Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. július 23. ÉPÜL AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN Gabonatárolók három milliárd ért Az aratás idején mindig visszatérő kérdés, hol tároljuk a gabonát, mit teszünk a termés biztonságos elhelyezésére? Ez érthető, hiszen a megtermelt értékek megóvása csak megfe­lelő raktározással valósítható meg. A mezőgazdasági terme­lésre is erőteljesen hat az, hogy milyen ütemben fejlődik a tárolás és a feldolgozás. Az idei aratás előtt jó előre felmérték a gabonafelvásárló vállalatok, hogy az átvevő helyek száma és teljesítőképessége összhangban van-e a mezőgazdasági üzemek betakarító- és szállítókapacitásával, s ahol arra szükség volt, új átvevőhe­lyeket létesítettek. Mint más esztendőben is, most is gondot okoz azonban a gabona elhelyezése. Mert igaz ugyan, hogy a ne­gyedik ötéves tervben 574 ezer tonna gabona befogadására képes tároló térrel bővült a gabonafel­vásárló vállalatok raktártere, de a nagyarányú raktárfejlesztés el­lenére a gabonatárolótér-Üiiány fokozódott. Ennek oka: a gabo­natermelés ugrásszerű fejlődése. Ezt mutatja az is, hogy a gabo­naipar őszi csúcstárolási készlete a negyedik ötéves tervben 2,9 millió tonnáról 4,5 millió tonná­ra emelkedett. Az ötödik ötéves terv azonban további termelés­­növekedéssel számol, tehát még több gabona felvásárlásáról, tá­rolásáról kell gondoskodni. A ga­bonatermelés dinamikus fejlődé­sével összefüggésben a termény­felvásárlás mennyisége jelentő­sen emelkedik. Míg 1975-ben 2 millió 613 ezer tonna étkezési J f kenyérgabonát és 2 millió 165 ezer tonna kukoricát vásároltak fel, 1980-ban már terv szerint 3 millió 950 ezer tonna étkezési kenyérgabonát és 2 millió 500 ezer tonna kukoricát fognak fel­vásárolni. Ez indokolja azt az elhatáro­zást, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni a raktárkapaci­tást. Ezért az Állami Tervbizott­ság vasbetonsilók, fémsilók és könnyűszerkezetes raktárak lé­tesítésére 3 milliárd forintot ha­gyott jóvá az ötödik ötéves terv­ben. Ebből a pénzből összesen 700 ezer tonna gabona tárolására alkalmas tárolótér építhető meg. Ebben az ötéves tervben ösz­­szesen 280 ezer tonna gabona be­takarítására alkalmas vasbeton­rendszerű gabonatároló silókat építenek. Ezek a silók hosszú, 80—100 éves élettartamúak. De építenek a tervidőszakban 160 ezer tonna gabona fogadására ké­pes fémsilókat is. Ezek a silók a feldolgozásra kerülő gabona­­készletek 3—6 havi tárolására al­kalmazhatók. Rövid idő alatt fel­építhetők, s a fémsilók élettar­tama 20—25 esztendő, összesen 260 ezer tonna gabona tárolásá­ra képes földszintes raktárakat is építenek az ötödik ötéves tervben. Ezek a raktárak hazai gyártású típuselemekből felépít­hetők. A könnyűszerkezetes épü­letekben a gabona kezelése fő­ként mozgatható gépekkel végez­hető, tehát a technológiai köve­telményeket csak részben elégí­tik ki. Előnye a földszintes rak­táraknak, hogy a kivitelezést he­lyi építőszervezetek is elvégezhe­tik. Ezeknek a raktáraknak az élettartama 20—25 évre tehető. Nagy kérdés, hogy hova tele­pítsék az új tárolóépületeket? Az igazság az, hogy valamennyi me­gyében szűk a tárolókapacitás de a területi elhelyezésre ki kel­lett dolgozni a megfelelő alapel­vet. E szerint elsősorban a fő gabonatermő-helyekre kell kon­centrálni a raktárak építését. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a nagyobb forgalmú termelőhe­lyeken korszerű tárolási kapci­­tást hozzanak létre, s ügyelni kellett arra, hogy a gabonaex­portra való tekintettel, a közle­kedési gócpontokon megfelelően felszerelt silók épüljenek. Meg kellett vizsgálni a dunai hajó­szállítás és a Tiszán történő szállítás lehetőségeit is. A költ­ségmérséklés végett az új léte­sítmények — a lehetőségektől függően —, elsősorban a megle­vő malmok és takarmánykeverő üzemek mellett, azokkal techno­lógiai kapcsolatban épülnek. A területrendezési és területfejlesz­tési tervekkel összhangban azon­ban egy-egy beruházás előkészí­tése során szükségessé válhat új telephelyek kijelölése is. Figyelembe kellett természe­tesen venni azt is, hogy milyen Óvjuk állataink egészségét A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Az utóbbi években sokat fejlődött a mezőgazda­sági nagyüzemek állattenyésztése. Az eredmények­ben döntő szerepük volt a szakosított telepeknek. Az elmúlt év végén 22 szakosított sertéstelep és 19 tehenészeti telep volt megyénkben. A nagyüzemi állatállomány koncentrálódása, tö­meges elhelyezése az 'állategészségügyi szervezet és a nagyüzemek feladatait is megváltoztatta. Foko­­zotabban előtérbe került a járványok megelőzése, hasonlóképpen az állatok elhelyezésével, takarmá­nyozásával kapcsolatos megbetegedések elkerülése, elhárítása és a kifogástalan szaporodás-biológiai feltételek megteremtése. Nemrég zárult le az a vizsgá­lat, amelyet a megyei népi el­lenőrzési bizottság folytatott a szakosított állattartó telepek ál­lategészségügyi helyzetével kap­csolatosan. Kilenc szakosított te­henészeti és tíz sertéstelepet ta­nulmányoztak. Ugyanakkor tájé­kozódtak a megyei állategészség­ügyi állomás, az állattenyésztési felügyelőség és a mesterséges termékenyítő főállomás e témá­ban végzett tevékenységéről. A vizsgálat célja annak meg­állapítása, hogy a szakosított ál­lattartó telepeken milyen ténye­zők akadályozzák a színvonala­sabb munkát. Azt is tanulmá­nyozták, hogy az állategészség­ügyi szolgálat szervezettsége összhangban van-e a mezőgaz­dasági nagyüzemek igényeivel. A szakosított telepek működé­sének alapvető feltétele a meg­felelő tartástechnológia kialakí­tása. A tehenészeti telepek ter­vezésekor ,és építésekor nem állt rendelkezésre az iparszerű körül­ményeket tűrő, egyöntetű, nagy termelésű fajta A telepekre a kisüzemi tartásmódhoz alkal­mazkodó, kettős hasznosítású ma­gyartarka került, amit az üze­mek többsége magashozamú faj­tákkal igyekszik keresztezni. A sertéstelepeken viszont nagyüze­mi fajták kerültek tenyésztésre, de ezek igényét a tervezéskor nem értékelték kellően. Főleg a gépesítési és építési szemponto­kat helyezték előtérbe. • Hiányoznak sok helyen az ál­lat mozgásigényét kielégítő jár­­tatópályák, karámok. Számos te­lepen az állások rövidek, keske­nyek, a padozat kemény, hideg és nedves. Mindezek következtében elvál­tozások, lábhibák, farok- és tőgysérülések jelentkeznek. Nem mindenütt ügyelnek a szellőztetésre, a belső hőmérsék­letre, ami különösen az intenzív fajtákat érinti hátrányosan, lég­zőszervi megbetegedéseket okoz, a súlygyarapodást csökkenti. ban kevés eredményt jelent ez a kezdeményezés. Még ma is számottevő veszélyt rejt magában, hogy az elhullott állatok megsemmisítése nincs megoldva. Többféle módon vég­zik ezt, de nem megnyugtatóan. A MÉM rendelete kimondja, hogy a nagyüzemi méretű állat­tartó teleppel rendelkező gazda­ságok 1980. december 31-ig kö­telesek megsemmisítőt létesíteni. Az elhullott állatok feldolgozásá­ban javulás várható a solti üzem rekonstrukciójának befejezése, valamint a bajai húskombináttal együtt épülő hulladékfeldolgozó üzembe helyezése után. Megkezd­ték a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat húsliszt-üzemének építését is. Jelenleg csaknem kétszáz ál­lami és üzemi állatorvos tevé­kenykedik a megyében. Tizenhét szakosított telepen van üzemi ál­latorvos. A tapasztalatok szerint döntő szerepük van az állat­egészségügyi helyzetet kedvezően befolyásoló tenyésztési, tartási és takarmányozási feltételek meg­teremtésében. Sajnos, az állat­egészségügyi középkáderek, szak­munkások hiányában sok, úgy­nevezett tömegmunkát végeznek. A fizikai munkások 10 százalé­kát sem éri el azoknak a száma, akik szaktanfolyamot végeztek. A megye valamennyi szakosí­tott tehenészeti telepének állo­mánya gümőkórmentes, ami ie­­lentős eredmény. Sikereket ér­tek el a brucellózis felszámolásá­ban is. A szarvasmarha- és a sertéstelepek zöme mentes ettől a betegségtől. megszüntetése érdekében helyes lenne az iparban jól alkalmazott bérpótlék bevezetése, különösen az osztott műszakos tehenészet telepeknél. A megyei népi ellen­őrzési bizottság az említetteken kívül még számos ajánlást tett az üzemeknek, valamint az ille­tékes szerveknek az állatok egészségének óvása érdekében. Döntő megállapítása a vizsgá­latnak, hogy a termelési veszte­ségek megelőzését, az állatok fo­lyamatos termelőképességének fenntartását, fokozását a tartási, gondozási, takarmányozási köve­telmények betartásával elsősor­ban az állattartó gazdaságoknak kell megoldani. A megelőzés, a beteg állatok gyógyítása, az ál­lategészségügyi szolgálattal ösz­­szehangolt, fontos termelési fel­adat. ' K. S. az egyes megyékben a raktárel­látottsági arány. Vannak ugyanis olyan megyék, mint például Fe­jér, Baranya, Tolna, Somogy, Bács, ahol a raktárellátottsági arány még az 50 százalékot sem éri el. Ezért épül például Fejér­ben 20 ezer tonna, Somogybán 40 ezer tonna, Tolnában ugyan­csak 40 ezer tonna gabona befo­gadására képes vasbetonosiló. Fémsilók és földszintes raktárak szinte valamennyi megyében épülnek. Az eddig felépült, és ebben az ötéves tervben átadott raktárak 225 ezer tonna gabona befogadá­sára képesek. Jó ütemben halad tehát a 700 ezer tonna gabona tárolására alkalmas gabonatár­házak építése. Az igazság azon­ban az, hogy az új tárolók fel­építése után sem lesz elegendő még a raktártér az összes felvá­sárolt gabona elhelyezésére. A következő ötéves ' tervekben gyorsítani kell a tárolótérépítést. De addig is fel kell kutatni min­den helyi lehetőséget arra, hogy a gabona biztonságba kerüljön. Az elmúlt években a gabona­felvásárló vállalatok nagy ta­pasztalatokat szereztek az ideig­lenes tárolóterek létesítésében, igyekeztek olyan lehetőséget te­remteni, amelyek segítségével fe­dél alá juttatnák a megtermelt terményt. És a gabona elhelye­zésében segítettek a mezőgazda­­sági üzemek. Erre az együttmű­ködésre és segítőkészségre az idén és a következő években is nagy szükség lesz. cs. r. A komplex lakásprogram az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaságban az 1976—80-as terv­időszak egyik legfontosabb cél­kitűzése a lakásviszonyok folya­matos javítása. E program ke­retében 750 ezer lakást adnak át: ebből 550 ezer lesz új, míg a többi átépített. Az állami épít­kezés mellett szövetkezeti és ma­gánlakásépítéssel is sok új ott­hon készül. A sokgyermekesek közül sokan igen kedvező felté­tellel saját családi házat építe­nek. A lakásépítési program során — szinte szó szerint — új vá­rosrészek, új városok bújnak ki a földből. Különösen az iparvi­dékeken igen szembetűnő ez. Példa erre Halle-Neustadt, ahol a Leuna—II. vegyipari kombinát dolgozói laknak, továbbá He­­yerswerda, a híres „Schwarze Pumpe” kombinát dolgozóinak lakótelepje, vagy az Odera-menti Schwedt, ahol a kőolajfeldolgozó kombinátban dolgozók ezreinek épült a közelmúltban szép, kor­szerű lakás. Az NDK lakásépítési program­jának fontos vonása, hogy „komplex” lakásépítésre törek­szik. A lakóházak mellet min­denütt megépülnek a megfelelő gyermekintézmények, iskolák, or­vosi rendelők stb. Száz lakásra átlag 16,2 bölcsődei, 34,3 óvodai hely, 4,2 oktató helyiség és 2,4 szabad idő klub jut. A jövőben a „komplex” fogalom alá vonják a lakóhelyi sport- és egészségügyi létesítményeket is. (BUDAFRESS-PANORAMA) MUNKA KÖZBEN A gázátadó A gázátadóké a legújabb fog­lalkozások egyike Bács-Kiskun megyében. Csak azóta ismeretes nálunk, hogy szénhidrogénme­zőkre bukkantak, s megépítették a Duna—Tisza közét átszelő gáz- és olajszállító csővezetékeket. Perzseli a Nap a félegyházi ha­tárt, amikor az egyik délelőtt fölkeresem a városszéli üzemben Nagy János gázátadót. Kilenc éve dolgozik a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál. A beosztásához tan­folyamot végzett a siófoki köz­pontban, utána még az Országos Bányaműszaki Felügyelőség előtt vizsgát kellett tennie. A közép­korú férfi Kunszálláson lakik, nyáron motorkerékpárral, télen pedig busszal jár át a munka­helyére. Rajta és három váltó­társán múlik Kiskunfélegyháza zavartalan gázellátása. A gázátadó állomás gondosan bekerített területére lépve kézi köszörűkőéhez hasonló hang üti meg a fülem. (Később megtu­dom, hogy Nagy János ezt a hangot hallva odabenn a bódé­ban is tudja: a berendezések tö­kéletesen működnek.) Az állo­más a szabad ég alatt indázó acélcsövekből (rajtuk helyenként ablakocskával ellátott műszeres szekrények), egy kisebb faház­ból, valamint tűzoltókészüléke­ket és gázszagosító anyagot tá­roló helyekből áll. A korszerűsö­dés jeleként a takarosán kifestett fabódé mellett áll már egy kis téglaépület is, egyelőre még be­rendezés nélkül. — A GOV-nak ezen a vastag gerincvezetékén, ötyen atmosz­féra nyomáson érkezik ide a földgáz — mutatja Nagy János a föld alól libanyakgörbén felbuk­kanó, majd ismét alászálló csö­vet. — Az állomás feladata a ge­rincvezetéken szállított gáz nyo­másának lecsökkentése három at­moszférára, és a Dél-alföldi Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalatnak való átadása. Melegített, szűrt, csökkentett nyomású, mért meny­­nyiségű és szagosított gázt adunk a DÉGÁZ-nak. A szolgáltató cég még tovább csökkenti a nyomást, úgy látja el a várost. Az állomást kezelő gázátadó­nak a kisujjában kell legyen a szolgálati technológiai utasítás. Ismernie kell a szűrők, a nyo­máscsökkentő, a szagosító, a biz­tonsági és más berendezések rendeltetését és működését. Ugyanis üzemzavar esetén ha­bozásra nincs idő, ki kell javíta­nia a hibát, vagy pedig telefonon értesíteni a diszpécserközpontot Kecskeméten. — Amikor átveszem a szolgá­latot, tizenkét órára, a váltótár­sammal közösen megvizsgáljuk, rendben működnek-e a beren­dezések —, mondja el Nagy Já­nos. — Ellenőrizzük, hogy a szál­lítás zavartalan-e? Átveszem ax eseménynaplót is, amiben meg­találom az érvényben levő uta­sításokat. Ha ma éjjel valami hiba történt volna, annak a le­írását is olvashattam volna reg­gel hatkor, mert minden ese­ményt köteles rögzíteni a szol­gálattevő. A gázátadó óránként ellenőrzi a beérkező és a DÉGAZ vezeté­kébe kimenő gáz nyomását. Ugyanilyen gyakran kell mérnie a városi fogyasztásra átadott gáz mennyiségét is. Az adatokat köz­li a kecskeméti diszpécserköz­ponttal, ahol a szállítást irányít­ják. Szintén hatvanpercenkénti kö­telessége a földgáz szagosítása etilmerkaptánnal. — Ezer köbméter gázhoz ti­zenkilenc—húsz milliméter mer­­kaptánt kell adagolni — tájékoz­tat Nagy János. Hozzáteszi, hogy a szagosítás a biztonság szem­pontjából elengedhetetlen. A gázátadó állomás kezelőjé­nek a szakmai ismeretek mellett emberi jó tulajdonságokból is vizsgáznia kell. A munkahely fokozottan tűz- és robbanásve­szélyes. Cigarettázni tilos. Iszá­kos, felelőtlen embert nem tűr­nek meg ezen a poszton, önálló­ság, pontosság, határozottság jel­lemzi a jó gázátadót. Illés Béla műszakvezető ilyennek mutatta be Nagy Jánost. — Most csend van az állomá­son, de jöjjön el olyankor, ami­kor fáklyázunk — invitál a gáz­átadó. Megtudom tőle, hogy olyankor „fáklyáznak”, amikor a Félegyháza és a következő gáz­átadó állomás közt valahol ki kell cserélni a csővezeték egy szakaszát. Ebben az esetben az érkező gázt itt náluk egy távo­labb felállított hosszú csőbe ve­zetik, s égetik, amíg ismét tovább nem engedhetik. Reng a föld olyankor, legalább egy kilomé­teres körzetben. Nagy János végez a műszerek leolvasásával, ellenőrzésével, in­dul be a lakókocsiszerű tartóz­kodási helyére, hogy telefonon továbbítsa az adatokat. A. T. S. VÁLTOZÁSOK HERENDEN # A nagymúltú Herendi Porcelángyár számos új, korszerű részleggel gazdagodott ebben az évben. Automata alagút­­kemencét állítottak üzembe, új, tágas helyiségekbe költözött a festészet és a koron­­gozórészleg. (MTI-fotó) Hemingway trónfosztása és újradicsőiilése Számos kifogásolnivalót talál­tak a vizsgálat során a takar­mányozásban is. Kevés helyen készült a telepi igényekhez al­kalmazkodó takarmánykészítési technológia. Az üzemek ugyan egyre gyakrabban végeztetnek beltartalmi vizsgálatot, azonban az eredmények közlése lassú. Emiatt a gyakorlati felhasználás­A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy sokat kell tenni a telepek hatékonyabb működése érdekében. Helyes, ha az üzemek utólag igyekeznek rendbehozni a telepek tervezési és kivitelezési hibáit, amelynek része az egészségügyi munka­­program. Ez utóbbi személyi fel­tételeinek megteremtéséhez in­dokolt elkészíteni az üzemekben a továbbképzési tervet. Az ál­landó jellegű munkaerőhiány Olvasom, hogy Amerikában az utóbbi esztendőkben Hemingway trónfosztása folyik. Mit folyik! — zajlik. Akik kritizálják, ilyes­formán összegezik értesülésüket Ernest Hemingway-röl: rossz, közepes, szép menetelesen ha­nyatló író volt. Meg hogy min­dent összehazudott, csak hogy olyasmikkel dicsekedjen, ami­lyennek önmagát szerette volna látni. Nem restellt valaki külön könyvet írni arról, hogy He­mingway nem is járt a frontnak azon a szakaszán, ahol a „Búcsú a fegyverektől” játszódik. Erős sem volt, halásznak is gyenge volt, nem beszélve arról, milyen rossz férj és apa. — Szóval — hallatlan étvágy­­gyal tépdesik gusztustalan dara­bokra a holt báhiányt a kritika sakáljai. Vádolják témaszegény­séggel; mert hogy is lehetett vol­na zseni, aki csak szerelemről, halálról, bokszról, bikaviadalról, háborúról, tehát erőszakról tu­dott írni?! Az ember szinte hallja mind­ehhez a hiénák utálatos kacaj­vonítását is- Az irigy törpék öröm-zsivalyát, hogy most már büntetlenül üthetnek, vághatnak az óriáson, annak nincs módja többé vissza-knokautolni. Mert ha most kéjmámorosan fröcskö­lik is róla, hogy a ringben sem volt senki, — annak idején aligha merészeltek volna akár egy me­netre is kiállni vele. Mert az szemtől szembe összecsapás lett volna. Észre se veszik magukat, hogy most már ez nem fair play — nem sportszerű. Játéknak sem volna az. No de semmi közünk Amerika kulturális belügyeihez. Inkább áruljunk el, hiszen ez a trónfosztás az emberi jogok ame­rikai érvényesülésének újabb de­monstrációja. Hogy lám, odaát annyira nincs bekötve a kritiku­sok szája, hogy a hatalmas or­szág Nobel-dijas íróművészét már — vagy még — haló porában is leköpdöshetik. Hát nem igazán megkapó, amikor ilyet is bátran leírhat­nak róla: „A folyón át a fák közé című regényével komplett hülyét csinált magából.’’? Mondom, ez az ö dolguk, övez­ze glória az emberi jogok ilye­tén való érvényesüléséért Ame­rika fejét. No meg lelkiismeretét. Amely­nek tágasságáról a Hemingway­­váltóláz sajátos ritmusa is ta­­tanúskodik. Mert a trónfosztás dühkitöré­sektől hangos propagandája el­lentéteként arról is olvashatunk, hogy Hollywood meg egyenesen Hemingway-lázban ég. Regényeit sorra-rendre filmre viszik. „Szi­getek az áramlatban" című könyvének filmváltozata George S- Scott főszereplésével már ed­dig is jó üzletet hozott. Az „Akiért a harang szól" mellett most „A folyón át, a fák közé” című műve megfilmesítésének jo­gát is megvették a stúdiók. (A folyón át.. .-ét, amivel a ter­meszhangya-kritikus szerint „komplett hülyét csinált magá­ból”. Az „Akiért a harang szól'* c. regénynek pedig a most ké­szülő lesz a második filmváltoza­ta.) Olvashatták azt is, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer Heming­way feleségének visszaemlékezé­sei alapján készül filmet forgat­ni a Nobel-dijas íróról. A témaszegényről, akitől most már a művész minősítést is reszkető karmokkal lopták el a ... keselyűk. Akiről hősi feneke­déssel vijjogják most, hogy ha­nyatlott, vére, agyveleje kiapadt, kiszáradt, és öngyilkossága ennek a zuhanásnak a folytatása: me­nekülés a megsemmisítő szégyen­től. Ja persze ne feledjük, hogy ez utóbbi, a Hemingway-láz is az emberi jogok védelmének, ér­vényesülésének letagadhatatlan amerikai megnyilvánulása. He­mingway újrafelfedezése már az első jelekből ítélve is kasszasi­kerekkel kecsegtet-Az emberi jogok amerikánusa meg hagyományos tárgyilagos­sággal vélekedik az efféle szi­tuációról: A Hemingway-kritikus ugat­hat, — úgyis a pénz beszél. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents