Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KUBA— EGYESÜLT ÁLLAMOK PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 128. szám Ára: 90 fillér 1977. június 2. csütörtök Egy lépés a diplomáciai kapcsolat felé Plainsben tartott sajtóértekezletén Carter amerikai elnök kijelentette, hogy közvetítő révén üzenetet váltott Fidel Castro kubai elnökkel. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a közvetítő Terence Todman volt, az USA ame- rika-közi ügyeinek államtitkára, aki áprilisban járt Havannában. Az amerikai külügyminisztérium megerősítette Todmannek azt a korábbi közlését, mely szerint Washington javasolta amerikai és kubai diplomaták kölcsönös elhelyezését egy-egy semleges nagy- követségen. A terv értelmében az Egyesült Államok Svájc havannai, Kuba pedig Csehszlovákia washingtoni nagykövetségére delegálna azonos számú diplomatát, akiknek jelenléte megkönnyítené a további tárgyalásokat. Carter sajtóértekezletén megjegyezte, hogy a teljes diplomáciai kapcsolatfelvétel egyelőre még igen távoli. Napirenden az elmúlt évi zárszámadás és a településfejlesztési verseny értékelése Együttes ülést tartott a megyei tanács vb és a népfront elnöksége A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott. Megvitatta és jóváhagyta a megye tanácsainak 1976. évi gazdálkodásáról és zárszámadásáról készített — tanácsülés elé kerülő — jelentést, melyet Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető terjesztett elő. Amint a költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodás végrehajtásáról szóló beszámoló megállapítja: az V. ötéves terv első évének — a tanácsok pénzalapjait összegező — zárszámadása a megváltozott, szigorúbb feltételekhez kötött gazdálkodás eredményét tükrözi. Ez különösen a költségvetési gazdálkodásban volt érzékelhető, ahol a saját és megosztott bevételi források előirányzatának teljesítése elmaradt a tervezettől. A fejlesztési alap bevételei kedvezőbben alakultak, s a helyi tanácsok a tervhez viszonyítva összességében 44 és fél millió forinttal növelték anyagi eszközeiket. A tanácsok célszerű és tudatos gazdálkodással az előirányzott feladatokat teljesítették, a társadalmi közös fogyasztás és egyéb szolgáltatási kötelezettség színvonala javult, az intézmény- hálózat szerény mértékben tovább fejlődött. A fejlesztési terv végrehajtásában a legszélesebb körű társadalmi összefogás nyilvánult meg, a társadalmi munka értéke lényegesen meghaladta az előző évek átlagát. Továbbra is gondot jelent az építőipar kapacitáselégtelensége, s ez hátráltatja a beruházások határidős befejezését, átadását. Ennek enyhítése érdekében tervszerűbbé kell tenni a beruházások előkészítését, a kivitelezők részéről pedig javítani a munka- szervezést, a munka ütemességét és az együttműködést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban az illetékes szakági osztályvezetők , előterjesztése alapján tárgyalt és határozott a megye ipari, valamint építőipari tevékenységet végző egységeinek kategóriába sorolásáról, munkaerő-gazdálkodásának szabályozásáról. A nép- gazdasági és területi tervekben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a munkaerőigények kielégítése szempontjából, fontossági sorrendben három kategóriába sorolták az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó egységeket: a létszámukat meghatározott mértékig fejlesztő, a létszámukat szinten tartó; s a fokozatos felszámolásra, szervezett átcsoportosításra kerülő egységek csoportjába. A kategóriába sorolt gazdálkodó egységeknél részletesen szabályozzák a munkaerőközvetítés rendjét. A kategóriába sorolás — melyről külön is értesítik a vállalatokat, szövetkezeteket — ez év júliussal lép életbe. A megyei tanács vb a fenti napirendek után a Hazafias Népfront megyei székházában, a népfront megyei elnökségével együttesen folytatta ülését. A két testület megvitatta és jóváhagyta az 1976. évi településfejlesztési verseny értékeléséről készített előterjesztést, melynek előadója dr. Mező Mihály, tervosztályvezető volt. Elfogadta továbbá a a verseny feltételeinek részbeni módosítására vonatkozó javaslatot is, melyet szintén tanácsülés elé terjesztenek. A végrehajtó bizottság és. a népfrontelnökség együttes ülésén még egy napirend szerepelt, amelyet Farkas József megyei népfronttitkár és dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára készített. Ez a tájékoztató jelentés a lakó- és utcabizottságok helyét és szerepét vizsgálta a lakóterületi munkában, a lakosság közéletre nevelésében, s meghatározta a további feladatokat. T. P. r-\ rr \ rr r ' » * Szoloapolas Apostagon Nevezetes szőlőtermesztő táj Apostag és környéke a kalocsai járásban. A Duna menti Termelőszövetkezetnek 170 hektáros üzemi ültetvénye van, amelyet nagy szakértelemmel művelnek a tsz gazdái. Képünkön a Mathiász János kertészeti szocialista brigád az egyik 50 hektáros szőlőtáblán kötözi a vesszőket. (Pásztor Zoltán felvétele.) Korszerű talajerő-gazdálkodás, A mezőgazdasági termelésben az utóbbi években egyre nagyobb meny- nyiségben használnak fel ipari termékeket. Ide tartoznak a vegyszerek is, köztük a talajerő-gazdálkodásban fontos szerepet betöltő műtrágya. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei nemrég összesítették a talajerő-gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat. A szövetség műszaki és termelésfejlesztési bizottsága értékelte az adatokat. Az összefoglaló anyagot az elnökség a napokban tárgyalta meg a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet központjában tartott ülésén. magasabb termés A területi szövetséghez tartozó gazdaságok hatóanyagban számítva tavaly 10 százalékkal kevesebb műtrágyát használtak fel, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy ez 30 millió forint megtakarítást jelentett az egyik oldalon, azonban nagyobb veszteséget okozott a mások oldalon, vagyis a terméseredményekben. Ebből tanulva, az idén a közös gazdaságok a tavalyihoz képest 23 százalékkal több műtrágya-felhasználást terveztek. Nagyon érdekesek azok a mutatók, amelyek bizonyítják, hogy a legtöbb műtrágyát felhasználó szövetkezetek mennyivel magasabb termést értek el, mint azok, amelyek takarékoskodtak a talajerő pótlásával. A legtöbbet felhasználó tíz szövetkezet csaknem 43 mázsa búzatermést ért el hektáronként két év átlagában. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a hozam meghaladta az 52 mázsát. Kukoricából hasonlóan szép termést értek el azok a szövetkezetek, amelyek nagy mennyiségű műtrágyát használtak fel. A legmagasabb hozamot az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet érte el: 45,3- mázsát. A kevés műtrágyával gazdálkodó szövetkezetek tavaly búzából 21,7 mázsa hektáronkénti átlagot értek el, kukoricából pedig nem takarítottak be még 26 mázsát sem. Szembetűnő, hogy a szőlőterületeknél a hektáronként felhasznált hatóanyag mennyisége a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben csupán 30—40 százaléka, a szakszövetkezetekben pedig 20 százaléka annak a menyiségnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfelelő időjárás esetén 100 mázsa hektáronkénti termést érjenek el. Tavaly például a fagykár ellenére néhány szövetkezet viszonylag jó termést ért el. A szanki Haladás Termfelőszövet- kezetben például hektáronként 68 mázsa szőlőt szüreteltek, a Jász(Folytatás a 2. oldalon) A SÜTŐIPARI REKONSTRUKCIÓ HASZNA Jobb munkakörülmények, bővebb választék A megyében — Baja, Kalocsa, Kecskemét és Kiskunhalas székhellyel — négy önálló, a környező településeket is ellátó sütőipari vállalat működik. A IV. ötéves tervszakaszban végrehajtott üzemkorszerűsítést, fejlesztést a jelenlegi időszakban az üzemek műszaki színvonalának további javulása, választékbővítés, minőségi és mennyiségi növekedés követi, sor kerül az elavult kemencék cseréjére, s nem utolsósorban üzemi rekonstrukciókra. Ez az utóbbi tennivaló érintette, illetve érinteni fogja a közeljövőben Kecskemét, Jánoshalma, Dusnok, Kiskőrös, Tiszakécske, Bácsalmás sütőiparát. • A forgalomtól függően naponta 150—280 mázsa kenyér kerül ki ropogósra sülve a kecskeméti kenyérgyár korszerű alagútkemencéiből. Nyolcféle péksüteményből napi 120—150 ezer darabot készítenek az üzemben. • Útnak indul a friss áru a boltokba. Ami közelebbről a megyeszékhely sütőiparát illeti, ennek rekonstrukciójához 1974-ben fogtak hozzá. A munka mostani szakasza a III. negyedév végén, az olajról a gáztüzelésre történő átállással fejeződik majd be. Mint Kiss József, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója elmondotta, a vállalat üzemeinek korábbi helyzete már nem felelt meg az élelmiszer-törvény támasztotta követelményeknek. A sütőipari ágazat országos rekonstrukciós programja keretében ezért a termelés gazdaságosságát, valamint a munkaerőhelyzetet is figyelembe véve, végzi a vállalat az üzemek korszerűsítését. Ennek érdekében Kecskeméten a városi tanács és a KÖJÁL határozata alapján a Klapka utcában be kell szüntetni a termelést. Az üzem ez év nyarán költözik a Csongrádi utcai, úgynevezett Csorba-pékség helyére, amelyet január óta korszerűsítenek. A kenyértermelés csökkenése a táplálkozási viszonyok változásával — általános tendencia. Növekszik ezzel szemben a kereslet a péksütemények, különösen a dúsított termékek (bejgli, ízes, túrós táska, rétesek, pogácsák, kuglóf, fonott kalács, sajtos rúd stb.) iránt. Ezekből az utóbbi éyekben mintegy évi 15 százalékkal nőtt a termelés. Ennek következtében meg kellett oldani a „dúsított üzem” áthelyezését olyan környezetbe, amely az élelmiszer-higiéniai előírásoknak mindenben megfelel. Ezért áll most átalakítás alatt a Csongrád utcai üzem. Ugyancsak á Klapka utcában dolgozott korábban az édesipari lisz- tesáru-részleg, amelyet a múlt év augusztusában költöztettek át a Róbert Károly körúton levő kenyérgyárba, ahol korszerű körülmények között működhet. Az új Csorba-pékségben az egészségügyi előírásoknak tökéletesen megfelelő tároló, előkészítő és feldolgozó helyiségeket, valamint a dolgozók számára fürdőt, öltözőket építenek. Többen is kifogásolják az igen közkedvelt Csorba-kenyér eltűnését. Ezzel kapcsolatban a válasz az, hogy a gyártás megszüntetését ugyancsak a korszerűsítés, a gépesítés hozta magával. A Csorbakenyeret helyettesítő termék azonban — a kézi osztást és formázást leszámítva — ugyanazzal a technológiával készül, és semmivel sem gyengébb minőségű. A fogyasztói igények kielégítése érdekében a kenyérgyár növeli választékát. Ezért kezdték el tavaly a kilós rozslángkenyér, majd az idei első évnegyedben a kilós fehér kenyér termelését. Jelenleg pedig a kétkilogrammos tejsavós fehér kenyér gyártásának előkészítésével foglalkoznak. Ez a kenyér tovább friss marad, ugyanakkor a tejsavóban lévő fehérje és tejcukor . magasabb tápértékű. A tejsavós fehérkenyérrel kapcsolatban fogyasztói közvéleménykutatást végeznek, s amennyiben a vásárlók megkedvelik, a vállalat az év végéig kiépíti a tejüzemtől a kenyérgyárig a tejsavó-vezetéket. Mint arról az igazgató a továbbiakban tájékoztatott, a rekonstrukciós munka nemcsak Kecskeméten folyik. Az izsáki sütőüzem korszerűsítése 1976-ban fejeződött be. A tervek szerint 1979. májusában kezdi meg a termelést az új kiskunfélegyházi kenyérgyár. Még az idén befejeződik a tisza- kécskei sütőüzem korszerűsítése, s — a vonatkozó miniszter: rendeletnek megfelelően — az V. ötéves tervidőszak befejező évéig pontót tesznek a vállalat összes üzemének rekonstrukciójára. J. T. Népesedéspolitika Három éve múlt annak, hogy életbe lépett a kormány népesedéspolitikai határozata. Természetesen ez az intézkedés nem történt előzmények nélkül, hiszen a kisgyermekes családok körében — de nyugodtan mondhatjuk, hogy az országban, sőt külföldön is mindenütt — nagy elismerést váltott ki a gyermekgondozási segélynek 1967-ben történt bevezetése. Ma is nagy népszerűsége van ennek az intézkedésnek, amit bizonyít, hogy napjainkban Magyarországon mintegy háromszázezer kismama veszi igénybe a GYES-t. Talán nem szükséges magyarázni, hogy miért váltak szükségessé ezek az intézkedések, s azt sem kell bizonyítani, hogy hatásukra emelkedett a születések száma hazánkban, megyénkben. A GYES-sel járó kedvezmények azonban — amint menet közben tapasztalhattuk — mégsem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy kedvezőre fordítsák azt az arányt, amely az ország népességének reprodukciójához feltétlenül szükséges. A gyermekgondozási segély ugyanis „csak” 15 ezrelékes születési arányszámot stabilizált, a kívánatos 16—17 ezrelékes helyett. Ahhoz pedig, hogy ez utóbbi arány biztosított legyen, családonként a két-három gyerek vállalása, felnevelése szükséges. Ez a felismerés vezette arra az illetékeseket, hogy kidolgozzák, majd 1974. januárjában életbe léptessék az úgynevezett népesedéspolitikai határozatot, amely — túl a GYES-es, de azzal párhuzamosan — egészségügyi tudati, gazdasági és politikai kérdéseket egyaránt figyelembe véve, összehangolt intézkedést tartalmaz. Ide tartozik például a nők helyzetének tervszerű és céltudatos javítása, a munkahelyi körülmények fejlesztése, a sokgyermekes családok, vagy a gyermekeiket egyedül nevelő szülők védelme, életkörülményeik javítása és az, hogy a munkahely szorosabb, ne csak formális, hanem életszerűen tartalmas kapcsolatban legyen a gyermekgondozási segélyen levő asszonyokkal, dolgozóival. Nemrégiben egy felmérést végzett a Közalkalmazottak Szakszervezetének Bács-Kis- kun megyei Bizottsága. A felmérésben arra keresett választ a bizottság szociálpolitikai munkabizottsága, hogy a szakszervezethez tartozó munkahelyeken — amelyek köztudottan sok nőt foglalkoztatnak — miként valósulnak meg a népesedéspolitikai határozat célkitűzései? Érdekes adat, hogy a közalkalmazotti nők aránya — az összes taglétszámhoz viszonyítva — 1971-ben 46,8 százalék volt, de 1977-ben már 59 százalékra emelkedett. Jelenleg, a 2887 közalkalmazott nő közül ezer a fiatal anyák száma, s közel 38 százalékuk veszi igénybe a GYES-t — összesen 980-an. Mindezt csupán azért idéztük, mert ezen a munkaterületen sok nő dolgozik, a felmérés megállapításai tehát bizonyos mértékig általánosíthatók is. Anélkül, hogy a megállapításokat részleteznénk, idézünk a jelentés összefoglalójából néhány mondatot: „A népesedéspolitikai határozat végrehajtása érdekében számos intézkedés történt. Mindenhol készültek külön intézkedési tervek, és azok végrehajtását kétévenként ellenőrzik, áttekintik. A helyi tanácsok és végrehajtó bizottságok az utóbbi 4—5 évben nyolcvan esetben foglalkoztak önálló napirendi pontként a nők helyzetével, de más téma kapcsán is számtalan esetben érintették...” Tartalmazza a jelentés ezután azokat a legfontosabb feladatokat is, amelyek a következő évek munkáját képezik. Így például a következetesebb bérpolitika; a jelenleginél több nő kerüljön vezető munkakörbe; több lány és asszony szerezze meg a szakmai képesítést. Kiemelten szükséges foglalkozni a lakásgondok megoldásával, a nagy- családosok szociális támogatásával, gyermekeik elhelyezésével, s ahol még nincs, létre kell hozni a szociális alapot stb. Tapasztalhatjuk az elmondottakból, hogy a népesedés- politikai határozat korántsem egyszerű és rövid idő alatt végrehajtható feladatokat szab meg valamennyiünknek. Bonyolult és szerteágazó, össztársadalmi gondoskodást igényel. Nemcsak anyagiakban, hanem tudatiakban, erkölcsiekben, s mindabban, amit élet- és munkakörülménynek szoktunk nevezni. G. S. »
