Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

OlfaAM ükmiH Bemutató gyakorlat Kiskunhalason £ * Kiszóródáa elleni óvóhely céljára kijelölt üzemi épület porzárása. A favázszerkezetű fóliazsilip biztonságot nyújt. Kiskunhalason a Vörös Október Termelő- szövetkezet 6980 hektár gyenge minőségű földterületen gazdálkodik. Ennek megfele­lően a tsz fő profilja az állattenyésztés, a növénytermesztés pedig elsősorban az állat- tenyésztést szolgálja ki. A rossz minőségű föld azonban nem jelenti azt, hogy egyben a gyenge szövetkezetek közé is tartoznak. Ezt nem csupán az a tény bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben 3200 forint volt az egv főre eső havi bér, hanem az is, hogy a közel­múltban nyerték el immár harmadszor a Kiváló Szövetkezet címet. A jó gazdasági eredmények mellett a tsz vezetősége nagy gondot fordít a polgári vé­delmi feladatok sikeres megoldására is. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az elmúlt évben, amikor a. városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a város polgári védelmi helyzetét, határozatot hozott: a Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet tartson olyan bemu­tató módszertani foglalkozást, amelyre meg­hívják a város termelőszövetkezeteiből az illetékes vezetőket, hogy még ebben az esz­tendőben hasonló gyakorlatra lehessen sort keríteni a többi tsz-ben is. A városi tanács intézkedése eredménye­képpen került sor már a korábbi időszakban is hasonló, módszertahi jellegű gyakorlatra a Fa- és Építőipari Szövetkezetben is. A Kis­kunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezetnél tartották meg bemutató jelleggel az üzemi polgári védelmi gyakorlatot. • Tenyészállat-állomány mentesítése. • Gépjármű-mentesítés a közös gazdaságban. • Terepmentesítö egység munka közben. — A foglalkozásnak — az üzem saját felkészültségének lemérése és fokozása mellett — célja volt az is, hogy a városból meghí­vott további tanácsi felügyeletei üzemek vezetői részére módszer­tani tapasztalatok megszerzését könnyítse meg hasonló jellegű gyakorlatok megszervezéséhez. Gondos előkészítés A szövetkezet vezetősége, a párt- és a KISZ-alapszervezete támogatásával igen gondosan és szakszerűen készítette elő, szer­vezte meg a gyakorlatot. A ki­képzési követelmények maradék­talan teljesítése mellett, figye­lembe vették az üzem sajátossá­gait, lehetőségeit, valamint a dol­gozók felkészültségét. A példa­mutatóan végrehajtott gyakorlat részben bizonyította, hogy az üzem vezetőinek, dolgozóinak polgári védelmi felkészültsége meghaladja a követelmények szo­kásos szintjét, részben pedig jól szolgálta a módszertani tapasz­talatcserét. Ezek a foglalkozások előbbre viszik a polgári védelmi munka gyakorlati felkészítésének célkitűzéseit, s egyben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy hasonló kö­rülmények között, az azonos fel­adatokat közel azonos szinten oldják meg a különböző szövet­kezetekben működő polgári vé­delmi alegységek beosztottjai. Ezenkívül az ilyen találkozók nagy érdeme, hogy a szakmai be­mutatók tapasztalatcsere-szerű találkozókká is válnak. Kiskunhalason ezekben a na­pokban városszerte a polgári vé­delem volt a téma. PV-kiállítás volt látható az áruház kiraka­tában. A városi tanács bejáratá­nál levő nagy méretű elektromos tablón pedig a polgári védelmi kérdésekre választ kaphatták a legtájékozottabb érdeklődőkü is. A nagycsarnokban tablósor mu­tatja be a polgári védelmet és PV-totószelvényeket bárki kap­hatott, kitölthette akár helyben is. , Mindenre kiterjedő védekezés A Vörös Október Tsz-ben törzsvezetési gyakorlattal kezdő­dött a foglalkozás, a bemutató. Huri Béla tsz-elnök irányításával lépésről lépésre haladtak előre, egymás után születtek a határo­zott intézkedések, hogy a mun­kaidő befejeztével megkezdődhes­sék a gyakorlati bemutató is. A tsz területén a feltételezés sze­rint hagyományos támadóeszkö­zök által okozott károk keletkez­tek, de felkészültek a radioaktív másodlagos hatások, a kiszóródás elleni védelemre, így az ivóvíz, a takarmány és az állatállomány védelmére is. A gyakorlat elő­írásai szerint különösen nagy gondot kellett fordítani a te­nyészállatok védelmére. A helyi anyagok, adottságok figyelembe­vételével igyekeztek mindenütt eleget tenni a kiszóródás elleni védelem követelményeinek. Így például fóliasátor védelme alatt végezték a frissen fejt tej felra­kását a ponyvázott teherautóra. Mentesítés A kiszóródás után munkához kezdtek a mentesítő alegységek. A terepjáró járműmentesítő al­egységek szakértelemmel hasz­nálták a termelőszövetkezet bé­kés termelő munkában is alkal­mazott gépeit. Ugyanez mondha­tó el a hermetikusan lezárt istál­lók szűrt levegővel való ellátá­sában is, Hasznos kezdeménye­zés volt az is, hogy a gyakorlatot megelőző időben egyéni szükség­légzésvédő eszköz készítéséhez fel­használható szabásmintákat osz­tottak ki a dolgozóknak. A leg­jobb szükség védőeszközöket nem csupán a gyakorlat során lehe­tett felhasználni, hanem a szak­mai zsűri értékelése alapján dí­jazta is ezeket a polgári védelmi városi parancsnokság. Tóth Károly Kiskunhalason, az Épület­asztalosipari és Faipari Vál­lalat helyi gyárának három­száztíz dolgozója ünnepre készül: július 16-án emlékez­nek meg az üzem alapításá­nak 20. évfordulójáról. Ebből az alkalomból saját klubjuk­ban kiállítást rendeznek. Be­mutatják a két évtized alatt gyártott termékek mintapél­dányait, egy tablón pedig el­helyezik annak a 22 dolgozó­nak a fényképét, akik az el­ső perctől kezdve jóban- rosszban kitartottak, s ma is szorgalmas munkásai a gyár­nak. Füzes István, a gyár igaz­gatója, aki a megalakulástól ebben a beosztásban dolgo­zik, segítségünkre volt a visz- szaemlékezésben ... A harmadik évtized küszöbén Húsz évvel ezelőtt Kiskunhala­son nem volt számottevő ipari üzem, a mezőgazdaságból felsza­baduló munkaerő elhelyezkedési gondokkal küzdött. A megyei tanács határozatával ekkor hoz­ták létre a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatot. A városi ta­nács gondoskodott a raktárnak használt Körösi malom épületé­nek kiürítéséről, itt látott mun­kához 1957. július 1-én huszon­hét „szabad munkaerő”, közöttük négy nő. Az alapító tagok között mindössze egy asztalos szak­munkás .volt — 1977. január 1-én vonult nyugdíjba — a többi azt a munkát végezte, amit megmu­tattak neki. Kezdetben almáslá­dákat készítettek, az év végére már 300 ezerrel segítették a gyümölcstermesztő gazdaságokat. A következő év tavaszától kony­hai ülőkéket, parkettákat, ajtó­kat, ablakokat is gyártottak. Ké­sőbb — 1960—61. és 62-ben hét­végi házak is kikerültek a mű­helyekből. Az egyre jobban fej­lődő vállalat 1960-ban erőtelje­sen hozzálátott a profiltisztítás­hoz, fő termékük maradt az aj­tó, ablak, valamint a parketta. Érdemes megjegyezni, hogy 1959 és 1970 között összesen 1,1 mil­lió négyzetméter parkettát gyár­tottak. A megalakulás után a gyár termékei iránt növekvő igény sürgetően követelte a termelés fejlesztését. Elkészítették tehát 1958-ban a tízéves fejlesztési ter­vet, amelyet 1964. december 31- ig elismerésre méltó szorgalom­mal megvalósítottak. Ekkorra lett gazdagabb a gyár egy 1500 négy­zetméteres ablakgyártó műhely- lyel, használatba vehették a 400 négyzetméteres parkettagyártó, valamint az ugyancsak 400 négy­zetméteres redőnygyártó műhelyt. A fejlesztés egyik fő eredménye volt, hogy sikerült létrehozni egy 150 személyes üzemi étkezőt és egy 100 személyes öltözőt-mos- dót is. Mint már írtuk, 27-en kezdték a munkát, de az év végére már hatvanra növekedett a dolgozók száma. A fejlesztési terv befeje­zésének idején már 318 dolgozó vett részt a gyár eredményeinek növelésében. A szakmunkások képzését 1958-ban kezdték, hat fiatal látott tanuláshoz. A tan­műhelyt 1959-ben létesítették és 1964-ben már 31 ipari tanulójuk volt. Ekkorra különben a szak­munkások aránya elérte a 40 Fontos adatok, a fejlődést bi­zonyítják. hogy 1964-ben 318 dol­gozóval 35 millió forintos ter­melési értéket értek el, tavaly 135,5 miliő forint volt a mér­leg összege, míg ebben az évben 3101 dolgozóval 150 millió forintos tervet teljesítenek. A gyár igen fontos állomásá­hoz érkezett 1964 végén: 1965. január elsejétől mint az Épület­asztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyára kezdte a ter­melést. Az első fontos lépés volt az alapgépek kicserélése, korszerű géppark munkába állítása, mely­re 4 millió forintot költöttek. A végleges profiltisztítás 1971-re fe­jeződött be, attól kezdve már csak ajtót és ablakot gyártanak. Ekor lépett a megrendelők sorá­korszerű tárolást, és összesen S homlok-, valamint oldalvilláa emelő nyújt azóta segítséget as anyagmozgatásban. A meglevő mellé két új felsőpálya épült, a készárut függesztve könnyen tud­ják szállítani. Gépesítették az alapmázolást, a mártásos eljárás után gép emeli ki a munkadara­bot. Elkészült a központi fűtés­sel ellátott 400 személyes öltöző és fürdő. A múlt év ismét fontos dátum, a gyár életében. Ekkor kezdődött meg a méretegységesített ablakok gyártása, amely beváltotta a hoz­záfűzött reményeket. Az új ab­lakokkal nagyobb üvegfelületek képezhetők, szerelvényei korsze­rűbbek, több módon nyithatók, és ami igen jelentős: kevesebb import faanyag kell az előállítá­sukhoz. A múlt évben 21 ezer, az idén pedig 70 ezer ilyen korszerű ablak hagyja el a gyárat. A másik fő termékük az er­kélyajtó. Tavaly 17 ezer 354 ‘ da­Egyre tübb pneumatikus kisgéppel növelik a termelékenységet. rabot gyártottak, az idén is leg­alább ennyire lesz szükségük a házgyáraknak. Tavaly óta ugyan­is a halasi gyár termékeit ren­delik és kapják az összes vidéki házgyárak, Dunaújvárosba, Veszp­rémbe, Győrbe, Miskolcra, Deb­recenbe, Szegedre és Kecskemét­re szállítják ezeket az ajtókat. A harmadik fő termékük a la­kásokban használatos belső ajtó. Ebből tavaly 49 ezret gyártottak, az idén 60 ezer kerül a TÜZÉP- telepekre. A gyár termelési feltételeinek fejlesztése egyben a dolgozók munkakörülményeinek javulását is eredményezte. Egyre inkább kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, korszerű öltözők, für­dők állnak a rendelkezésükre. A gyári büfében megvásárolhatják a különböző élelmicikkeket. Igénybe vehetik az üzemi orvo­si ellátást. Évente három-négy dolgozó kap lakásépítési támoga­tást. Harkányban 1966 óta heti váltással két család üdülhet, Fo- nyódligeten pedig egy család töltheti a szabadságát. A vállalat soproni és leányfalui üdülőjében is sok kiskunhalasi család pihent. Törzsgárdajelvényt először 1973-ban kaptak az arra érdeme­sek, az arany fokozatot huszon- ketten, az ezüstöt huszonkilen­cen, a bronzot pedig huszonhár­mán. Az idén május 1-én már 112 férfi- és 59 nő dolgozó vehet­te át a megtisztelő jelvényt. Ek­kor kapott 11 dolgozó kiváló jel­vényt, kilencen pedig az Épí­tőipar Kiváló Dolgozója kitünte­tésben részesültek. Tizenkét szo­cialista brigádjuk közül egy kollektíva a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet szerezte meg, kettő kapta a mozgalom arany, öt az ezüst és egy a bronz fokozatát. Az erkölcsi elismerésen túl áp­rilis 4-én és május 1-én 98 ezer forint jutalmat kaptak a gyár dolgozói, akiknek köszönhetően már kétszer kapták meg a Kiváló Gyár címet. Július 16-án, a megalakulás 20. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen tovább növekszik a kitüntetett és jutalmazott dolgo­zók száma. És utána, a munkás hétköznapokon tovább gyártják az ajtókat, ablakokat, segítséget nyújtva az építőknek a minél több lakás építéséhez, a lakás­gondok enyhítéséhez. (x) • Az idén vették használatba ezt a komplex láncmarógcpet, amely nagy segítséget jelent az ajtó- alkatrészek megmunkálásában. ba a dunaújvárosi és szegedi házgyárak, Dunaújvárosba, Veszp- millió forintos beruházás meg­valósításához láttak hozzá és 1973 végére a többi között 1440 négyzetméteres szabászcsarnok- kal lettek gazdagabbak. Komp­resszorház épült, létrehozták a forgácskamrát, a megfelelő elszí­vó berendezéssel. A fűrészáru- anyag-téren megvalósitották a • Hűsítő italokkal, kávéval, csokoládéval és más > áruval várja vásárlóit a gyári büfé. / J • Konvejor szállítja a készárut a tároló­térre.

Next

/
Thumbnails
Contents