Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-19 / 168. szám
1 4 • PETŐFI NÉPE • 1971. július 19. Barackérés idején Egyszerű, nyáreleji eseményről kívánok szólni. Lakiteleken — másfelé is persze, dehát ott jártam, azt láttam — érik a barack. A kajszi is és az őszi is. Méghozzá sietve, a melegebb napok, s az eső hatására. Szedik is mindkettőt, egymástól alig kétszáz méterre. Asszonyok szedik, meg gyerekek, vakációzó iskolások. Beleveszve a Szikra Tsz végeláthatatlan gyümölcsfarengetegébe. 1. A sárgabarack külföldre, Észak-Európába készül. Még kemény, kissé talán nyers is, mégsem várhat tovább. Exportállapotba került. Molnár Imre ágazatvezető azonnal mozgósitotta a kertészetet. Tegnap még paradicsombokrok fölé hajladoztak-térdepeltek, ma reggeltől ég felé nyújtóznak-kapaszkodnak, létrákat cipelnek a nők. A változást alig veszik észre. Minjha mindegy lenne. A kézzel el nem érhető ágakat bottal ütögetik: a puha homokon tompa pufogás kíséri a műveletet. A rekeszekbe mindent beleraknak, a válogatás nem az ő dolguk. Hatvannyolc hektár: rengeteg fa, milliónyi kajsziszem, milliónyi, vagy még több kézmozdulat. Hány ember kell ehhez? A Tóth-brigád öt tagja — Tóth Julianna Tóth Etelka, Ezsiás Jánosné, S. Kovács Istvánná és Virágh Mihályné — nem ér rá ezen spekulálni, őket most ide küldték, normájuk van, és nyolc óra a munkaidő. Utána háztartás, háztáji. Kicsit keserűek: magasra kell mászni a gyümölcsért, a májusi fagj^ „megemelte" a termést. Két-három méterig elpusztult minden. Hiába volt füstölés, permetezés. A máskor egy mázsát is adó fák alig kínálnak 20—30 kilót. Zsebüket, a közös vagyont érintő veszteség. Holnap ötven építőtáboros diáklány érkezik az állami gazdaságból. A legjobbak, szőlőkötözésből, jutalomként. Két napig segítenek majd. Az asszonyok mosolyognak — lesz nagy vircsaft, kacagás. De csak jöjjenek, minél előbb... 2. Az őszibarackos fura látvány. Dús, tömött lombok, a levelek mögött különböző nagyságú és színű gyümölcsökkel. A diónyitói a kétőklömnyiig, a sötétzöldtől a bordópirosig. Érthetőbben: a korán érőktől a később termőkig, össze-vissza, keveredve. Ahány fa, jóformán annyi érési stádium. Szerencsére csak tizenhét hektáron. Ha kínlódva, ha boszszankodva is, de megcsinálják. Barcsa Józsefné munkacsapata tíz fős, szocialista brigád. Két-három felé oszolva bujkálnak a sorok között. A korait keresik. Kisegítők. Állítólag még sohasem dolgoztak errefelé. Annál többet az almáskertben, ősszel, amikor mindenki, aki csak él és mozog a gazdaságban, a jonathánt szüreteli. Hogy mégis otthonosan mozognak a barackfák sűrűjében — ezen legfeljebb az üzemi munkamegosztáshoz szokott, kevésbé univerzális városi ember csudálkozik el. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS őket — a Tóth-brigá'dot — Most ide küldték... m • ... lassabban, bizonytalanabbul közelítik net a fák tetejét. Mit mondjak még? Kedvesek, de trécselni nem érnek rá. Most nem. A vendéget kóstolásra nógatják és szempillantás alatt eltűnnek szeme elől. Panaszt ennyit hallottam tőlük: gyorsan ugrik, halad éveik száma, ők pedig annál lassabban, bizonytalanabbul közelítik meg a fák tetejét. Egyelőre még bírják. Erővel és szorgalommal is. K. r. Testre szabott” konfekció 99 Az NDK 40 áruházában és férfidivatüzletében most „vizs- 4 gáznak" azok a szabványméretek, •melyek szerint a KGST-tagor«zágok konfekcióüzemei 1978-tól kezdve a férfi felsőruhákat gyártják. A konfekcióiparban alkalmazandó közös szabványok kidolgozását az indokolta, hogy tovább bővíthessék az országok közötti árucserét, munkamegosztást és együttműködést. A szabványok kidolgozása érdekében a moszkvai állami egyetem antropológiai kutató intézete széles körű felmérést végzett. Összegyűjtötték az emberi testméretek különféle korosztályok szerinti változatait. A felmérésekből többek között kiderüli, hogy a falusi férfiak néhány centiméterrel alacsonyabbak ugyan. mint a városiak, de nyak- és mellbőségük nagyobb, válluk szélesebb. Különbségeket találtak a különböző nemzetek és foglalkozások szerint is a férfi testméretek között. Az összeállított szabványterv 249 eltérő méretet jelölt meg. Az NDK-ban folyó gyakorlati próba szerint azonban 178 féle méret is elegendő ahhoz, hogy minden férfi jól álló konfekciós ruhába öltözhessen. A szakemberek szerint az új méretszabványok kialakításával az üzemekben nő a sorozatgyártás lehetősége, Javul a munkatermelékenység. Az üzletekben pedig úgyszólván alig fordul elő „utánigazítás" — mindenki megtalálja a testére szabott öltönyt az áruházakban, szaküzletekben. (BUDAPRESS—PANORAMA) iternaxaosx obnanst i%vim iijtküt it .TjiTWithif Kornyezetvedelem Grúziában Egyetlen most épülő grúz ipari vállalat sem szennyezi a környezetet a jövőben. Az új üzemek, köztük egy mezőgazdasági gépgyár, egy elektrotechnikai berendezéseket gyártó üzem, valamint egy gyapjúfeldolgozó gyár a tervek szerint minden ártalmas hulladék nélkül dolgozik. Grúzia, a Szovjetunió egyik legfontosabb üdülési körzete. A jelenlegi ötéves tervben környezetvédelmi célokra a köztársaságban csaknem 140 millió rubelt irányoztak elő, ami duplája az előző ötéves tervidőszakban felhasznált összegnek. (BUDAPRESS— APN) A KGST közös beruházásában jó ütemben épül az uszty-ilimszki kombinát Négy évvel ezelőtt kezdődött meg a KGST-tagországok közös beruházásában az uszty-ilimszki faipari kombinát építése. Méreteit jellemzi, hogy a következő külön-külön is óriási üzemek alkotják. Egy évi 500 ezer tonna fehérített szulfátcellulózt és számos más terméket előállító gyár, egy hőerőmű, egy évi 6 millió köbméter rönkfa feldolgozására képes fatelep, egy évi 1 millió 200 ezer köbméter árut előállító fűrésztelep, egy 250 ezer négyzetméter forgácslemezt gyártó üzem, egy 380 ezer tonna takarmányélesztőt előállító üzem és egy hatalmas nyersanyagszállító bázis, amely 10 erdőgazdaságot foglal magában. Elkészülés után a faipari komplexum 20 ezer munkást és alkalmazottat foglalkoztat majd. A hatalmas vállalkozás hét kilométer hosszú és 5 kilométer széles munkaterületen valósul meg. Az építkezés első szakasza 1979. végén, második szakasza 1982 végén zárul. Megmozgatnak 28 millió köbméternyi csővezetéket, helyreillesztenek 110 ezer tonna tartószerkezetet, a belső szállítást pedig 72 kilométeres helyi vasútpálya fogja segíteni. A faipari komplexum legfontosabb létesítményét, a cellulózüzemet a KGST hat tagországa közösen építi. Magyarország, Bulgária, Lengyelország, az NDK és Románia az itt termelt cellulózért cserébe építési szerkezeteket, berendezéseket szállít az üzemek és a hozzá kapcsolódó létesítményeknek. Magyarország szállítja a raktárakat, a szellőzőberendezéseket, az alumíniumból készült ajtó- és ablakkereteket, huzalokat. Már munkába álltak az Ikarusz-autóbuszok is. Az NDK-bóí épület• A fő üzemrészek többsége egyeljen hatalmas blokkban, egy tett» alatt fog elhelyezkedni. szerkezet, transzformátorállomás, különböző elektromos készülékek, szellőztető és hűtőberendezések érkeznek Uszty-Uimszkbe. Lengyelország fémszerkezetekkel, cementtel, festékkel, kábelekkel és nagyméretű tartálykocsikkal járul hozzá a beruházához. Bulgária fémszerkezeteket, falpaneleket és tetőfedő lemezeket szállít. Románia többek között kábeleket és egészségügyi berendezéseket küld. A kombinát építése a testvéri országok együttműködésének egyik eredménye, és jól példázza a KGST komplex programjának megvalósulását. A beruházásban részt vevő országok vállalatai pontosan küldik az építkezésre • berendezéseket és az építőanyagokat. A jubileumi 1977-es évben 145 millió rubel értékű beruházás elkészítését vállalták a résztvevő országok. A cellulózüzem első részének átadási határideje 1979 júniusa. Attól az évtől a szocialista országok az építkezésben való részvételük arányában 1990-ig évi 20S ezer tonna cellulózt kapnak. Hazánkba a Jelenlegi összes termeléssel egyenlő mennyiség — 3» ezer tonna fontos nyersanyag érkezik majd. (APN—MTI) Kétmillió garnitúra alkatrész a Zsiguli kooperáció keretében A Zsiguli-kooperáció keretében a veszprémi Bakony Művek ebben a tervidőszakban összesen t millió garnitúra alkatrészt szállít a szovjet gépkocsigyárnak. A veszprémiek kutatásai alapján á szovjet szakemberek 15 fejlesztési javaslatot fogadtak el. így a tervidőszakban a Bakony Művek kifejleszti azt a gyújtáskapcsolót, mely fénnyel és hanggal figyelmezteti a feledékeny gépkocsivezetőt, ha nyitva hagyja kocsiját. A gyártmányfejlesztési program szerint fontos feladat annak ax elektronikus gyújtássegítőnek kidolgozása, amely a jelenlegi mechanikus szerkezetet helyettesíti és javítja a gépkocsi működését, mérsékeli az üzemanyag-fogyasztást, a tökéletesebb égés feltételeinek megteremtésével pedig jelentősen csökkenti a kipufogógázzal okozott környezeti szenynyeződéseket. (MTI—APN) • Felvételünk » Zslgull-gyárbms készült. A legújabb cementgyár A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (9.) Cég, zsebből irányítva A mennyiséggel szemben a minőség előtérbe kerülése, a versenyképes áruk arányának növelése, a teljesítménnyel megegyező bérezés, a szervezés fokozása, a munkaerő-gazdálkodás, a kutatás eredményeinek gyors felhasználása, mindaz, amiről eddigi cikkeinkben szóltunk, szorosan kapcsolódik a vállalati érdekeltségihez és irányításhoz! Helyénvalónak kell tartanunk azt a véleményt, hogy a gondok jelzőrendszert alkotnak, azt mutatják, hol és miben hiányzik — vagy nem érvényesül — az érdekeltség, hol vált túlhaladottá az irányítás módszertára. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, sem az érdekeltségben, sem az irányításban nem sikerült a kívánt változásokat elérni, a vállalatok többsége új feladatait a régi módon akarja végrehajtani, s ez érthetően feszültségeket teremt. Túlzott centralizmus Makacsul tartja magát a mindent egy kézbe felfogás. Valamikor, az iparfejlődés kezdeti szakaszában az üzemecskét valóban vezethették — ahogy ez a köztudatba plántálódott — zsebből. E képletes zseb a főnőké volt, ő adott mindenre utasítást. ő vett fel és bocsátott el embereket, ő fizetett... Ma persze a vállalati apparátus sok mindent ellát, ám a zseb maradt. A Gazdaságikutató Intézet a vállalati irányításról, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága pedig a vállalati belső érdekeltségrendszerről folytatott vizsgálata megegyezően azt állapíthatta meg, hogy túlzott centralizmus érvényesül. Nehogy félreértés legyen: az egyszemélyi, felelős vezetés elve érvényes. Ezt azonban sok helyen úgy valósítják meg, mint a tevékenység egészének egy kézben történő összpontosítását. Az anyaggazdálkodástól a túlórakeret felhasználásáig, a gépvásárlástól az árubemutatóig, mindenért a vállalatvezető „felel", de mert ennyiféle feladatot képtelenség jól egyeztetni, a felelősség is csak látszólagos. Valójában a túlzott centralizmus a szervezet szétdarabolódásához, a részek egymástól független működéséhez nyit utat, s a szervezet csúcsa hiába szorgalmazza a hatékonyabb munkát, az alkotóelemek nem alkalmasak ennek gyakorlati érvényesítésére. A Gazdaságkutató Intézet vizsgálatának megállapításaihoz viszonyulva: a negyedik ötéves terv időszakában leggyorsabban fejlődő vállalatok azok voltak, amelyek az állóeszközök bővítésével együtt korszerűsítették az irányítási rendszert, s megteremtették a népgazdasági célokhoz illeszkedő belső érdekeltséget. Átmenet és felemásság Más oldalról, de ugyanoda közelítve: a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának vizsgalati tapasztalatai szerint a vállalatok többségének belső érdekeltségi rendszerét a felemásság jellemzi. Például: valamely vezető érdekelt az ún. osztályos áruk arányának csökkentésében, csak éppen nincs módja ezt ösztönözni beosztottjainál, mert azok alap- és teljesítménnyel kombinált órabérét mások állapítják meg, s az ún. minőségi prémiumokat is azok határozzák meg. Az összhang kialakításának képessége hiányzik a legjobban ma a vállalatoknál. Rendbetesznek egy-egy részterületet, ám nem jutnak tapodtatnyit sem előbbre, mert a többi szervezeti alkotóelem — vagy érdekeltségi elem — úgy működik, mint korábban. Ezért sűrű eset, bizonyos szervezési intézkedések nem mérséklik, sőt f(.kozzák a zavarokat, a belső ellentmondásokat, mintha azt sugallnák, jobb volt a régi módon. A következetlenség az ide-oda kapkodás tükröződéseként foghatjuk fel a vállalati irányító szervezetek ismétlődő formai átalakítását, amikor a csoportból osztály, az osztályból főosztály lesz, gyarapodnak a címek, a rangok, de a munka marad, amilyen volt. A csomóponton állva Ne kételkedjünk a irányítók túlterheltségében, de abban igen, szükségszerű-e?! Avagy a vállalati szervezet korszerű formáját felépítve, szabadulni lehetne a terhek egy részétől? A szónoki kérdés magában hordja a feleletet, de sajnos, ma még ritkaságnak számít az a szervezet, ahol a vezetők a csomópontokon állnak: megelőzik az élesebb ütközéseket, a további haladás irányát mutatják. Sokkal jellemzőbb az az eset, amikor mindenki egy vagy két lépcsővel alacsonyabb szintű vezető feladatait végzi, s valójában — senki sem vezet! Büntetlenül ezt nem lehet megtenni, s a büntetés: az alacsonyabb hatékonyságú munka. Amibe a költséggazdálkodás gyatrasága épp úgy beletartozik, mint az új termékek, technológiák vontatott bevezetése a gyártásba. Az elavult, a zsebből történő irányítás fölszámolása nem egyike a hatékonysági tartalékoknak, hanem a legfontosabbjE.. L. G. (Következik: Jól megfizetve, de...) • Jó ütemben halad az ország egyik kiemelt nagyberuházása, m Bélapátfalva! Cement- és Mészmű építése. A szovjet tervek és technológia alapján épülő üzem a jövő évben készül el; teljes termelése 1 millió 200 ezer tonna jó minőségű cement lesz évenként. (MTI-fotó: Bisztray Károly felvétele—KS)
