Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. június 26. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Megkezdődött Leonyid Brezsnyev háromnapos franciaországi látogatása — Az új izraeli kormány bemutatkozása — Mozambik panasza a Biztonsági Tanács előtt — Folytatta munkáját a belgrádi előkészítő találkozó KEDD: Varsóban megnyílt a KGST 31. ülésszaka, a tagállamok kor­mányfőinek részvételével — A Spanyol Kommunista Párt központi bizottsági ülése — Grenadában véget ért az Amerikai Államok Szer­vezetének tanácskozása SZERDA: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket ia — Hivata­losan bejelentették a SEATO feloszlatását — Gustáv Husák Buka­restben CSÜTÖRTÖK: A fejlett tőkés országok gazdasági együttműködési szervezete ülést tartott Párizsban — A kisebbségi török kormány intézkedései a közrend érdekében — Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben — Tűzharc Libanonban PÉNTEK: Tárgyalások a Panama-csatorna jövőjéről — Az afrikai kül­ügyminiszterek értekezlete a gaboni fővárosban — Kadhafi Jugoszlá­viában SZOMBAT: A szovjet—amerikai—angol atomcsend-megbeszélések elő­készületei, Moszkva és Washington képviselői az Indiai-óceán térségé­ben történő fegyverzetkorlátozásról tárgyalnak — Feszültség Sowe- tóban. A hét három kérdése Mi jellemzi a kelet-nyugati tárgyalásokat? Az enyhülés — különös hang­súllyal kapott helyet Leonyid Brezsnyev párizsi tárgyalásai so­rán. A szovjet és a francia ál­lamfő külön tízpontos okmányt írt alá a nemzetközi enyhülés kérdéseiről és időszerű követel­ményeiről. Mindennek gyakorla­ti megnyilatkozása lehetett a nukleáris fegyverek elterjedésé­ről elfogadott dokumentum is. (Franciaország politikájában — sok pozitív elem mellett — két­ségkívül kedvezőtlen tényező, hogy távoltartja magát a lesze­relési tárgyalásoktól, s egy másik atomhatalommal, Kínával együtt nem csatlakozott az atomcsend és atomsorompó egyezményekhez. Ez a francia állásfoglalás az el­ső lépés lehet, hogy Párizs be­kapcsolódjék az igen jelentős atomsorompó-szerkezetbe, s a maga részéről is kötelezettséget vállaljon a nukleáris fegyverek további elterjedésének megaka­dályozásáról.) Vance amerikai külügyminisz­ter, minden jel szerint, inkább csak ürügyként használta 24 fej­lett tőkés ország gazdasági érte­kezletét egy párizsi utazáshoz. Amikor felkereste Giscard d’Estaing elnököt nyilván első kézből kívánt tájékoztatást kap­ni a szovjet—francia csúcstalál­kozóról. Miközben ugyanis a pá­rizsi látogatás után, a tervek szerint még az idei őszön Brezs­nyev felkeresi Bonnt is; a szov­jet—japán viszony is elmozduló­ban van holtpontjáról; a KGST varsói ülésszaka ismét síkra- szállt a Közös Piaccal történő kapcsolatfelvétel mellett, vagyis általában sokasodnak a külön­böző szintű kelet-nyugati érint­kezés szálai, a szovjet—amerikai párbeszéd azonban nem halad kielégítő módon. Márpedig — éppen az MSZMP KB megállapí­tását idézve — Moszkva és Wa­shington kapcsolatai kulcsfon­tosságúak s egy SALT-megálla- podás alapvető jelentőséggel bír­na a fegyverkezési verseny visz- szaszorításában. Mit jelent a SEATO feloszlatása? John Foster Dullesről, a hi­degháború egyik közismert szó­szólójáról, az Eisenhower kor­mány egykori külügyminiszteré­ről mondták, hogy úgy gyűjti a háborús tömböket, mint a lepke­gyűjtő a ritkaságokat. Személyes közreműködésével alakult meg 1954 őszéma SEATO, a délkelet­ázsiai katonai blokk s rögvest utána hozzáfogott a NEATO, az észak-kelet ázsiai szövetség meg­teremtéséhez is. Ez utóbbi azon­ban már sohasem jött létre és a SEATO is hosszan tartó agóniá­ba kezdett. Nyolc tagállama közül Fran­ciaország és Pakisztán lényegé­ben kivált, Ausztrália és Űj-Zé- land a hadgyakorlatokról maradt távol. Nagy-Britanniá távol-kele­ti szerepe az idők folyamán le­csökkent, a Fülöp-szigetek sem lelkesedett túlságosan a szövet­ségért. Maradt az Egyesült Álla­mok és Thaiföld, amely — jóllehet a tömb központja Bangkokban volt — a korábbi kormányok alatt ugyancsak lazított a köte­lékeken, s csupán az októberi puccs óta vált ismét aktívabbá. A „tíz kicsi indián” után az • Szovjet—francia csúcstalálkozót tartottak a héten Párizsban. A képen: jobbról Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, mellette Andrej Gro- miko külügyminiszter. A kép előterében balra Valery Giscard d’Es­taing francia államelnök. (Telefotó — AP) • Santiago Carillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát szerdán fogadta Adolfo Suarez miniszterelnök. Hírügynökségi jelentések sze­rint az eszmecsere során megvitatták az általános politikai helyzetet, az új kormány és az új cortes tevékenységének kérdéseit. A képen: Carillo újságíróknak nyilatkozik a találkozóról. (Telefotó — AP) amerikai lapok is a „nyolc kicsi ázsiairó,” írtak (igazság szerint nem kicsik és alig ázsiaiak), a lemorzsolódást mndenesetre jól érzékeltették. A vietnami és laoszi győzelem, a délkelet-ázsiai változások fényében ez nem is történhetett másként. Washingtont azonban nem úgy ismerjük, hogy szívesen adja fel tömbjeit. Vajon a SEATO fel­adása a tények kényszerű tudo­másul vétele, vagy csak takti­kai manőver? Miért éleződött ki ismét a libanoni helyzet? Dél-Libanonból, ahol nyolc nap óta újra dörögnek az ágyúk, tömegesen menekül a lakosság. A sokat szenvedett közel-keleti országból, a megnyugvás rövid szakasza után, ismét hadijelen­tések érkeznek... A közvetlen ok, hogy a jobb­oldal erői, s e törekvésükben az izraeli hadsereg közvetett segít­ségét is élvezik, megpróbálják állandóan „átrajzolni” a tűzszü- neti vonalakat, gyengíteni a bal­oldal és a Libanonban élő há­romszázezer palesztin helyzetét. Vannak azonban mélyebb okok is: a libanoni válság külső és belső körülményei. Lassan háromnegyed esztende­je, hogy a véres belháború húsz hónapja után elhallgattak a fegyverek. Szárkisz elnök, az ország hazafias erőinek közremű­ködésével, megpróbált legalább a különösen szembetűnő belső feszültséggócokat kiiktatni, de ez egyelőre nem sikerült. Libanon társadalmi és gazdasági bajai, a Korszerűtlen alkotmány, a fele­kezeti mezben jelentkező ellen­tétek az állandó robbanás veszé­lyét hordozzák magukban. S mi­közben Libanon ilymódon tál­• A genfi Vöröskereszt épületé­ben szombaton .éhségsztrájkba kezdett egy chilei csoport. Így fejezik ki szolidaritásukat hu­szonnyolc honfitársukkal, akik több mint tíz napja folytatnak éhségsztrájkot a santiagói ENSZ gazdasági hivatal épületében. (Telefotó — AP) • Jeruzsálemben megkezdte munkáját az új izraeli kormány. Képünkön: Menahem Begin mi­niszterelnök, hivatalába lépésének első napján. (Telefotó — AP) cán kínálja a beavatkozási lehe­tőséget, vannak, akik ezt sietnek kihasználni. Réti Ervin ART BUCHWALD: Energiaügyi kiskáté KÉRDÉS: Miért van enengia- hiány? FELELET: Azért, mert nem elég dinoszaurusz pusztult el ah­hoz, hogy a testükből származó olaj kitartson 2040-ig. KÉRDÉS: Miért nem csináljuk azt, hogy több dinoszauruszt öl- dösünk le, betemetjük őket, hogy aztán elrothadva olaj váljék be­lőlük? FELELET: Azért mert a kör­nyezetvédők nem engednék leöl­ni a dinoszauruszokat. Ez védett 1aj. - „ KÉRDÉS: No, es a falevelek és egyéb növényzet? Miért nem temetjük azt a földbe, hogy több olajunk legyen? FELELET: Azért, mert egy- milliárd év kell hozzá, hogy a növényzet megrothadjon és olaj váljék belőle. A legtöbb ember nem akar olyan soká várni. KÉRDÉS: Mi történt azzal az olajjal, amelyet Alaszkából kel­lett volna kapnunk, és amely függetlenített volna bennünket a Közel-Kelettől? FELELET: Azt az olajat Ja­pánba szállítják, mi pedig azt az olajmennyiséget kapjuk meg, amelyet egyébként Japán kapott volna a Közel-Keletről. KÉRDÉS: Nem hoz ez minket még inkább függő helyzetbe a Közel-Kelettel? FELELET: Nincs kommentár. KÉRDÉS: Mit óhajt tenni Car­ter elnök az energiaválság megol­dására? FELELET: Erkölcsi háborút akar vívni ellene. KÉRDÉS: Hogyan vívják az erkölcsi háborút? FELELET: Ügy, hogy meg­adóztatják a benzinfelhasználó­kat. Az elnök gallononként öt centtel emeli a benzin árát, míg csak az emberek meg nem un­ják, és kevesebbet nem használ­nak belőle. KÉRDÉS: Nem lesz ez nagy teher azoknak, akik munkába menet használják az autójukat? FELELET: Azok visszatérítést kapnak, feltéve, hogy nincs ben- zinszlopáló óriásautójuk. KÉRDÉS: Hogyan kaphatom men a nekem járó visszatérítést? FELELET: Először is kitölti az Adóhivatal 19 876-os Energia Kérdőívét, feltünteti a nevét, cí­mét, társadalombiztosítási törzs­számát, és az eltartott család­tagok számát, ahogy ez a c) pa­ragrafusban szerepel. Ezután ad­ja össze a kocsi súlyát az elfo­gyasztott benzin súlyával, és az összeget ossza el a kocsiban ta­lálható hengerek számával. Ezt szorozza meg a havi jövedelmé­vel, de előbb vonja le belőle a városi és állami adókat, ahogy ez a javított Energia Kérdőív 8. oldalán látható. Ezt az utolsó számot végül is vezesse be a 3. oldalra, a 6. B. sorba, és vonja le belőle születésének dátumát a 6. C. sorban. Ha a kitöltött kér­dőívet április 15-ig benyújtotta, akkor az Energiatörvény értel­mében vagy 50 dollár visszatérí­tést kap, vagy 200 dollár pénz- büntetést, de az utóbbi ellen ter­mészetesen fellebbezéssel lehet élni. KÉRDÉS: Vajon hasznot húz­nak az olajtársaságok az elnök tervéből? FELELET: Csak olyan mérték­ben, hogy annyit kapnak majd az olajukért, amennyit jelenleg az OPEC nemzeteknek fizetünk. KÉRDÉS: Felmegy tehát az olaj ára? FELELET: Felkél a nap regge­lenként? KÉRDÉS: Mi az a benzinszlo- páló óriásautó? FELELET: Benzinszlopáló autó minden olyan jármű, amely töb­bet fogyaszt, mint az ön jelen­legi kocsija. KÉRDÉS: A Legfelsőbb Bíró­ság úgy döntött, hogy ezentúl szabad elnáspángolni a gyereke­ket az iskolában. Vajon Carter elnök úgy tervezi, hogy elnáspán­golja a benzinszlopáló tulajdo­nosait? FELELET: Egyelőre nem. De az Energiaügyi Minisztériumnak van egy tartalék terve arra az esetre, ha a kis autók vásárlása nem folyik a kellő ütemben. Ek­kor fel fognak állítani egy or­szágos náspángoló hivatalt, és aki nagy autót vesz, annak elő­zőleg húszat jól ráhúznak a fe­nekére. KÉRDÉS: Vannak emberek, akik szeretik, ha megverik őket, s akik talán épp ezért fognak nagy autót venni. Velük mi a te­endő? FELELET: Ezeknek a nevét be- letápiáltak egy komputerbe, és ha a kormány rájön, hogy kifeje­zetten ebből a célból vették a nagy kocsit, akkor megtagadják tőlük ezt a kiváltságot, és he­lyette náspángolási adót fognak fizetni. (Zilahi Judit fordítása) BELGRÁDI TANÁCSKOZÁS A semleges és el nem kötelezett országok is előterjesztették napirendi javaslataikat Az őszi belgrádi találkozó na­pirendjével kapcsolatban a szov­jet és az angol—amerikai javas­latok mellett megjelent egy har­madik tervezet is. Ezt a terve­zetet a mostani elurcészítő sza­kasz első munkahetének végén terjesztette elő kilenc semleges, illetve el nem kötelezett euró­pai állam: Ausztria, Ciprus, Liechtenstein, Málta, San Mari­no, Finnország, Svájc, Svédor­szág és Jugoszlávia. Ma nyugati küldöttségekhez közelálló körök véleménye szerint a kilencek tervezete kompromisszumot je­lent a szovjet és az angol—ame­rikai javaslatok között — írják Belgrádból az APN különtudó- sítói. Belgrádban ismeretessé vált — folytatják a tudósítók —, hogy a kilencek tervezete figyelembe veszi a szocialista országok ál­láspontjának elvi lényegét és sokkal messzebbre megy a kor­látozott és nem jövőcentrikus nyugati javaslatoknál. A harmadiK tervezet első pontja teljes mértékben egybe­esik a szovjet tervezettel, mivel mindkettő a helsinki záródoku­mentumnak az összeurópai ta­nácskozást követő további lépé­sekre vonatkozó pontjához tart­ja magát. A semleges és az el nem kötelezett országok javasla­tukban megengedik bizonyos kérdések kiemelt kezelését, rhíg á szocialista országok azt java­solják, hogy az őszre tervezett fő találkozón ezeket a kérdése­ket egységes, szerves egészként kezeljék. A harmadik tervezet második pontja javasolja: dol­gozzanak ki menetrendet a belgraui találkozóhoz, valamint az 1975-ös helsinki találkozóhoz hasonló tanácskozások megtartá­sára. A belgrádi előkészítő szakasz első hetét kommentálta az APN tudósítóinak Julij Voroncov, a szovjet küldöttség vezetője. El­mondotta, hogy bár három kü­lönböző tervezet fekszik a dele­gátusok előtt, lényegében két megközelítő módról beszélhe­tünk. A szovjet megközelítést osztják a szocialista országok, s most már a harmadik dokumen­tum beterjesztésével lényegében a semleges és az el nem kötele­zett országok csoportja is. Ez a megközelítés a következőkben foglalható össze: Belgrádra a helsinki szellem folytatása és gazdagítása vár. A találkozó résztvevőinek összegezniük kell a helsinki megállapodás végre­hajtásának pozitív tapasztalatait és meg kell állapodniuk az el­következendő időszak együttes erőfeszítéseiben. Ez azt jelenti, hogy tovább kell építenünk a jö­vőbe vezető hidat, ki kell széle­síteni a kollektív erőfeszítéseket az együttműködés fejlesztése és a biztonság további megszilár­dítása érdekében. Ügy látjuk — folytatta a szovjet nagykövet —, hogy egy sor ország más meg­közelítési mód mellett kötelezte el magát. Így például az Egye­sült Államok küldöttsége nem titkolja, hogy az őszi találkozó legfontosabb feladatának a múlt ki elemzését tartja, s ezen belül is elsősorban az emberi jogok problémáiról, valamint a szocia­lista országokban élő úgynevezett belső disszidensekről akar be­szélni. A helsinki záróokmány leszögezi: elmélyült véleménycse­rét kell folytatni. A záróokmány egyáltalán nem szól valamiféle olyan „elemzésről”, amely alá­áshatná az európai béke, biza­lom, biztonság és együttműködés oly sok fáradsággal felhúzott épületét. A szovjet küldöttség éDpen ezt tartja szem előtt és ilyen szellemben tanulmányozza a kilencek tervezetét — mondot­ta a szovjet küldötsség vezetője. (MTI) „LENINPÁRTJA — A NÉP EREJE...” Jóváhagyta a szovjet parlament az állami himnusz új változatát A szerző nyilatkozata az APN-nek MOSZKVA Szeptember 1-től átdolgozott szöveggel és ennek megfelelő hangszerelésben csendül majd fel a Szovjetunió állami himnusza, a szovjet parlament jóváhagyta a 34 évvel ezelőtt elfogadott him­nusz új változatát. Szerzője ugyanaz a Szergej Mihalkov, aki annak idején az első szovjet himnusz szövegének társszerzője volt. Az író egyébként rendkívül sokoldalú tehetség, érdeklődési köre a gyermekversektől a drá­mairodalomig és szatirikus fil­mekig terjed. A még mindig fiatalos, energi­kus Mihalkov moszkvai lakásán nyilatkozott az APN munkatár­sának. Az író beszélgetés során fel­idézte az 1943-as esztendőt, ami­kor harmincévesen haditudósító volt a fronton és egyik bajtársá­val, Armjan Gavriellel részt vett azon a pályázaton, amelyet a himnusz szövegének megírására hirdettek meg. Az a megtisztel­tetés érte őket, hogy kettőjük munkáját fogadták el, és az ő művük lett az első szovjet him­nusz szövege. Az ország akkor a második világháború súlyos meg­próbáltatásainak nehéz időszakát élte. A hadműveletekben azon­ban már döntő változások men­tek végbe, és a kommunista párt szükségesnek látta, hogy legyen olyan himnusz, amely költői for­mában fogalmazza meg a nép előtt álló feladatokat és az ellen­ség szétzúzására lelkesíti a szov­jet embereket. A „hazafias fohász a győzele­mért” — így nevezi Mihalkov — fenséges zenéje 1944 újesztendő éjszakáján csendült fel először Moszkvában. Zenéjét Alekszandr Alekszandrov, a szovjet hadse­reg kórusának világszerte ismert karmestere szerezte. „Maga az idő hozta magával — magyarázta Szergej Mihalkov —, hogy a himnusz szövege, amely ma is emlékeztet államunk tör­ténetének legsúlyosabb időszaká­ra, gazdagabbá váljék, oly mó­don, hogy tükrözi a szovjet tár­sadalom fejlődésének új szaka­szát. A himnusz 24 soros átdol­gozott szövegéből kimaradt az a rész, amely a hitlerista Német­ország fölötti győzelemre buzdít — ezt a célt húszmillió szovjet ember élete árán elértük. Az új sorokat az újabb győzelembe ve­tett rendíthetetlen hit szelleme hatja át: megvalósul a kommu­nista társadalom, amelyben a szovjet ember hazája jövőjét ma sokkal közelebb látja, mint teg­nap. Véleményem szerint — folytat­ta Mihalkov — lényeges változ­tatás a szöveg refrénjében tör­tént. Ezek a sorok kiemelik a kommunista pártnak — a szovjet társadalom vezető és irányító ere­jének — szerepét, a néppel való elszakíthatatlan kapcsolatát. „Le­nin pártja — a nép ereje...” — mondja az új himnusz. Nem ne­héz felfedezni e szavakban, hogy ugyanazt a gondolatot fejezik ki, amely az új alkotmány tervezés­ben is megtalálható a politikai rendszerről szóló cikkelyben. A vonatkozó rész a pártot a szov­jet társadalom, továbbá minden állami és társadalmi szervezet „magjának” nevezi. „Az SZKP a népért van, és a népet szolgálja” — olvasható a 6. cikkelyben” — mondotta nyilatkozatában Mihal­kov. (APN) Túl a borsószezon félidején (Folytatás az 1. oldalról.) Greksa Lajosné üzemgazdász, műhelybizottsági titkár az I. számú konzervüzem tizenöt szo- r-i-.íjctn brigádjának jó munká­ját méltatta. A kis közösségek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom bi). évfordulója tiszte­letére a munkaversenyben véd­nökséget vállaltak a szovjet ex­port minősége felett. Felajánlá­sukat eddig példásan teljesítet­ték, amit bizon/ít, hogy a selejt csak töredéke a megengedett­nek. s kevesebb, mint a koráb­bi években volt. A szocialista kollektívák között olyanok talál­hatók, mint a temérdek terme­lési tapasztalattal rendelkező Nyikolajev. a vállalat kiváló bri­gádja, és az aranykoszorús Clara Zetkin ifjúsági brigád. Az utób­bi közösségnek minden tagja szakmunkás. Csizmái' József főosztályveze­tőtől megtudtam, hogy a válla­lat dolgozóinak a borsószezon idején építőtáboros KlSZ-fiata- lok és a vidéki telepek munká­sai is segítenek a megfeszített munkában. A. T. S. m Mozgalmas időszakban, amikor a világ számos pontján, rendkívül fontos tárgyalások zajlottak és zajlanak, tekintette át a nemzetközi helyzetet a Ma­gyar Szocialista Munkás- nárt KÖzoonli Bizottsáea. « ■ti a fegyverkezési hajsza szükséges korlátozása ellen » különösen > az éltéit fényében Központi srinészete- zakra vo-

Next

/
Thumbnails
Contents