Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

1977. június 9. 9 PETŐFI NÉPE • 3

*

Felvételi előzetes

III. Sokszoros túljelentkezés a budapesti egyetemeken

Ismerkedjünk munkájukkal

Az egyetemek jogi karain nem kötelező, csupán fakultatív tantárgy a szervezéstan. Pedig az élet egyre több területén nem lehet különválasztani a jogi munkát a szervezéstől. Az államigazgatásban például olyannyira összetartozik e két munkaterület, hogy az e csoportba tartozó feladatokat a megyei tanács apparátusában egy kollektíva, a szervezési és jogi osztály dolgozói végzik.

Arra a kérdésre, hogy simának, vagy nehéznek ígérkezik-e a bejutás a főváros felsőoktatási intézményeibe, a válasz tömören így hangzik: szinte valamennyi egyetemen, főiskolán többszörös a túljelentkezés, ami azt jelenti, hogy a legnépsze- rűbh karokon még a legjobbak közül sem tudnak felvenni minden jelentkezőt.

Az Állatorvostudományi Egyetemen száz hely vár betöltésre és kétszáznyolcvanan jelentkeztek. Közülük heten Bács-Kiskun megyéből. Ambrus Dezsőné tanulmányi csoportvezető szerint az idén magasabbak lesznek a követelmények. Bár csak a felvételi vizsgák alapján derül ki, milyen magasra állítható a mérce, már előre lehet számolni azzal, hogy 17—18 pontnál kevesebbet nem vesznek figyelembe. A gyógyszerész karon feltehetően ennél kisebb pontszám is elegendő lesz a bejutáshoz. Elöljáróban arra is felhívta a pályázók figyelmét, hogy az egyetemükre nemcsak bejutni, de ottmaradni is nehéz. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az első két évben sokan lemorzsolódnak. Nem elég tehát csupán a felvételi vizsgákat komolyan venni, hanem ezt követően is kemény munkára, szorgalmas tanulásra van szükség.

A Budapesti Műszaki Egyetem mintegy 1400 helyére 2900-an pályáztak. Kétszeres a túljelentkezés. Ezen belül az átlagosnál nagyobb az érdeklődés — két és félszeres — az építész, valamint az építészmérnöki, a vegyész, illetve a közlekedésmérnöki karon.

Bár az 1976—77-es tanév még nem ért véget (a középiskolások például, az érettségizők kivételével. még néhány napig iskolába járnak), az oktatási miniszter a hagyományokhoz híven már közzétette utasítását az 1977—78- as tanév feladatairól és munkarendjéről. Eszerint az 1977—78- a.s tanév szeptember első hétfőjén, szeptember 5-én a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik. Az első tanítási nap: 1977. szeptember 6. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban 1978. június 3., a középiskolák IV. osztályában 1978. május 13., az I—III. osztályban 1978. június 10-e lesz. Az írásbeli érettségi vizsgák 1978. május 15-én kezdődnek.

Az új tanévben a nevelő-oktató intézmények méltóképpen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára. Fontos feladat lesz, hogy az intézményekben tovább fokozódjék a nevelő-oktató munka tervszerűsége, tudatossága. Gondos felkészülést igényel az 1978—79. tanévtől fokozatosan

Átlagosnak mondható a villamosmérnöki kar iránti, figyelem, itt viszont az első eredmények alapján már látni lehet, hogy a jelentkezők nagyon felkészültek, ami magasra állítja a pontozási mércét. Az érdeklődés a gépész- mérnöki kar iránt a legkisebb.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkara változatlanul a népszerűségi lista élén áll. A túljelentkezés hatszoros, bár a jelentkezők száma a tavalyi 1450-ről 1150-re csökkent. Különösen a pszichológia, a magyar és idegen nyelv, a magyar és történelem szakok vonzzák a fiatalokat, de a néprajzi, régészeti, művészettörténeti szakok is legalább ennyire kedveltek. Ezekre a helyekre csak igen magas, 19—20-as pontszámokkal lehet bejutni. Akik nem hozzák a középiskolából a maximális tíz pontot, eleve hátránnyal indulnak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyolcszáz elsőéves nappali helyére 2700-an nyújtották be felvételi kérelmüket.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szintén változatlanul magas — négyszeres — a túljelentkezés. Több mint négyezer jelentkezőből választják ki a leendő 1240 elsőéves orvostanhallgatót. Bács-Kiskun megyéből tizenegyen jelentkeztek. A legalsó pontszámhatárról a minisztérium dönt majd.

Az Iparművészeti Főiskolán az 567 jelentkezőből negyvennek van esélye a bejutásra. Az elő- rostán 128-an jutottak tovább.

Vadas Zsuzsa

bevezetésre kerülő új nevelési és oktatási tervek gyakorlati alkalmazása. A már megtartott központi és megyei előkészítők után az új tanévben helyi tanfolyamokat szerveznek.

Változatlanul fontos feladat a tankötelezettségről szóló rendelkezések eredményes végrehajtása. Ennek érdekében egyebek között 1977. szeptember 1-től az óvodába nem járó gyermek számára egyéves időtartamú, ötéves korban kezdődő iskola-előkészítő foglalkozásokat szerveznek.

Ugyancsak szeptember 1-től az elsősök tanévvesztésének megszüntetésére a pedagógusok az általános iskola 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként kezelik. A harmonikus személyiség- formálás érdekében az iskolák feladata, hogy segítsék az „Edzett ifjúságért” mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. Továbbra is kívánatos az óraközi testnevelés bevezetése, illetve rendszeresítése — hangsúlyozza a minisztéri utasítás. (MTI)

Konténeres

telefonközpont

• Kísérletképpen 600 állomásos félautomata, ún. konténeres kamion kocsiba szerelt telefonközpontot üzemeltet a posta Dunakeszin.

Az NDK-ból vásárolt telefonközpont lehetővé teszi, hogy kezelőszemélyzet nélkül bonyolítsák le az előfizetők helyi beszélgetéseiket. Képünkön: a mérőállomásokat ellenőrzi Vanka Jánosné. (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS)

Hegyi almáskert

Az Agarac előhegységében megkezdték Örményország legnagyobb almáskertjének telepítését. Karbi falu szovhozában a sövényes ültetést alkalmazzák, ezáltal hektáronként akár másfélezer csemet^ is telepíthetnek. A hegyi fennsík köves talaján több ezer hektárnyi ültetvényt létesítenek. (BUDAPRESS—APN)

A tizenhét tagú osztály feladata öt fő terület köré csoportosítható: a tanács testületéi, illetve a tanácsi tisztségviselők munkájának elősegítése; törvényességi felügyelet; a helyi tanácsok, járási hivatalok munkájának felügyeleti vizsgálata; az ügyvitel korszerűsítése, egyszerűsítése; az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának előkészítése, valamint területszervezési intézkedések, a tanácsok külföldi kapcsolatainak figyelemmel kísérése.

Mint a fentiekből is kitűnik, a megyei tanács szervezési és jogi osztálya igen szerteágazó, s jelentős feladatot lát el. Érdemes részletesebben is megismerni munkájuk főbb területeit.

Ismeretes, hogy a megyei tanács és a végrehajtó bizottság éves munkaterve alapján ülésezik. A munkaterv tervezetét a szervezési és jogi osztály dolgozói állítják össze. Javaslatokat kérnek a szakigazgatási szervektől, a tanács bizottságaitól, intézményektől, egyebek között a megyei rendőr-főkapitányságtól, ügyészségtől, bíróságtól, a megyei népfrontbizottságtól, hogy az államigazgatás megyei testületé milyen témákat tárgyaljon meg. A tervezetet először a megyei tanács végrehajtó bizottsága, majd a megyei tanács hagyja jóvá.

— Szervezési feladataink közé tartozik az is, hogy előkészítjük a szakigazgatási szervektől kapott jelentéseket, a külső intézmények által adott tájékoztatásokat, s az ezekkel kapcsolatos határozattervezeteket megvizsgáljuk,

mennyiben felelnek meg a törvényességnek — magyarázta dr. Egyedi Ernő osztályvezető. — A már elfogadott határozatok végrehajtásáról pedig jelentéseket készítünk. Nagyon fontos a tanács tíz bizottságával kapcsolatos tennivalónk, összegyűjtjük a bizottságok javaslatait, az ellenőrzésükről készült jegyzőkönyveket, s a tanácsi apparátus belső fel- használására információs anyagot készítünk. A megyei tanács elnöke rendszeresen összehívja a bizottságok, valamint a tanácstagi csoportok elnökeit, akik kicserélik a munkájukkal kapcsolatos tapasztalatokat.

Jogi munkájuk nagy része a testület tevékenységéhez kapcsolódik. Úgy is szokták mondani, hogy a szervezési és jogi osztály dolgozói a tanácsok ügyészei, ugyanis a vb-titkár nevében törvényességi felügyeletet gyakorolnak a hatósági munka fölött, vagyis figyelemmel kísérik, hogy a különböző tanácsi intézkedések, határozatok, rendeletek nem ütköznek-e a tanácstörvény, vagy más jogszabály paragrafusaiba. Figyelemmel kísérik a helyi tanácsok rendeletalkotó tevékenységét, s fölötte szintén törvényességi felügyeletet gyakorolnak.

Az osztályon dolgozó hét jogász szerkeszti, illetve véleményezi az elnöki utasításokat, figyelemmel kíséri a megyei tanács különböző osztályainak állásfoglalásait. Ide tartozik az államigazgatási határozatok ellen beadott felülvizsgáA közelmúltban Londonban járt filmátvételi delegációnk a bemutatott 26 produkció közül négy amerikai és három angol filmet vásárolt meg hazai forgalmazásra.

A négyszeres Oscar-díjas rendező, John G. Avilsen „Rocky” című alkotásának hőse egy kocsmai ökölvívó,' akinek fényes karrierként induló sportpályafutása csupán az üzleti célokát szolgáló, embertelen mérkőzésig terjed. Stanley Kramer „A dominó-elv” című filmjében — melynek főszereplője Gene Hackman — ismét az Amerika társadalmi életét átszövő manipulációkról szól, s a mindvégig feszült, lebilincselő filmdrámával elsősorban a fojtogató erőszak ellen emeli fel szavát. A „Meztelen bosszú” című amerikai film — melynek rendezője W. A. Craham — történelmi filmballada. A múlt században játszódik és az indián üldözés drámai eseményeit eleveníti fel két . ember sorsának megrázó ábrázolásával.. Dick Richards amerikai filmrendező „Raffaerly és az

lati kérelmek döntésre való előkészítése is.

Az osztály jogi munkái közé sorolható az is, hogy munkaterv szerint rendszeresen megvizsgálják a városi tanácsok és a járási hivatalok munkáját, s erről beszámolót készítenek a végrehajtó bizottságnak, a megyei tanácsnak. Az államigazgatás helyi szerveinek munkájáról összegyűjtött tapasztalatokra az osztály dolgozói egy idő után visszatérnek, s az utóvizsgálatokon számonkérik az esetleges hibák, hiányosságok kijavítására tett javaslataik megvalósítását.

— A negyedik témakörhöz értünk, vagyis az ügyvitel korszerűsítéséhez, egyszerűsítéséhez — folytatta a beszélgetést az osztályvezető. — Ez rendkívül összetett és nehéz feladat. Korszerűsíteni és egyszerűsíteni az ügyvitelt, természetesen nem ugyanaz Olyan eljárásokat kell azonban bevezetnünk, ami a kettőt szinkronizálja. Nemrég e lap hasábjain beszéltem arról, hogy az ügyiratokat mikrofilmen tároljuk, de ennek az eljárásnak még csak a kezdetén vagyunk. Ügy tűnik, hogy a filmre fényképezett iratokat elfogadják bizonyító eszköznek, ami jelentős eredmény. Minden bizonnyal sikeres lesz a kísérletezésünk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy íróasz- talnyi helyen több száz folyóméter ügyiratot tudunk tárolni.

Az osztály dolgozóinak feladata sok más mellett, hogy előkészítse az országgyűlési képviselők és tanácstagok választását, esetenként közös tanácsú községek létesítésére javaslatokat tegyen. Előkészítik a járások, községek közötti terület-átcsatolásokat, határmódosításokat. Az osztály dolgozói vizsgálják meg a lényegesebb közérdekű bejelentéseket, a helyi tanácsok munkájával kapcsolatos észrevételeket.

Tárnái László

aranypor ikrek” című filmje három, a társadalom perifériáján élő ember — egy állástalan gépkocsivezető, egy árvaházból megszökött lány és egy kétes erkölcsű nő — találkozását és barátsággá fejlődő szolidaritását meséli el.

Az angol James Goldstong „A vörös kalóz” című alkotása XVIII. századi, váratlan fordulatokkal tűzdelt kalóztörténet.'' Elsősorban a fiatalok romantikus kalandvágyára épít.

A „Joseph Andrews” című angol film rendezője — Tony Richardson — már másodszor használ fel H. Fielding-regényt filmjének forgatókönyvéül, s a korabeli regény romantikus történetét ezúttal is ügyesen fűszerezi a tőle megszokott szatírával és látványos képekkel. „A dal ugyanaz marad” című angol film elsősorban a rock-zene kedvelőinek ígér nagyszerű élményt: Peter Cliffton rendező jóvoltából a Led Zeppelin együttes Madison Square Hall-beli szereplésének lehetnek majd szemtanúi a film nézői.

5600 literre számítanak

• Hétszáz férőhelyes szakosított tejtermelő tehenészeti telepet adtak át Apajon, a Kiskunsági Állami Gazdaságban. A korábban Hollandiából importált fekete-tarka lapáj üszőket Amerikából származott IIol- stein-Fríz fajtákkal keresztezve alakították ki állományukat. Tavaly 4851 literes átlagot értek el, idei tervük 5600 liter tehenenként.

(MTI-fotó, Király Krisztina felvétele — KS)

Már közzé tették a jövő tanév munkarendjét

A 1977—78-as tanév első tanítási napja: szeptember 6.

Lelepleződtünk

Kezdhetném azzal is, hogy

— „Addig jár a korsó a kútra, amíg...”,

— de ehelyett még pontosabbat mondok: „Könnyebb a hazug embert utolérni, mint a sánta kutyát”. No

— ezt csak úgy tréfásan tessék érteni, nem akarok én senkit kipellengérezni. Annál kevésbé, mert hiszen mindannyiunk hun- cutkodó, talán akaratlan lódítá- sáról van szó. Füllentünk no, csak úgy saját kedvtelésünkre. Mert hálistennek megtehetjük.

S hogy mindjárt véget is vessek eme talányos bevezetőnek—, meg nehogy abbahagyja az olvasó ennek az elmefuttatásnak a figyelemmel kísérését — el is árulom, miről van szó.

A jutalmak és prémiumok ravaszdi elhallgatásáról.

„Le vagyunk leplezve” nő és férfi dolgozó társaim!

Mégpedig valamennyiünk jóakarója, a szenvedélyesen tárgyilagosságra törekvő statisztika fedte fel ezt az immár népszokássá érett turpisságunkat. Ráadásul saját háztartáskönyveink alapján.

Nyilván tudnak arról a régi gyakorlatról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen felkér pár ezer embert: ugyan szenteljenek már annyi fáradtságot a maguk hasznára, s a köz javára, hogy jegyezzék fel naponta bevételeiket, s kiadásaikat. Nem mintha nem csinálnák ezt amúgy is ezer meg ezer családban országszerte. Számosán tapasztaljuk, hogy a családpénzügyminisztere, hites feleségünk hűségesen vezet háztartáskönyvet. Napról napra — még ha időnként 3—4 nap egyidős könyvelésével is — írják életművüket a família havi jövedelmeinek feltráncsirozásáról. Igaz, ez csak amolyan natúr könyvvitel, de időszakonként tükröt tart elé- bünk, miből, s hogyan élünk, itt- ott nem kellene-e meghúzni a gyeplőt, hogy el ne szaladjon velünk a ló. Hogy vegyük észre: míg egyfelől rázzuk a rongyot, másfelől intelligenciánk, műveltségünk karbantartására hónapok óta egy fityinget se szántunk —, meg hasonlókat.

A statisztikusok által vezetni kért háztartáskönyv ettől a házilagos könyvészettől abban különbözik, hogy országosan azonos „kotta” szerint készül. így is igen gazdag „dallamvilág” alakul ki belőlük, hiszen a hangjegyekkel” ki-ki a saját tehetsége szerint bánik. És mégis csodálatos módon kihozza ez a társadalomméretű „kórus”, miként változtak igényeink, mikből vásároltunk kevesebbet, illetve többet, mint teszem azt öt éve, vagy a „kottalapról” leolvasva, a múlt esztendővel szemben. Olyan is kiderül, hogy például rákaptunk a bel- és külföldi utazgatásokra,

s szinte restelkedve, gondolunk arra az időre, amikor még jelszóként élt: „Hogyne, majd épp olyan hiábavalóságra dobunk ki pénzt, mint az országjárás!” De arra is fény derül a „kottalapokról” — hogy már így nevezzem a háztartáskönyvet —, hogy mire a túristáskodás része lett életvitelünknek, már nemcsak mosógép gürcöl asszonyaink helyett otthonunkban, hanem — egyenesen kikérnénk magunknak, ha csak egyszerűen a spejzból hoznák tányérunkra a tepertőt, zöldpaprikát —, mikor ott a hűtőgép. Azt is kimutatja tehát a háztartáskönyv, hogy más módon élünk, mint régebben. Mondjuk — mindig jobban, míg szorgalmasan felgyűrkőztünk érte —, vagy esetleg némi nadrágszíj- összehúzással, ha nem úgy sikerült minden, ahogy szerettük volna. Néha igyekeztünk, hajtásunk ellenére, mert beleszóltak nemzetközi gazdasági viszonyok is.

Szóval családi, egyéni hajónk okos manőverezéséhez is iránytű a háztartáskönyv. Az a statisztikusok részéről szívességként bekért háztartási adatszolgáltatás — megbízható általános képpé összegeződve meg épp úgy támpont a kormányzatnak például életszínvonal-politikai következtetések levonására, mint mondjuk az iparnak, kereskedelemnek, hasznos jelzésekre: „Előbbre kell hozni a könnyűipari bér- fejlesztés (vagy a pedagógusokét, vagy az egészségügyiekét)

időpontját. A statisztika, s az élet feszültségekre utal”. — Vagy, hogy: „Csipkedjétek magatokat, mert igen megugrott a kereslet ilyen és ilyen cikkek iránt. — Amolyanokat meg ne zúdítsatok már a boltokba, mert telítődött velük a piac, s a családok háztartása”.

Képzeljék el, milyen szükség van már ilyen országosan általánosítható fogyasztási „pillanatképekre”, — hogy úgy mozgassuk jövedelmeinket, ahogy nekünk, családunknak legkellemesebb. Jól is néznénk ki, lenne futkosás meg zűrzavar, hogy most miért nincs ez, meg az. (így is előfordul.) S a statisztikusokhoz városból, faluból, tanyákról, fizikai dolgozóktól, szellemiektől, nyugdíjasoktól, hegyvidékről, meg síkságról, fő forgalmi utak menti, s eldugott településekről, kis, közép és nagy fizetésűektől befutó háztartáskönyvek mennyi mindenre választ adnak.

Nem lehet letagadni — mi adtuk írásba —, hogy élelmiszerekre még mindig sokat költünk. Nem mintha nem laknánk jól naponta; egyszerűen szeretünk jókat enni. (A túlzások következményeiről, s e probléma sokágú- ságáról most ne essék szó.)

A háztartáskönyvekből csupán másfél évtizedes távon kialakult „montázsból” ilyen részletek is élesen elővillannak. Tizenöt éve még csak abban voltak egy szinten a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok, hogy a gyerekek ruházkodására azonos összegeket fordítottak. Idővel a tizenöt-harminc évesek ruházkodási költségeiben következett el a kiegyenlítődés, majd napjainkra a harminc esztendősnél idősebbek is nagyjából hasonló pénzeket költenek öltözködésre. Egyszer biztosan sor kerül arra is, hogy az idős korúaknái sem lesznek akkora differenciák, mint ma még.

S olyan éber jószág ez a statisztikai számontartás, hogy ha mi — néhányan, illetve sokan, vagy többségükben — kihagyunk, vagy kifelejtünk valamit háztartáskönyvünkből —, ezt is ránk bizonyítja. Mondhatni — akaratán kívül. Mert vegyük példának a ruházkodást. A statisztika kimutatja a — háztartás-könyvelésünk alapján —, hogy egy főre 2800 forint ruházati kiadás jut. Ez szentigaz, mert a kereskedelem adatai ugyanezt bizonyítják.

— Nos — éppen ez a vicaverza kontroll csípett rajta bennünket az élvezeti cikkek költségeinél. Ügy jött ki a háztartáskönyvekből, hogy az összes társadalmi réteget egybevéve — még 10 százalékát sem adják a kávéra, teára, szeszes és üdítő italra, tehát élvezeti cikkekre fordított kiadások az összfogyasztásnak. Ejnye, be rendesek vagyunk — hőköltek meg az első szemtanúk a hízelgő adat láttán. Ha még tíz százalék se megy élvezeti cikkekre, akkor igazán minek pánikot kelteni, bűnbánóan mellet veregetni, miszerint ilyen italos meg olyan feketéző nép vagyunk.

Igenám, de a kereskedelem is

asztalra tette a maga objektív statisztikáját, amiből ilyen meglepő kontraszt hűtött le minden korai nekilelkesedést: a háztartáskönyvek szerint 1976-ban fejenként 1840 forintot költöttünk élvezeti cikkekre; a kereskedelem adatai erre valósággal „visz- szanevetnek” —, nana, valamit el tetszettek sumákolni, nem akkora az az összeg, hanem 4400 forint per koponya.

Azért mondom, valahol előbb- utóbb kibújik, ha a jutalmakat, prémiumokat csak úgy kifelejtjük a bevételek közül. Azon ártatlan önáltató alapon, hogy jó, ha „nyom nélkül” meglapulnak azok a forintok akár a személyazonossági igazolvány védborí- tója, akár, odahaza a könyvespolc valamelyik „kódolt” kötetének, vagy zsebünk felfeslett bélésének védelme alatt. Mert hát az ember csak nem tagadja meg magától azt a pár pohár duplát, néhány hosszúlépést, tonicot, doboz cigarettát. Hátha még hozzávesszük, hogy jobb ízű a fröccs, ha rund-rendszerrel fogyasztjuk. És sose tudja az emberfia, lánya, mikor kerül olyan helyzetbe, amidőn egyenesen smucigság lenne csak magának megfizetni az élvezetet, chm, chm... (De ne legyünk gonoszak: szerepel a dugipénz rendeltetései közt az is, hogy „meglepetés” karácsonyra, névnapra...)

Ki gondolná, hogy a statisztikában egyszer kibújik a szög a zsákból. S hogy háztartásunkban sem- üdvözítő a hamis könyvvitel. Tóth István

(

Új amerikai és angol filmeket vásároltunk