Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: eleinte felhős, borult idő ismétlődő zápor­­esővel, több helyen zivatarral, majd nyugat felől felszakadozó felhőzet. A várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet általában 13—1«, északnyugaton 9 ,12, a legma­gasabb nappali hőmérséklet 23, 28 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 169. szám Ára: 90 fillér 1977. július 20. szerda EZER VAGON KISKUNSÁGI SÁRGABARACK Még tart a barackidény a Kiskunságban. A korai kajszi már leérett, a keményebb húsú kései rózsa érkezik a ZÖL­DÉRT Bács-Kiskun megyei telepeire. A táj híres gyümölcsé­ből, a tavaszi „fagydézsma” után, a vártnál kedvezőbb a fel­hozatal. Egyedül a ZÖLDÉRT több mint ezer vagon sárgaba­rackot vesz át az idén, s ebből eddig 700 vagonnyi érkezett a telepekre. A gyümölcs legnagyobb fogadóállomásáról, a ZÖLDÉRT kecskeméti telepéről naponta átlagpsan 20 vagon­nyi barackot indítanak külföldi megrendelésre,'ezenkívül a hazai fogyasztói igényt is kielégíti. A piaci keresletnek megfele­lően osztályozzák, csomagolják a kényes termékeket, hogy az fris­sen érkezzen a legtávolabbi or­szágba is. A szezon kezdete óta teljes a baraokműszak a kecske­méti telepen, ahol két gyümölcs­­oszályozó-gép segíti a csomago­­lök munkáját Egy-egy gép napi teljesítménye négyszáz mázsa. Kedden már teljes egészében a kései rózsabarackkal töltötték fel az osztályozó gépsorokat, amelyek előreláthatólag még 12 napig görgetnek barackot. A ra­kodópályáról pedig ezen a na­pon útnak indították az év utol­só édesmagvú kajszirakományát az NSZK-ba. Leérett a korai kajszi • Az alsó ké­pen: Már a rózsát osztályozza a gép. (Tóth S. (elv.) 0 Az utolsó ellenőrzés az NSZK-ba induló kajszi­rakományon. A megye egészségügye — öt évvel ezelőtt a megyé­ben öt részlegünk volt, ahol 81 szakember foglalkozott lakossági szolgáltatásokkal — mondotta Mészáros Ferenc. — A helyszí­nen történő javításokra és a hi­bás készülékek beszállítására há­rom kistehergépkocsi állt ren­delkezésre. Évente húsz-huszonöt ipari tanulót képeztünk. Sajnos, szervizhálózatunk fejlesztése kez­detben lassan haladt, ezért jóré­szüknek nem tudtunk munkaal­kalmat nyújtani. Erőfeszítéseink mégsem vesztek kárba, hiszen a szövetkezeti szolgáltató ipar is örömmel fogadta őket. Egy esztendő a számok tükrében Egy esztendő nagyon rövid idő bármilyen társadalmi vagy gaz­dasági fejlődés lemérésére. Így van ez az egészségügy területén is. Ennek ellenére a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának az elmúlt évet bemutató most kiadott tájékoztatója jól érzékelteti az egészségügy álta­lános előrehaladását és részered­ményeit. Hazánkban az egészségügyre fordított kiadások összege igen jelentős, 1976-ban megközelítette a 67 milliárdot, ami a nemzeti jövedelem több mint 15 száza­lékának felel meg. A IV. ötéves terv első évéhez, 1971-hez képest az V. ötéves terv első esztende­jében csaknem kétszeres volt az egészségügyi kiadás, de 1975-höz vizonyítva is 14 százalékos a nö­vekedés. Legnagyobb mértékben, 160 százalékkal, az anyasági el­látásra, családi pótlékra fordí­tott összeg emelkedett a két öt­éves terv első évét összehason­lítva. Az egy évvel korábbihoz ké­pest a legjelentősebb emelkedés a nyugellátásban következett be, ami 19 százaléknak felel meg. összességében a nyugellátás a társadalombiztosítási kiadások 48,3 százalékát teszi ki. Állampolgári jogon Közismert, hogy országunkban az egészségügyi ellátás 1975. jú­lius 1-től állampolgári jogon jár mindenkinek, így a jogosultak száma gyakorlatilag megegyezik a népességgel, megyénkben 564 ezer 400 fő volt tavaly. Ez a szám egy év alatt mindössze 7700 fő­vel, míg a kiadások összege 500 millió forinttal emelkedett. Biz­tosítottakról természetesen nem a lakosság, hanem a foglalkozta­tottak száma alapján beszélünk, s az is igen jelentős, 369 ezer fő, a növekedés 11 ezer volt. Nagyon érdekes a foglalkozási ágak szerinti megoszlás is. Ezek szerint az ipari üzemekben, köz­lekedésben, kereskedelemben fog­lalkoztatott 141 ezer fő után a nyugdíjasok következnek 99 ez­ren. Létszámuk egy év alatt nyolcezerrel nőtt. Á 41 ezer tsz­­tag, 26 ezer iparos, kiskereskedő és egyéb magánfoglalkozásút kö­veti 21 ezer közszolgálati alkal­mazott és 14 ezer ipari, háziipa­ri, szövetkezeti tag, stb. Amíg a táppénzre jogosultak száma mindössze 1,7 százalékkal nőtt egy év alatt, a családipót­lékra jogosultak száma csaknem 20 százalékkal, az anyasági se­gélyben részesülőké 4,5 száza­lékkal. Ez utóbbiak létszáma el­érte a 209 ezret. Kevesebben nagyobb táppénzzel A kifizetett táppénzes napok mennyisége a megyében 124 ezerrel, vagyis 4,4 százalékkal csökkent tavaly, az 1975. évihez viszonyítva. A napi átlagos be­teglétszám így is elérte a 8700 jót. Az egy biztosítottra jutó táp­pénzes napok száma 15,3 volt a múlt esztendőben. A béremelé­sek következtében az egy napra jutó táppénz összege 5,3 száza­lékkal növekedett. Á kifizetett táppénz 1976-ban meghaladta a 191 millió 300 ezer forintot. Igen jelentős volt a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok üzemi bal­eseti, kártalanítási napja, ami el­érte az ötvenezret, és 4900 nap­pal haladta meg az egy év előt­tit. Ami növekedhetne A munkavállalók anyasági se­gélyének összege nem növeke­dett a jelzett egy év alatt. A ter­hességi és gyermekágyi segély viszont elérte a 60 millió 800 ezer forintot, ami 112,6 százalék­nak felel meg az előző évhez ké­pest A gyermekgondozási segélyben részesülők létszáma 1976. de­cemberben Bács-Kiskunban 13 500 fő volt. A növekedés az előző év azonos hónapjához ké­pest 1200. Családi pótlékban részesült ta­valy 30 700 gyermek, a folyósí­tott összeg elérte a 334 millió forintot. Családi pótlékban része­sült átlagosan a családoknak csaknem 16 százaléka. Az egy családra jutó, családi pótlékban részesülő gyermekek száma sem a városi, sem a falusi rétegeknél nem haladta meg a két főt. Az éves statisztika szerint a gyógyszerekre is többet költött az állam, mint egy évvel koráb­ban. Az összes költség 224 mil­lió forint volt, a növekedés 22 millió 300 ezer forint. Ehhez 8 millió 142 ezer orvosi vény meg­írására volt szükség. (Remélhető­leg ez a szám az idén már csök­kenni fog az egyszerűsítések kö­vetkeztében.) Gyógyszerek és segédeszközök Az egy lakosra jutó gyógyszer­­költség megyénkben 396,90 fo­rint volt, a növekedés 34 forint és 90 fillér. Felírattunk ezenkívül csaknem 50 ezer szemüveget, ki­lencezer gumiharisnyát, többszáz hallókészüléket, tolókocsit, has­kötőt, gyógycipőt, igen sok lúd­talpbetétet és más hasznos, egész­ségünket védő eszközt. Gyógyá­szati segédeszközökre az, igazga­tóság 6 millió 800 ezer forintot költött, s fogaink pótlására 1 mil­lió 200 ezer forintot fizetett ki. Hogy ezekért a szakorvoshoz el­utazhassunk, lakosonként tíz fo­rintot kaptunk, ami a megye lé­lekszámúval szorozva lényegesen többnek hangzik. A szomorú statisztikákról — temetési segélyekről és egyéb szociális támogatásról —" most hadd ne szóljunk. Ez, szerencsé­re, a többihez képest elenyésző­nek tűnik, bár összegében mégis jelentős volt. Külön újságcikket érdemelne a nyugdíjasokról szóló statisztika, mint szocialista államunk huma­nizmusának egyik kifejezője. Je­lentős volt az ezzel kapcsolatos ügyintézés is, s nagy munkát rótt — a többi, szerteágazó feladattal együtt — a Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság és kirendeltsé­geinek dolgozóira. Szorgosan mű­ködtek az üzemi kifizetőhelyek, ellenőrző- és nyugdijügyi albi­zottságok, kevesebb volt a kifo­gásolható és helyrehozandó pa­nasz. Az egészségügyi ellátás alapvető munkahelyeiről — kör­zeti orvosi, rendelőintézeti és kór­házi ellátásról — most szintén nem beszélve, hiszen ez csak felsorolásszerűen kaphatott he­lyet a tájékoztatóban is. De ta­lán erről majd legközelebb. Addig is köszönet a 45 olda­las. tartalmas' füzetért, amiből megtudtuk, hogy még jobban meg kell becsülnünk az eddigi vívmányokat, a szocialista egész­ségügy izmosodó eredményeit. T. P. Tovább bővül a Gelka-hálózat Korántsem kíséri olyan nagy figyelem az idén a másodvetése­ket, mint egy esztendővel ezelőtt. Ez vonatkozik nemcsak a mező­­gazdasági üzemekre, hanem a különböző szintű tanácsokra is. Tavaly a kedvezőtlen időjárás rá­­kényszerítette a mezőgazdasági üzemeket a másodvetésű takar­mány- és zöldségvetésre. Ebben az esztendőben nagy mennyiségű és jó minőségű fűtermést taka­rítottak be, a zöldségtermő te­rületet a legtöbb gazdaság nö­velte, s a vártnál is nagyobb lett a termés. Ezekután úgy tűnik, hogy csökkent a jelentősége a másodvetésnek, azonban hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy ily módon nagyon jelentős silózható termést lehetne beta­karítani, amely elsősorban az ál­lattartó gazdaságoknak lenne hasznos. A Bács-Kiskun megyei gazda­ságok az idén 12 ezer hektár má­sodvetést terveztek. A legutóbbi adatok szerint alig több, mint 4 ezer hektáron került földbe a mag, vagy a zöldségpalánta. Ta­karmány céljára 3650 hektáron termesztenek, elsősorban silóku­koricát, esalamádét, muhart, szu­­dánifüvet és egyél) növényeket. A zöldségfélék közül — amelyet eddig 380 hektáron termesztenek másodvetésként — a káposzta foglalja el a legnagyobb terüle­tet, kétszáz hektárnyit, a zöld­bab, uborka 50—50 hektáron már kikelt, s elkezdődött az öntözése is. A kalocsai járásban az elő­irányzott 1700 hektárból mint­egy ezer hektáron vetették el a másodnövényeket, a kiskunfél­egyházi közös gazdaságok 550, a (Folytatás a 2. oldalon.) • A császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben egy héttel ezelőtt fejezték be 55 hektáron a napraforgós csalamádé vetését. (Pásztor Zoltán felvétele.) Az ötvenes évek véeén ugrásszerűen nö­vekedett a lakosság tulajdonában levő híra­dástechnikai készülékek száma. A rádió el­vesztette egyeduralmát, kezdett tért hódítani a televízió. Gyorsan szaporodott a háztartási kisgépek száma is. Emiatt mind nagyobb szükség volt jól műszerezett műhelyekre, ahol megfelelően képzett szakemberek vég­zik a híradástechnikai és elektromos háztar­tási gépek javítását. A IV. ötéves terv köze­pén pedig a Gelka a szervizhálózat színvo­nalas irányítására létrehozta Bács-Kiskun­ban is a megyei kirendeltségét. Az azóta bekövetkezett fejlődésről tájékoztatott Mé­száros Ferenc kirendeltségvezető. vízhálózat árbevétele, ami a£ idén várhatóan eléri a 23 milf liót. A rendelkezésre álló adatok szerint a megyéién az asztalirá­diók száma mintegy 80 ezer; táska- és zsebrádiókból pedig legalább 160 ezret használ a la­kosság. A kétezer színes televí­zió mellett a fekete-fehér készü­lékek száma meghaladja a 102 ezret. A mosógépállomány száz­ezerre tehető, ebből több, mint ezer automata. Hűtőszekrények­ből 85 ezer van a háztartások­ban. Emellett a fel nem sorolt elektromos kisgépeknek — vil­lanyborotváknak, magnóknak stb. — is mintegy 70 százalékát a Gelka javítja. A munkához szükséges műszerek értéke már eléri a 3 millió forintot. A további fejlesztési elképze­lésekről a kirendeltségvezető el­mondta, hogy a községekben az igényeknek megfelelően nyitnak majd fióküzleteket. A legnagyobb fejlődés a megyeszékhelyen vár­ható. Többszöri határidő-módo­sítás után remélhetően a jövő év közepére elkészül az új, 900 négyzetméteres központi szerviz a Széchenyivárcsban, ahol mint­egy ötven szerelő dolgozik majd,1 Ennek berendezésére, műszerek­kel való felszerelésére a Gelka több, mint 5 millió forintot költ; O. L. f A kecskemé­ti műkert­városi új szervizben Pelikán Sándor tv­­műszerész javítás közben tükörből ellenőrzi a képernyőt. Ezután a kirendeltségvezető el­mondta, hogy 1974-ben már a színes tévék javítását is meg­kezdték. Jelenleg ezek száma kétezerre tehető. Javításukat a kecskeméti és a bajai szerviz speciálisan képzett tévé-szerelői végzik. Az idén a Gelka megyei há­lózata tovább bővült. Január 1- én kezdte meg működését Izsá­kon a fiókszerviz, ahol egyelőre ketten dolgoznak. Ezt követően Kalocsán adtak át egy javítómű­helyt. Itt hét szerelő foglalkozik az elektroakusztikai és háztartá­si gépek javításával. Kerekegy­házán a tanács segítségével épülő részleget — amelyet a Gelka sze­rel fel —, augusztus 1-én nyit­jáit meg. Ugyancsak ekkor gya­rapodik Tiszaalpár is egy önálló fiókszervizzel. Kecskeméten a Műkertváros­ban június végén osztatlan lel­kesedést váltott ki a lakosság kö­rében az, hogy az új szolgálta­tóházban a Gelka is helyet ka­pott. Itt egyébként az autórádiók beszerelésével is foglalkoznak. A Gelka fejlődésére jellemző, hogy öt év alatt dolgozóinak lét­száma több, mint kétszeresére nőtt. Jelenleg 172. szakember vé­gez a lakosság részére szolgál­tatósokat, s tevékenységüket már nyolc gépkocsi segíti. A múlt év­ben 21 millió forint veit a szer­Elegendő a vetőmag a másodvetéshez

Next

/
Thumbnails
Contents