Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! £f-A tervidőszak kereskedelmi célkitűzéseiről és a MÉSZÖV munkájáról tanácskoztak Tegnap — dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével — ülést tartott a Bács-Kiskun me* gyei tanács termelési és ellátási bizottsága. Emberek és gépek próbája A változékony idő sok gondot okoz az aratóknak. Jánoshalmán 9- Petőfi Termelőszövetkezetben az idén 1300 hektárról kell betakarítani a gabonát. Eddig 70 százalékát sikerült levágni. Előreláthatóan heti munkanappal tart tovább az aratás, mint ahogy tervezték, hiszen A. legkorszerűbb gépeket is próbára teszi a földig dőlt gabona. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 172. szám Ára: 90 fillér 1977. július 23. szombat Lényegesen bővült hazánkban a zöldség- és gyümölcstermelés Szakemberek tapasztalatcseréje Hat megye — Heves, Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés — zöldség, gyümölcstermelői, forgalmazói, valamint a konzervipar képviselői tanácskoztak pénteken a Tiszazug jóhírű kertészkedő gazdaságában, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az ágazat időszerű kérdéseinek tárgyalásán — amelyen Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is részt vett — többek között elmondták, hogy a kormány többirányú ösztönző intézkedéseinek hatására lényegesen bővült hazánkban a zöldség- és gyümölcstermelés, javult az ellátás. A megnövekedett termelési kedvet mutatja, hogy ebben az évben csak zöldségfélékből mintegy kétmillió tonnát kell felvásárolni, értékesíteni, illetve konzervnek feldolgozni. Az eddigi jelek azt mutatják — ha helylyel-közzel vannak is gondok — a termékek felvásárlása szervezetten és jól halad. A tanácskozáson ismét megerősítették, hogy minden minőségileg elfogadható zöldséget és gyümölcsöt fel kell vásárolni, mert csak így tudjuk megoldani a hazai ellátást és az exportkötelezettségeink teljesítését. Az idén a vártnál lényegesebben több zöldárut kell hasznosítani, sajnos, még a korábbi technikai feltételek mellett. Ezért ebben az időszakban is a termelés, az értékesítés és a konzervipar szoros összhangjára, együttműködésére van szükség. Aláhúzták, hogy a friss áru nem bírja el a bürokráciát, a papírmunkát, gyorsan, rugalmasan kell eljuttatni a felhasználási helyre. Azt a terméket amelyet a piac nem vesz fel, a konzervipar feldolgozza most is, de kiváltképpen a jövőben. A konzervipari üzemeket 330 millió forint költséggel korszerűsítik. Két-három év múlva jelentősen megnő a feldolgozó kapacitás. A háztáji gazdaságok termelői szerepéről szólva, hangsúlyozták azok fontosságát. Követésre mél(Folytatás a 2. oldalon.) A napirend első részében a megye kereskedelmének az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó főbb célkitűzései, a tervek előkészítésének, valamint 1976-nak, mint a tervszakasz első évének fontosabb tapasztalatai kaptak helyet. Megállapította a bizottság, hogy a központi döntések és állásfoglalások, nemkülönben a minisztérium által javasolt tervkonzultációk rendszere egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a tervek többsége tartalmilag és formailag is jó minőségben, határidőre készült el. Ami kereskedelmünk legfontosabb céljait illeti, lényeges mindenekelőtt, hogy a kiskereskedelem forgalmának növekedési üteme legalábbis elérje, a későbbiekben pedig meghaladja az országos átlagot. Ennek érdekében tovább kell bővíteni a kínálatot, s a fogyasztói közhangulat javítását szolgálva emelni az eladási kultúrát. Szükség van a gépesítés fokozására, az üzem- és munkaszervezésben fellelhető tartalékok jobb hasznosítására, a szakmai ismeretek bővítésére. Folytatni kell emellett az üzlethálózat rekonstrukcióját, illetve további nagy egységek létesítését is. Megyénk kereskedelmének jelenlegi ötéves tervére az alábbiak a jellemzők: a kiskereskedelem összes forgalma 1975-höz képest 1980-ig folyó áron 54—55, változatlan áron várhatóan 30 százalékkal nő. 1980-ban 17,3 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalomra lehet számítani. Az üzlethálózat alapterülete ugyanezen idő alatt 59 ezer négyzetméterrel bővül, s a tervidőszak végén mintegy 24 ezren dolgoznak majd a megye belkereskedelmi szerveinél. Megállapítható az is, hogy az öt év alatt a nagykereskedelem szervezetében és raktározási kapacitásában számottevő változás még nem következik be; a kiskereskedelemben tovább növekszik a szövetkezeti szektor súlya. A vendéglátó hálózat fejlődése mérsékeltebb ugyan, de fontos tény, hogy meggyorsult a gyermekeket, illetve a dolgozókat ellátó; üzemi vagy tanácsi beruházású konyhák és éttermek építése. Főként a megyeszékhelyen gondot okoz a járulékos keretből épülő üzletek megnyitásának késedelme. A tervezési bizonytalanságok, a létesítmények átadási határidejében mutatkozó csúszások, érthetően, elégedetlenséget keltenek. Tapasztalatokat már a tervszakasz első esztendeje is bőven hozott. A megye kiskereskedelmében 1975-höz viszonyítva folyó áron 7,1, változatlan áron 2 százalékkal nőtt az eladás, az alapterület pedig 10 ezer négyzetméterrel. Az idei év még jobban indult: az egyedi hiányok mellett is kiegyensúlyozott az ellátás, élénkebb a kereslet, egyenletesebbek az árak. A tanácskozás második részében a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége (a MÉSZÖV) tevékenységéről hangzott el jelentés. A többi közt hangsúlyt kapott, hogy a szövetkezetek áruellótási munkája egyre kiegyensúlyozottabb; ennek keretében jelentős a tanyai lakosság ellátása érdekében kifejtett tevékenység. Az ÁFÉSZ- ek munkáját a megyei településfejlesztési tervekkel megegyező hálózatfejlesztés jellemzi, amit a MÉSZÖV összefog, irányít, és anyagiakban is támogat. Á jelenleg a megyében működő 24 ÁFÉSZ tagjainak száma 177 ezer, saját vagyonuk meghaladja a 900 millió forintot. Kétezernél több boltjuk és vendéglátóhelyük tavalyi összes forgalma 5,2 milliárd forint volt. Sokoldalú szerepet játszik az ellátásban a szövetkezeti keretek közt működő 129 szakcsoport. A megye 92 helységében 24 takarékszövetkezet fejt ki pénzintézeti tevékenységet. Taglétszámuk 80 ezer, a betétállomány összege pedig több mnt 1 milliárd forint. A 64 lakásépítő-fenntartó, valamint garázsszövetkezetben 3841 lakás és 839 garázs tulajdonosai tömörültek. A MÉSZÖV törekvései egyébként a nagyobb szövetkezetek kialakítására irányulnak. A megyei tanács termelési és ellátási bizottsága mindkét jelentést jóváhagyóan elfogadta, s rövidesen a végrehajtó bizottság elé terjeszti. J. T. Négyes ikrek Ami a legfontosabb: a csütörtök délelőtt született Kállai-ikrek jól vannak. Barna a hajúk, s szondán keresztül tűrik az etetést. Eleinte — csütörtök este kilenckor kezdték a táplálásukat — két óránként öt grammot kaptak: Mária hatot „kért”, a legkisebb Zoltán pedig hármat „fogadott el”. Tegnap délelőtt tíz grammra nőtt az adagjuk. Dr. Tóth György. a kecskeméti Megyei Kórház gyermekgyógyász osztályvezető főorvosa kielégítőnek tartja állapotukat. Egyelőre ugyan több oxigént kapnak, mint amennyi a normális levegőben van. de ez természetes. Sőt. a legidősebb. Ferenc az inkubátorban még ficánkol is ... — A szaklapok szerint egy az ötszáztizenkétezerhez az esélye • Ferenc • Mária • Attila annak, hogy négyes ikrek szülessenek — mondta dr. Ladányi Lajos adjuntus, aki a szülést levezette. — Nem volt könnyű szülés, tizenhat órás vajúdás előzte meg. Mégsem alkalmaztunk császár• Á boldog szülők. (Tóth Sándor felvételei.) metszést, mert így az úgynevezett RDS szindróma, a koraszülötteknél fellépő légzési zavar kialakulása elkerülhető. Dr. Tóth György Békésen kapta a telefont: a százharminckét • Dr. Ladányi Lajos és dr. Tóth György. Mind a négy csecsemő inkubátorban van. • Zoltán kilométeres távolságot nem egészen két óra alatt tette meg. Addig dr. Miklós György tartotta a frontot a koraszülött osztályon. A kórház dolgozói — orvosok, aszszisztensek, ápolók, a műszakiak — önzetlenül, munkaidejük lejárta után is bent maradtak, hogy bármilyen komplikáció esetén azonnal akcióba léphessenek. Huszonketten állnak ugrásra készen, mindegyiküket nem sorolhatjuk fel. de például Almási Mária laborasszisztens is keveset aludt tegnapra virradóra... Még egynaposak sem voltak az ikrek, amikor a Kecskeméti Városi Tanács küldöttsége átadta édesanyjuknak a gyorssegélyt, ötezer forintot. Veliczky István elnökhelyettes közölte: hatvanhárom négyzetméteres, kétszobás lakást kap a hirtelen megnagyobbodott család. Az édesanya sorra fogadja a gratulációkat. örül. természetesen. Kérdezgeti az orvosokat, hogy vannak a gyerekek — ő még nem is látta őket. Fáradt ugyan, de nem mutatja, s a szemén látszik, hogy nagyon boldog. Az apa mindennap bejárt a kórházba. tegnapelőtt akkor érkezett a szülészetre, amikor három baba már megvolt. Meglepődött, amikor megszületett á negyedik is. és — még jobban örült. Hadd ismételjük meg: a Kállaiikrek — Ferenc. Mária. Attila és Zoltán — a körülményekhez képest jól vannak. És a Kállai család nagvon-nagyon boldog. Egyáltalán: mindenki örül. B. J. A gabona 80 százalékát ledöntötte a vihar. • Éjjel-nappal dolgozik a szárító. Tanszerellátás Könyvespolcomon ma is őrzök egy olvasókönyvet, amely 1940-ben készült az elemi népiskolák második osztályos tanulói számára. Már akkor sem volt új, amikor hozzám került, hiszen a könyv az iskola tulajdonát képezte, s évről évre kiadták azokat a gyerekeknek. Nemzedékek olvasták ugyanazokat a kis történeteket, s óvták a lapokat, hiszen év végén el kellett vele számolni, s jaj annak, aki szamárfület, tintapacát hagyott rajta, netán letépte a borítót... Különösebb gondot nem jelentett akkor az iskolába indulás: két irka, egy ceruza, egy üveg tinta, egy tollszár, netán palatábla. Ma azonban már olyan „forradalmi” változások tanúi lehetünk a tanszerellátásban, amely változások nem hasonlíthatók össze a három—négy évtizeddel ezelőtti állapotokkal. Napjainkban a tanulók — általános és középiskolások — tanszerekkel történő ellátása országos ügy, s amint a későbbiekben kiderül, népgazdasági feladat. Minden gyerek mindenből újat kap, kivéve talán a táskát, amit több évet is kibír. Meglepődik az ember, még az a szülő is, akinek iskolás gyereke van, hogy milyen óriási számok mutatják a tanulás alapfeltételeinek megteremtését. Országosan például 32 millió iskolafüzet várja a vásárlókat,, s e nagy mennyiségű füzet csomagolására a hagyományos kék csomagolópapírból 630 tonnát gyártottak. Milyen óriási tekintélye volt annak, aki a negyvenes évek elején, az általános iskola valamely osztályában színes ceruzával rendelkezett. Ma természetesen hangzik, hogy a dobozos színes paszteleíc választékát a belföldi gyártásún kívül cseh, bolgár, lengyel, kínai, indiai és osztrák áru is bővíti. Természetesen nem csupán füzet, a színes ceruza szükséges az iskolásoknak. Vessünk egy pillantást arra a tájékoztatóra, amelyet az ÄPISZ és a PIÉRT vállalatok igazgatói állítottak össze a kínálatból: töltőtollak minden mennyiségben és nagy választékban, iskolatáskák 42 féle változatban, tolltartókból 41 féle, iskolai körzőkből sajnos csak az igény 50 százalékát tudják kielégíteni, de jön majd az NDK-ból és a Lengyelországból körző (kérdés, hogy mi magyarok nem tudunk jó honi körzőt készíteni?). Vonalzóból — fa és műanyag — kétmilliót gyártottak, rajztáblából minden igényt kielégít a kereskedelem, zavartalan ellátást ígérnek fehér és színes krétából. Ebben az évben először sikerüli megoldani az iskolai első osztályokban és az óvodákban annyira szükséges gyurmából történő jó ellátást: a belföldin kívül NDK, olasz, bolgár és lengyel gyurma is van az üzletekben, különböző árakon. Rajzlapból 400 tonna van az országban, félfamentes és famentes minőségben. De beszélhetnénk az írólapokról, korongokról, szögmérőről, ecsetekről, fűzölapokról, betűtartókról stb. Szólni kellene a tankönyvekről is, amelyeket a Tankönyvkiadó Vállalat gyárt. Az elmúlt évek gyakorlatából kiindulva — és utalva a néhány nappal ezelőtti televíziós tá jékoztatóra — nem lesz gond a könyvekkel, minden város, iskola, idejében megkapja valamennyi tankönyvét. Most zajlik az árengedményes tanszervásár, amelynek célja elkerülni az augusztus közepén, végén várható csúcsfor-\ galmat, széthúzni az eladás idejét. A megye városaiban, nagyközségeiben járva az a tapasztalat, hogy a tanszervásár lehetőségeivel sokan élnek, s nem lesz zsúfoltság az üzletekben egy hónap máira. Hiszen Bács-Kiskun megyében közel 59 ezer az általános iskolások száma, s ehhez még hozzá adhatjuk az ugyancsak több ezer középiskolást, szakmunkásképző intézeti tanulót is. Mindezt összegezve az általános képlet azt mutatja nem lesz fennakadás a tanszerellátásban. S hogy ennek alapján milyen érdemjegyek kerülnek az iskolai naplókba,1 az már kinek-kinek a tehet ségén, szorgalmin múlik. G. S.
