Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

1977. május 1. • PETŐFI NÉPE • II SPORT* SPORT Sportpolitika A SZÁZAD elejétől napjainkig a világ sportéletének arculata alapvetően megváltozott. Az új­kori olimpiák első szervezője, Pi­erre de Coubertin báró még tár­sadalmon túli, politikai és gazda­sági viszonyoktól független jelen­ségnek képzelte el a sportot. Ezt az illuzórikus szemléletet azonban hamarosan megcáfolta az idő és a történelem. Kiderült ugyanis, hogy a sport, mint az emberi kultúra része, nem lebeghet éteri magasságok­ban a társadalmi viszonyok fölött, ezer szállal kötődik a politikához, a gazdasági élethez, a tudomány­hoz stb.; híven tükrözi ezek vál­tozásait. és visszahat rájuk. Gon­doljunk csak a botrányos 1936-os berlini olimpiára, amelyet a faji diszkrimináció nyílt érvényesíté­sével a fasiszta eszmék nagysza­bású demonstrációjává süllyesz­tettek a nagyon is tudatos szer­vezők. Tehették, mert a sport ter­mészeténél fogva fölhasználható propaganda célokra, még mestersé­ges eufóriakeltésre, népbutításra, a nacionalista érzelmek fölkorbá­csolására is. A tömegek szemében oly népszerű sportsikereknek azonnali, közvetlen visszahatása van, ezt minden társadalom saját normái szerint igyekszik kihasz­nálni ... Ma már ezek a szavak: sport- politika, sportdiplomácia senki számára nem hangzanak idegenül. Nyilvánvaló lett: a sport a nem­zetközi kapcsolatok alakításának egyik hatékony eszköze. A sport révén a nemzetközi versenyeken számos olyan ország került sport- diplomáciai kapcsolatba, amelyek korábban egyáltalán nem tartot­tak fönn hivatalos viszonyt. A VERSENYEKEN nem egyé­nek vagy csapatok, hanem egyre inkább nemzetek vetélkedésének lehetünk tanúi, s ennek a békés vetélkedésnek a propagandahatá­sa nem lebecsülendő. Gazdaságilag elmaradott, kis országok is fontos szerepet szánnak diplomáciai fegyvertárukban a sportnak, oly­kor erőiken felül fejlesztik él­sportjuk színvonalát. Mert nem- '■csak a győztes, hanem az ország neve is bejárja a világsajtót; egy- egy siker révén az érdeklődés homlokterébe kerül. Nem véletlen, hogy a kétszeres olimpiai bajnok maratoni futó Abebe Bikilát, vagy a müncheni bajnok Akii Buát va­lóságos nemzeti hősként fogadták Etiópiában, győzelmük nagyobb és egyértelműbb reklámot jelentett az országnak, mint a politikai és gazdasági eredmények sora ... De másfajta bizonyító ereje is van a sportgyőzelmeknek. Amikor a Szovjetunió 1952-ben először vo­nultatta fel Helsinkiben sportoló­it, versenyzőinek eredményessége előtt még a hidegháború légköré­ben is kénytelen volt fejet hajtani a nyugati világ ... Még látványo­sabb sikert jelentett az NDK szá­mára az a nyilvánvaló fölény, amellyel megelőzte a sportpályá­kon az NSZK-t. Hasonlóképpen növeli nemzetközi presztízsét sporteredményei révén Kuba: nem múlik el nap, hogy ne talál­koznánk Stevenson vagy Juanto- rena nevével. NEM LENNE azonban teljes a kép, ha a sport és politika ösz- szefüggését kizárólag az élsporto­lók nemzetközi vetélkedőin ven­nénk észre. Az élsport ugyanis legszűkebb rétege egy-egy ország sportkultúrájának, ez a réteg hi­vatott arra, hogy a sport „külpoli­tikáját" lebonyolítsa. Egészen más természetű kérdésekkel foglalko­zik a sport „belpolitikája". A leg­főbb cél mindenekelőtt egy egész­séges egyensúly fenntartása, lé­vén. hogy a négyévenként meg­rendezett olimpiai játékokon elért jó eredmények nem oldhatják meg egy civilizált ország sportéletének gondjait. A sikeres olimpiai sze- revlés csak egy a sok feladat kö­zül. s ha sportéletünk belső erőit kizárólag az élsport fejlesztésére fordítjuk, félő, hogy a sport de­rékhada felbomlik, egyéb területei elsorvadnak. Ha sportkultúráról beszélünk, elsősorban ezek fejlett­ségét kell mérni. Fontossági sor­rendben az első helyen természe­tesen az iskolai testnevelés és sport áll: minősége alapvetően meghatározza az ország sportkul­túrájának állapotát. Az ifjúsági és tömegsport jelen­tőségét felismerve keresni kell a továblépés útját: ez mindenkép­pen kiemelt fontosságú kultúrpo­litikai feladat. ERRE UTAL. hogy a kormány tavaly elfogadta az OTSH elnöké­nek és az oktatási miniszternek javaslatát az ifjúság nevelésének és tömegsportjának fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokról és úgy határozott, hogy a testneve­lést és a sportot továbbra is tár­sadalmi ügyként kell kezelni. A KISZ XI. kongresszusának hatá­rozatai is ebben a szellemben fog­laltak állást. G. A. Ökölvívó toborzó Kiskunhalason A Kiskunhalasi AC ökölvívó szakosztálya a sportág iránt ér­deklődő fiatalok részére ökölvívó tehetségkutató napot rendez má­jus 4-én, május 11-én és május lő-án este 18 órai kezdettel a Kiskunhalas Alsóvárosi Iskola tornatermében. A három toborzó- nap bármelyikén lehet jelentkez­ni Csenki Ferenc vezetőedzőnél, vagy László Sándor másodedző­nél. A KAC várja az ökölvívást kedvelő fiatalokat. BM területi lövészbajnokság Kalocsán a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság BM Testnevelési és Sportbizottsága rendezésében bo­nyolították le tíz megye részvételével a területi lövészbajnokságot. A verseny megrendezésében nagy segítséget nyújtott Koszecz László rendőr alezredes a kalocsai kapitány­ság vezetője valamint Hajagos Ferenc honvéd őrnagy. A versenyt géppisztoly és pisztoly számokban bonyolították le. Megyénk csapata kitűnően szerepelt, így beke­rült az országos döntőbe, amely május 19—20-án Győrben kerül megrendezés­re. Eredmények pisztoly, egyéni 40 lö- véses összetett: 1. Török László r. őrm. (Kalocsa) 362 ke., 2. Radó György r. törm. (Pest megye) 361 ke.. 3. Vida Fe­renc r. törm. (Baja) 354 ke. Csapat­ban: 1. Pest megye 1052 ke.. 2. Bács megye 1050 ke.. 3. Békés megye 971 ke. Géppisztoly, egyéni 30 lövéses ösz- szetett: 1. Probojácz Miklós r. törm. (Kecskemét) 724 ke., 2. Elek György r. őrm. (Baja) 712 ke.. 3. Börcsök And­rás r. ftörm. (Kecskemét) 712 ke. Csa­patban: l. Bács megye 2148 ke.. 2. Pest megye 1240 ke.. 3. Békés megye 1239 ke. SOROKBAN Kecskeméten, április 25-én 16 építő­ipari üzem szakszervezeti sportfelelő­sének résztvételévei tanácskozott az Építők Szakszervezet megyei sportbi­zottsága. Az értekezleten az 1977. év Építők sportrendezvények időpontjait vitatták meg. Az Építők megyei sport- ünnepélyére június 4-én, szombaton 8 órai kezdettel kerül majd sor Kecske­méten, a Széktói Stadionban. Ezt a versenyt 24 sportágban rendezik, s a legtöbb sportolót indító szakszervezet, valamint a legfegyelmezettebb csapat Is külön jutalmat kap majd. • Túljutottak csapataink a labdarúgó járási serdülő és ifjúsági válogatottak tornájának első fordulóján. A Kiskun­halas-Bajai járások összecsapásánál a serdülőknél Kiskunhalas Baján l—0, Kiskunhalason 4—0 arányban nyert. Az Ifjúságiaknál Baján 1—1 volt az eredmény. Kiskunhalason pedig a ha­zaiak nyertek 2—1-re, s így mindkét korcsoportban Kiskunhalas járás ju­tott tovább. • A megyei kézilabda-bajnokság ered­ményei: férfiak: Lajosmizse—Kalocsa 29—2, Soltvadkert—Mezőgép 9—9, Ker­tészet F—BSK 27—30, Bácsalmás—Kis- kunmajsa 27—17, Kiskőrös—Balotaszál- lás 19—15, KAC—Radnóti SE 19—14. Nők: Klskunmajsa—Nemesnádudvar 27—11. Méntelek—KAC II. 11—12. Kis­szállás—Kecel 13—8. Kiskőrös—János­halma II. 19—9, Soltvadkert—KTE 11. 33—7. B ACS-KISKUNBÓL INDULTAK A labdarúgó MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA Űjabb három megyei csapat esett ki a küzdelmekből Kecskeméti SC—Helvécia 5-0 (I—0) Helvécia, 200 néző. Vezette: Baán. KSC: Bozóky — Losonczi, Ku- rucsai, Szabó, Kecskés, Heim, Hájer (Tóth), Sztvorecz, Oskolás, Puskás (Prikidánovics), Vági. Rossz talajon, az első félidőben nehezen alakult ki a folyamatos játék. Góllövők: Szabó 2, Tóth 2, Vági. Honvéd Kun B. SE— Kecskeméti MÄV 6—2 (4—2) Kecskeméti MÁV-pályf. Ve­zette: Farkas. Góllövők: Bálint dr. 2, Kisz- nyér 2, Farkas 1, Patyi 1, illetve Bimbó 2. Honvéd Mezőfi SE— Kiskunfélegyházi Húsos 1—1 Tizenegyes rúgásokkal 6—5 arányban a Mezőfi SE győzött. Harkakötöny—Tompa 2—2 Tizenegyes rúgások 7—6 a Har­kakötöny javára. Dusnok—Siikősd 1—1 Tizenegyes rúgások 4—3 Dusnok javára. Gara—Bácsbokod 1—1 Tizenegyes rúgások 4—3 a Ga­ra javára. Kalocsai SE—Miske 9—1 Honvéd Szamuely SE—Foktő 3—2 Kunszentmikiós—Szabadszállás 1—0 Lajosmizse—Kerekegyháza 3—2 Honvéd Gábor A. SE—Gátér 2—1 Kiskörös—Bócsa 5—1 Csengőd—Izsák 2—1 Kecel—Imrehegy 5—2 Hajós—Császártöltés 5—2 A megyei MNK selejtező má­sodik fordulója május 4-én lesz és valamennyi mérkőzés 16.30-kor kezdődik. A párosítás a követ­kező: Bajai Tsz SK—Bajai SK, Bácsborsód—Vaskút, Szeremle— Gara, Madaras—Bácsalmás, He- tényegyháza—Honvéd Kun B. SE, Harta—Kalocsai SE, Tass—Hon­véd Szamuely SE, Harkakötöny —Kiskunhalasi MEDOSZ, Csen­gőd—Soltvadkert, Felsőszentiván —Érsekcsanád, Dusnok—Hajós, Honvéd Mezőfi SE—Kecskeméti SC, Lajosmizse—Kunszentmik­iós, Kecel—Kiskőrös, A két utób­bi, azonos osztályú csapatoknál a pályaválasztót sorsolás döntöt­te el. Ferencváros feliratú melegítő­ben nyit ajtót dr. Páncsics Mik­lós. A Honvéd edzéséről jött. Látszik, alaposan kifárasztotta magát, noha csak csodával ke­rülhetne az első csapatba. Nincs négy esztendeje, hogy a szurkolók által összeállított év csapatában tüntette föl a nép­szerű sportláp. Ötödször válogat­ták a legjobbak, a legkedvelteb­bek közé. Mintha ma lett volna: a másik sportláp a fehér holló ritkaságú tízes osztályzattal mél­tányolta teljesítményét. Keserű kifakadásokat, boron- gós bánatot, csúnya cinizmust vártam: majd megmutatom ki­vagyiság helyett (kiegyensúlyo­zott, nyugodt embert ismertem meg vendéglátómban. Dr. Páncsics Miklós A sport része, szép színfoltja életének, de nem egyetlen tar­talma. Más értelmes, érdemes célokat is maga elé tűzött. Ha .végleg abbamarad a foci, lesz ami kitöltse napjait, ami kielé­gítse, lekösse, újabb erőfeszíté­sekre sarkallja. A búcsúra még várhatunk, sze­rencsére. Páncsics Miklós a sok­szoros válogatott játékos, az egyik legsportszerűbb magyar labdarú­gó egyelőre nem adja fel. Csak az a bizonyos „jó szeren­cse”, az szegődne már egyszer melléje. A lehető legrosszabbkor jöttek súlyos sérülései, ha nin­csenek a nagy kihagyások, ma is ott van az élvonalban. Diákkorában sem akart min­denáron focistaként tündökölni. A tanulást sohase hanyagolta a szórakozás kedvéért. A közgaz­daságtan vonzotta. Szívesen beszél ifjúságáról szép lakásának >a Moszkva térre néző szobájában. A főhelyen nagy könyvespolc, szépirodalmi és különféle szakkönyvekkel tel­ve. Egyetemi jegyzeteket is lá­tok szép számmal: Néhány hó­napja doktorált a budapesti Jog- tudományi Egyetemen. (Felesége is ezt a szakot választotta). Dí­szes vitrinben érmek, kupák, ok­levelek. — Garán, a Vörös Hadsereg útja 78. számú házban születtem. Nyilván akkoriban másként ne­vezték, mert én még a félszaba­dulás előtt láttam meg a nap­világot. Földműves családból származom, nagyon szűkösen él­tünk, mert csak a földosztáskor jutottunk saját tulajdonhoz. Apám jelenleg tsz-nyugdíjas. A nevem szerb — úrfit, uracskát jelent —, horvát vér folyik ben­nem. Rongylabdával a gödörben Mióta eszemet tudom, a foci volt a legkedvesebb időtöltésem. Gyerekkoromban rongylabdát rugdaltunk. Félig-meddig mun­kadíjként jutottam a készítésé­hez szükséges nyersanyaghoz. Az apróságok dolga volt a háztáji állatok ellátása. Fáradozásain­kért megkaptuk a tehénről leva­kart szőrt. Ezt forró vízben áz­tattuk, majd összegyúrtuk. Nyolc-kilenc éves lehettem, ami­kor az első gumilabdát kaptam. Akkoriban már jobban ment szüleimnek, bátyáim is hoztak valamit a házhoz, erre is tellett. — Hol kergették a labdát a garai gyerekek? — Mi a vasút melletti gödröt neveztük ki stadionnak. Környé­künkön általában napszámos sorsból kiverődött nagycsaládos parasztok laktak. Előfordult, hogy húszán is játszottak egy- egy csapatban. ötéves koromtól kijártam bá­• A szUlői házban, tizenhét év gondtalan­ságával. tyáirri mérkőzéseire. Majd elre­pültem a boldogságtól, amikor kitisztíthattam a csukákat, az igazi focicipőket. Atlétika, foci? __ Milyen poszton játszott leg­szívesebben? — A legkisebb örült, ha ka­pus lehetett. Nagyon jó tanítóim voltak a szerb-horvát iskolában. Zegnál Márk, a mostani tanács­elnök sokoldalú ember volt, sze­retettel gondolok rá. Magyart és zenét tanított, s még a számunk­ra borzasztó nehéz helyesírást is megérttette. A magyar iskolában dolgozott Kovács tanár úr, ő fi­gyelt föl először tehetségemre. Át akart csábítani az atlétikai edzésekre, de én a focit válasz­tottam. Néha távolugrásban elin­dultam, egy megyei szpartakiádot megnyertem Kecskeméten. A továbbtanulás volt számom­ra a legfontosabb. Az iparos pá­lyákhoz nem volt kedvem, bá­tyáim kerestek, szüleim taníttat­hattak. A pesti szerb-horvát gim­náziumba jelentkeztem. __ Hogy került a Fradihoz? __ Barátom ajánlatára hívtak. A z iskolai csapatban figyelt fel rám. Erős ellenfél ellen, hátul játszottam, hogy ne kapjunk gólt. Gyengébbek ellen csatárként a gólarány javítására törekedtem. A Ferencvárosnak szurkoló is­kolatársam levelet írt Tátrai Sa­nyi bácsinak. Az edző meghívott, szerelést adatott és a próbajáték után azonnal leigazoltatott. A véletlen hozta tehát, hogy a zöld-fehér színekért küzdhettem sokáig. Tettem, ami tőlem tellett. Zöld-fehér színekben Mit tudtunk, mi falusi gyere­kek a fővárosi nagy csapatokról. Tévé nem volt, a rádióból vasár­naponként csak a válogatott meccseket hallgattam, a bajnoki mérkőzések időpontjában bátyá­imnak drukkoltam. — Hogyan sikerüli a'béíiiuiát- kozás? — 1060. október 27-én. játszot­tam az ifi I-ben bajnoki mérkő­zést. Érettségiző diákként mu­tatkoztam be a II-ben és a kö­vetkező évben a sérült Mátra] helyett léptem pályára az első csapat tagjaként. Állítólag nem okoztam csalódást, noha kikap­tunk a Moszkvai Dinamótól. Még három év telt el, mire végleg helyet kaptam a legjobb tizen­egyben. Annak idején nehezebb dolguk volt az újoncoknak. Gyakran azt éreztem, hogy az idősebbek ér­dekszövetséget alkotnak. Bár en­nek személy szerint sohasem ta­pasztaltam közvetlen hátrányát. Általában mások is később ke­rültek az NB I-es csapatba, mint az tudásuk alapján célszerűnek látszott. — Mire viszik bátyjai, ha ne­tán őket is felfedezte volna va­lamelyik nagycsapat? — A legidősebb bátyám hoz­zám hasonló felépítésű, kitűnő atléta volt, talán a gömbérzéke lehetett volna jobb. Mátyás, a Sorban következő, feltétlenül nagy játékosként vált volna is­mertté, talán előbb felhúzza a címeres mezt, ha az NB I-be kerül. Hívták, maradt Garán. A Bácskában sokan emlékeznek rá. Péter, a Bajai Építőknél játszott. Ha gyorsabb, ő is sokra viheti. — Szívesen hallanánk pálya­futásának néhány érdekes állo­másáról. Válogatottság, olimpia — 1976. október 29-én szere­peltem először a válogatottban. Utoljára Belgrádban több mint három éve, szeptemberben. Ott sérültem meg. Az egész évadban mindössze tizenhat percet játsz­hattam, ezt is csereként. Felejt­hetetlen élmény volt az 1968-as olimpiai bajnokság, az arany­érem, a következőn „csak” ezüst jutott. Brazíliában fociztam a legtöbb néző előtt, százötvenezren ülték körül a játékteret. Gólnél­küli döntetlennel végeztünk, igen jó véleményeket olvashattam a lapokban. — Állítólag egyik edzője tudo­mására hozta: vagy focizik, vagy tanul. A kettő együtt nem megy. Így van? — A vizsgaidőszakokban hiá­nyoztam olykor az edzésekről, késtem is néha. Hamarabb elfá­rad az ember, ha éjfélig tanul. A Honvédnél könnyítést kaptam a végszigorlatoknál. A focit hagyom abba, ha mindenképpen választa­nom kellett volna. Furcsa helyzetben vagyok. Ma­gyarországon most 33 éves játé­kos nem öreg: vén. Beckenbauer mindössze másfél esztendővel fia­talabb nálam, ha nem sérül meg, évekig az élvonalban lesz még. Megpróbálnám a bizonyítást, ha még egyszer tiszta lapot kaphat­nék, ha csak a teljesítmény szá­mítana. Bevallom, rosszul esett, * ahogyan túladott rajtam a Fradi. Több egyesülettel alkudoztak tudtomon kívül a hátam mögött. Mindig sportszerű játékosnak tartottak, hasonló magatartást joggal várhattam volna. Tudom, szükséges a fiatalítás, az ilyen kampányjellegű is. De a magyar labdarúgást ez nem étnelhetí ' föl. Fontosabb a telje­sen tiszta bajnokság. A két Dunai és a többiek — Kapcsolatai Bácí-Kiskun megyével, a szülőfaluval? — Míg Pécsi Ildikó Kecske­méten játszott többször elmen­tem a Katona József színház elő­adásaira. Jobban ismerem az ot­tani társulatot mint a pestieket, noha azelőtt itt is. gyakrabban jártunk el hazulról. Mióta kis­lányunk megszületett, nehezeb­ben mozdulunk. Rokonaim, ismerőseim mindig szeretettel várnak, örömmel uta­zok haza. Feltétlenül írja meg: Garán kívül egyetlen magyar falu sem adott három válogatott játékost. Remek focista a két Dunai. Összehozhatnánk valamikor egy Bács-Kiskun megyei öreg­fiúk csapatot. Korengedéllyel magam is szívesen beszállnék. Albert, Kárász, Rádi, a két Feny­vesi a csatársorban. Ott vannak a Dunaiak, el ne feledkezzek ' Bundzsákról. Örömmel üdvözölnénk ef<y ilyen mérkőzésen Kecskeméten vagy Baján a magyar sport egyik nagy egyéniségét, dr. Páncsics Miklóst, Heltai Nándor MAI Ml SOR Vasárnap TELEVÍZIÓ 7.48: Tévétorna (ism.) 7.55: Kapcsoljuk Moszkvát (szines) Közvetítést adunk a Vörös térről, a dolgo­zók május 1-1 f,elvonulásá­ról. 9.0«: Tévé-ovi. Iskolaelőkészltö tanfolyam. Hogyha nékem kutyám volna (ism.) 9.25: Felejthetetlen melódiák Lengyel zenés film. (színes!) 9.45: „Itt van május elseje ...” (színes!). A helyszíni köz­vetítés folytatása. 11.35: Két fotográfus és a dalok. Bolgár zenés film (színes!) 62.05: „Itt van május elseje...” A helyszíni közvetítés folytatása (szines!) 14.23: A tavasz 17 pillanata. Szov­jet tévéfimsorozat XII,'9. rész. (ism.) 15.35: Műsorainkat ajánljuk. 16.00: Mesterfokú Tornászbajnok­ság. Női-férfi szerenkéntl döntők. Közvetítés a bu­dapesti Tornacsarnokból, felvételről. 17.35: 18.05: 18.35: 18.40: 18.50: 19.00: 20.00: 20.05: Kb. 22.05: A munkapad nagy öregei. Aranygyűrűs esztergályos: Kovács Gyula. Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor — 9. A Közönségszolgálat tájé­koztatója. Esti mese (szines!) Tévétorna. A HÉT. Hírek — Totóeredmények. 20 éves vagyok (színes!) Kívánságműsor. A Televí­zió régi és új előfizetőinek kívánsága szerint állítot­tuk össze május l-l kíván­ságműsorunkat, mely egy­ben az Önök kérték 50. adása is. Hirek. KOSSUTH 6.10: Kellemes ünnepet! 7.23: Emlékeztető — régi falujárókra. 8.10: Ot kontinens hét napja. 8.26: Májusi dalok. 8.40: Népi muzsika. 9.07: Százszorszép Színház. 9.55: A munka ünnepén. 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.15: Bemutatjuk új lemezünket. 13.15: Tisztelet az embernek. Csák Gyula írása. 13.25: Mária főhadnagy. Részletek Huszka Jenő— Szilágyi László operettjé­ből. 13.39: 14.09: 15.13: 15.33: 16.08: 16.38: 17.10: 17.56: 18.55: 19.40: 19.57: 21.05: 22.52: 23.12: 0.10: Metronóm. Magyar operaénekesek. Pillantás a szocialista vi­lágba. Bemutatjuk új felvételein­ket. Azt beszélik ... Népdalkörök országszerte. A Rádlószfnház bemutató­ja. Liszt-művek. A zene nem ismer hatá­rokat. Puccini operáiból. A Rádió Kabarészfnházá- nak Hangmúzeuma. Zenekari hangverseny. A Suisse Romande zene­kar előadása a svájci rá­dióban. Modern írók portréi. Daniel Safran gordonkázik. Régi magyar táncmuzslka. PETŐFI 7.30: Két Franck-korálfantázia orgonára. 8.05: Mit hallunk? 8.33: Miska bácsi levelesládá­ja. 9.00: Szívesen hallgattuk (ism.) 10.33: Népdalok. 10.48: Örökzöld dallamok. 11.42: Arany ének. Aprily Lajos és Szabó Lőrinc versel. 11.52: Jó ebédhez szól a nóta. 12.41: A kazamaták titka. I. rész. Urbán Ernő regé­nye rádióra alkalmazva. 14.00: 15.00 15.36: 15.43 15.51 16.50 17.10 18.00 18.30 18.55 19.43 19.53 21.15 21.35 23.48 Táskarádió. A francia sanzon nagy előadói. A pártfogó. Riport. Hidas Frigyes—Rales István: Az utak énekel­nek. Böngészde — az elmúlt hónap zenei eseményeiből. Láttuk, hallottuk. Ötórai tea. Ha még nem tudná ... Májusi tudományos mo­zaik. Hack! Tamás és az Ex Antlquis együttes felvéte­leiből. Uvorzsák: F-dúr szonáta. Kritikusok fóruma. Muzsikaszó. Négy színész keres egy szerepet. A Rádió Dalszínháza. 'Dzsesszfelvétetekböl. 16.07: Mozart-művek. Otto Klem­perer vezényel. 18.03: Vlláglíra. 18.18: Olasz művészek opera- hangversenye. 19.33: Mflvészlemezek. 21.06: Dokumentumműsorok és dokumentumjátékok szem­léje. 22.00: Csak fiataloknak! 3. MŰSOR 8.08: Magyar zeneszerzők. 8.31: Barokk mesterek müvei­ből. 9.55: Oj Zenei CJság. 10.30: Szimfonikus zene. 12.10: Bellini-áriák. 12.36: Kis magyar néprajz. 12.41: Világszinház. 15.08: A rivalda túlsó oldaláról. 15.36: A gazdaságpol. rovat mű­sora. 15.51: Népdalkórusok. Hétfő TELEVÍZIÓ 16.53: Jégkorong VB. Csehszlo­vákia—Egyesült Államok mérkőzés. Közvetítés Bécsből. 19.25: Hírek. 19.30: A hatszáz folyó országa. A Horizont Szerkesztőség műsora. 19.50: Reklámműsor. 20.00: Jégkorong VB Szovjet­unió—Svédország mérkő­zés. Közvetítés Bécsből. KOSSUTH 8.25: Verdi-kettősök. 9.00: Lámpák a ködben. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Fehér llllomszál. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.21: Latin-amerikai históriák. 11.41: Édes Anna. V. rész. Kosz­tolányi Dezső regénye 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóink­nak. 13.35: Népi muzsika. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Boros Lajos saját dalaiból énekel. 14.41: Operettrészletek. Dostal: Olivia. 15.10: Édes anyanyelvűnk. 15.15: Elő népdal. 15.25: Vivaldi-concertók. 16.05: Szocialista brigádok aka­démiája. 16.35: Brahms: Szerelmi dal- keringők. 17.07: Van új a Nap alatt. 17.22: A zongoraművészet első aranykora. 19.15: A Rádió Kabarészínháza. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Mikrolánc. 22.20: Nemzeti részvétel — gaz­dasági függetlenség. 22.30: A Moszkvai Filharmonikus zenekar hangversenye 0.10: Virágénekek. PETŐFI 8.05: Bródy Tamás operettjeiből. 8.33: Népdalok, néptáncok. 9.33: Kubai képek. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Tánczene 12.33: Csengő. 12.50: László Margit és Réti József énekel. 13.25: Kis magyar néprajz. 13.33: Májusköszöntő. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Az ember biológiai jövő- je. 1. rész. 18.33: „Csak a szépre emlé- kezem** 19.36: Örökzöld dallamok. 20.33: Kettesben. 22.33: Derűre is derű. 23.02: Daljátékokból. 3. MŰSOR 14.05: Századunk mesterműveiből. 15.22: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 15.42: Bellini: A kalóz. - Jele­net a II. (elvonásból. 16.03: Mozart muzsikájából. 16.50: Mindenki iskolája. 17.20: Huszonöt perc beat. 17.45: Láttuk, hallottuk. 18.05: A Zsebrádiószinház bemutatója. 18.42: A hét zenemüve, 19.15: Iskolarádió. 19.33: Két madrigál. 19.40: Az MRT szimfonikus ze­nekarának Beethoven- hangversenye. Közben: Kb. 20.35: Villa Tahiban. Molnár Géza regényének rádió- változata. V. rész. Kb. 21.25: Operaáriák. 21.52: Magyar előadóművészek felvételeiből. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents