Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
1977. június 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Púja Frigyes expozéja Tisztelt Országgyűlés! — Hazánkban alkotmányos szokás a kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerződések törvénybe iktatása. Alkotmányunk lehetővé teszi az. is, hogy a fontos nemzetközi szerződéseket az országgyűlés erősítse meg. Ennek az ünnepélyes eljárásnak az alkalmazására — az alkotmány módosítása óta — első ízben kerül sor, amikor most a kormány nevében megerősítés és törvénybe iktatás végett előterjesztem a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1977. március 24-én Berlinben aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1967. május 18-án kötötte meg az előző barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését, amely a várakozásnak megfelelően betöltötte szerepét. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének megkötését két tényező indokolta: egyfelől a világban és különösen az európai kontinensen az elmúlt években végbement nagy horderejű változások, a Német Demokratikus Köztársaság gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzete, másfelől a két ország szocialista építőmunkájának nagy eredményei, sokrétű együttműködésük fejlődése. Mindez szükségessé is tette az új szerződés kidolgozását és aláírását. Az európai változások közül a legjelentősebb az úgynevezett német problémakör rendezése volt. 1970-től kezdve az érintett országok szerződésekkel szabályozták a második világháború után nyitva maradt európai problémákat, s — mintegy az enyhülési folyamat elindításaként — megszülettek a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia' és a Német Szövetségi Köztársaság egyezményei, létrejött a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás és a két német állam alapszerződése. Az enyhülési folyamatot elősegítő és tükröző szerződésrendszerben a tőkés országok kénytelenek voltak számot vetni a realitásokkal, elismerték a második világháború után kialakult európai helyzetet és a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaságot. A szerződések eredményeként alapjában rendeződött a viszony az európai szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság között. Mindezektől a nagy fontosságú megállapodásoktól még hosszú út vezetett Helsinkiig, az 1975 nyarán megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezletig, amelyen 35 ország vezetői aláírták a kontinensünk viszonyaira jelentősen kiható záróokmányt. — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság államközi kapcsolatai az elmúlt 10 esztendő alatt még sokoldalúbbá és gyümölcsözőbbé váltak. E kapcsolatokban meghatározó szerepet játszik a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Német Szocialista Egységpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elveire épülő szoros, testvéri, együttműködése. — Gazdasági kapcsolataink intenzívek és gyorsan fejlődnek. A Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió után hazánk második legjelentősebb gazdasági partnere. Kölcsönös áruszállításaink értéke ez évben már meghaladja az egymilliárd rubelt. Áruforgalmunkban a termelési kooperáció és a szakosítás mintegy 30 százalékkal részesedik. — Kulturális együttműködésünk — valamennyi területen közösen kidolgozott és elfogadott munkaprogram alapján — elősegíti népeink kölcsönös szellemi gazdagodását, egymás kulturális értékeinek alaposabb megismerését, és hozzájárul ahhoz, hogy népeink minél jobban megértsék egymást. Ideológiai együttműködésünk elősegíti a szocialista építés elméleti kérdéseinek tisztázását és közös harcunkat a nemzetközi küzdőtéren. Jelentősnek tartjuk a társadalmi és tömegszervezetek együttműködését, és azokat a kontaktusokat, amelyek megyéket, városokat, üzemeket, vállalatokat és intézményeket fűznek össze a testvéri barátság szálaival. — Az eredményes munka jóleső tudatával állapíthatjuk tehát meg, hogy az 1967-ben megkötött szerződésünk betöltötte szerepét és jól szolgálta népeink érdekeit — hangsúlyozta Púja Frigyes, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése nagy jelentőségű okmány; a benne megfogalmazott elvek valóra váltásával és a vállalt kötelezettségek teljesítésével magasabb szinten folytatjuk azt a közös munkát, amelyet az 1967-ben kötött szerződés alapján végeztünk. A szerződés leszögezi, hogy a két ország a jövőben is minden területen fejleszti és erősíti az örök, megbonthatatlan barátságon és a kölcsönös, testvéri segítség- nyújtáson alapuló kapcsolatait. Barátságunk és együttműködésünk további erősítésének szilárd alapja, hogy teljes a nézetazonosság közöttünk minden fontos elvi és politikai kérdésben. Kétoldalú kapcsolataink a marxizmus—leninizmus eszméire, a proletár internacionalizmus elvére épülnek. — A szerződés értelmében a felek minden területen erősítik és szélesítik gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó tevékenységet is. — A két ország tovább fejleszti az együttműködést a tudomány és a kultúra, a művelődés, az irodalom és a művészetek, a hírközlő szervek, az egészségügy, a környezetvédelem, a testnevelés és a sport területén. — A szerződés egyben a kölcsönös segítségnyújtás dokumentuma is. A szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, ha egyiküket valamely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik fél minden eszközzel a segítségére siet. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyaránt arra törekszik, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő; következetesen fellép a reakciós, visszahúzó erők ellen, amelyek agresszív célokat melengetnek, s kétségessé akarják tenni az Európa szívében elért történelmi jelentőségű eredményeket. Ezután az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés nemzetközi jelentőségéről szólt Púja Frigyes: — Pártjaink és kormányaink egybehangzóan úgy ítélik meg, hogy a nemzetközi életben az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányzata a meghatározó. A nemzetközi erőviszonyok alakulásának fő irányán a szélsőséges imperialista körök növekvő aktivitása sem képes változtatni. A világ békéjének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú földrészünk biztonságának megszilárdítása. Ezért fordítunk nagy figyelmet az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett harmincöt állam — külügyminiszterek által kinevezett — képviselőinek belgrádi találkozójára. — A belgrádi találkozó előkészítését nehezíti, hogy az enyhülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hidegháborús időkre emlékeztető hangokat ütnek meg. A szocialista országok rágalmazásával, a belügyeikbe való beavatkozással, az antikommuniz- mus szításával politikai előnyökre akarnak szert tenni, és el akarják terelni dolgozóik figyelmét, a kapitalista társadalom súlyosbodó gondjairól. Törekvéseik kudarcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyümölcsözőbb kibontakoztatása életbevágó érdeke minden országnak és élvezi a népek támogatását. — Ma már minden felelősen gondolkodó ember számára világos, hogy nincs más út, mint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, a vitás nemzetközi kérdések békés, az érdekeltek számára kölcsönösen elfogadható rendezése. Ez nyitja meg a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok útját. A szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság — ezért küzdenek, és az új szerződés aláírásával azt vállalták, hogy külpolitikájukban népeik és az egész emberiség létérdekeit tartják szem előtt. Befejezésül Púja Frigyes aláhúzta, hogy az új szerződés jól szolgálja majd országaink nemzeti érdekeit, a szocialista közösség egységét, még szorosabbra fűzi országaink és népeink testvéri összefogását, méltó keretekbe foglalja sokrétű együttműködésünket, és hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárdításához. A kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését erősítse meg, és iktassa hazánk törvényei közé. (MTI) Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1976-os év, amelynek gazdálkodásáról most számot adunk, az új középtávú tervidőszak első éve. Céljainkat az V. ötéves tervben megfogalmazott társadalmi törekvéseink határozták meg. Szigorúbban figyelembe vettük a világgazdasági körülményekben az elmúlj 2—3 évben bekövetkezett változásokat is, amelyek — hasonlóan sok más országéhoz — megbontották külkereskedelmi és pénzügyi mérlegeink egyensúlyát. Gazdasági fejlődésünk ütemét, a termelés és a nemzeti jövedelem felhasználásának arányait ezért az egyensúlyi követelményekhez igazítottuk. A nemzeti jövedelem alakulása A népgazdaság az elmúlt évben egészében véve kielégítően, az V. ötéves tervben meghatározott irányban fejlődött. Tovább nőtt a termelés és a fogyasztás. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Az egyensúlyhiányt legjobban kifejező behozatali többlet mértéke csökkent. A nemzeti jövedelem növekedési üteme azonban — és emiatt az életszínvonalé is — elmaradt a tervezettől. A nemzeti jövedelem 1976-ban az előirányzott 5 helyett 3 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az elmaradásban a legnagyobb szerepe a mezőgazdasági termelés csökkenésének volt, amit főleg a kedvezőtlen időjárás okozott. A csekélyebb mezőgazdasági terméseredmények hatással voltak az élelmiszeriparra és a szállítási teljesítményekre. Ezenfelül az egész ipar értékesítési nehézségeinek is része van abban, hogy a nemzeti jövedelem kisebb mértékben nőtt, mint ahogy számítottuk. Az összes bevétel 320,4 milliárd, az összes kiadás 322,9 milliárd forint. A költségvetés hiánya 2,5 milliárd forint, kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem lassúbb növekedése más feltételeket teremtett a jövedelmek felhasználásában is; ugyanis e lelassulás mérsékelte a vásárlóerő-gyarapodást. A fogyasztás csak kevéssel emelkedett, mert a lakosság reáljövedelme a tervezett 3 százalék helyett csupán 1 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka a kisebb termelés és az ezzel együttjáró alacsonyabb kereset, másik oka pedig az, hogy a fogyasztói árak a tervezettnél valamelyest jobban emelkedtek. Központi bér- intézkedés 1976-ban három területen volt: a papíriparban, a bölcsődékben és az óvodákban. Valamennyi költségvetési intézményben 3-ról 5 százalékra növeltük az évenkénti béremelés keretét. A népgazdasági tervben meghatározott új nagyberuházások kivitelezése megkezdődött, sőt, két újabb létesítmény építését is elhatároztuk: egy cukorgyárét csaknem 8 milliárd, és az új budapesti sportcsarnokét 1,6 milliárd forint előirányzattal. Míg például az 1976-ban befejeződött nyolc nagyberuházásra összesen 15 milliárdot költöttünk, addig a megkezdett öt fejlesztés már 25 milliárdba fog kerülni. Az 1977. évben befejeződő tizennégy beruházás együttesen 38 milliárdba kerül, a kilenc induló beruházásra viszont 76 milliárdot, tehát kétszer ahnyit fogunk költeni. A belföldi felhasználás — együtt a fogyasztás és a felhalmozás — ugyannyival maradt el a tervezettől, mint amennyivel a termelés. Más szóval: külkereskedelmi hiányunk 1976-ban csökkent, de a behozatal több volt, mint a kivitel. A külkereskedelmi forgalom előző évinél kisebb passzívumában már megmutatkoztak a termelés és értékesítés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítések kezdeti eredményei. A KGST- árak szabályozott módon követték a világpiaci árak tartós irányzatait. Az 1976-os esztendőben tőkés forgalmunk cserearányai valamit javultak. Kereskedelmi és fizetési megállapodásainknak minden relációban rendre eleget tettünk. Hitelképességünk nemzetközi megítélése továbbra is kedvező. A külkereskedelmi elszámolásokban — a nemzetközi valutákhoz képest — javítottuk a forint árfolyamát. Ezáltal az importárak növekedése mérsékelten hatott a hazai árakra. A termelési költségek szerkezetében emelkedett az anyagköltségek és a bérköltségek aránya, érdemesebb lett takarékoskodni az anyaggal és a munkaerővel. Az anyagárak emelkedésének hatására csökkenthettük a költségvetésből fizetett támogatást néhány helyen, a felhasználóknál pedig — átmenetileg — a nyereség lett alacsonyabb. 1976-ban az adózás módja és mértéke is változott, s ennek, valamint a vállalatok és szövetkezetek jobb gazdálkodásának eredményeképpen a vállalati alapok összességében növekedtek: a fejlesztési alapok az állami vállalatoknál 15 százalékkal, a tartalék- alapok több mint 40 százalékkal nőttek; a részesedési alap némileg csökkent. Az 1976. évi tapasztalatok végső összegezése is igazolja, hogy további tennivalóinkat jól határozták meg az 1977. évi népgazdasági tervről, állami költségvetésről éá a pénzügyi szabályozókról hozott döntések. Ezeknek eléggé tervszerű megvalósulását mutatják az idei első félévi eredmények is. A múlt évi gazdálkodás tapasztalatai sok tanulsággal szolgálnak a mára, s a jövőre nézve is. Iparfejlesztés, energiagazdálkodás Az ipar ágazatai közül az előző évi növekedési szintet meghaladta a vegyipar és a vil- lamosenergia-ipar termelésnövekedése. A többi ágazatban az ütem elmaradt a korábbi évekétől és a tervezettől is. Ebben közrejátszott, hogy a belföldi kereslet és a KGST-tagországokba irányuló, rubel-elszámolású export növekedése valamivel kisebb volt a tervezettnél. Az iparvállalatok nyeresége 4,8 miliárd forinttal több a tervezettnél. Az iparvállalatok nyereségükből a bérköltség 6,4 százalékának megfelelő részesedési alapot képeztek. Az évközi prémium- és jutalomkifizetések valamit mérséklődtek, az év végi részesedés megközelítette az előző évit. Az ipar további fejlődését jelentős beruházások alapozták meg. Az 1976. évi beruházási kifizetés e területen 60 milliárd forint volt, 11 százalékkal több az előző évinél. Folytatódtak a központi fejlesztési programok, jól halad az alumíniumipari és a petrolkémiai program végrehajtása. Sok vállalati beruházás kezdődött meg azzal a céllal, hogy üzemeink növelni tudják versenyképes, kedvező áron és folyamatosan értékesíthető termékeik termelését. Ismételten szóvá kell tenni azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy a vállalatok sokkal inkább beruházások útján kívánják növelni termelésüket, mint meglevő állóeszközeik jobb kihasználásával. Az a kívánatos, hogy vállalataink bérezési, premizálási, jutalmazási lehetőségeiket mindenekelőtt a termelékenység növelésének gyorsítására és a korszerű berendezések működtetése érdekében használják fel. A bérarányok kiigazítása mellett a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja a kormány legutóbbi döntése a műszakpótlék emeléséről is, ami az iparban több mint félmillió dolgozót érint. Az ipar, sőt az egész népgazdaság növekedésének súlyponti kérdése az energiagazdálkodás. Az ország energiaellátása biztosított, nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a következő években is zökkenő- mentes legyen. Közismert, hogy épül a paksi atomerőmű, megkezdődött az úgynevezett eocén-program végrehajtása. Részt veszünk az energiaforrások bővítését szolgáló szocialista nemzetközi együttműködésben. Befejező szakaszába ér a közös hozzájárulással épülő orenburgi gázvezeték, s megfelelő ütemben folyik a 750 KV-os távvezeték építése is. A források növelésével egyidejűleg nagy figyelmet kell fordítanunk az energiatakarékosságra, hiszen 1 megawatt erőművi teljesítmény kiépítése 25—30 millió forintba kerül. Kidolgozás alatt áll az energiatakarékossági program, amelynek keretében pénzügyi támogatásokkal segítjük elő az energiafogyasztó berendezések átalakítását és legcélszerűbb üzemeltetését. 1977 első öt hónapjában az ipar 6 százalékkal emelte termelését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Leggyorsabban a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépipar termelése növekedett. Majdnem minden ágazatban csökkent valamelyest a dolgozók létszáma, s emelkedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Ügy tűnik, hogy a termelés, az export és a jövedelmek ez évre előirányzott növelése az iparban teljesíthető, sőt némileg túl is teljesíthető. A vállalatok 1978-ra a már ismert körülményekkel és szabályozókkal számolhatnak, ez nyugodt feltételeket teremt a munkához és teret enged a kezdeményezésnek. Az építőipar elmúlt évi termelésnövekedése alacsonyabb volt a tervezettnél. Az építőipar 1976-ban sem tudta kielégíteni az igényeket. Bár az építőipar ez évi eredményed biztatóbbak — termelése 10 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt — az V. ötéves tervre előirányzott építési feladatok teljesítéséhez még nagy erőfeszítésekre van szükség. A feszültségek feloldására, a technikai fejlődés meggyorsítására a kormány pótlólagos fejlesztési forrásokat is bocsát az építőipar rendelkezésére. Mezőgazdasági termelés A mezőgazdaságban 1976-ban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. Kenyérgabonából rekordtermést takarítottak be a gazdaságok, nőtt a sertésállomány, emelkedett a tejhozam, ezzel szemben jelentős terméskiesés volt kukoricából, zöldség- és gyümölcsfélékből, valamint szálas takarmányokból. A mezőgazdasági üzemekben — a népgazdasági ráfordításokat jobban tükröző új ár- és költség- viszonyok hatására is — átrendeződtek a jövedelmek. A gazdaságok nagy része jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Az üzemek a korábbinál jobban törekedtek az ipari eredetű anyagokkal való takarékosságra. Bővültek a fejlett gazdaságszervezési módszereket alkalmazó termelési rendszerek. Sajnos, főként a kedvezőtlen termelési körülmények miatt az üzemek többségében a költségek mégis jobban növekedtek, mint a bevételek. Az állami gazdaságok szervezett gazdálkodással mérsékelték a jövedelemkiesést, nyereségük azonban így is elmaradt az előirányzattól. Dolgozóik átlagkeresete mégis csaknem 5 százalékkal növekedett. A nyereségből nagyobb hányadot helyeztek a fejlesztési alapba, és ez megalapozza tervezett beruházásaikat. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme kisebb az előző évinél, a személyi jövedelem színvonala viszont 4 százalékkal emelkedett.. A múlt évben felerősödtek a kedvezőtlen jelenségek a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a szarvasmarha-tenyésztésben, továbbá a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Ezért a kormány az év második felében átfogó intézkedéseket hozott ezen ágazatok termelésének fellendítésére. A zöldségfélék felvásárlási árát átlagosan 15 százalékkal emeltük. A termelésfejlesztést külön állami támogatásokkal segítjük. Az ösztönzőbb feltételek, a termelés és felvásárlás biztonsága megmutatkozik abban, hogy a felvásárló szervek a tavalyinál 35 százalékkal több zöldségre kötöttek eddig szerződést. Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdaság termelésének gyorsabb ütemű fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek kollektívái megértették ennek népgazdasági jelentőségét és terveik tartalmazzák a teljesítés feltételeit. Társadalmi juttatások Az állami költségvetésből nyújtott társadalmi juttatások — a tervezettnek megfelelően — a lakossági jövedelmeken belül továbbra is a leggyorsabban növekedtek. A vállalati jóléti feladatokra fordítható pénzforrások 20 százalékkal bővültek. A kiadásokon belül az egészségügyi és szociális intézményekre 14 milliárd, a kulturális kiadásokra 24 milliárd, a társadalombiztosítási kiadásokra 50 milliárd forintot fordítottunk. A pénzbeli társadalmi juttatások kishíján 14 százalékkal gyarapodtak. Kereken 5 milliárd forinttal, 20 százalékkal növekedett a nyugdíjasok, járadékosok részére kifizetett összeg. Ennek egy részét az alacsony nyugdíjak 1975 júliusában végrehajtott emelése nyomán fizettük ki. 1976. január 1-től az árváltozások miatti nyugdíjemelés évenkénti legkisebb összegét 50 forintra növeltük, ezáltal az automatikus nyugdíjemelés átlagos mértéke 3,3 százalékkal emelkedett. Ezenfelül a hús fogyasztói áremelésének ellensúlyozásaként minden nyugdíjasnak is folyósítunk havonta 60 forintot, erre a II. félévben mintegy 900 millió forintot fizettünk ki. A gyermekes családokat és anyákat támogató pénzbeli társadalombiztosítási juttatások együttes ráfordítása közel 15 százalékkal — ezen belül a családi pótlékra kifizetett összeg 17 százalékkal — növekedett. Az idén emeljük az egészség- ügyi, a közművelődési dolgozók és a pedagógusok fizetését. Az egészségügyi és szociális feladatok ráfordításai 8 százalékkal emelkedtek. Az ellátás intézményhálózata — a beruházásoknak a tervezettnél lassúbb ütemű megvalósulása ellenére is — számottevően bővült. Az év során egyebek között 3060 új kórházi ágyat adtak át rendeltetésének, egyebek között felépült a nagyatádi 500 ágyas kórház és a miskolci 386 ágyas gyermekgyógyászati központ. Az egészségügy területén 1976- ban a szülészeti ellátás feltételeinek javítására helyeztünk nagy súlyt. Fokozatosan bontakozik ki a közművelődési törvényben megfogalmazottak valóra váltása. A jövőben olyan új közművelődési formák kiteljesítését fogjuk a költségvetésből támogatni, amelyek nívósak és kedveltek, alkalmasak a dolgozók és különösen az ifjúság kulturális színvonalának emelésére. Tanácsi gazdálkodás Az V. ötéves tervben a tanácsi gazdálkodással szemben támasztott követelmények is növekedtek. A hatáskörök bővítésével sokasodtak a megoldandó feladatok, nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdálkodás minőségi jellemzői: az eszközök gazdaságosabb fel- használása, az igények rangsorolása, az intézkedések ágazati és területi összehangolása. A szabályozók módosításai elősegítették, hogy a tanácsi pénzalapok a népgazdaság lehetőségeivel összhangban alakuljanak, s azt, hogy a megváltozott feladatokhoz és követelményekhez jobban illeszkedjék a gazdálkodás. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok gazdasági, pénzügyi tevékenysége a középtávú tervben meghatározott célok irányában halad. A bevételi előirányzatok általában teljesültek, bár a községi tanácsok egy részénél keletkeztek kisebb bevételi elmaradások. A tanácsok fejlesztési alapjának bevételei tavaly kismértékben meghaladták az előirányzatot, a tervezett bevételnek azonban csak 84 százalékát használták fel. A rendelkezésre álló pénzeszközök tervszerű felhasználását hátráltatta a beruházások előkészítésének elhúzódása, valamint az, hogy egyes területeken az építőipari teljesítőképesség nem tudott lépést tartani a pénzügyi lehetőségekkel. Helyeselhető az a gyakorlat, hogy a tanácsok a költségvetési pénzeszközöket mindinkább az intézmények ellátásának javítására összpontosítják, és csak kisebb összegeket csoportosítanak át beruházásokra. Ez a törekvés a kivitelezői kapacitások szűkössége miatt is ésszerű. Tanácsaink mindinkább felismerik azt az összefüggést, hogy egy-egy város, település-központ vonzáskörzete nagy, kisugárzik a vele természeti, gazdasági, társadalmi összefüggésben levő területekre is. Ezért az a kívánatos, hogy a városi tanácsok és a községek összehangoltabban használják fel pénzeszközeiket. Befejezésül a következőket mondotta a pénzügyminiszter: Az ország gyarapodása megelégedéssel tölti el népünket, látja és érti a gondokat is, részt vállal az erőfeszítésből, amellyel a nehézségek leküzdhetők. Munkájának lendületet ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója iránti tiszteletet kifejező munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom számos nagyszerű kezdeményezése, közösséget formáló ereje. Az idei esztendő második felében még mindannyiunkra nagyon sok feladat vár, hogy tervünket minden területen nemcsak meny- nyiségben, hanem a gazdasági munka minőségi követelményei szerint is eredményesen teljesítsük. A feladatokról és munkánk körülményeiről már elég gyakran szóltunk. Most arra van szükség, hogy mindenki felelősen tegye a dolgát. Ebben a szellemben készíti elő a kormány a jövő évi munkát, a népgazdasági tervet és az állami költségvetést, amelyben az önök előtt levő törvényjavaslat összeállítása és megvitatása során szerzett tapasztalatokat következetesen érvényesíteni fogjuk — zárta beszámolóját Falu végi Lajos, s a kormány nevében kérte az Országgyűlést: fogadja el a törvényjavaslatot. (MTI)
