Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

\ ,<A ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Nicolae Ceausescu PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 140. szám Ára: 90 fillér 1977. június 16. csütörtök Debrecenibe érkezett szerdán reggel Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, hogy találkozzék Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárával, aki kedden délután érkezett meg Debrecen­be. Nicolae Ceausescu kíséreté­ben van Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttag­ja, a KB titkára, Gheorge Blaj, az RKP KB tagja, a Bihar me­gyei pártbizottság első titkára, Dumitru Turcus, az RKP KB kül­ügyi osztályának osztályvezető­helyettese, Constantin Oancea, külügyminiszter-helyettes és Vic­tor Bolojan, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Nicolae Ceausescut a debreceni repülőtéren Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta. Jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai, Bács-Kiskun vízgazdálkodását vitatta meg a megyei képviselőcsoport Szerdán Baján tartotta ülését az országgyűlési kéj^selők Bács- Kiskun megyei csoportja. A par­lamenti ülésszakot megelőző ta­nácskozás fő témaként Bács-Kis­kun vízgazdálkodását tárgyalta meg. Az ülésen a téma fontos­ságára tekintettel a Hazafias Népfront megyei titkárán kívül részt vett az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei pártbizottság és a megyei tanács, a bajai, a szegedi, a budapesti, a szolnoki' vízügyi igazgatóság képviselője, valamint az Észak- és a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat igazgatója is. Bács-Kiskun természetföldraj­záról az ipar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodási ágakhoz kap­csolódásáról Szenti János, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatóság igazgatója tájékoztatta a képviselőcsoportot. Elemezte a vízgazdálkodás 1971 és 1975-ös évek közötti tevékenységét, az V. ötéves terv, valamint a követ­kező tervidőszakok vízügyi fej­lesztésének válható eredménye­it. Hangsúlyozta, hogy az ország legnagyobb mezőgazdasági terüle­tű megyéjében különös jelentő­sége van a vízgazdálkodás fej­lesztésének. A víz hiánya vagy többlete késlelteti egyik-másik népgazdasági ág fejlődését. Kor­látozott mennyiségű és minőségű vízkészlet esetén a lakosság jó minőségű ivóvízellátása az elsőd­leges az egyéb vízigények kielé­gítéséhez képest. A IV. ötéves terv vízellátás­fejlesztési eredményeként folyta­tódott a kecskeméti vízmű re­konstrukciója, Kalocsán új víz­mű létesült, amelynek keretén belül Foktő, Bátya, a későbbiek­ben pedig Fájsz és Dusnok víz­müveit összekötik. Elkészült a tiszai regionális vízmű, 18 köz­ségben főleg társulati alapon merteti a képviselőcsoport ülésén. vízmű létesült. Elégtelen és az országos átlag alatt van a me­gye településeinek csatornázott­sága. Kalocsán. Kiskunfélegyhá^ zán. Kiskunhalason szennyvíz­tisztító-telep és főgyűjtőcsatorna épült, Kecskeméten pénzügyi problémák miatt szünetelt egy ideig a szennyvíztisztítómű épí­tése, a kivitelezés 1975-ben to­vább folytatódott. Bizonyos ja­vulás várható e tekintetben az V. ötéves terv és a következő tervidőszakok fejlesztési fel­adatainak megoldásával. Bács-Kiskun területének egy- heted részét árvízvédelmi töl­tések óvják a folyók elöntéseitől. Az ártereken értékes mezőgaz­dasági területek, közlekedési vo­nalak és ipari objektumok van­nak, a védett ártérre esetlegesen betörő víz 30—35 községet és két várost veszélyeztethet. Az utóbbi két évtized tiszai és dunai árvi­zei szolgáltatták azokat a ta­pasztalatokat, amelyeknek isme­retében az árvízvédelmi létesít­mények nagyarányú fejlesztése megindult. 1975 végére befeje­ződött a III. ötéves tervben meg­kezdett árvízvédelmi munka — Baja és az országhatár között. (Folytatás a 2. oldalon.) találkozója Debrecenben valamint a megye és Debrecen párt- és állami vezetői. A magyar és román zászlókkal, vörös lobogókkal díszített repü­lőtéren több százan gyűltek össze a fogadtatásra. Kétnyelvű felirat hirdette: „Szívből köszöntjük hazánkban Nicolae Ceausescu elvtársat!” Az IL—18-as különgépből ki­lépő román párt- és állami ve­zetőt elsőként Kádár János üd­vözölte. A fogadtatást követően Kádár János és Nicolae Ceausescu va­lamint kíséretének tagjai gépko­csiba szálltak és szálláshelyükre hajtattak. Amerre a gépkocsisor elhaladt, fellobogózott útvonalak mentén ezrek köszöntötték zász­lókat lengetve a két ország né­peinek barátságát, éltetve a ma­gyar és román vezetőket. Délelőtt az MSZMP Hajdú-Bi- har megyei Bizottságának székhá­zéban megkezdődtek Kádár Já­nos és Nicolae Ceausescu hiva­talos tárgyalásai. Magyar részről részt vett a megbeszéléseken Gyenes András a Központi Bizottság titkára, Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, miniszterelnök-he­lyettes, Katona István, a Közpon­ti Bizottság tagja, a KB osztály- vezetője, Varga István, a KB osztályvezető-helyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Biczó György, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, román részről pedig Nicolae Ceausescu kíséretének tagjai. Kádár János a délelőtti tár­gyalásokat követően a debreceni Városi Tanács Kossuth-termében díszebédet adott Nicolae Ceauses­cu tiszteletére. Részt vettek az ebéden a két vezető politikus kí­séretének tagjai, továbbá Hajdú- Bihar megye és Debrecen párt- és állami vezetői. Az ebéden Kádár János pohár­köszöntőt mondott. • Szenti János bajai vízügyi igazgató Bács-Kiskun megye vízgazdálkodási eredményeit is- (Tóth Sándor felvétele) Kádár János pohárköszöntője A vendégek üdvözlése után Ká­dár János a következőket mon­dotta: Találkozónkra annak a törek­vésnek a szellemében került sor, amely népeink barátságának erő­sítésére, pártjaink és országaink együttműködésének továbbfejlesz­tésére, kapcsolataink bővítésére irányul. Szilárd meggyőződésünk, hogy népeink csak együtt tudnak boldogulni. Ehhez megfelelő ala­pokkal rendelkezünk, hiszen alapvető céljaink és érdekeink azonosak. Szomszédok vagyunk, és együtt haladunk történelmi utunkon a fejlett szocialista tár­sadalom építésében, a közös harcban a világbéke megvédésé­ért, a szocializmus világméretű győzelméért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1973-ben járt önöknél, tárgyalt a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségével, és meg­újította a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést. Elismeréssel szól­hatok arról, hogy együttes mun­kával előrehaladást értünk el az akkori találkozón elfogadott meg­állapodások valóra váltásában. Rendszeresebbé váltak pártjaink és államaink vezető képviselőinek találkozói, pártkapcsolataink meg­felelőek. Dinamikusan fejlődik árucsere- forgalmunk. A jelenlegi tervidő­szakban külkereskedelmi forgal­munk megkétszereződik az elő­ző ötéves tervhez képest. Előrehaladtunk a kulturális kapcsolatok területén is, hasznos­nak tartjuk a közös haladó ha­gyományok ápolására irányuló kezdeményezéseket. Az elért eredményeket fontosnak tekint­jük és kellőképpen értékeljük. (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Finnországban Lázár György, a Minisztertanács elnöke Kalevi Sorsának, a Finn Köztársaság miniszterelnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Finnországba érkezett. Kíséretében van Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rónai Rudolf a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Nagy János külügyminiszter-helyettes. Lázár György és kísérete bú­csúztatására idehaza, a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, Púja Frigyes külügy­miniszter, Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter, dr. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője és Lengyel László, a Tájékoztatási Hivatal elnökhe­lyettese. Jelen volt Pertti Torstila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. Helsinkiben Kalevi Sorsa és fe­lesége üdvözölte a magyar kor­mány elnökét és feleségét. Az ün­nepélyes fogadtatáson ott volt Paavo Väyrynen külügyminiszter, Matti Tuovinen külügyi államtit­kár és Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe, valamint a finn főváros diplomáciai, politikai és társadal­mi életének számos vezető képvi­selője is. Ott voltak a magyar nagykö­vetség diplomáciai munkatársai, élükön dr, Matusek Tivadarral, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövetével, aki a finn főváros­ban csatlakozott Lázár György kíséretéhez. A kölcsönös üdvözlések utáh Lázár György és kísérete szállás­helyére, a Marski Szállóba hajta­tott. Lázár György szerdán, ebéd előtt az államtanács épületében felkereste Kalevi Sorsa miniszter- elnököt. Megköszönte a finnorszá­gi látogatásra szóló meghívást, emlékeztetett rá, hogy másodszor jár a finn fővárosban — igaz ez­úttal más küldetéssel — azért, hogy folytatódjanak a magas szin­tű finn—magyar találkozók. Egy­úttal tolmácsolta Kádár János­nak, az MSZMP KB első titkárá­nak üdvözletét. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök szeretettel üdvö­zölte a magyar kormányfőt és örö­mét fejezte ki, hogy folytatódnak a finn—magyar magas szintű ta­lálkozók. Szerdán, helyi idő szerint 15.00 órakor Kalevi Sorsa miniszterel­nök rezidenciáján megkezdődtek a hivatalos magyar—finn tárgya­lások. (MTI) Tovább tart a kánikula Sok kárt okoz az aszály a mezőgazdaságnak Az állami ellenőrzésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az állami ellenőrzés célja a társadalmi érdekek védelme és képviselete. Az ellenőrzési rendszer létjogosultságát és működését a termelés társadalmi jellege teszi szükségessé. Ezekkel az elvi meghatározásokkal kezdődött az a jelentés, amelyet tegnapi ülésén — dr. Glied Károly elnökhelyettes vezetésével — megtárgyalt a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A napirend vitájában részt vettek Kovács Lajos, a Pénzügyminisztérium revizori főosztályának helyettes veze­tője, Fekete László a KISZÖV megyei elnöke, a MÉSZÖV és a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek vezetői, illet­ve képviselői is. A viszonylag nem nagy terje­delmű, tömören fogalmazott anyagot öt megyei tanácsi osz­tály vezetője írta alá, ezzel is jelezve, hogy a téma a szakigaz­gatás minden ágára kiterjed, s a munka elvégzése a társszervek­kel is összehangoltan közös fel­adat. Ennek megfelelően a jelen­tésben az osztályvezetők számot adtak a költségvetési szerveknél, intézményeknél lefolytatott gaz­dasági-pénzügyi revíziók, a ta­nácsi vállalatoknál végzett fel­ügyeleti-gazdasági ellenőrzések, valamint a termelő- és for­galmazó szerveknél tartott ár­ellenőrzések tapasztalatairól. Megvizsgálták továbbá a szövet­kezetek állami törvényességi fel­ügyeletét, amely fontos eszköze áz állami irányításnak és ellen­őrzésnek. Az elvi alapot ehhez a széles körű tevékenységhezyjDártunk XI. kongresszusának haNBózata szab­ta meg, amely a központi irányí­tás hatékonyságának növelését, a gazdasági fegyelem szilárdítását, a tervszerűség érvényesítését he­lyezte előtérbe a tennivalók so­rában. A jelentésben — társadal­mi fontosságára is tekintettel — az árellenőrzés témája kiemelt helyet kap. A lefolytatott különböző vizs­gálatok számos .fogyatékosságot, szabálytalanságot és nem egy súlyosabb mulasztást is feltártak, amire jellemző, hogy csupán a kártérítések összege az elmúlt évben meghaladta a 110 ezer fo­rintot. Az elmúlt két esztendő­ben elvégzett mintegy kétezer ár­ellenőrzés kapcsán több mint 900 esetben kellett szankciót alkal­mazni a szabálytalanságok és mu­lasztások elkövetőivel szemben. Az árellenőrzés hatékonyságára is utal, hogy két év alatt 13 eset­ben indítványozták gazdasági bírság kiszabását, s az ennek nyomán előírt bírság összege meghaladta a 4 millió 600 ezer forintot. A városi és járási hivatalok­kal együtt két év alatt csaknem ötezer ellenőrzést tartottak a ke­reskedelmi szakigazgatási szer­vek. Az élelmiszer-kereskedelem­ben az árak túllépése miatt a vizsgálatok 30 százalékánál kel­lett felelősségre vonást alkalmaz­ni. A vendéglátóiparban ennek aránya elérte a 48 százalékot. Az árdrágítások és vásárlók érdekeit sértő cselekmények nagy száma arra utal, hogy nem megfelelő a vállalatai és szövetkezeti belső ellenőrzés hatékonysága, egyes vezetők elmulasztják saját intéz­kedéseik számonkérését, A jelen­tés megállapítása és a vb állás­pontja szerint is az ellenőrzés továbbfejlesztése elsősorban az árellenőrzés és a szövetkezetek állami törvényességi felügyelete területén sürgető. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban a me­gye szőlő- és gyümölcstermeszté­sének helyzetéről és a fejlesztés tennivalóiról kapott tájékoztatást, Lapunkban erről néhány napja a termelési és ellátási bizottság üléséről szóló tudósításban rész­letesen beszámoltunk. A végrehajtó bizottság az ille­tékes testületi jóváhagyás élőit megvitatta és elfogadta a Borso­di György SZMT vezető titkár és dr. Árvay Árpád vb-titkár ál­tal előterjesztett, a megyei ta­nács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa együttműködési megál­lapodásának végrehajtásáról ké­szített beszámolót. Végül a vb-’ jelentésekről tárgyalt. T. P. A hirtelen jött 30—32 fokos me­leg, a szárazság komoly gondokat okoz a mezőgazdaságnak. Próbá­ra teszi különösen a kedvezőtlen talajokon termelő mezőgazdasági üzemeket. A szakemberek aggód­va figyelik a határt, hiszen fenn­áll a veszélye annak, hogy a hagy melegben a gabonaszem is meg­szorulhat. Legnehezebb helyzetben azon­ban a kapásnövényeket, valamint a zöldséget, gyümölcsöt termelő gazdaságok vannak. A csapadék- hiány következményeire példa, hogy a viszonylag jó termésátla­gokat biztosító zöldborsófajták egymásra érnek. Ez nemcsak az adott mezőgazdasági üzemeknek kár, hanem a feldolgozó iparnak is, mert az elöregedett „megfőtt” szemek alkalmatlanok a tartósí­tásra. Viszonylag könnyebb helyzet­ben vannak azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyek öntözésre rendezkedtek be. Ezekben a gaz­daságokban éjjel-nappal dolgoz­nak a szivattyúk, adják az éltető vizet a szomjazó növényeknek. A kiskunsági öntözőrendszer része­ként működő szabadszállási öntö­zőfürtbő] az Egyesült Lenin Ter­melőszövetkezetben mintegy két­ezer hektárnyi kertészeti és szán- • tóföldi növényre juttatják el a mesterséges * csapadékot. A másik helyi termelőszövetkezet az Aranyhomok a Dunavölgyi Fő­csatornából, valamint a csőkutak- ból enyhíti a növények vízhiányát mintegy 350 hektáron. A szőlő- gyökereztető iskola árasztásos ön­tözését már befejezték, a fűszer- paprika locsolását pedig egy hete kezdték meg. Vizet kap a gazda­ság lucerna- és burgonyatáblája is. Folyik az összeszerelése annak a két nagy teljesítményű KF— 100-as konzolos öntözőberendezés­nek. amelyet nemrégiben kapott a gazdaság és a kukorica esőzte- tő öntözésére használnak majd. A tervek szerint mintegy 200 hektár tengeriföldön pótolják a vizet özekkel a gépekkel. Valószínű, hogy rövidesen megkezdik a gyü­mölcsös öntözését is. Ezt azonban jelenleg még az öntözőcső-hiány hátráltatja. A megyei AGROKER Vállalat ígéri, hogy rövidesen szállít az igényelt csövekből a sza­badszállási Aranyhomok Termelő- szövetkezetnek, hogy ez ne aka­dályozza a növények vízpótlását. Elmondható, a gazdaságban mindent megtesznek azért, hogy megmentsék a termést. Az öntöző­gépeket már jóval előbb kijaví­tották. öntöző brigádokat szervez­tek és egy szervizkocsi járja a határt, hogy gyorsan beavatkoz­hassanak. ha valamelyik szivaty- tyúnál műszaki hiba fordulna elő. Ennek ugyanis fennáll a lehető­sége. mivel a gépeket egyfolytá­ban éjjel-nappal üzemeltetik. Az éjszakai öntözésnek viszont elő­nye. hogy sokkal kisebb a párol­gás, több víz marad a talajban a mesterséges csapadékból. B. Z. • Előtérben a kukoricára, hátrább a fűszerpaprikára juttatják e) a vizet a szórófejek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents