Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1977. jűinus 4. Intézkedési terv a károk csökkentésére ÁRUHÁZAK, SZAKBOLTOK, KONYHÁK Kereskedelmi hálózatfejlesztés Kiskunfélegyházán Az elmúlt héten nagy érdeklődéssel kísért tanácsülésen tárgyalták meg Kiskunfélegyházán a város hosszú távú, 15 éves kereskedelmi hálózatfejlesztési tervét. Kiskunfélegyházán az általános igények mellett sajátos kívánalmak is jelentkeznek a kiskereskedelem iránt. Indokolja ezeket egyebek közt az utóbbi két ötéves tervben felgyorsult városfejlesztés; az, hogy az alapellátáson kívül a vonzáskörzet lakóit is el kell látni; hogy a város átmenő idegen- forgalom útjába eső közlekedési csomópont is; hogy a település kiterjedt tanyavilágot ölel fel; végül pedig, hogy nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, s változtak a fogyasztási szokások, igények is. A főként szőlő- és gyümölcs- termesztéssel foglalkozó Jánoshalmi Termelőszövetkezetközi Vállalat ültetvényein mintegy 10—15 millió forint értékű terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok. A vállalat vezetősége intézkedési tervet készített a károk ellensúlyozására. A 13 szocialista brigád vállalást tett a termelés növelésére, a takarékos gazdálkodásra. Tovább növelik a takarmánytermesztést, 16 ezer sertést tenyésztenek. Ennek mintegy tizedét a háztáji gazdaságoknak adják át hizlalásra, a többit a vállalat értékesíti. A kisgazdaságokat úgy is segítik, hogy öt új felvásárlóhelyet létesítenek az áruátvétel meggyorsítására. A tervezettnél több bort szándékoznak exportra küldeni. Lengyelországba már háromezer hektolitert elszállítottak. A Szovjetunióba pedig ötezer hektoliter csemegebort ezekben a napokban készítenek elő szállításra. Gondolnak a jövőre is. Eddig 40 hektár új szőlőt telepítettek és még száz hektárt terveznek. A gazdálkodás könnyítésére minden évben költenek néhány millió forintot. Elkészült az új javítóműhely, saját kivitelezésben, 1,3 millió forintos költséggel. Kéleshalmán, a Jánoshalmi Nagyközségi Tanáccsal együttműködve, korszerűsítették az óvodát. Huszonnégy gyermek elhelyezését teszi lehetővé, ami jelentősen csökkentette a vállalatnál dolgozó szülők gondjait. A város lakóinak száma 1975- ben 36 ezer volt. A vonzási körzet azonban a városhoz közigazgatásilag tartozó négy községen kívül másik öt — köztük több, a megyehatáron kívül fekvő — községre is kiterjed. Ezért hozzávetőleg 70 ezer személy ellátásáról kell a kereskedelemnek és a vendéglátásnak gondoskodnia. A terv készítői azt is figyelembe vették, hogy távlatban a Budapest—Szeged vasútvonal villamosítása, valamint az M—5-ös autópálya megépítése várható, ami tranzit- és idegenforgalomnövelő tényező. Tizenöt év alatt — 1960-hoz viszonyítva — megháromszorozódott az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom, s 1975-ben meghaladta a 22 és fél ezer forintot, ami magasabb volt mind az országos átlagnál, mind a megyék átlagánál. Hasonlóképp több mint a háromszorosára nőtt a város kiskereskedelmének összes eladási forgalma, s 1975-ben megközelítette a 796 millió forintot. Ezzel szemben a hálózat alapterületének növekedése nem tartott lépést a forgalmi fejlődés ütemével. A város kiskereskedelmének összes forgalma 1990-re várhatóan az 1975. évinek a két és félszeresére, a kereskedelmi hálózat alapterülete pedig 16.4 ezer négyzetméterről 36,9 ezer négyzetméterre nő. Még a jelenlegi tervidőszakban a Körösi úti lakótelepen 950 négyzetméteres üzletház épül, amelyben ABC-áruház, iparcikkbolt és vendéglátó egység is helyet kap. A város centrumában a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 2101-es önkiszolgáló boltjának alapterületét 300-ról ezer négyzetméterre, az ÁFÉSZ Kossuth utcai ABC- áruházának alapterületét pedig 400 négyzetméterrel bővítik. A Kossuth és Kilián utca sarkán édességboltot alakítanak ki. Üj Centrum Áruház épül — 3 ezer négyzetméter alapterülettel — a Béke téren, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat pedig vas- és edénybolt építését tervezi. Ugyanennek a vállalatnak a kezelésében az el* ső negyedév óta már árusít egy üveg-porcelán, valamint egy papír-írószer bolt. Az ÁFÉSZ egykét éven belül megnyitja új mezőgazdasági szakboltját. A továbbiakban eszpresszó és melegkonyhás vendéglő szerepel még a kiskunfélegyházi tervekben. A gyermek- és diákélelmezést három nagy konyha hivatott ellátni, amelyeken naponta összesen 4600 adag készíthető el. A VI. ötéves tervszakasz egyik követelménye a vendéglátásnak a jelenleginél erőteljesebb fejlesztése. Ezt a célt két melegkonyhás egység, egy-egy büfé és ételbár, valamint egy cukrászdát és gyorsbüfét magában foglaló egység létrehozásával szolgálják. A további tervekben a Béke téren fedett piaci csarnok, Petőfi- városban kis ABC-áruház, a Pe- ,tőfi téren ajándékbolt, óra-ék- szerbolt és ifjúsági butik, a Kossuti utcán háztartási, papír-írószer, vas- és edény-, valamint ruházati és cipőbolt felépítése kapott még helyet. A Körösi úti lakótelep építési programjában 1983—1985 közötti megvalósítással szerepel — az V. ötéves tervben megépülő ezer négyzetméter alapterületű üzletház folytatásaként — egy ezer négyzetméter alapterületű iparcikk-ruházati egység építése. Ezt az elképzelést azonban — a megyei tanács hósszú távú fejlesztési koncepciója alapján — felül kell vizsgálni, s olyképp módosítani, hogy az áruház a város központi részén nyerjen elhelyezést. A városközpont 15 év múlva is percek alatt megközelíthető lesz, s azt a vásárlók a város bármelyik pontjáról köny- nyen felkereshetik. A tervekben már kibontakozik Kiskunfélegyháza kereskedelmének az évezred utolsó évtizedére kialakuló képe is. A. VII. ötéves tervazakasz (1986—1990) során két nagy alapterületű (ezer—ezer négyzetméteres) ABC-áruház épül, a Körösi úti lakótelepen, illetve a városközpontban; míg a peremkerületeken — a Bajcsy- Zsilinszky út végén, a Bankfalu környékén és a város déli részén — három kisebb ABC-áruház létesítését tervezik. A négy külterületi lakott hely mindegyikének központjába — egyenként 150 négyzetméteres — vegyes élelmiszerboltok kerülnek. A városközpont lakberendezési áruházzal, iparcikk jellegű üzletekkel, 100 személyes, „C” kategóriás szállodával gyarapodik, míg az M—5- ös autópálya városi becsatlakozásánál vendéglátó-, iparcikkegység és üzemanyagtöltő állomás épül. Hangsúlyt kapott a tanácsülésen — ami az eddigiekből is megállapítható —, hogy a tervek nem merev dogmák, s szükség esetén bármikor mód van a változtatásra, lehetőség a módosításokra. A kereskedelmi hálózat- fejlesztés tervei tehát a lakosság érdekében, az élet követelményeihez igazodnak. J. T. Gyermek- és ifjúsági irodalom Mire vége a könyvhétnek, kezdődik a nagy nyári vakáció. Ha a tankönyveket szerencsés esetben nem is kell bolygatni az iskolai szünet idején, a gyermek- és ifjúsági irodalom darabjai elkísérnek a táborozásra, kirándulásokra is. S ha valaki elfárad a játékban, pihentetésül forgathatja a változatos tartalmú műveket. v A Móra-kiadó igyekezett felkészülni, hogy a legkisebbektől az ifjúvá serdült olvasókig minden korosztály hozzájuthasson a megfelelő kiadványokhoz, bár a könyvhét megnyitóján néhány alkotás még hiányzott az ígért újdonságok közül. Éppen a könyvekkel ismerkedő két-hároméve- seknek nem jelentek meg leporellók, hajtogatós képeskönyvek. Az öt-hatévesekhez szól De- mény Ottó verseskötete, A kőkutya. A két tucat vers jó átlagos színvonalat képvisel. Az erőteljes ritmusú és népköltési ihletésű Tudakoló, Hírt hallottam, Szál-szál, szalmaszál vagy A három kislány meg a Mihaszna a piacon mellett viszont épp a címadó vers sikerült gyengébbre. Nem a múzeumban álló kutyaszobor és egy eleven macska találkozása, hanem a múzeum szó muzi-muzi-muziumra ficamítá- sa miatt. Ez nem szójáték, mint a Girbegurba című vers ikerszóra épített mókás ötlete, hanem mesterkélt és kimódolt leereszkedés. Roll Mariann illusztrációi visszatükrözik a versek szelíden vidám hangulatát. □ □ □ Kormos István legújabb meséit gyűjtötte csokorba a Pincérfrakk utcai cicák — ugyancsak öt éven felülieknek. A verses népmese feldolgozásásaival és Vackor történeteivel népszerűvé vált szerző most prózában közli humorban gazdag, a groteszk felé hajló mondanivalóját. Az ősidők óta dúló kutya—macska háború sok tréfa és kacagás forrása, Heinzelmann Emma színdús illusztrációival együtt. □ □ □ és ízes-zamatos előadásmódja. Az élőbeszéd erejével ható, a folklórból táplálkozó mesék közös vonása a jóság, az igazság, az önfeláldozás győzelme a gonoszság, a hamisság, a sunyiság felett. A lebilincselően szép mesékhez Würtz Ádám készített fekete-fehér rajzokat. □ □ O Szentiványi Jenő A postának mennie kell című kötete Hegedűs István sokszínnyomású ábráival a népszerű ismeretterjesztés iskolapéldája a tíz éven felüliek számára. A szerző szélesen hömpölygő történelmi folyamatba ágyazva mutatja be a hírközlés fejlődését a bibliai Dávid király futáraitól kezdve az ókori postahajókon, a kalifák galambpostáján, a mongol lovaspostán, az angol postakocsin át a bélyeg felhasználásáig, a mai irányítószámig s a jövő automata postájáig. A kötet tartalmi erényeit fokozza világos, áttekinthető tagolása és élvezetes, olvasmányos nyelvezete. Bemekbe sikerült munka. Ugyanennek a korosztálynak szól a „Mesélnek a fák” — Kiss Dénes tollából. Egy kisfú szobájában esténként rendre megszólalnak a bútorok, és feltárják faéletük titkait. A nyírfa, a szomorúfűz, a hárs, a diófa, a szelídgesztenye meg a vadgesztenye és a jegenyefenyő büszkén meséli el, milyen sokféleképpen segítik az embert, mennyi mindenhez szolgáltatják a nyersanyagot. A lírai hangvételű, érzelmi töltésű mesék remekül példázzák, hogyan lehet ismereteket közölni a valósággal, az élettel barátkozó gyermeknek kedves és vonzó formában. A légiesen finom mesékhez harmonikusan illeszkednek Balogh Péter színes rajzai. □ □ □ Tersánszky J. Jenő meséiből készült a Síró babák című válogatás, amely a kisiskolásoknak hivatott olvasmányélményt nyújtani. A tucatnyi bűbájos mesében is érvényesül a szerző közismerten humánus gondolkodása □ □ □ Végül a 250 verset felvonultató Kozmosz-könyvre, a Baranyi Ferenc válogatta és szerkesztett« Szimfóniára szeretném felhívni a fiatal olvasók figyelmét. A felszabadulás óta eltelt három évtized „lelki történetét” dokumentálja az antológia: a „lelkekben zajló történelem” pontos krónikája. Azé a korszaké, amely az idősebbeknek átélt valóság, a tizenéveseknek pedig már megtanulandó történelmi lecke. Baranyi Ferenc így határozza meg az összeállítás célját: „elérni azt, hogy napjaink történelméhez még több személyes közünk legyen. Azok a közéleti in- dulatú költők, akik használni, s nem ragyogni akárnak elsősorban, nagyobb teret kaptak a gyűjteményben, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy mi is használni akarjunk annak a rendnek, amely már nemcsak körülöttünk — bennünk is épül.. Losoncz Mihályné >»»»»»>!*!*!*!* (46.) — Tisztességesen tetszik fizetni. — Hát ez az! — Stark úr ünnepélyesen kiegyenesítette gyenge derekát a tolókocsiban, ésígy szinte fentről nézett le Bélára. — Magának ide kell jönnie munkakönyvestől, mindenestől. Meg vagyok értve? Várjon, még nem fejeztem be. — Közelebb hajolt, és halkabbra fogta a hangját: — Zágoni nagyon rendes segéd, nem lehet ellene semmi különös kifogásom, de maga háromszor annyit tud, mint Zágoni. Kettőjük közül maga lenne az első segéd, amit természetesen az órabérben is kifejezésre juttatnék. A túlóra úgy menne, ahogy most fizetem magát. Kiszámoltam, nem jár rosszul. De ha bármi gikszer csúszna be, tegyük fel, hogy leesik az üzletmenet, akkor se károsodna. A szerződésünkben kikötjük, hogy én kétezer-nyolc- száz forintot garantálok magának havonta. Ha több, magának haszon, ha kevesebb jön ki órabér szerint, megtoldom a pénzt. Nahát. Én befejeztem. Maga beszél. Stark úrnak sohase kellene kiegészítenie a pénzt, hogy meglegyen a kétezer-nyolcszáz. A háromezer is meglenne minden hónapban. A vállalatnál odabent jó hónap, ha pár forinttal több a pénze kétezernél. És itt Starkék- nál se hálátlan a kuncsaft, ha gyors munkát kap. Persze, mit szólnának odabent... A vállalat nevelte kölyökkora óta, ott volt tanuló, ott szabadult, a katonasághoz is írtak utána, igaz, hivatalból voltak figyelmesek, de az is több a semminél, meg a bevonulása után ugyanolyan nyereségrészesedést kapott, mint a többiek, pedig nem is dolgozta végig azt az évet. Starkné lépett ki a házból, körülnézett, és elindult feléjük. — Tetszik tudni, nyolcadik éve vagyok ott... Stark úr idegesen csapott rá a tolókocsi gumikerekére: — A hűséget nem jegyzik az értéktőzsdéken! Az asszony odaért hozzájuk. Tud róla, miről beszéltek. Kövér arcán máskor is kedves a mosoly, de most szinte anyásán jóságos. — Bocsánat, Béla. Apácska — hajolt le az urához —, itt van egy ember, Bujáki küldte. Alkatrészeket kínál. Űj alkatrészek. Sark úr megmozdította maga alatt a tolókocsit. — Gondolja meg, Béla. Alszik rá egyet, holnap majd visszatérünk a dologra. Elgurult a tolókocsival a lakás felé, de még visszaszólt: — Ha végzett a Volkswagennel, vigye el megmosatni a Fekete doktor úr kocsiját. A kesztyű- tartóban talál egy kártyát, azért ingyen megmossák a Shell szerviznél. Béla visszafeküdt a Volkswagen alá. Hát Stark úr feladta a leckét. Nagyvonalú. Csak ne lennének rossz mellékízei is a nagyvonalúságának. Most is jött valaki, alkatrészeket hozott. Lopott alkatrészeket, világos. Stark úr persze arra hivatkozhat, hogy nem ő az egyetlen kisiparos, aki így csinálja, arról se ő tehet, hogy az állami alkatrészellátó- nál mindig éppen az a hiánycikk, amire éppen szükség lenne, meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy alkatrészekhez jusson. Levette a szelepekről a deknií, és letörölte a koszt, hogy megtalálja a hézagot. Kétezer-nyolcszáz garantálva, plusz a többi, ez a lecke. * Szerencséje volt: csak egy kocsi állt előtte, Besorolt a Simca mögé, rágyújtott, elnézte, hogyan gomolyog a Déli-vasút mozdonyainak füstje az utca kerítésén túl, s mire félig szívta a cigarettáját, már nyílt is az automata kocsimosó üvegépületének kapuja, s a Simca beállt a mosórácsra. Felkormányozta a Fiatot az üvegépület beton feljárójára. Balra sárga benzinkutaknál három kocsi várt sorára, elől egy kis piros Austin, francia rendszámmal, mögötte egy Peugeot és hátul egy Renault. Akár Erika Renaultja, csak kopottabb, a rendszáma szerint egy évvel korábbi is. Hol lehet most Erika? Biztosan itt lakik Budán, a vezérigazgatók Budán laknak, itt még az utcák, neve is szebb, Diósárok, Kútvölgy, Pasarét, Hegyalja, Naphegy... Pest lapos és szürke a Duna túlsó oldalán, régen is Budán laktak, akiknek jól ment, most is így van. Látta, hogy a piros Austin félreáll a benzinkúttól, a vezetője kiszáll, és elindul, egyenesen feléje. Alacsony, köpcös emberke, hetyke, nyírott bajuszt visel az orra alatt, és arasznyira kilóg a zakója ujjából a fehér mandzsettája. Egyenesen ide tart. — Legyen szíves uram, álljon le innen, én következem. Francia a kocsijának a rendszáma, de magyarul beszél. Mit akar? Honnan tud magyarul, és milyen alapon mondja, hogy ő következik? A köpcös odahajolt a Fiat ablakához, és türelmetlenül vigyorgott: — Mondom, szíveskedjék elállni innen, én következem. — Dehogy maga következik, uram. Láttam, mikor jött tankolni, én akkor már itt voltam. A keskeny bajusz hosszúkásán mozdult: — Az mindegy, kérem, akkor is én következem. Dollárral fizetek, szíveskedjék visszaállni, hogy ideállhassak. El kéne küldeni a francba. Disszidens, olajra lépett, elsze- lelt, ötvenhatban, mert berezelt az oroszoktól, vagy egyszerűen a lövöldözés elől pucolt meg, és most hazajött rázni a rongyot. Rá kell mosolyogni, szelíden, udvariasan. — Szépen megvárja a sorát, uram, az automata tíz perc alatt végez minden kocsival. — Hát nem érti? — A köpcös már pattogott. — Itt az kerül előbb sorra, aki dollárral fizet. Béla kikönyökölt a Fiat ablakán: — Na, most már kopjon le, mielőtt felmegy a vérnyomásom, oké? A bajusza körül is vörös lett dühében a köpcös, ez a jó, de ha megüti a guta, az még jobb. — Akkor is én következem, majd megmutatják magának. A kis ember sarkon fordult, és energikus-kurta léptekkel bement a mosóautomata kezelőfülkéjébe. Béla eldobta a cigarettát. Azt hiszi ez az elfűrészelt óriás, ha dollárral fizet, övé a világ. Benézett az üvegfalon át a mosóba. Mindjárt kész a Simca, ezek az olasz automaták úgy sugaraz- zák alulról-felülről a kocsikra a samponos vizet, hogy öröm nézni. Az automata kezelőfülkéjének ajtaja kinyílt, előbb egy húszéves forma vékony legény lépett ki rajta, majd a köpcös, aki a homlokát törölgette, dühében, vagy a kezelőfülke melegétől. Az overallos mosófiú körülnézett, biccentett arra, amit a köpcös még mondott, s elindult a Fiat felé. Mielőtt odaért, levette el- lenzős munkasapkáját. Észrevette Bélán az olajos inget és a munkanadrágot. — Jó napot, kolléga úr, tényleg megkérem, álljon vissza, nekünk az rendelkezés, hogy aki dollárral fizet, előbbre kell venni. Higgye el, nem én tehetek róla, tessék felmenni a főnökséghez, ha nem hiszi. Dollárért segget is nyaltok? — ezt kellene megkérdezni tőle, de miért ezt a fickót bántsa, aki csak a dolgát teszi... Ilyenkor aztán nehéz eldönteni, köpjön, vagy nyeljen az ember. Rükvercbe vágta a Fiat sebességváltóját, és visszatolatott vele a beton feljáróról. A piros Austin elhúzott mellette, s már fel is kanyarodott a lejtős betonra. Meg van az szabva ebben az életben, hogy mikor ki következik. Bent a műhelyben az következik, aki többet tejel Marci bácsinak, és annak telik több borravalóra, akinek több a pénze. Itt meg az következik, akinek nem magyar forintja van, hanem dollárja. Nyomják a szöveget a szocializmusról, de hasra .esnek minden dollár előtt, na, majd kiderült, erre az esetre mit fog mondani apus, a nagy türelmes ... És Erika megérdemelné, hogy így járjon egyszer, ahogy most ő járt, legalább megkóstolná, milyen az, ha az embert megalázza egy senki, egyszerűen azon az alapon, hogy neki jobban megy. Csak puhítani akarta a cigarettát, de kettészakadt az ujjai között, és kihullt belőle a dohány. (Folytatjuk.) • Ez a bor- szállítmány a Szovjetunióba utazik. • Elkészült az új gépjavító műhely. • Vidám gyermek- csoport az új óvodában. (Pásztor Zoltán felvételei)
