Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE _________________________________________________ __ AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 134. szám Ára: 90 fillér 1977. június 9. csütörtök Az UNIVER hálózatfejlesztési tervei A tavalyi esztendő a kecskeméti UNIVER Szövetkezet számára az egyesülés első kerek évét jelentette. Ugyanis az ágasegyházi, orgoványi, lakiteleki és kerekegyházi ÁFÉSZ- ekkel léptek egyesülésre. így a körzet már tizenhárom községre, valamint Kecskemét városára terjed ki. Az előbbieknél meghatározó, míg Kecskeméten kiegészítő szerepet tölt be az UNIVER. Igen fontos volt az 1976-os év abból a szempontból is, hogy sor került a technikai körülmények felmérésére. A kiindulópont ehhez a településfejlesztési koncepció volt, figyelemmel Kecskemét, mint felsőfokú központ vonzási szerepére. A lakosság érdekeinek a népgazdasági érdekekkel való egyeztetése, a lehetőségek alapos mérlegelése után alakultak ki a szövetkezeti fejlesztés körvonalai. A településfejlesztés koncepcióira tekintettel, a szövetkezethez tartozó 13 községet a kereskedelmi ellátás szempontjából három csoportra osztották. Lakitelek, Kerekegyháza, és Orgo- vány az alközpontok „rangját” kapták, ahol a teljes választékú napi cikkek mellett iparcikkekből is viszonylag széles a kínálat. Jakabszállás és Ágasegyháza részleges alközpontoknak minősülnek, ami az előbbiekkel szemben iparcikkekből mérsékeltebb választékot jelent. A többi nyolc község: szerepkör nélküli egyéb település, vagyis boltjaikból az iparcikkek hiányoznak. Az igazgatóság ötéves hálózat- fejlesztési terve a város kereskedelmi ellátásából a szövetkezetre háruló jelenlegi 10 százalékot a tervidőszak végére 15 százalékra kívánja növelni. Kecskeméten területnöveléssel, építkezésekkel, míg a községekben elsősorban rekonstrukcióval és a gépesítés fokozásával igyekeznek a fejlesztést szolgálni. Az a törekvés, hogy nagy kapacitású, több létszámú üzleteket hozzanak létre. Így például a Kerekegyháza központjában levő három szaküzlet összevonása már folyamatban van, s 1979 közepére be is fejeződik. Jelentős számú tanyai lakosság tartozik a szövetkezet körzetébe. A 350—400 embert tömörítő lakott helyeken vegyesbolt építése a cél. Példa erre a' kecskeméti Törekvés Tsz lakótelepe, de ezt a gyakorlatot követték az elmúlt években Kadafalván, Fel- sőcsalánoson, Matkópusztán is. Egyebekben a tanyai népesség ellátását az úgynevezett mozgó kereskedelem hivatott megoldani. Ennek rendszerét most építik ki. Fontos feladat a 13 községnek Kecskemétről hússal, húskészítményekkel és cukrászipari termékekkel történő ellátása, korszerű szállítási megoldással. A kecskeméti húsüzem rekonstrukcióján, bővítésén már dolgoznak, s még ebben az évben sor kerül a cukrászműhely kialakítására is. A szövetkezeti vendéglátásban a fő cél az ételforgalom növelése. Igen nagy hangsúlyt kap a feladatok közt a dolgozók szociális körülményeinek javítása (központi fűtés, melegvízellátás stb.). Az utóbbi két évben több olyan üzlet is épült (kecskeméti mező- gazdasági áruház, hunyadivárosi ABC, Lakiteleken a piactéri vegyesbolt), ahol mindezek adva Szovjet pártdelegáció a megyében Az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet delegáció kedden rövid látogatásra Bács-Kis- kun megyébe érkezett. A delegáció tagjait, V. V. Zaglagyint, az SZKP Központi Bizottságának póttagját, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesét, K. F. Jezsovot, az SZKP KB munkatársát, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője kísérte el. A vendégeket Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Az egy napos program további részében felkeresték kecskeméti műtermében Bozsó János festőművészt. Ezt követően a szovjet vendégek a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet bugaci kerületébe és a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságba tettek látogatást. vannak. S a hetényegyházi, városföldi üzletházak az előbbieket rövidesen követik e tekintetben. Az 1976-os év mindenképp eredményes volt az UNIVER életében. Hetényegyházán régi kívánság teljesült a korszerű TÜZÉP-telep megépülésével. Ugyanitt kezdődött tavaly az üzletház építése, amely az ősszel kerül átadásra. Katonatelepen vegyesboltot létesítettek, amely mintegy 600 lakos ellátását oldja meg, hosszú időre, Kerekegyházán pedig mozgó árudát állítottak be. A városföldi üzletház rekonstrukciója ez év őszére ugyancsak befejeződik. Nem kevésbé jó eredményeket hozott az idei első évnegyed. A forgalom, illetve a termelési érték 1976. első negyedévéhez képest 30 százalékkal emelkedett, a nyereség pedig több mint megkétszereződött. Az év egészének kiskereskedelmi és vendéglátó forgalmát 9,5 százalékkal kívánják növelni, ezen belül az ételforgalmat 12 százalékkal. A tervek szerint 11 millió forint körüli fejlesztést hajtanak végre. Az eddig elmondottakon kívül folyamatban van a hetényegyházi konzervüzem korszerűsítése, s az ősszel Kecskeméten, a Május 1. téren hozzáfognak a 2600 négyzetméteres ABC-áruház építéséhez. Kerekegyházán a központi iroda egy részéből alakítanak ki korszerű húsüzletet. A hálózati szint tartására egyébként (gépesítésre, új pénztárgépek beszerzésére) másfél millió forintot költenek. Az UNIVER Szövetkezet sokirányú segítséget kap az országos és a megyei szövetkezettől, a párt- és tanácsi szervektől, s nem utolsósorban a tagságtól. A tervezésben a többi közt olyan jó partnerekre támaszkodhatnak, mint a SZÖVTERV, a kivitelezés kisebb feladatait pedig saját brigádjaik oldják meg hatékonyan. J. T. Kádár János Rómában tárgyal Látogatás Leone elnöknél, találkozó Berlinguerrel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Andreotti miniszterelnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Rómában, szerdán délelőtt felkereste hivatalában Pietro Ingrao-t, a képviselőház kommunista elnökét, majd a szenátus épületében találkozott Amintore Fanfanival, a szenátus elnökével. Kádár János ezt követően szerda délben a Quirinale-palotában találkozott Giovanni Leone olasz köztársasági elnökkel. A találkozón részt vett a Központi Bizottság első titkárának kísérete, valamint olasz részről Amaldo For- lani külügyminiszter is. A Kádár János és a vezető Olasz államférfiak között szerdán lezajlott megbeszéléseket —csakúgy, mint a kedden megkezdődött hivatalos tárgyalásokat — szívélyes légkör jellemezte, az érintett témákat konstruktívan közelítették meg. Mindhárom alkalommal megerősítették: a két ország eltérő társadalmi berendezése, más szövetségi rendszerhez való tartozása nem akadályozza, hogy normalizált kapcsolataik tovább fejlődjenek. Ügy ítélték meg, hogy a tárgyalások a közös törekvéseket juttatták kifejezésre és lendületet adhatnak a kapcsolatok további fejlesztéséhez. Az olasz szenátus és képviselőház vezetőivel folytatott megbeszéléseken a tárgyaló felek kifejezték közös törekvésüket a magyar és az olasz törvényhozó testületek közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására. Az Olasz Köztársaság elnöke Kádár János nagy örömmel üdvözölt látogatását az olasz—magyar kapcsolatok eddigi legkiemelkedőbb állomásaként értékelte és kifejezte reményét, hogy a két ország kapcsolatai jó irányban fejlődjenek majd tovább. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Kádár János és Ghilio Andreotti olasz miniszterelnök a tárgyalás közben. (TELEFOTO — AP — MTI — KS) 0 Főző Lászlóné, a kutató- intézet szakmunkása, paradicsomkeresztezéseket végez. Nagy türelmet és gondosságot kívánó munka ez. Naponta két-háromezer keresztezést lehet elvégezni. (Tóth Sándor (elvételei.) A VILÁGPIACI KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODVA Tovább javítják a minőséget A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben legnagyobb hagyománya a paradicsomnemesítésnek van. Ismert, hogy az ország vetőmagszükségletének mintegy 80—90 százalékát itt állítják elő, fajtáik megfelelnek a termesztés által támasztott követelményeknek. Az igények azonban állandóan nőnek, ezért a ne- mesítési munkát folytatják. Annak idején még dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató által előállított új fajtákról lett közismert az intézet. A vezetése alatt álló 'kutatócsoport nemzetközi sikereket ért el. — Az ő nyomdokain haladunk — mondja Báldy Béla feladatvezető, aki kutatócsoportjával jelenleg a paradicsomnemesítóssel foglalkozik. — 'Dr. Mészöly Gyula fajtáit még mai is termesztik. Jelenleg nyolc új fajtajelöltünk van. Célunk a gépi betakarításra alkalmas, betegségekkel szemben ellenálló, az eddiginél jobb minőségű paradicsom nemesítése. A világpiaci követelményeknek megfelelően, a színjavításra is 0 Az új fajtákat megfigyelik, tulajdonságaikról feljegyzést készítenek. Képünkön: Szőke Agnes asszisztens munka közben. törekszünk. Ez a konzervipar óhaja. A termelési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a külföldi fajták nehezen alkalmazkodnak és minőségben sem jobbak a hazaiaknál. Az intézet fajtái állják a nemzetközi versenyt. Gondos agrotechnika mellett, a termelési fegyelem betartásával kiváló terméseredményeket hoznak. A nyolc fajtajelöltet mintegy 300 hektáron termesztik az idén. A gépi betakarításra alkalmas hibridekből a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság, valamint a tompái Kossuth Termelőszövetkezet vetett. A magasabb szín- tartalmúakból pedig a kisszállási Bácska, valamint p bátyai Piros- paprika Termelőszövetkezet termeszt. hhh Művezetők — Tízszer gondolja meg valaki, míg elvállal művezetői megbízást. Két tűz között dolgozik. Egyre többet kívánnak a vállalati vezetők, a gazdasági tervek, mind többet várnak tőle beosztottjai. A pillanatnyi bosszúságában kifakadó termelésirányító egy évtizede dolgozik valóban nehéz, sokféle képességet igénylő beosztásában, de mint hamarosan kiderült, aligha cserélné el munkakörét könnyebbért, jövedelmezőbbért. Érzi az alkotó munka örömét, önállóan, naponta hasznosíthatja tapasztalatait, ismereteit. Ha jól dolgozik, számíthat a munkások és a vezetők támogatására, megbecsülésére. Az utóbbi években növekedett tekintélye, csökkentek a kötelességei és jogai közötti ellentmondások. Tapasztaltam, hogy a termelést közvetlenül irányítók helyzete, munkája, szemlélete erőteljesen befolyásolja a termelékenységet, a dolgozók közérzetét. A munka- és üzem- szervezésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok, a mind keményebb nemzetközi gazdasági verseny, a munkaerőhiányból adódó nehézségek egyaránt megkívánják a hatékony művezetést. Nyilvánvaló, hogy csak az felelhet meg a sokfajta követelménynek, aki műveltségben, tudásban, szakismeretben, irányítókészségben többre képes az átlagnál. Zavarokat okozhatnak a kiválasztás esetleges hibái. Elő-előfordul, hogy helyenként eltekintenek egyik-másik követelménytől. Természetesen, senki sem születik művezetőnek, csak a gyakorlatban szerezheti meg a szükséges ismereteket, tapasztalatokat. Azt kell megvizsgálni, hogy mi várható a kiszemelt, kiválasztott személytől, milyen módon hat rá a felelősség és a „hatalom". A szakmában gyenge, az új eljárások iránt közömbös művezető nem sok vizet zavar. A beosztottak elvárják, hogy ha szükséges, a főnök a gyakorlatban is bemutassa, mit kell csinálniuk. A világ dolgaiban tájékozatlan, politikailag képzetlen, a közügyektől elforduló emberből sem lesz sohasem jó termelésirányító. A művezetőtől megkívánják munkatársai, hogy teremtse meg a termelés adott körülmények közötti legjobb feltételeit, védje érdekeiket. A megértés, az emberséges magatartás azonban sohasem jelenthet elvtelen bratyizást, elnézést a munkafegyelem megsértőivel szemben. Az ilyen „parancsnok” gyorsan lejáratja magát. Az igazságossággal, a szigorúsággal szövetkező segítőkészség felel meg az egyéni és a vállalati érdekeknek. Nőtt e szakmai réteg tekintélye, amióta a munkaintenzitás növelése előtérbe került. A megbecsülést a jobb fizetés, kereset is mutatja, de még nem mindenütt érvényesül teljesen a felelősség, nagyobb hatékonyságú, alaposabb előképzettséget feltételező munka jobb díjazásának az elve. Eldönthetetlen, hogy kikből lesznek az igazán jó művezetők. Mezei Béla, a konzervgyár főművezetője, vagy Kőrös Sándor, a BRG egyik termelés- irányítója hosszabb ideig szakmunkásként dolgozott, majd tanfolyamokon, esti iskolán sajátította el a szükséges elméleti ismereteket. Kitűnően megállják ■ a helyüket, akárcsiak Tóth Imre a magnetofongyárban, aki a főiskola padjaiból került erre a posztra. Gondolom, ez afféle „tyúktojás” probléma, embere válogatja. Az biztos, hogy a legmagasabb szintű tudás sem pótolhatja tartósan a gyakorlatot. A tétel fordítva is érvényes. (Mivel a termelési folyamatok, eszközök egyre bonyolultabbak, mind nehezebb az elmélet elsajátítása, ezért találkozunk mind gyakrabban diplomás fiatalokkal.) A művezető tevékenységének hatékonysága a gyár, gazdasági szervezet irányítóitól is függ. Ha átnyúlnak a feje fölött, meghallgatása nélkül döntenek rátartozó dolgokban, akkor oda a tekintély. Tájékozódásunk szerint szerencsére ritkán fordul elő ilyen sajnálatos eset. Általában nagy szava van a bérezésnél, az előléptetéseknél, a szakmai díják odaítélésénél. Kialakult kötelességeik és jogaik, hatáskörük és felelősségük egyensúlya. Bontakozik az újfajta vezetői stílus. Aki a régen eléggé általános hajcsárkodásból próbál valamit érvényesíteni, gyorsan nehéz helyzetbe kerül. Rossz légkörben lelassul a termelés, felmondanak a munkások. A művezetők teljesítményének elbírálásakor fontos szempont a munkaverseny alakulása. Bizonyosan jó ott a közvetlen termelésirányítása, ahol jól dolgoznak a szocialista brigádok, megfelelő az összhang a gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizalmiak között. Bács-Kiskun megye gazdasági fejlesztésében tehát nagy szerepet vállaltak a művezetők. Az összkép kedvező, biztató. A követelmények növekedése azonban szükségessé teszi, hogy a vállalati ügyrendek még egyértelműbben meghatározzák jogaikat, tennivalóikat. Gondoskodni kell rendszeresebb továbbképzésükről, pedagógiai, szervezéstudományi ismereteik gyarapításáról. H. N. TIZENHÁROM NAGYÜZEMI GAZDASÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL Húsz vagon libamáj Kecskemétről Megkezdte tevékenységét az ország első libatenyésztési társulása. Az ipari rendszerű tenyésztői munkára a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat irányításával, 13 nagyüzemi gazdaság vállalkozott. A cél: a zárt rendszerű farmok, nevelőtelepek kialakítása. Ehhez az eddigi tapasztalatok felhasználásával ösz- szehangolják a feladatokat a taggazdaságok. Kijelölték a többhasznú, a hús-, máj- és tollter- melésre alkalmas fajtákat, s ennek megfelelően három libatípust honosítanak meg. A magyar parlagi libáknál jobban hasznosítható a zárt tenyésztéshez al- kalmazkodóbb német, illetve francia libákból alakítják ki a törzsállományt. A társuláson belül, amely modellje az ipar és a baromfitenyésztő gazdaságok árutermelő kapcsolatának, megosztották a feladatokat. Egyes gazdaságok törzstenyésztésre, mások nevelésre, illetve hizlalásra rendezkednek be. Több gazdaság viszont — mint például a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a kecskeméti Magyar Szovjet Barátság Tsz — a törzslibatartástól a májliba- „termelésig” fejleszti az ágazatot. összességében, 1978-ban már 28 ezer tenyészludat tartanak, s évente mintegy 800 ezer naposlibával látják el a nevelőtelepeket, illetve a háztáji gazdaságokat. A törzstenyészet nagy részét, mintegy 18 ezer ludat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tenyészti, a rácalmás! mezőgazdasági telepén. Innen naposlibát kapnak a gazdaságok. A soványliba, egyszeri kopasztás után, hizlalásra kerül és ebben számítanak a háztáji és a kisegítő gazdaságok munkájára. A kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet tagjaitól például évente 200 ezer májlibát kap az ipar, s hosszúlejáratú szerződés- kötéssel 1980-ig érkezik innen a vágnivaló. A többi között a vállalkozás feladata az is, hogy a híres félegyházi libatömőket folyamatosan ellássák soványlibával. Ezért téli keltetésre is berendezkednek a törzstenyésztő gazdaságok. így, 1980-ban a közös vállalkozástól már 1 millió pecsenyeilletve májlibát kap a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, amelyből évente 20 vagon libamájat termel exportra, illetve hazai ellátásra. V. E.
