képesek a várható nyersanyagot megszárítani. A gondos munkaszervezéssel. a szocialista brigádok hagyományos helytállására alapozva igyekeznek majd az A Kecskeméti Konzervgyár lies telepén Rédai Józsefné telepvezető tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy a gyümölcsfeldolgozási szezon kezdetét az igen gyenge bogyósgyümölcs-termés jellemezte. Egyik korai gyümölcsből sem tudták beszerezni a tervezett mennyiségű nyersanyagot. A legtöbbet — 40 vagonnal — málnából dolgoztak fel, ez is csak 90 százalékos teljesítést jelentett. Igen kevés termett az idén meggyből, a tervezett 600 mázsa helyett csak száz mázsányiból készítettek befőttet, amit teljes egészében tőkés exportra szállítottak el. Ezekben a hetekben a sárgabarack feldolgozása folyik teljes lendülettel. Az évek óta várt bő termést ugyan az idei év sem hozta meg, mégis szolgált egy kellemes meglepetéssel. A nyár eleji becslések gyenge termést jeleztek, így a gyár a tervezett 300 vagon nyersanyagnak csak a felére számított. Mégis a mai napig már 206 vagon sárgabarack érkezett a gyárba, s még további szállítmányok várhatók, így a feldolgozás megközelítheti a 250 vagont is. A közkedvelt és híres környékbeli gyümölcsből most négyféle lekvár-alapanyagot és befőttet készítenek. Ennek mintegy 60 százalékát értékesítik külföldön, nagyobb részben tőkés piacokon. A feldolgozásban nagy segítséget nyújtanak az építőtáboros diáklányok, akik jelenleg a befőttnek való gyümölcsöt felezik. Teljesítményükkel igen elégedettek a telepen. A szezonban következő gyümölcsök — az őszibarack és a szilva — megintcsak rossz termést ígérnek, a tervezett nyersanyagnak csak mintegy felére, harmadára számít a konzervgyár. A körte és az alma, valamint a paradicsom termésére vonatkozó becslések, viszont magas hozamot jeleznek. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 173. szám Ára: 90 fillér 1977. július 24. vasárnap Közlekedés A közlekedésről beszélgettünk, vagyis az autósokról. Mert nálunk és a világ legtöbb országában maholnap az autózás jelenti a közlekedést. Pedig a magyar kislexikonban még ez áll: „Közlekedés az anyagi termelés egyik ága, amely személyek és javak szállítását végzi. Főbb ágai: a vasúti, közúti, légi közlekedés, belvízi és tengeri hajózás, valamint a csővezetéki szállítás." Sőt, ide szokták számítani a hírközlést is — jegyzi meg a kislexikon. íme, milyen sokrétű fogalomról van szó. Mostanában pedig úgy tűnik, a gépjárművek mindent elsöprő rohamának vagyunk tanúi, vagyis a közúti közlekedés került gondjaink és örömeink között az első helyre. Igen, örömeinket is említve, mert mit bizonyít, ha nem ezt, hogy az OTP tájékoztatása szerint már csak 1980-ra, sőt 1982-re lehet előjegyeztetni — jelentős előleg befizetése mellett! — a legtöbb gépkocsitípusra. Honfitársaink pedig hajlandók négy-öt évet várakozni, hogy autóhoz jussanak. A gépkocsi lassan elveszíti „státusz * szimbólum” •jelentését, akinek van nem vág fel rá, akinek nincs, az sem irígyli a másiktól. De azzal együtt, hogy lassan természetessé, megszokottá lesz, egyre jobban érezzük mindanynyian, hogy kezd nyomasztóvá válni a közlekedésben a gépkocsik nagy száma. Látjuk. tapasztaljuk, hogy nincs hely a parkírozóban, a hajdani csendes utcák zajosak, benzingőzzel vannak teli, az utakon egyre lassúbb tempóban jutnak el céljukhoz az emberek és a rakományok. S ami ennél is nagyobb baj, ha nem■ is a gépjárművek számával arányban, de növekszik a közúti balesetek menynyisége is, sok az emberáldozat, a súlyos és maradandó nyomot hagyó sérülés. Egész biztos, az előbbiekben sorolt okok együttesen keltik azt a hatást, s ebben a hírközlés is ludas, hogy az emberek többsége, amikor közlekedésről hall vagy olvas, mindjárt a közutakon haladó és rohanó járművek képe jelenik meg előtte. A közlekedés, mint fogalom, sajnos, a köztudatban szinte azonosult a közúton, a gépjárművekkel történő ember és anyag szállítással. S ■mi tagadás, időnként már rémképeket is látunk, valamiféle csőd vetíti előre az ár-' nyékát, olyasmi, mint a nyugati nagyvárosokban és autóktól roskadó sztrádákon. Talán a kényszer is hozza magával, hogy a közlekedők és szállítók figyelme lassan az elfelejtett járművek és eszközök felé fordul, kezdjük újra felfedezni — mosolyogni való, amikor újításként írunk róla —, hogy vízi út is van a világon. Már sokan vagyunk, akik inkább gyorsvonatra szálunk nagyobb távolságok megtétele céljából, nem bízzuk magunkat a kényelmetlenebb és lassúbb (!) országúti közlekedésre. Sajnos, a városi forgalomban még erőltetjük, de már nem sokáig az autót, pedig maholnap a tömegközlekedési eszközöket kell itt is előnyben részesíteni. Budapesten már látjuk például a Metró áldásos hatását, s az is kiderül, hogy maholnap a városközpontokból kénytelenek lesznek eltávolítani a jármüvek többségét. Sok nagyvárosban újra föltűntek a kerékpárosok, s igen sajnálatos, hogy nálunk sem az úttervezők, sem a bérházépitők nem gondolnak ennek a járműnek a jövőjére és vitathatatlan hasznosságára. Jó lenne végre a közlekedés szót ismét a régi értelmében használni, úgy is gondolkodni felőle összetett — mai divatos kifejezéssel élve komplex — mivoltában. Miv.el az emberiség autós korszaka csak addig tarthat, amíg az nem veszélyezteti a tömegek életét, biztonságát, amíg célja szerint ’ehet alkalmazni, mint közlekedési eszközt, saját hasznunkra és boldogulásunkra. Közlekedjünk tehát okosan és értelmesen, s ne feledjük a közlekedést először mindannyian a lábunkkal kezdtük T. P. Jó terméskilátások fűszerpaprikából • A kiskőrösi üzemben uborkát savanyítanak (Méhesi Éva felvételei.) Az ország mezőgazdasági nagyüzemeiben, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokban összesen, mintegy 5500 hektáron termesztenek fűszerpaprikát. A kalocsai termelési körzetben 3000 hektárnyi e fűszernövény vetésterülete ebben az esztendőben. Ennek több mint felén a Fajszi Fűszerpaprikatermelési Rendszer keretében termelik a fontos ipari növényt. A rendszerhez tartozó 1698 hektáron tavaly 86,2 mázsás átlagtermést értek el, meghaladva több mint húsz mázsával az országos átlagot. A termelési rendszer gazdaságai csaknem hatvan százalékát termelik meg a fűszerpaprikának. Legnagyobb területen a rendszergazda, a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet. A 443 hektárnyi területen tavaly 95 mázsás átlagtermést értek el. Az idén a jó kelés, a kedvező időjárás és az öntözés hatására a tavalyinál lényegesen jobbak a terméskilátások. A szövetkezetiek terve, hogy meghaladják a hektáronkénti Í20 mázsás átlagtermést. A termelési rendszer technológiája, műszaki színvonala évről évre fejlődik. Mindenütt általánossá vált a helyrevetés, vagyis palántanevelés nélkül termesztik a fűszerpaprikát. Három kalocsai tájjellegű, illetve a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai állomásán nemesített fajtát vetették a terület legnagyobb részén. Egy régi, csak kézi betakarításra alkalmas fajta, a K—57—231-es, — amelyik igen alkalmas a helyrevetésre és betegségekkel szemben ellenálló — ismét egyik fontos fajtája a rendszernek. A cél azonban az, hogy minél nagyobb legyen a gépi betakarításra is alkalmas fajták aránya. Az elmúlt évben a rendszerhez tartozó öszszes területnek 12, az idén már 27 százalékán a magyar gyártmányú RZB-kombájnnal takarítják be a paprikát. A csak gépi betakarításra alkalmas fajta a KD—601 a terület 22,7 százalékán terem. A kézi és gépi betakarításra egyaránt megfelelő a KM 622-es 32 százalékot foglal el a területből. A betakarító gépet a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár készíti. Az első új gépek a napokban érkeznek a gazdaságokhoz, amelyek a tavalyi hasonlónál — néhány műszaki (módosítás következtében — alkalmasabbak lesznek erre a munkára. A fűszerpaprika betakarításán kívül jelentős kézi munkát igényelt, az utóérlelés. Ma már nagyrészt nagyüzemi ez a munka is, ugyanis terményszárító padozaton megoldották a gyors utóérlelést, amely 8—12 napot vesz igénybe a korábbi két és fél hónap helyett. Az utóérlelt paprikát Binder típusú berendezőiben szárítják. E berendezéssel az idén már 300 mázsa kaprot is megszárítottak. A napokban elkészülő újabb hasonló berendezés további lehetőségeket nyújt, s tervezik, hogy a fűszerpaprika és kapor mellett hagymát és egyéb zöldségfélét is szárítanak. A két berendezés —, amely a fajszi, a miskei és a bátyai termelőszövetkezetek közös beruházása — 74 millió forintba kerül, s óránként 60—70 mázsa nyers fűszerpaprika szárítására alkalmas. A termelési rendszer elkészítette 1980-ig a gépesítési és technológiai, valamint területfejlesztési tervét. A legfontosabb cél az, hogy minden taggazdásagunkban megoldják a teljesen gépesített fűszerpaprikatermelést. Törekednek arra, hogy 1980-ig a rendszer keretében mintegy két és fél ezer hektáron teremjen e fontos fűszernövény. \z állami gazdaságok befejezték az aratást
