Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

1977. június 2. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLLALTÁK - TELJESÍTIK A szocialista brigádmozgalom és munka­verseny történetében az 1977-es esztendő ar­ról lesz nevezetes, hogy az idén a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére folyik a vetélkedés a kis közösségek között. Bács-Kiskun megyében mintegy 5 ezer szocialista brigád 60 ezernél több tagja vesz részt ebben a versenyben. A világtörténelmi jelentőségű esemény jubileu­ma jó alkalmat szolgáltat hozzá, hogy a mun­kahelyi kollektívák kifejezzék nagyrabecsü­lésüket az első szocialista állam megalkotói iránt, s hogy baráti érzésüket az üzemekben „véghezvitt” tettekkel is bizonyítsák. Azokra a versenyfelajánlásokra gon­dolunk elsősorban, amelyeket a Szovjetuniónak készített ter­mékek jó minőségére és a határidőben, illetve az előtt törté­nő elszállítására tettek a brigádok. Jó minőségű termékek, határidőre Társadalmi vita a polgári törvénykönyv módosításáról Társadalmi vitára bocsátja a polgári törvénykönyv módosítá­sáról szóló törvényjavaslat főbb kérdéseit júniusban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárásga és az igazságügyi mi­nisztérium. Törvényeink között kiemelkedő helyet foglal el az 1959. évi IV. törvény, köznyelven: a polgári törvénykönyv. A paragrafussor az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szerveknek, valamint az állampolgároknak elsősorban va­gyoni viszonyait szabályozza: a tulajdonjogi viszonyokat, a szer­ződéses kapcsolatokat, továbbá az öröklési jogot, s rendezi a sze­mélyhez fűződő egyes nem va­gyoni jogokat is. A polgári törvénykönyv meg­alkotása óta eltelt több mint más­fél évtized alatt egész népgazda­ságunkban uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok, a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével megnőtt a szer­ződéses kapcsolatok jelentősége a termelés és az áruforgalom meg­szervezésében. E változások szük­ségessé tették a törvény átfogó reformját. A polgári törvénykönyv módo­sításának célja a vagyoni viszo­nyokra vonatkozó más, alacso­nyabb szintű jogszabályok alap­vető rendelkezéseinek (például szállítási szerződések, vállalatok vállalkozási szerződései) beépíté­se a polgári törvénykönyvbe, vagyis: a jelenlegi szétszórt, bo­nyolult szabályozás áttekinthető­ségének biztosítása. A társadalmi fejlődés jelenlegi követelményei­nek megfelelő szabályozás azok­nak a céloknak az érvényesítése, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. A Hazafias Népfront a Magyar Jo­gász Szövetséggel közösen szer­vezett vitákon továbbra is a tör­vényalkotás demokratizmusának szélesítését, az állampolgárok közéleti részvételét kívánja szol­gálni. (MTI) A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának közössége arra vállalkozott a versenyben, hogy az 1977. évi tervet december 20-ig teljesítik, miközben a mun­ka ésszerűbb szervezésével 8 szá­zalékkal növelik a termelékeny­séget. A minőség javítására fel­ajánlották, hogy a varrodai hiba miatt leosztályozott áru aránya egy százaléknál nem lesz maga­sabb, és az idén csökkentik a meózás után javításra visszave­tett termékek mennyiségét is. A szovjet exporttal kapcsolato­san azt a versenyfelajánlást tet­ték a Habselyem brigádjai, hogy a negyedévenként esedékes áru­tételeket legkésőbb az utolsó hó­nap 10-ig elkészítik, jó minőség­ben. Az év kezdetén nem ment zökkenőmentesen a felajánlások teljesítése, de az első negyedév végére kiküszöbölték a problé­Amerikai kutatók egyszerű ké­szüléket kísérleteztek ki, amely bármilyen fertőzött vizet ivásra alkalmassá tesz. A kis hordozha­tó víztisztító, amely különösen a kirándulókat érdekelheti, két szű­rőt tartalmaz: egy ezüstvegyület- ből álló szűrőt és egy aktív szén­szűrőt. Az ezüstszűrő elpusztítja mákat, s a tervezett 127 ezer blúz, gyermekruházati cikk he­lyett 135 ezret készítettek a vál­lalt határidőre. A csepeli versenyfelhíváshoz csatlakozva a Kismotor- és Gép­gyár bajai gyárának szocialista közösségei szintén fontosnak tar­tották, hogy felajánlásukban ki­fejezésre juttassák a szovjet meg­rendelésre gyártott termékek ki­fogástalan minőségéért és kellő időben történő elszállításáért ér­zett felelősségüket. Az első ne­gyedévben 9 ezer 72 darab, MTZ típusú traktorba beépítendő lég- fékszerelvény-készletet szállítot­tak a Szovjetunióba. Az export­cikkek gyártásában részt vett kollektívák a legjobb szakmai tudásuk „beleadásával” eleget tettek minden minőségi követel­ménynek, s lehetővé tették a program szerinti kivitelt. a vízben előforduló baktériumo­kat, a szénszűrő pedig a szeny- nyeződéseket — a vasat, a cser­vasat, a higanyt stb. — távolít­ja el. A kis berendezés percen­ként mintegy egy liter tiszta vizet szolgáltat. A készülék üzemkölt­sége csekély. (KS) A Budapesti Rádiótechnikai ' Gyár az elmúlt év végén nagy jelentőségű szerződést kötött a szovjet rádióipari minisztérium­mal. Ennek értelmében a válla­lat kecskeméti magnetofon-gyár­egysége magnetofon-mechaniká­kat gyárt a baráti ország hason­ló vállalatának, évente növekvő mennyiségben. Az ötéves terv zá­ró évében már mintegy félmilli- árd forint értékben 500 ezer me­chanikát küldenek a szovjet part­nernak. Az újkeletű kapcsolat kedvező­en indult, tavaly jól sikerültek a próbaszállítások, a minőség meg­felelt a magas követelmények­nek. Az idén az első négy hó­napban 4 ezer magnetofon-me­chanikát készítettek szovjet ex­portra a kecskeméti gyár dolgo­zói. A minőség ellen ezúttal sem volt kifogás, s betartották a ha­táridőt is. Mindebben nagy sze­repük volt a gyáregység szocia­lista brigádjainak, amelyek a ju­bileum évében felajánlásaikhoz híven lelkiismeretes munkával erősítik az exportkapcsolat alap­jait. * A. T. S. Illatszer kőolajból A szovjet szakértők kidolgoz­ták a kőolajból történő illatszer­készítés új technológiáját. Az Észt Tudományos Akadémia ké­miai intézetében a kőolaj-izo- prénből olyan anyagot vontak ki, amilyet eddig csak a természetes növényekből tudtak előállítani. A számítások szerint a szintetikus illatszer-alapanyag előállítása csak tizedannyiba kerül a termé­szetes alapanyagok kivonásánál.-Ol-JTI VgON T)Úf>B XE* Körkép a középkori Magyarországról Víztisztító - turistáknak Terménnyel indul a dunai uszály • A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat bajai körzeti üzemének Duna-parli gabonatárolójából folyami uszályt töltenek. A gumiszala­gon és a csővezetéken érkező terménnyel rövid idő alatt indulásra kész az ezertonnás uszály. A gabonaipar évek óta kihasználja a hosz- ^ szabb szállításnál az olcsó víziutat. (Szabó Ferenc felvétele.) Mint az újvidéki Magyar Szó írja: a belgrád—szabadkai autó- útnak az eddig megépített sza­kaszán (amely az ország főváro­sát Üjvidékkel köti össze) út­pénzt kell majd fizetni. Erre azért van szükség, mert az ilyen módon begyűjtött eszközökből pótolni kell az E—5-ös autóút második szakaszának (Újvidék és Feketics között) megépítéséhez szükséges anyagiakat. Az építéshez szükséges eszkö­zök legnagyobb része természete­sen nem ebből a forrásból szár­mazik, de az autóút gyors fel­építése érdekében ki kell hasz­nálni minden lehetőséget az esz­közök összevonására és célszerű felhasználására. A Tartományi Végrehajtó Ta­nács meghatározta az autóút­használatának díjszabását is. A motorkerékpárosok például 5 di­nárt fognak fizetni, akár az au­tóút elejétől a végéig haladnak, akár pedig csak egy szakaszt . tesznek meg rajta. A személygép­kocsik után a vezetők' 14 dinárt fognak fizetni ha végállomástól végállomásig közlekednek. Ha viszont közbeeső letérőnél el- , hagyják az utat, vagy egy közbe­eső feljárónál lépnek rá az útra, tehát nem használják teljes hosz- szában, hanem csak egy szakaszt tesznek meg rajta, akkor a tel­jes díjnak a felét fogják fizetni, vagyis 7 dinár lesz a díj. Ez a díjszabás természetesen csak egy irányban érvényes, és akkor fogják alkalmazni, miután teljesen elkészülnek a fizetőhe­lyek. Ezek befejezése júniusban, legkésőbb júliusban várható. \ MIT LÁTHATUNK PÉCSETT, SZOMBATHELYEN ÉS NYÍREGYHÁZÁN? Nyári kulturális programajánlatok Vaskos kötettel örvendeztette meg a történettudomány iránt érdeklődőket a Magvető Könyv­kiadó. Zolnay László a budavá­ri gótikus szoborlelet régész-fel- tárója Kincses Magyarország címmel foglalta össze a korszak­kutatásnak azokat az érdekes, apróbb-nagyobb eredményeit, melyek a középkori művelődés, a magyarországi fejlődés csaknem teljes körével vannak kapcsolat­ban. Az író szerény iróniával kis­ded művecskének nevezi e köny­vet, pedig a kötet végén talál­ható bibliográfiával együtt 550 oldalion tárgyalja a középkori magyar társadalom csaknem minden jelentős problémájának egy-egy általa felkutatott részle­tét. S hogy melyen a módszere, ho­gyan fogja kézen olvasóit eb­ben a számunkra ma már nagyon távolinak tűnő korszakban, ar­ról hadd idézzük az író előszavá­nak néhány mondatát: „Az ol­vasóval együtt igyekeztem be­nyitni régi otthonainkba. Hívott, vagy hívatlan vendégként meg­nézni régi emberek házatáját. A túl sokat koptatott történetírói országutakat messze kerültem. Vándorutam jobbára kicsiny csapásokon, keveset járt ösvé­nyeken át vezetett. Törekedtem futó tekintetet vetni élőinknek apró dolgaira: bútoraikra, ruhá­zatukra, cipellőikre, divatjukra. Időnként botlásaikat is láttattam. Mert az a tapasztalatom: az em­bereket erényeikben legfeljebb tiszteljük, de botlásaikban, gyen­geségeikben szeretjük meg őket igazán.” Már ez a kiragadott részlet is rámutat, milyen lélek­kel, milyen kutatói szándékkal vette kezébe Zolnay László a tol­lat, melynek avatott mestere. Zolnay célja elsősorban az volt, hogy a tudós pontossága mellé az író a legnemesebb értelemben vett népművelő fegyvertárát is használja. A törekvés az lehe­tett, hogy a történelem távolba vesző századait emberi közelség­be hozza. Ne csak törvényekről, királyi rendeletekről, az uralko­dás történetírók által leginkább publikált problémáiról tudósítson, hanem közel hozza az uralkodót, a jobbágyot, a hűbérurat és a zsoldoskatonát, a kornak azokat a szereplőit, akiknek mozgásá­ról legfeljebb tömegméretekben ad hírt a történettudomány, de nincs ideje arra, hogy nagyító­üvege alatt felismerhető közel­ségbe hozzon egy-egy emberi ar­cot, sorsot, a korabeli társadalmi életnek egyik vagy másik kisebb, de a kor megismerése szempont­jából tulajdonképpen igen lénye­ges mozzanatát. Az anyaggyűjtés legfőbb forrá­ZOLNAY LÁSZLÓ KINCSES MAGYARORSZÁG Középkori m&vtlddisímk törtinrtibil sai számára is a levéltárak, könyvtárak. De pótolhatatlan szolgálatot tesz a magyar közép­kor iránt érdeklődőknek azzal is, hogy művében egy-egy kér­déssel kapcsolatban összefogla­lót ad a történettudomány egy- egy művelőjének sajátos állásfog­lalásairól, amelyek igen gyakran nemcsak kiegészítik egymást, ha­nem perben is állnak egymással. Olyan történelmi forrásokra is utal egyúttal, amelyek szakfolyó­iratokban láttak napvilágot, vagy amelyek régesrégen nem talál­hatók meg közkönyvtárakban, vagy éppen ritka különlegességei külföldi archívumoknak. Zolnay érdeklődése mint az igazi történettudósé, az anyagi, és a szellemi kultúra, a társadal­mi, a politikai élet, a dologi világ minden jelenségére kiterjed. Elég mutatóba csak néhányat idézni. A könyv bevezető része a Kin­cses Magyarország szegény Ma­gyarország címet viseli. Egyebek között hírt ad arról a ma már kevéssé ismert tényről, hogy a kora középkor Magyarországa Európában elsősorban nemesfém­bányáiról vált ismertté. A tör­ténelmi Magyarország akkoriban Európa legnagyobb nemesfémet bányászó és exportáló állama volt. Ennek a hegemóniájának lényegében csak Amerika felfe­dezése vetett véget. Azidőtájt áramlott ugyanis Európába Spa­nyolországon át az indián ma­gas kultúrák kincseinek hatal­mas tömege. A középkori magyar ércbányák felkeltették Európa tudósainak érdeklődését is. Neves polihisz­torok alapozták nemesfémkutatá­saikat (a középkori alkímia nagy szerepet szánt a nemesfémek ke­resésének és mesterséges előállí­tásának is) magyarországi arany­és ezüstl’élefekre. * És 'álkalrhút' adott ez a furcsa hírnév jónéhány tévhit elterjedésének is. Zolnay arról is tudósít például, hogy Johann Mathesius csodálattal ír a Selmecen található rézvitriol­ról, amely képes a vasat rézzé változtatni. A középkori alkimis­ták körében ugyanis tudomá­nyuk egyik alaptételét képezte a fémek átváltoztathatóságának „törvénye”. Ezt látszik igazolni ez az egyébként tévedésen .ala­puló értesülést is. Csak egyetlen kiragadott pél­da ez Zolnay könyvének sokszí­nű érdekességéről, mert ez a munka a magyar ércbányászat története mellett foglalkozik a régi magyar mezőgazdasági ter­melés kevéssé ismert oldalaival, Pannónia állatvilágával, a vadá­szattal, a halászat emlékeivel és külön nagy fejezeteket szentel a hazánk területét sújtó gyakori természeti csapásoknak. A mar­xista történetíró szilárd szemlé­letével ismerteti Zolnay a kor osztályviszonyait, a jobbágyok, nemesek, polgárok életkörülmé­nyeit, történeti szerepvállalását. De szó van a könyvben a közle­kedésről, az oktatás és iskolázta­tás fejlődéséről, a művészetek szerepéről és egy nagyon érde­kes és a történetkutatással most ismerkedő háziasszonyok számára bizonyára vonzó fejezetben is­merteti meg az olvasót a közép­kori konyhaművészet titkaival, a régi magyar szakácsok Európa- szerte tisztelt remekműveivel, á kocsmák, vendégfogadók életé­vel. A rádió, a televízió, a folyó­iratok, hetilapok bőségesen tájé­koztatták néhány évvel ezelőtt a budai várban folyó ásatásokról a magyar közvéleményt, de még a jól tájékozottak számára is eddig nem ismertetett újdonságokat tá­lal Zolnay könyvének az a feje­zete, mely a budavári szobor­kincs felkutatásának és a vele kapcsolatos feltáró munkának a részleteit tartalmazza. A szobor­temető által felvetett történeti problémák megvilágítása céljá­ból, saját kutatásai alapján rész­letesen foglalkozik Zolnay a korabeli öltözködés európai és magyarországi analógiáival, a szobrok ikonográfiái érdekessé­geivel és részletesen megindokol­ja állásfoglalásait a szobrok ke­letkezési idejére vonatkozóan. Zolnay László könyvében visz- szavezeti olvasóit a magyar tör­ténelem korai századaiban és olyan időutazás élményeit kínál­ja számára, mely közelebb visz a tárgyalt korszak alaposabb, mind teljesebb megértéséhez. Cs. L. Ezekben a napokban mindenfe­lé javában folynak a tervezgeté- sek a nyárra. Egyének és cso­portok készülnek szép, maradan­dó élmények befogadására. A magunk részéről szeretnénk hoz­zájárulni ahhoz, hogy olvasóink minél megfelelőbb terveket tud­janak szövögetni a hátralevő idő­ben. Ezért az ország különböző tájairól, városaiból érkezett elő­zetes felhívások alapján röviden ismertetjük a legérdekesebbnek ígérkező nyári programokat. Honismereti egyetem A nyíregyházi közművelődés irányítói a napjainkban egyre te­rebélyesedő, s gazdagodó helytör­téneti-honismereti munkák vég­zőinek kedveskednek, amikor megszervezik az idei nyári egye­temüket, immár harmadízben. Ez alkalommal Ady Endre életével és munkásságával ismerkednek meg alaposabban a résztvevők. A nyári egyetem hallgatói közö­sen ellátogatnak a költő szülő­helyére, Érdmindszentre is. S természetesen számos helytörté­neti és honismereti kérdéssel foglalkoznak majd, neves előadók várhatóan színvonalas előadásai alapján. A III. Honismereti Nyá­ri Egyetem augusztus 4-én kez­dődik Nyíregyházán. Érdeklődni és jelentkezni az egyetemi tit­kárságon lehet. (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 13.) Szombathelyen tizedszer Vas megye székhelyén, Szom­bathelyen tizedik alkalommal rendezik meg a Savaria Nyári Egyetemet, augusztus 11-e és 20-a között. A rendezők a rész­vételi díj\ ellenében erre a tíz napra nemcsak művelődési lehe­tőséget, tanulást, de számos egyéb kulturális programot és sok szórakozást is kínálnak. Az ember és városközpont című elő­adássorozattal a rendezők azt szeretnék elérni, hogy a hallga­tók érdeklődési körüknek meg­felelően alaposabban tájékozód­hassanak a várostervezés és vá­rosépítészet témaköreiben. Töb­bek között Kőszeg, Zalaegerszeg, és Graz építészeti problémáival és műemlékeivel ismerkedhetnek meg azok, akik jelentkeznek (TIT, Szombathely, Forgó utca L) Pécsi Nyár Úgy tűnik, hogy a pécsiek az eddigieknél is változatosabb nyá­ri programmal igyekeznek a hasz­nos szórakozásra vágyó emberek kedvébe járni. A Pécsi Nyár el­nevezésű rendezvénysorozatuk a legkülönfélébb igényeket is képes lesz kielégíteni. A pécsi ipari vásár szabadtéri színpadán július 2-től 10-ig na­ponta tizenhét órai kezdettel mű­vészi műsorokban gyönyörköd­hetnek a nézők. Bizonyára soka­kat vonz majd ezen belül ne­gyedikén a népszerű Bóbita Báb­együttes szereplése. A IX. Nem­zetközi Ifjúsági Zenei Tábor jú­lius 16-án kezdődik. Ennek kere­tében közönség elé lép a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Mecsek Fúvósötös is. A zenélő pécsi ud­varok, a fúvószenekari napok és a tettyei esték szerepel még a város nyári kulturális tervében. S ami az eddigiekhez képest iga­zán új lesz: első alkalommal ke­rül sor a nyári színjátszó tábor megrendezésére, amelyen az or­szág minden részéből érkező amatőr színjátszók és rendezők vesznek részt, saját továbbképzé­sük céljából. V. M. a Savaria Nyári Egyetemre. • Kráterfalakon kúszó ezüstös gleccsernyelvek, nagy zajjal feltörő hatalmas gázsugarak, bugyboré­koló vízfelszín, a tó mélyéről feltörő gőzoszlopok ... Ezt a képet látták a tudósok a Tolbacsik főkráteré­ben. (Fotó: TASZSZ — I. Vajstein felvétele — KS.) A vulkán kráterében Kamcsatkában második esztendeje tart a tolba- csinszki vulkánok tevékenysége. Azóta a SZUTA Távol-keleti Tudományos Központja Vulkanológiai Intézetének munkatársai állandó megfigyeléseket végeznek itt. A tudósoknak ebben az időszakban első ízben nyílt lehetőségük arra, hogy megvizsgálják az egyik vulkán központi kráterét. A krátert övező gleccser egy része megolvadt és beomlott. így a kráter fenekén tó keletkezett. A glaciológusok megfigyelés alá vonták a tó viselke­dését. Szintje rövid idő alatt több tíz métert is vál­tozhat. A kitárulkozott gleccserfalakon hamulerakó­dásokat észleltek, amelyek az évezredekkel ezelőtt végbement vulkánkitörések bizonyítékai. A kráterben lejátszódott folyamatok tanulmányo­zása, a vulkanológusokat érdeklő számos kérdés megválaszolása végett a tudósoknak le kellett száll­niuk a vulkán kráterébe. A tó partjára, a kráter fenekére vezető 350 méteres utat a tudósok együtt keresték meg az alpinistákkal, akiktől felbecsülhe­tetlen értékű segítséget kaptak. APN — KS Ütpénzt szednek az E-5-ös autóút belgrád-újvidéki szakaszán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents