Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
A termelő jellegű beruházásokon túl rövidesen «lkezdik a konyha, ebédlő öltöző és ügyviteli épület kivitelezését is. A jelentős fejlesztés hasznos lesz a népgazdaság számára, hiszen a gyáregység a tavalyi 90 millióval szemben a tervidőszak végén már évi 300 millió forint értékű árut termel. (N. O.) Exportbővítés, importmegtakarítás A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat megyeszékhelyen levő gyárában naponta körülbelül 200 mázsa hulladék keletkezik. A „hasznavehetetlen” baromfirészeket ez ideig átadták az Állati Takarmányodat Értékesítő Vállalatnak. Az idén egy új üzem építésével megteremtik az állati takarmánnyá, húslisztté való helybeni feldolgozás feltételeit. A beruházáshoz szükséges 90 millió forintot az export árualapok bővítésére rendelkezésre álló hitelből — pályázat útján — teremtették elő. Melléktevékenységként évente körülbelül 2700 tonna húslisztet állít majd elő a vállalat, mintegy 300 millió forint értékben. Csonka Pálné közgazdasági osztályvezető elmondta, hogy az új üzemeknek higiéniai — és mivel a technológia „szagmentes”, — környezetvédelmi jelentősége is lesz. A fehérjetartalmú állati takarmány gyártása erportbővítést, illetőleg importmegtakarítást eredményez népgazdasági szinten. A hitelszerződésben kötelezte magát a baromfifeldolgozó vállalat, hogy az olasz berendezésekkel felszerelendő húslisztüzemet 1977. december 31-ig termelőképes állapotban átadják. A kivitelezéshez a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot és a hernádi Március 15 Me-A napokban készült el a KPM Közúti Igazgatóságán az a féléves eredményeket rögzítő kimutatás, amelyből kitűnik, hogy a 312 milliós éves előirányzatot az első félévben 153 millió forintra, azaz 49 százalékra teljesítették. A pénzügyi tervnek ilyetén való rögzítése nem jelenti a tervtől való lemaradást, hiszen a műszaki terv ennél sokkal előrehaladottabb állapotban van. A KPM Közúti Igazgatóságának eredményei két részből tevődnek össze, egyrészt a saját útfenntartási munkák elvégzéséből, másrészt a Közúti Építő Vállalatnak kiadott munkákból. Az igazgatóság az 1977. évi saját útfenntartási előirányzatait az első félévben 55 százalékra teljesítette. A hozzátartozó utakon április 15-ig a kátyúzás munkálatait 89 százalékban befejezték, ehhez 10 ezer 286 tonna anyagot használtak fel. Az éves aszfaltszőnyeg-készítési terv 45 ezer négyzetméter. Ebből 20 ezer négyzetméter készült el az el6Ő félévben, főleg a Szeged és Kiskunhalas közötti úton. A tervben 1 millió 130 ezer négyzetméter út • öregcsertő és Kalocsa között aszfaltszőnyeget terítenek a régi burkolatra. Saját készítésű aszfaltkeverékből az éves tervük hatezer tonna volt, ám az első félévben 6215 tonna aszfaltot készítettek. A téli felfagyások ugyanis olyan mértékűek voltak, hogy aszfaltból sokkal több kellett a tervezettnél. Ezért jó munkaszervezéssel sikerült elérniük ezt a mennyiséget. Az előzetes számítások szerint, ebben az évben 10 ezer tonna aszfaltot gyártanak. Az igazgatóság pénzfelhasználása a 95 milliós éves tervvel szemben, az első félévben 61 millió, amely 64 százalék. A felfagyási károk helyreállítása során a tervezett 15 millió helyett, 16,7 millió forintot költöttek el. Említettük, hogy az igazgatóság a KÉV-vel kötött szerződés alapján is eredményesen munkálko• Útalap-szélesítés Ladánybene—Kecskemét közötti úton. dik. Ebben az évben a Közúti Építő Vállalattal 217,6 millió forintos munkát végeztetnek el. Június 30-ig 92 millió forintot fizettek ki, ám a munkálatok műszaki készültségi foka értékben eléri a 153 milliót. Mit takarnak a számok? Korszerűsítik az 53-as számú út kiskunhalasi átkelési szakaszát 65 millió forintért. A befejezés határideje november 7. Hétmillió forintos költséggel a tiszakécskei átkelési szakasz korszerűsítése is befejeződiií. augusztusban. Aszfaltszőnyeget kapott a Kecskemét—Nagykőrös közötti út megyei szakasza, 15.7 millió forintért. Útkorrekciókkal, aszfaltszőnyegezéssel javították a Kiskunfélegyháza—Szentes közötti utat a megyehatárig, 25 millió forintért. Teljes egészében elkészült az 51-es számú út a megyehatártól Bajáig, kivéve Solt és Dunapataj belterületét. Tompa környékén 10 kilométeres szakaszon aszfaltszőnyeget kapott az 53-as számú út, amelynek felújítási költsége meghaladt# a 24 millió forintot. A KÉV az útfelfagyások kijavítására összesen 46,8 millió forintot fordított az igazgatóságtól kapott pénzből. G. G. portalanítása szerepel, ebből 496 ezer négyzetmétert teljesítettek a Dunapataj—Szakmár—(Kalocsa Ladánybene—Kecskemét, Pálmonostora—Csanytelek közötti úton. Eddig 95 ezer négyzetméter útalap-szélesítést végeztek Lajosmizse—Kunszentmiklós, Ladánybene—Kecskemét, Izsák—Szabadszállás, Bácsbokod—Baja, Csátalja—Gara között. Az árok- és padkarendezésből 104 ezer köbmétert végeztek el. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, ismétlődő záporral, zivatarral. Egy-két helyen Jégeső. Mérsékelt, Időnként megélénkülő, helyenként megerősödő déli, délnyugati, később északnyugatira, északira forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 23-28 fok között. (MTI)___________________________ A Minisztertanács ülése VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 165. szám Árai 90 fillér 1977. július 15. péntek A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának — Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja meghívására — az NSZK-ban tett hivatalos látogatásáról. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság, a pénzügyminiszter a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság Budapesten tartott ülésszakáról tett jelentést. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolókat és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési terveket az üléssza-Ipari beruházások Rács-Kiskunban Bács-Kiskunra ma már nem az új ipartelepek létrehozása (bár ilyen is van), hanem a meglevők bővítése, korszerűsítése a jellemző. Jelentős beruházások vannak jelenleg is folyamatban, amelyek célja, hogy lényegesebb létszámbővítés nélkül növeljék — helyenként akár kétszeresére — az üzemek, vállalatok éves termelési értékét. Háromszoros termelés A megyeszékhely egyik legifjabb üzerrie az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregysége. Fő profiljuk az olaj- és gázvezeték szivattyúállomások, valamint tartályparkok irányító, ellenőrző automatikáinak gyártása. Vári Csaba igazgató a nemrég felavatott gyáregység erőteljes továbbfejlesztéséről számol be. Az ÉPSZER Vállalat már megkezdte egy 4300 négyzetméter alapterületű, új szerelőcsarnok építését. Itt végzik majd a nagyberendezések, valamint a szovjet megrendelésre készülő olajállomások szerelését. Közben saját építőrészlegük egy ezer négyzetméteres üzemcsarnok átalakításán fáradozik, ahol a finomlemez-lakatosok, a felületelőkészítők és a festők dolgoznak majd. Mindkét műhelyben a jövő év közepén kezdik meg a termelést. Folyamatban van a 350 négyzetméteres tervezőterem építése, és rövidesen hozzákezdenek egy tanműhely kialakításához is. Az utóbbira azért van szükség, mert az ősszel megkezdik a szakmunkásképzést. Eddig már 17 elektrotechnikai és 15 mechanikai műszerésztanulót iskoláztak be. Szeptemberig még mintegy 15 újabb elektrotechnikai műszerésztanuló jelentkezésére számítanak. zőgazdasági Termelőszövetkezetet nyerték meg, s »felvonultatnak saját erőt is. A rövid határidő betartása érdekében a múlt hónapban szocialista szerződést kötött a megrendelő, a kivitelező ÉPSZER és a technológiai bonyolító, a Gépipari Beruházási Vállalat. Az alapozási munkálatokat idejében megkezdték, s jelenleg -.jó ütemben halad az építkezés. (A. T. S.) A gabonaipar fejlesztése A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az V. ötéves terv időszakában mintegy 600 millió forint értékű új állóeszközzel lesz gazdagabb. A megye állatállományának ellátása szempontjából rendkívül fontos létesítmények közül az egyik legjelentősebb az a Kalocsán épülő 1125 vagonos fémsilótelep, amelyet a tervek szerint az ÉPSZER Vállalat december 1-ig átad rendeltetésének. Ugyancsak jelentősen segíti majd Soltvadkert környékén a takarmányellátást a nagyközségben levő takarmánykeverő üzem rekonstrukciója, amely a befejezéshez közeledik. A vállalat az idén. jövőre és 1979-ben több új létesítmény kokon elfogadott határozatok végrehajtására. A kormány megtárgyalta a központi gazdasági döntési gyakorlat, az ágazati irányítás és az állami ellenőrzés hatékonyságának továbbfejlesztésére előterjesztett javaslatokat és határozatban jelölte ki a feladatokat. A pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett a kormánynak az államigazgatási munka egyszerűsítésének helyzetéről. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és meghatározta a további tennivalókat. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szamóca - exportra megvalósítását tervezi. Elkészültek már Kecskeméten annak a 200 millió forintos beruházással épülő, évi 60 ezer tonna kapacitású koncentrátumüzemnek a tervei, amelynek építéséhez jövőre látnak hozzá. Kiskunhalason a tervek szerint Hal: termelőszövetkezettel társulva 140 millió forintos ráfordítással, évi 54 ezer tonna teljesítményű takarmányke. verő üzemet hoznak létre, az V. ötéves terv végéig. Elkészült a bácsbokodi keverőüzem rekonstrukciójának terve, a megvalósításhoz jövőre látnak hozzá mintegy 10 millió forintos költséggel. A megyeszékhelyen — a Halasi úton — jövőre fejeződik be a 2230 vagonos basbetonsiló építése. Bácsalmáson még az idén megkezdik egy 600 vagonos, Kalocsán pedig jövőre egy 2 ezer vagonos vasbetonsiló építését. Az 1979-es tervek között szerepel a többi között egy kecskeméti 500 'vagonos csarnoktároló és egy 600 vagonos fémsiló építése. Ugyancsak két év múlva kezdik meg Soltvadkerten egy 500 vagonos csarnoktároló létrehozását. A fejlesztésre szánt összegből közel 50 millió forintot fordítanak szociális létesítmények építésére. A kecskeméti telepen például 28 millió forintba kerül az igényeknek megfelelő szociális épület. Kalocsán 2,8 millió, Bácsalmáson pedig 850 ezer forintot használnak fel erre a célra. Jövőre kezdik meg Soltvadkerten 2,5, Mélykúton pedig 1,5 millió forintos' beruházással a szociális létesítmények építését. (O. L.) Nyugdíjasok a mezőgazdaságban 3. oldal Ismét a Kodály-emlékhelyről 3. oldal Sport A z NB III. sorsolása 7. oldal A hűtőipar bajai gyárának hagyományos exportcikke a gyorsfagyasztott szamóca. Legtöbbet Svédországba szállítanak. A korszerű csomagológépen két műszakban naponta 30 ezer doboz telik meg az ízletes gyümölccsel. HBHHHHflfeHHHHB SHSMflSB Az üzemek többsége kihasználja a lehetőségeket Eddig 17 ezer hektárt öntöztek meg a megyében Hazánkban hol sok, hol meg kevés a csapadék. Ezek, ha a sokéves átlagot vesszük alapul, sokszor kiegyenlítődnek, de a szükséges mennyiségű víz nem évi átlagban, hanem konkrét időszakokban kell a növényeknek — mondotta — dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az országgyűlés nyári ülésszakán. Ez vitathatatlan, mégis helyenként csak „végveszélyben” használják az öntözőberendezéseket, pedig az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás nyomán mintegy 400 ezer^ hektár öntözhető az országban,“ ebből Bács- Kiskun megyében több mint 38 ezer. Eddig csaknem 17 ezer hektáron juttatták el a mesterséges csapadékot a megye gazdaságaiban. Legintenzívebben a kertészeti, a szántóföldi növényeket öntözik. Megkezdődött a másodvetésűek mesterséges vizpótlása is. Szükség van erre, mert ha mostanság gyakoribbak is az esős napok, az utána következő hirtelen felmelegedés gyorsan kiszárítja a talajt. Öntözés híján a növények szomjaznak, ami terméscsökkenéssel járhat. Ez is indokolja, hogy azokban a gazdaságokban, ahol megvan a lehetőség, éjjel-nappal üzemeltessék a meglevő öntözőberendezéseket. A Duna menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat több mint hatezer hektárra kötött szerződést a környék mezőgazdasági üzemeivel. Ennek többsége, csaknem 1400 hektár zöldség. Hartán például mindkét közös gazdaság rendszeresen méri a talaj nedvességtartalmát és ennek alapján öntözik a növényeket. Többek között a vetőmagnak termesztett kukoricát, a hagymát, a cukorrépát. De a három solti gazdaság, s az apostagi Dunamenti Tsz is jól kihasználja az öntözőberendezéseit. Ez utóbbi a legnagyobb burgonyatermesztő a megyében. Az öntözővíz-felhasználásuk is jelentős, mert a vetőgumó-termesztésre kijelölt terület méginkább megkívánja a vizet. A dunavecsei Béke Termelőszövetkezet szintén a burgonyaföldjét öntözi intenzíven, annak ellenére, hogy az utóbbi napokban többször is hullott csapadék a térségben. A gazdaság a zöldségprogramba bekapcsolódva tervezi, hogy jövőre tovább bővíti az öntözhető terület nagyságát. Mintegy 600 hektáron alagcsöveket építenek a földbe, így kevesebb munkával jár majd a gyorskapcsolású csövek áttelepítése. Ezen a területen is főként burgonyát, zöldséget és szóját termelnek majd. í Kihasználja az öntözési lehetőségeit a szalkszentmártoni Petőfi, a dávodi Augusztus 20, a dunapataji Petőfi Tsz is. A lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet szőlő- és gyümölcsültetvényein szerel fel csepegtető öntözőberendezést, mert csőkutainak vízhozama csak erre elegendő. A Homokhátságon gazdálkodó _ többi üzem is keresi a megoldást a mesterséges vízpótlás bővítésére, hogy a szőlő, gyümölcs és a többi növény könnyebben megbirkózzék a forrósággal. B. Z. KÉTSZÁ ztizenöt tonnavax több Sikeres félévet zárt a KPM Közúti Igazgatósága
