Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

V. VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 150. szám Ára: 90 fillér 19:7. Június 28. kedd A SZOT . Elnökségének ülése A SZOT Elnöksége hétfői ülésén egész sor közérdekű kérdéssel foglalkozott. Egyebek között megtárgyalta, hogyan értékesíthetik a szocialis­ta brigádvezetők áprilisi V. or­szágos tanácskozásán elhangzott javaslatokat. A továbbiakban az elnökség a SZOT és a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének együttműködéséről, majd arról tárgyalt az elnökség, hogy a kiemelt nagyberuházások kivitelezését hogyan segítik az érintett szakszervezetek, és egy­ben áttekintette a beruházások helyzetét. További napirendi pontként az 1978. évi üdültetés kérdéseit vi­tatták meg. Ezután az elnökség az 1976—77. évi ifjúsági parlamentek tapasz­talatairól majd a munkásszállá­sokon lakó dolgozók önkormány­zati szerveinek működéséről tár­gyalt. lalkozók rendszeres és állandó továbbképzésének fontosságát, s az új módszerek keresését. A nyári egyetem első előadá­sát dr. Károlyházi Frigyes egye­temi tanár tartotta. A természet- tudományos ismeretek növekvő szerepe a nevelésben címmel. Majd dr. Huszár Tibor tanszék- vezető egyetemi docens a társa­dalmi környezet és a társadalom­tudományok megismerésének je­lentőségéről beszélt a hallgatók előtt. A VI. Óvodapedagógiai Nyári Egyetem megnyitásán jelen volt Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. A programnak megfelelően a nyári egyetem hallgatói délután ismerkedtek a hírős várossal, majd este az óvónőképző inté­zetben megtekintették A gyer­mek és a valóság című kiállítást. A foglalkozások ma folytatód­nak. Elsőnek dr. Mikó Magdolna kandidátus, a kecskeméti óvónő­képző igazgatóhelyettese tart elő­adást. A gyermeki tapasztalat- szerzés és megismerés fejlődésé­nek pszichológiai vizsgálata cím­mel. V. M. Megkezdődött az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem • A hallgatók egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Bács-Kis­kun megyei Szervezete közösen szervezte meg a VI. Óvodapeda­gógiai Nyári Egyetemet Kecske­méten. Ez alkalommal mintegy kétszázan vesznek részt a hat napig tartó rendezvénysorozaton, amelynek fő témája: A termé­szeti és társadalmi valóság meg­ismertetése az óvodában. Az évről évre nagyobb érdek­lődés mellett zajló nyári egye­temet dr. Soós Károly, az Okta­tásügyi Minisztérium osztályve­zetője nyitotta meg. Többek kö­• Dr. Soós Károly megnyitóját tartja. zött a magyar óvodapedagógiai fejlődésről beszélt, s kiemelte a kisgyermekek nevelésével fog­Befejeződött az Országjáró Diákok XII. Országos Találkozója Egy hétig Kecskemét volt há­zigazdája az Országjáró Diákok XII. Országos Találkozójának. Kétezer fiatal tizenkilenc megye és a főváros képviseletében ér­kezett Bács-Kiskun székhelyére. Hét nap alatt gazdag program várta az ifjú országjárókat. Dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára a megnyitón mondott beszédében hangsúlyozta: — Kiegyensúlyozott, egészsé­ges, jó állóképességű fiatalokat akarunk nevelni. Meggyőződé­sünk, hogy a rendszeres sportolás az egész embert fejleszti és hoz­zájárul a közösségi szellem ko­vácsolásához. Mindennek fontos része az ODOT is, amely az is­kolai körök munkájára támasz­kodik, és ma már az ifjúmunká­sok között csakúgy tért hódított, mint az egyetemi, főiskolai hall­gatók körében. \ Lényegében a megnyitón el­hangzottak voltak jellemzőek az idei ODOT-ra. Korábban a csa­patok hivatalos pontversenyben mérték össze felkészültségüket — most először pedig — a találkozó jelleg kialakítására, fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. S ez min­den tekintetben sikerült is. Csü­törtökön például az ODOT-osok birtokba vették a Tőserdőt, ahol nemcsak tájékozódási futóverse­nyen vettek részt, de számos hu­moros vetélkedőn is összemérhet­ték felkészültségüket. Remek hangulatban, fiatalos lelkesedés­sel indultak a fiúk és a lányok például a rönkhajításban, vagy a papírrepülő-dobálásban is. Az ODÓT-ok visszatérő prog­ramja a város- és környezetisme­reti verseny. Pénteken — a házi­gazda Bács-Kiskun csapatait ki­véve — Kiskunfélegyházára, Kis­kunhalasra, Kiskőrösre és Kalo­csára utaztak — vonattal, illetve autóbusszal — a „brigádok”. Tesztlapok kitöltése volt a fel­adatuk, s bárkit segítségül hív­hattak az illető város lakosai kö­zül. Ez a nap a megyével történő ismerkedés jegyében zajlott, s a résztvevők szerint nagyon jól si­került. Szombaton — amint arról va­sárnapi lapunkban már beszá­moltunk — délelőtt ezerhatszáz- hatvanketten négy-négy óra tár­sadalmi munkát végeztek Kecs­keméten— Kecskemétért, a Nyit- ra utcai KISZ-óvodánál éppúgy serénykedtek, mint a lakótelepe­ken, ahol javarészt parkosítási munkák adódtak számukra. Este került sor arra a nagygyűlésre, amelyet a XII. ODOT tiszteleté­re rendeztek. A kecskeméti Sza­badság téren Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszédet: — Az Ifjúsági tömegsportnak és turizmusnak különösen fontos jelentősége van ebben a mozgal­mi évben, amelynek akcióprog­ramja az „Edzett ifjúságért” ne­vet viseli — mondta, majd emlé­keztetett Kádár Jánosnak a KISZ IX. kongresszusán elhangzott fel­szólalására, amelyben az MSZMP KB első titkára hangsúlyozta: a KISZ döntő feladata — s helyes volna ha a Kommunista Ifjúsági Szövetség ezt pártfeladatnak te­kintené —, hogy segítse a tested­zést és a tömegsportot. — E megbízatásunk végrehaj­tásának jelentős állomása volt — folytatta a szónok — Központi Bizottságunk ez év februári ülé­se, ahol döntöttünk az „Edzett ifjúságért’’ tömegsport-mozgalom meghirdetéséről. Azóta alig négy hónap telt el, mégis arról szólha­tok, hogy az ifjúsági tömegsport és turizmus fellendítésére kidol­gozott elképzelés a megvalósítás útján van. A XII. ODOT résztvevői a nagygyűlés után ballagást tartot­tak a város főterén, majd a kö­vetkező napi program, a játékos­fiatalos „Edzett ifjúságért” sport­napra készültek. Az időjárás azonban — a héten másodszor — közbeszólt, hatalmas zivatar vál­toztatta néhány órára sártenger­ré a találkozó helyszínéül szolgá­ló Széktói kempinget. Délutánra azonban minden rendbejött, s már csak az eredményhirdetés volt hátra. Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára adta át a jutalmakat az egyes kategóriák győzteseinek — az F 17 D kate­góriájú tájfutásban Tas Zoltán szerzett „aranyat” megyénknek — majd a búcsúest következett. A XII. ODOT tegnap délelőtt véget ért, a csapatok elkerékpároztak, -buszoztak, -vonatoztak. Egy hét alatt rengeteg ismeretet szereztek megyénkről, bizonyára erősödtek is, és — nem utolsósorban — jó hangulatban töltötték el az idejüket. Jövőre a tizenharmadik országos találkozó Tolnában lesz — sokan már fogadkoztak: oda is elmennek. B. J. Mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok együttműködése Közösen fejlesztik a termelést, feldolgozást, értékesítést A mezőgazdasági termény, termék túlnyomórészt értékesítési szerződés alapján jut el a feldolgozó és a kereskedelmi vállalathoz. A termékértékesítési mód befolyásolja a mezőgazdaság és a felvásárló kapcsolatát, a termelési kedvet, s ezzel összefüggés­ben a lakosság és az ipar mezőgazdasági termék- ellátását. A félszáznál több bácskai és Duna melléki szö­vetkezetnek a vállalatokhoz fűződő kapcsolatát évek óta az együttműködésre való törekvés jellemzi. Mind több vállalat ismerte fel, hogy a kölcsönös érdekeltség figyelembevétele teremt alapot a szoro­sabb együttműködésre, a biztonságos gazdálkodásra Az értékesítési szerződésen kí­vül ilyen alapon jött létre kap­csolat az érdekelt gazdaságok és vállalatok között. A Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat valamint a Bátya, Fájsz, Miske szövetkezetei által alapított ser­téstenyésztő közös vállalkozás takarmánykeverő üzeme vala­mennyi érdekelt számára hasz­nos együttműködés lett, és akis­szállási Bácska, a kunbajai Béke Csillaga Tsz, a jánoshalmi tsz- közi vállalkozás állattenyésztő telepének takarmányellátását is segíti. (Folytatás a 2. oldalon.) • Jő kapcsolat alakult ki a szövetkezetek és a Kecs­keméti Baromfi- feldolgozó Vállalat között. Az idén 156,8 ezer mázsa baromfit értékesítenek a Bácska és a Duna mellék szövetkezetei. Az idegenforgalmi és üdülőterületek fejlesztése a Duna-Tisza közén Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság. Az ülésen részt vett dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke és Erdélyi Ig­nác, a megyei pártbizottság tit­kára, a DUTIB társelnökei. A bi­zottság plenáris ülése — az el­nökség indítványa alapján — megtárgyalta azt a javaslatot, amely Bács-Kiskun megye ide­genforgalmi és üdülőterületeinek az ötödik ötéves tervben való fej­lesztéséről, s ezen belül az 1977. évi vissza nem térítendő támo­gatások elosztásáról készült. Megállapítja a javaslat, hogy az intéző bizottság még 1976. má­jusában döntést hozott az 1976— 80-as évekre szóló fejlesztési terv kidolgozására, s meghatározta, hogy a tervnek elsődlegesen a helyi lehetőségekből kell kiindul­nia és meg kell felelnie a megye hosszú távú idegenforgalmi fej­lesztési koncepciójában leírt irá­nyokat. Az idegenforgalmi szem­pontból jelentősebb városok, va­lamint az üdülőterülettel rendel­kező községek tanácsai rögzítet­ték az időszakra meghatározott fejlesztési elképzeléseiket. A ter­vek tartalmazzák a helyi sajátos­ságoknak és követelményeknek megfelelő fejlesztési szükséglete­ket, új létesítményeket, bővítése­ket, valamint ezek tervezett pénzügyi fedezetét. A tervek szerint az ötödik öt­éves tervidőszakban Bács-Kiskun megyében megközelítőleg 100 millió forint összegű beruházás megvalósítására kerül sor, amely közvetlenül az idegenforgalmat és az üdülőterületek fejlesztését szolgálja. Ezeknek a tervezett be­ruházásoknak a megvalósításához nyújt támogatást a DUTIB. A döntés meghozatalánál az intézS bizottság plenáris ülése termé­szetesen figyelembe vette az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács ha­tározatát, amely kimondja, hogy mely területeken milyen célok támogathatók. A DUTIB ülése — némi módo­sítással — elfogadta az elnökség javaslatát és annak megfelelően 1977-re vissza nem térítendő tá­mogatásként 1,9 millió forintot osztott el. Ebből Kecskemét 400 ezret, Kalocsa 300 ezret, Tisza- kécske 200 ezret, Lakitelek 300 ezret, Kunfehértó 400 ezret és Soltvadkert 300 ezer forintot ka­pott. Ugyanakkor meghatározta a plenáris ülés a következő évek — 1978, 1979 és 1980 — támogatá­sának összegét is. Az ülés dr. Gajdócsi István összefoglalójával ért véget. Vizsgáznak a szakmunkásjelöltek sál kezdték a munkát, s jelenleg a gipszelésnél tartanak. A vizsga- bizottság tagjai úgy értékelik az eddigi munkaszakaszt, hogy a szakmunkásjelöltek teljesíteni tudják a vizsganormát, s nem lesz baj a minőséggel sem. Szor­galom és önállóság jellemzi a fiúkat. Ez annak is köszönhető, hogy a harmadik évben már a felnőtt brigádokba beosztva dol­goztak a vállalat munkahelyein. Megszokhatták a termelés lég­körét, a szocialista brigádokban a fegyelmet és az órák gazdaságos kihasználását. Hódos Lajos okta­tó elmondja, hogy a tanulók gyakran számoltak be neki si- v kerélményekről. A leendő szakmunkások közül Guti János és Csontos Ferenc a kisiparos mesterénél marad se­gédnek. őri Zoltán, Térjék Jó­zsef és a BACSÉP többi neveltje pedig a vállalatnál akar elhe­lyezkedni. A 9. számú Volán Vállalat köz­ponti telephelyén autószerelők nyüzsögnek a tanműhely előtt. Szakmunkásjelöltek, dolgoznak a vizsgamunkán, a szemerkélő eső sem zavarja őket. — A szakszerűség és a szer­számhasználat jobb, mint az elő­ző években volt, ezt tapasztaljuk az idei vizsgázóknál — mondja el a véleményét Székely Zoltán vizsgablzottságl tag, Volán-dol­gozó és Kasza József, a 607-es szakmunkásképző tanára, szintén bizottsági tag. — Javulás van a munka minőségében, az új szak­munkásoknak csak a teljesítmény mennyiségét kell majd növelniük. Az értékeléskor a fő szempon­tunk a szakmai lelkiismeretesség. A vizsgafeladat napi javítás a Volán gépjárművein. Az idei vizsgáknál is megmu­tatkozik azoknak a fiataloknak az előnye, akik csoportos, tanmű­helybeli gyakorlati oktatásban ré­szesültek. A gyakorlati ismeretei­ket kis munkahelyen szerzők nem mindig ismerik kellőképpen az egyes gépkocsi-típusokat. A vizsgázó jelöltektől megtu­dom, hogy — a szobafestőkhöz hasonlóan — a harmadik „menet­től”, a szóbelitől jobban tartanak, mint a gyakorlati feladattól. Ó, csak túl lennénk már rajta 1 — mondják többen is. A. T. S. • Székely Zoltán és Kasza József vizsgabizott­sági tagok Sinka Rerenc autószerelő­jelölt munká­ját figyelik, aki a Szakma kiváló tanulója versenyben országos dön­tőig jutott. (Méhes! Éva felvételei) Bács-Kiskun megyében nyolc ipari szakmunkásképző intézet neveli az ifjú szakembereket az üzemeknek, vállalatoknak és szol­gáltató egységeknek. Az idén kö­rülbelül összesen 1950 szakmun­kásjelölt lép a vizsgabizottság elé. Az első akadályon, az írásbelin túljutottak már a végzős növen­dékek. Ezekben a napokban min­denütt a gyakorlati és a szóbeli számadás folyik a tanulóévek alatt gyűjtött ismeretekből. Iga­zában a gyakorlatban, a terme­lési feladat megoldásakor mutat­kozik meg, hogy a leendő szak­munkásokat jól fölkészítették-e az életre, a szakma iránt egyre növekvő minőségi igények kielé­gítésére. Nem csoda tehát, hogy a gyakorlati vizsgák színhelyein éberen jegyezgető vizsgabizottsá­gi tagokat és igyekvő szakmun­kásjelölteket találunk. A kecskeméti Krucz téri álta­lános iskola termeiben szobafes- tő-mázoló és tapétázó fiatalok vizsgáznak, a 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói. A felügyeletet most éppen Major István, a vizsgabizottság elnök- helyettese és Szilágyi Gábor bi­zottsági tag, a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat felelős be­osztású szakemberei, valamint Hódos Lajos intézeti oktató lát­ja el. Megtudom tőlük, hogy a gyakorlati erőpróba színhelyéül patronálási céllal választották ezt az iskolát, egy régebbi keletű szocialista megállapodás értelmé­ben. A vizsgázók zöme a BÁCS- ÉP-nél szerezte a gyakorlati tu­dását, a többiek pedig kisiparos­nál, vagy szövetkezetben tanul­tak. A serény fiúk — összesen 19-en vannak a csoportban — a tan­termek enyves festésének felújí­tását kapták feladatul. Csiszolás­• A Kurucz téri iskolában dolgoznak a szobafestő­mázoló és tapétázó szakmunkás­jelöltek.

Next

/
Thumbnails
Contents