Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1977. jűinus 4. Intézkedési terv a károk csökkentésére ÁRUHÁZAK, SZAKBOLTOK, KONYHÁK Kereskedelmi hálózatfejlesztés Kiskunfélegyházán Az elmúlt héten nagy érdeklődéssel kísért tanácsülésen tárgyalták meg Kiskunfélegyházán a város hosszú távú, 15 éves kereskedelmi hálózatfejlesztési tervét. Kiskunfélegyházán az általános igények mellett sajátos kí­vánalmak is jelentkeznek a kiskereskedelem iránt. Indokolja ezeket egyebek közt az utóbbi két ötéves tervben felgyor­sult városfejlesztés; az, hogy az alapellátáson kívül a von­záskörzet lakóit is el kell látni; hogy a város átmenő idegen- forgalom útjába eső közlekedési csomópont is; hogy a tele­pülés kiterjedt tanyavilágot ölel fel; végül pedig, hogy nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, s változtak a fogyasztási szokások, igények is. A főként szőlő- és gyümölcs- termesztéssel foglalkozó János­halmi Termelőszövetkezetközi Vállalat ültetvényein mintegy 10—15 millió forint értékű ter­méskiesést okoztak a tavaszi fa­gyok. A vállalat vezetősége in­tézkedési tervet készített a ká­rok ellensúlyozására. A 13 szo­cialista brigád vállalást tett a termelés növelésére, a takarékos gazdálkodásra. Tovább növelik a takarmány­termesztést, 16 ezer sertést te­nyésztenek. Ennek mintegy tize­dét a háztáji gazdaságoknak ad­ják át hizlalásra, a többit a vál­lalat értékesíti. A kisgazdaságo­kat úgy is segítik, hogy öt új fel­vásárlóhelyet létesítenek az áru­átvétel meggyorsítására. A tervezettnél több bort szán­dékoznak exportra küldeni. Len­gyelországba már háromezer hektolitert elszállítottak. A Szov­jetunióba pedig ötezer hektoliter csemegebort ezekben a napok­ban készítenek elő szállításra. Gondolnak a jövőre is. Eddig 40 hektár új szőlőt telepítettek és még száz hektárt terveznek. A gazdálkodás könnyítésére minden évben költenek néhány millió forintot. Elkészült az új javítóműhely, saját kivitelezés­ben, 1,3 millió forintos költség­gel. Kéleshalmán, a Jánoshalmi Nagyközségi Tanáccsal együtt­működve, korszerűsítették az óvodát. Huszonnégy gyermek el­helyezését teszi lehetővé, ami je­lentősen csökkentette a vállalat­nál dolgozó szülők gondjait. A város lakóinak száma 1975- ben 36 ezer volt. A vonzási kör­zet azonban a városhoz közigaz­gatásilag tartozó négy községen kívül másik öt — köztük több, a megyehatáron kívül fekvő — községre is kiterjed. Ezért hoz­závetőleg 70 ezer személy ellátá­sáról kell a kereskedelemnek és a vendéglátásnak gondoskodnia. A terv készítői azt is figyelembe vették, hogy távlatban a Buda­pest—Szeged vasútvonal villa­mosítása, valamint az M—5-ös autópálya megépítése várható, ami tranzit- és idegenforgalom­növelő tényező. Tizenöt év alatt — 1960-hoz vi­szonyítva — megháromszorozó­dott az egy lakosra jutó kereske­delmi forgalom, s 1975-ben meg­haladta a 22 és fél ezer forintot, ami magasabb volt mind az or­szágos átlagnál, mind a megyék átlagánál. Hasonlóképp több mint a háromszorosára nőtt a város kiskereskedelmének összes el­adási forgalma, s 1975-ben meg­közelítette a 796 millió forintot. Ezzel szemben a hálózat alapte­rületének növekedése nem tartott lépést a forgalmi fejlődés üte­mével. A város kiskereskedelmének összes forgalma 1990-re várha­tóan az 1975. évinek a két és fél­szeresére, a kereskedelmi hálózat alapterülete pedig 16.4 ezer négy­zetméterről 36,9 ezer négyzetmé­terre nő. Még a jelenlegi tervidőszakban a Körösi úti lakótelepen 950 négyzetméteres üzletház épül, amelyben ABC-áruház, iparcikk­bolt és vendéglátó egység is he­lyet kap. A város centrumában a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 2101-es önkiszolgáló boltjának alapterü­letét 300-ról ezer négyzetméterre, az ÁFÉSZ Kossuth utcai ABC- áruházának alapterületét pedig 400 négyzetméterrel bővítik. A Kossuth és Kilián utca sarkán édességboltot alakítanak ki. Üj Centrum Áruház épül — 3 ezer négyzetméter alapterület­tel — a Béke téren, a Bács-Kis­kun megyei Iparcikk Kereskedel­mi Vállalat pedig vas- és edény­bolt építését tervezi. Ugyanennek a vállalatnak a kezelésében az el* ső negyedév óta már árusít egy üveg-porcelán, valamint egy pa­pír-írószer bolt. Az ÁFÉSZ egy­két éven belül megnyitja új me­zőgazdasági szakboltját. A továb­biakban eszpresszó és meleg­konyhás vendéglő szerepel még a kiskunfélegyházi tervekben. A gyermek- és diákélelmezést há­rom nagy konyha hivatott ellát­ni, amelyeken naponta összesen 4600 adag készíthető el. A VI. ötéves tervszakasz egyik követelménye a vendéglátásnak a jelenleginél erőteljesebb fej­lesztése. Ezt a célt két meleg­konyhás egység, egy-egy büfé és ételbár, valamint egy cukrászdát és gyorsbüfét magában foglaló egység létrehozásával szolgálják. A további tervekben a Béke téren fedett piaci csarnok, Petőfi- városban kis ABC-áruház, a Pe- ,tőfi téren ajándékbolt, óra-ék- szerbolt és ifjúsági butik, a Kos­suti utcán háztartási, papír-író­szer, vas- és edény-, valamint ru­házati és cipőbolt felépítése ka­pott még helyet. A Körösi úti lakótelep épí­tési programjában 1983—1985 kö­zötti megvalósítással szerepel — az V. ötéves tervben megépülő ezer négyzetméter alapterületű üzletház folytatásaként — egy ezer négyzetméter alapterületű iparcikk-ruházati egység építése. Ezt az elképzelést azonban — a megyei tanács hósszú távú fej­lesztési koncepciója alapján — felül kell vizsgálni, s olyképp módosítani, hogy az áruház a város központi részén nyerjen el­helyezést. A városközpont 15 év múlva is percek alatt megköze­líthető lesz, s azt a vásárlók a város bármelyik pontjáról köny- nyen felkereshetik. A tervekben már kibontakozik Kiskunfélegyháza kereskedelmé­nek az évezred utolsó évtizedére kialakuló képe is. A. VII. ötéves tervazakasz (1986—1990) során két nagy alapterületű (ezer—ezer négyzetméteres) ABC-áruház épül, a Körösi úti lakótelepen, illetve a városközpontban; míg a peremkerületeken — a Bajcsy- Zsilinszky út végén, a Bankfalu környékén és a város déli részén — három kisebb ABC-áruház lé­tesítését tervezik. A négy külte­rületi lakott hely mindegyikének központjába — egyenként 150 négyzetméteres — vegyes élelmi­szerboltok kerülnek. A városköz­pont lakberendezési áruházzal, iparcikk jellegű üzletekkel, 100 személyes, „C” kategóriás szállo­dával gyarapodik, míg az M—5- ös autópálya városi becsatlakozá­sánál vendéglátó-, iparcikkegység és üzemanyagtöltő állomás épül. Hangsúlyt kapott a tanácsülé­sen — ami az eddigiekből is megállapítható —, hogy a tervek nem merev dogmák, s szükség esetén bármikor mód van a vál­toztatásra, lehetőség a módosítá­sokra. A kereskedelmi hálózat- fejlesztés tervei tehát a lakosság érdekében, az élet követelményei­hez igazodnak. J. T. Gyermek- és ifjúsági irodalom Mire vége a könyvhétnek, kez­dődik a nagy nyári vakáció. Ha a tankönyveket szerencsés eset­ben nem is kell bolygatni az is­kolai szünet idején, a gyermek- és ifjúsági irodalom darabjai el­kísérnek a táborozásra, kirán­dulásokra is. S ha valaki elfárad a játékban, pihentetésül forgat­hatja a változatos tartalmú mű­veket. v A Móra-kiadó igyekezett fel­készülni, hogy a legkisebbektől az ifjúvá serdült olvasókig min­den korosztály hozzájuthasson a megfelelő kiadványokhoz, bár a könyvhét megnyitóján néhány alkotás még hiányzott az ígért újdonságok közül. Éppen a köny­vekkel ismerkedő két-hároméve- seknek nem jelentek meg lepo­rellók, hajtogatós képeskönyvek. Az öt-hatévesekhez szól De- mény Ottó verseskötete, A kő­kutya. A két tucat vers jó átla­gos színvonalat képvisel. Az erő­teljes ritmusú és népköltési ih­letésű Tudakoló, Hírt hallottam, Szál-szál, szalmaszál vagy A há­rom kislány meg a Mihaszna a piacon mellett viszont épp a címadó vers sikerült gyengébbre. Nem a múzeumban álló kutya­szobor és egy eleven macska ta­lálkozása, hanem a múzeum szó muzi-muzi-muziumra ficamítá- sa miatt. Ez nem szójáték, mint a Girbegurba című vers ikerszó­ra épített mókás ötlete, hanem mesterkélt és kimódolt leeresz­kedés. Roll Mariann illusztráci­ói visszatükrözik a versek szelí­den vidám hangulatát. □ □ □ Kormos István legújabb me­séit gyűjtötte csokorba a Pin­cérfrakk utcai cicák — ugyancsak öt éven felülieknek. A verses népmese feldolgozásásaival és Vackor történeteivel népszerűvé vált szerző most prózában közli humorban gazdag, a groteszk fe­lé hajló mondanivalóját. Az ős­idők óta dúló kutya—macska há­ború sok tréfa és kacagás for­rása, Heinzelmann Emma szín­dús illusztrációival együtt. □ □ □ és ízes-zamatos előadásmódja. Az élőbeszéd erejével ható, a folk­lórból táplálkozó mesék közös vonása a jóság, az igazság, az önfeláldozás győzelme a gonosz­ság, a hamisság, a sunyiság fe­lett. A lebilincselően szép me­sékhez Würtz Ádám készített fekete-fehér rajzokat. □ □ O Szentiványi Jenő A postának mennie kell című kötete Hege­dűs István sokszínnyomású áb­ráival a népszerű ismeretterjesz­tés iskolapéldája a tíz éven fe­lüliek számára. A szerző szélesen hömpölygő történelmi folyamatba ágyazva mutatja be a hírközlés fejlődését a bibliai Dávid király futáraitól kezdve az ókori postahajókon, a kalifák galambpostáján, a mon­gol lovaspostán, az angol posta­kocsin át a bélyeg felhasználá­sáig, a mai irányítószámig s a jövő automata postájáig. A kötet tartalmi erényeit fokozza vilá­gos, áttekinthető tagolása és él­vezetes, olvasmányos nyelvezete. Bemekbe sikerült munka. Ugyanennek a korosztálynak szól a „Mesélnek a fák” — Kiss Dénes tollából. Egy kisfú szobá­jában esténként rendre megszó­lalnak a bútorok, és feltárják faéletük titkait. A nyírfa, a szo­morúfűz, a hárs, a diófa, a sze­lídgesztenye meg a vadgesztenye és a jegenyefenyő büszkén me­séli el, milyen sokféleképpen se­gítik az embert, mennyi minden­hez szolgáltatják a nyersanya­got. A lírai hangvételű, érzelmi töltésű mesék remekül példáz­zák, hogyan lehet ismereteket közölni a valósággal, az élettel barátkozó gyermeknek kedves és vonzó formában. A légiesen fi­nom mesékhez harmonikusan il­leszkednek Balogh Péter színes rajzai. □ □ □ Tersánszky J. Jenő meséiből készült a Síró babák című válo­gatás, amely a kisiskolásoknak hivatott olvasmányélményt nyúj­tani. A tucatnyi bűbájos mesé­ben is érvényesül a szerző köz­ismerten humánus gondolkodása □ □ □ Végül a 250 verset felvonulta­tó Kozmosz-könyvre, a Baranyi Ferenc válogatta és szerkesztett« Szimfóniára szeretném felhívni a fiatal olvasók figyelmét. A felszabadulás óta eltelt há­rom évtized „lelki történetét” dokumentálja az antológia: a „lelkekben zajló történelem” pon­tos krónikája. Azé a korszaké, amely az idősebbeknek átélt va­lóság, a tizenéveseknek pedig már megtanulandó történelmi lecke. Baranyi Ferenc így határozza meg az összeállítás célját: „el­érni azt, hogy napjaink történel­méhez még több személyes kö­zünk legyen. Azok a közéleti in- dulatú költők, akik használni, s nem ragyogni akárnak elsősor­ban, nagyobb teret kaptak a gyűj­teményben, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy mi is használni akarjunk annak a rendnek, amely már nemcsak körülöttünk — bennünk is épül.. Losoncz Mihályné >»»»»»>!*!*!*!* (46.) — Tisztességesen tetszik fi­zetni. — Hát ez az! — Stark úr ün­nepélyesen kiegyenesítette gyen­ge derekát a tolókocsiban, ésígy szinte fentről nézett le Bélára. — Magának ide kell jönnie mun­kakönyvestől, mindenestől. Meg vagyok értve? Várjon, még nem fejeztem be. — Közelebb hajolt, és halkabbra fogta a hangját: — Zágoni nagyon rendes segéd, nem lehet ellene semmi különös kifogásom, de maga háromszor annyit tud, mint Zágoni. Kettő­jük közül maga lenne az első segéd, amit természetesen az óra­bérben is kifejezésre juttatnék. A túlóra úgy menne, ahogy most fizetem magát. Kiszámoltam, nem jár rosszul. De ha bármi gikszer csúszna be, tegyük fel, hogy leesik az üzletmenet, akkor se károsodna. A szerződésünkben kikötjük, hogy én kétezer-nyolc- száz forintot garantálok magá­nak havonta. Ha több, magának haszon, ha kevesebb jön ki óra­bér szerint, megtoldom a pénzt. Nahát. Én befejeztem. Maga be­szél. Stark úrnak sohase kellene ki­egészítenie a pénzt, hogy megle­gyen a kétezer-nyolcszáz. A há­romezer is meglenne minden hó­napban. A vállalatnál odabent jó hónap, ha pár forinttal több a pénze kétezernél. És itt Starkék- nál se hálátlan a kuncsaft, ha gyors munkát kap. Persze, mit szólnának odabent... A vállalat nevelte kölyökkora óta, ott volt tanuló, ott szabadult, a katona­sághoz is írtak utána, igaz, hiva­talból voltak figyelmesek, de az is több a semminél, meg a bevo­nulása után ugyanolyan nyere­ségrészesedést kapott, mint a töb­biek, pedig nem is dolgozta vé­gig azt az évet. Starkné lépett ki a házból, kö­rülnézett, és elindult feléjük. — Tetszik tudni, nyolcadik éve vagyok ott... Stark úr idegesen csapott rá a tolókocsi gumikerekére: — A hűséget nem jegyzik az értéktőzsdéken! Az asszony odaért hozzájuk. Tud róla, miről beszéltek. Kövér arcán máskor is kedves a mo­soly, de most szinte anyásán jó­ságos. — Bocsánat, Béla. Apácska — hajolt le az urához —, itt van egy ember, Bujáki küldte. Alkat­részeket kínál. Űj alkatrészek. Sark úr megmozdította maga alatt a tolókocsit. — Gondolja meg, Béla. Alszik rá egyet, holnap majd visszaté­rünk a dologra. Elgurult a tolókocsival a lakás felé, de még visszaszólt: — Ha végzett a Volkswagen­nel, vigye el megmosatni a Feke­te doktor úr kocsiját. A kesztyű- tartóban talál egy kártyát, azért ingyen megmossák a Shell szer­viznél. Béla visszafeküdt a Volkswa­gen alá. Hát Stark úr feladta a leckét. Nagyvonalú. Csak ne len­nének rossz mellékízei is a nagy­vonalúságának. Most is jött va­laki, alkatrészeket hozott. Lopott alkatrészeket, világos. Stark úr persze arra hivatkozhat, hogy nem ő az egyetlen kisiparos, aki így csinálja, arról se ő tehet, hogy az állami alkatrészellátó- nál mindig éppen az a hiánycikk, amire éppen szükség lenne, meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy alkatrészekhez jusson. Levette a szelepekről a deknií, és letörölte a koszt, hogy meg­találja a hézagot. Kétezer-nyolc­száz garantálva, plusz a többi, ez a lecke. * Szerencséje volt: csak egy ko­csi állt előtte, Besorolt a Simca mögé, rágyújtott, elnézte, hogyan gomolyog a Déli-vasút mozdo­nyainak füstje az utca kerítésén túl, s mire félig szívta a cigaret­táját, már nyílt is az automata kocsimosó üvegépületének kapu­ja, s a Simca beállt a mosórács­ra. Felkormányozta a Fiatot az üvegépület beton feljárójára. Balra sárga benzinkutaknál há­rom kocsi várt sorára, elől egy kis piros Austin, francia rend­számmal, mögötte egy Peugeot és hátul egy Renault. Akár Eri­ka Renaultja, csak kopottabb, a rendszáma szerint egy évvel ko­rábbi is. Hol lehet most Erika? Biztosan itt lakik Budán, a ve­zérigazgatók Budán laknak, itt még az utcák, neve is szebb, Diósárok, Kútvölgy, Pasarét, Hegyalja, Naphegy... Pest la­pos és szürke a Duna túlsó olda­lán, régen is Budán laktak, akik­nek jól ment, most is így van. Látta, hogy a piros Austin fél­reáll a benzinkúttól, a vezetője kiszáll, és elindul, egyenesen fe­léje. Alacsony, köpcös emberke, hetyke, nyírott bajuszt visel az orra alatt, és arasznyira kilóg a zakója ujjából a fehér mand­zsettája. Egyenesen ide tart. — Legyen szíves uram, álljon le innen, én következem. Francia a kocsijának a rend­száma, de magyarul beszél. Mit akar? Honnan tud magyarul, és milyen alapon mondja, hogy ő következik? A köpcös odahajolt a Fiat ab­lakához, és türelmetlenül vigyor­gott: — Mondom, szíveskedjék eláll­ni innen, én következem. — Dehogy maga következik, uram. Láttam, mikor jött tan­kolni, én akkor már itt voltam. A keskeny bajusz hosszúkásán mozdult: — Az mindegy, kérem, akkor is én következem. Dollárral fi­zetek, szíveskedjék visszaállni, hogy ideállhassak. El kéne küldeni a francba. Disszidens, olajra lépett, elsze- lelt, ötvenhatban, mert berezelt az oroszoktól, vagy egyszerűen a lövöldözés elől pucolt meg, és most hazajött rázni a rongyot. Rá kell mosolyogni, szelíden, ud­variasan. — Szépen megvárja a sorát, uram, az automata tíz perc alatt végez minden kocsival. — Hát nem érti? — A köpcös már pattogott. — Itt az kerül előbb sorra, aki dollárral fizet. Béla kikönyökölt a Fiat abla­kán: — Na, most már kopjon le, mielőtt felmegy a vérnyomásom, oké? A bajusza körül is vörös lett dühében a köpcös, ez a jó, de ha megüti a guta, az még jobb. — Akkor is én következem, majd megmutatják magának. A kis ember sarkon fordult, és energikus-kurta léptekkel be­ment a mosóautomata kezelőfül­kéjébe. Béla eldobta a cigarettát. Azt hiszi ez az elfűrészelt óriás, ha dollárral fizet, övé a világ. Be­nézett az üvegfalon át a mosó­ba. Mindjárt kész a Simca, ezek az olasz automaták úgy sugaraz- zák alulról-felülről a kocsikra a samponos vizet, hogy öröm nézni. Az automata kezelőfülkéjének ajtaja kinyílt, előbb egy húsz­éves forma vékony legény lépett ki rajta, majd a köpcös, aki a homlokát törölgette, dühében, vagy a kezelőfülke melegétől. Az overallos mosófiú körülnézett, biccentett arra, amit a köpcös még mondott, s elindult a Fiat felé. Mielőtt odaért, levette el- lenzős munkasapkáját. Észrevet­te Bélán az olajos inget és a munkanadrágot. — Jó napot, kolléga úr, tény­leg megkérem, álljon vissza, ne­künk az rendelkezés, hogy aki dollárral fizet, előbbre kell ven­ni. Higgye el, nem én tehetek róla, tessék felmenni a főnök­séghez, ha nem hiszi. Dollárért segget is nyaltok? — ezt kellene megkérdezni tőle, de miért ezt a fickót bántsa, aki csak a dolgát teszi... Ilyenkor aztán nehéz eldönteni, köpjön, vagy nyeljen az ember. Rükvercbe vágta a Fiat sebes­ségváltóját, és visszatolatott ve­le a beton feljáróról. A piros Austin elhúzott mellette, s már fel is kanyarodott a lejtős be­tonra. Meg van az szabva ebben az életben, hogy mikor ki követ­kezik. Bent a műhelyben az kö­vetkezik, aki többet tejel Marci bácsinak, és annak telik több borravalóra, akinek több a pén­ze. Itt meg az következik, akinek nem magyar forintja van, hanem dollárja. Nyomják a szöveget a szocializmusról, de hasra .esnek minden dollár előtt, na, majd kiderült, erre az esetre mit fog mondani apus, a nagy türel­mes ... És Erika megérdemelné, hogy így járjon egyszer, ahogy most ő járt, legalább megkós­tolná, milyen az, ha az embert megalázza egy senki, egyszerűen azon az alapon, hogy neki job­ban megy. Csak puhítani akarta a ciga­rettát, de kettészakadt az ujjai között, és kihullt belőle a do­hány. (Folytatjuk.) • Ez a bor- szállítmány a Szovjet­unióba utazik. • Elkészült az új gép­javító műhely. • Vidám gyermek- csoport az új óvodában. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents