Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 125. szám Ára: 90 fillér 1977. május 29. vasárnap A 60. évforduló tiszteletére indított munkaverseny sikerei Az év elején részletesen beszámoltunk ar­ról, hogy megyénk ipari üzemeinek dolgozói milyen lelkesen csatlakoztak a csepeli dolgo­zók versenyfelhívásához. Elkezdődött a ver­seny, s a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszteletére már szá­mos siker született. Az alábbiakban arról adunk hírt, hogy három munkahely szocia­lista brigádjai mit tettek eddig vállalásaik teljesítéséért. November 7-re teljesítik a szovjet megrendelést • Május 1-én a brigádmozgalom arany fokozatát kapta a Tyereskova brigád. Képünkön: Farkas Fe- rencné brigádvezető és Pitrik Mária. A VBKM ka­locsai EKA gyáregységé­ben Meskó Csa­ba volt az in­formátor: — Dolgo­zóink, közöttük a 48 szocialista brigád 245 tag­ja, minden el­ismerést meg­érdemelnek a vállalások ed­digi teljesíté­séért — mond­ta a gyáregy­ségvezető. — Gondosan számba véve le­hetőségeinket, elhatároztuk, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszte­letére az idei szovjet megrendelést november 7-re teljesítjük. A fel­adat nem kicsi, hiszen ebben az évben gyáregységünk 41 millió 650 ezer forint értékben 35 ezer darab belsőtéri fénycső-lámpatest­re kapott megrendelést. Minden jel arra mutat, hogy a többi vál­lalás teljesítésével sem lesz baj. Gondolok itt például a minőség javítására. A Dolgozz hibátlanul munkarendszer eredményei pél­dául abban mutatkoznak meg, hogy még az idén nem volt ex­port áruval kapcsolatos minőségi reklamáció — reméljük, nem is lesz. A szocialista brigádok természe­tesen nemcsak termelési eredmé­nyeik növelésével akarnak ünne­pelni. Több óvodát és iskolát pat­ronálnak, már tartottak egy kom­munista szombatot, amikor a dol­gozók több mint 85 százaléka résztvett az önkéntes munkában. Említésre méltó a műszaki bri­gád vállalása, mely szerint külön- segítséget nyújtanak a tanuló szaktársaknak. Bízunk abban, hogy a 16 általános és középis­kolába járó dolgozónk a mostani vizsgákon már hasznát látja en­nek a patronálásnak. Megkezdődik a szakmunkásképzés a pedagógusok segítségével Solton tíz évvel ezelőtt létesí­tett részleget a fővárosi Űj Egy­ség Ipari Szövetkezet. A száz­harminckét dolgozót foglalkozta­tó kisüzem tevékenységét nehezíti az a tény, hogy jelenleg mindösz- sze nyolcvanan vesznek részt a termelésben, a többiek GYES-en vannak. A csökkentett létszám el­lenére terveiket teljesíteni tud­ják, a múlt évben 22,5 millió fo­rint értékű nadrágot, kabátot és más ruházati terméket gyártottak. — Ebben az évben is van mun­kánk bőven — mondja Máté Kál­mán üzemvezető. — Különösen az az export feladatunk növekedett, az év végéig 7 millió forint érté­kű terméknek kell tőlünk külföld­re kerülni, főleg az NSZK-ba és Libanonba. Harmincöt tagú, Kállai Éva ne­vű szocialista brigádunk igen jó munkát végez, ők a mozgatói az egyre eredményesebb D. H. mun­karendszernek. Jórészt nekik kö­szönhető, hogy minőségi reklamá­ció csak a legritkább esetben for­dul elő, akkor is anyaghibából. Elismerést érdemelnek vállalásaik eddigi teljesítéséért. Az idei esztendő egyik legna­gyobb eredménye lesz — amikor csatlakoztunk a csepeliek felhí­vásához, még nem volt erről szó —, hogy végre sikerül megkezde­ni a szakmunkásképzést. A solti pedagógusok nyújtanak majd se­gítséget az oktatásban, hogy a 22, tanfolyamra jelentkezett dolgo­zónk sikerrel szerezze meg a szak­munkás-bizonyítványt. • Ács Józsefné meós 10 éve dol­gozik a részlegben, neki is nagy szerepe van abban, hogy ritka a minőségi reklamáció. Kádár János Olaszországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagja Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság miniszter- tanácsa elnökének meghívá­sára a közeljövőben hivata­los látogatást tesz Olaszor­szágban. (MTI) Előtérben a párt- propaganda-munka Irta: Katanlcs Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára 3. oldal Átgondolt fejlesztés Mélykúton 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal Kiváló szövetkezetek Példamutatóan megvalósuló beruházások a rémi Dózsa Tsz-ben Határszemlével kezdődött teg­nap a rémi Dózsa Tsz-ben a Ki­váló Szövetkezet cím immáron harmadszori elnyerése alkalmából rendezett ünnepség. A vendégek között ott volt Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának tit­kára, Búza Dezső, az MSZMP halasi bizottságának első titkára, Baunoch György, a járási hivatal elnöke, a partnergazdaságok, a környező szövetkezetek párt- és gazdasági vezetőinek képviselői Egyebek között megnézték a kalászoló gabonatáblákat, az ál­lattartó épületeket, hosszan időz­tek a baromfitelepen és a nem­rég épített keltetőüzemben. Az ünnepségen, amelyet a szövetke­zet kultúrházában tartottak, dr. Babicz Ferenc tsz-elnök beszélt a múlt évi eredményekről és az idei feladatokról. A kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adott­ságú közös gazdaságban — a ko­rábban kialakított termelési szer­kezet szerint — az állattenyésztés fejlesztése az ehhez szükséges ab- raktakarmány-termesztés növelé­se következetesen megvalósult. Országos hírű a baromfiágazat. Naposbaromfiból a hazai szük­séglet 10 százaléka származik a tsz-ből, s jelentős a tenyésztojás- export is. A juhtenyésztésben is egyre jobb eredményeket érnek tsz-gazdák és a vezetők összefog­tak a saját építőbrigádjuk segít­séget kapott a KISZ halasi járási bizottságától és a jánoshalmi ipa­ri szövetkezettől, s így sikerült terv szerint december végén át­adni az üzemet. A juhistálló is felépült, amelynek munkálataiban a szövetkezet szakvezetői is részt vettek. A tavalyi kiváló eredményeik­hez jelentősen hozzájárultak a szocialista brigádok. Csatlakoztak a hartai felhíváshoz, a baromfi- és keltetőüzemi szocialista brigá­dok szocialista szerződést kötöt­tek a hartai brigádokkal, amely­nek máris hasznát látják. Az idei és jövő évi feladatok közül ki­emelkedik a több mint százmillió forint értékű újabb beruházás, amely a baromfi-, sertés- és juh­ágazatokban valósul meg, vala­mint ültetvénykorszerűsítésre, ke­verőüzem, szolgálati lakások épí­tésére is sor kerül. A rémi Dózsa Tsz szorgalmas tagságát, előrelátó, a feladatokat kiválóan megvalósító vezetőit üd­vözölte beszédében Erdélyi Ig­nác. Szólt a mezőgazdaság jelen­tőségéről, a megyének a terme­lésben és ellátásban betöltött sze­repéről — nagy felelőssége van a Bács-Kiskun megyében tevé­kenykedő mezőgazdasági üzemek­nek — mondotta, mivel az ország mezőgazdasági termelésének II százaléka innen származik. Öröm mindannyiuknak, hogy a megye mezőgazdasági üzemeinek leg­többje tavaly is helyt állt, amit bizonyít, hogy összesen 28 gazda­ság kapott kiváló címet. A rémi Dózsa Tsz példamutatóan gaz­dálkodik, terveiket, amelyek reá­lisak, sikerrel megvalósítják. További sikereket kívánva adta át a megyei pártbizottság titkára a kiváló szövetkezeti címet do­kumentáló oklevelet dr. Babicz Ferenc elnöknek, majd Mészáros István növénytermesztési dolgo­zónak és Pálinkás Gábor traktor- vezetőnek a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Mondok Magdolna, a KISZ járási bizott­ságának tagja a KISZ KB dicsé­rő oklevelét nyújtotta át Engler József KISZ-titkárnak, valamint a megyei KISZ-bizottság emlék- plakettjét. Ezután tizennégyen kapták meg a Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetést. Cs. I. Csaknem százmilliós termelési érték az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben el. Alig található a megyében pél­da a beruházások olyan gyors megvalósítására, amilyen a szö­vetkezetben volt. Keltetőüzem és bárányhizlaló építésére csupán négy hónap állt rendelkezésre. A Tegnap délelőtt ünnepi köz­gyűlést tartottak az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet­ben is, abból az alkalomból, hogy elmúlt évi eredményes munká­jukkal elnyerték a Kiváló Szö­vetkezet kitüntetést. Az ünnepségen megjelent dr. Glied Károly, a megyei tanácsel­nökhelyettese, a bajai járás ve­zetői, valamint dr. Németh Ist­ván, a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi (Folytatás a 2. oldalon) Százezer sertéssel többet adnak • Az előkészítő Ifjúsági brigád élen Jár a vál­lalások teljesítésében, nagy szerepűk van a húskihozatali százalék növelésében. Képün­kön a brigád egyik fiatal szakmunkása, Halla Anna, az osztályozóasztal mellett. (Opauszky László felvételei.) Bíró Imre, a Bács- Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója elégedett: — A megyében el­sők között csatlako­zott vállalatunk a cse­peli dolgozók felhívá­sához — mondta. — Miután mindenütt a saját munka mennyi­ségi és minőségi javí­tásával kapcsolatosak a vállalások, nálunk a legfontosabb, hogy felvásárlásban a ta­valyi 390 ezer hízott sertéssel szemben el­érjük a 490 ezret. Az eddigi eredményeket tekintve bízhatunk abban, hogy teljesíte­ni tudjuk a vállalá­sainkat, de nemcsak ezt, a többit is. Kukucska János, a vállalat versenyfelelő­se is számokkal il­lusztrálja mondaniva­lóját: — A vállalások értéke 8 millió 300 ezer forint. Most még nem tudjuk pontosan, hogy ebből mennyit teljesítettek a brigádok, de néhány adat már a rendelke­zésemre áll. Vállalták például a húskihozatal növelését. Sertésnél eddig 0,1 százalékot értek el, ez 9 mázsával több értékesíthető húst jelent. Ugyanez a szarvasmarhá­nál 0,6 százalék, azaz 42 mázsa hústöbblet. A húsipari dolgozók mellett szá­mottevő például a gépkocsiszere­lők vállalásának eddigi teljesíté­se, akik 8 ezer forint értékű al­katrész-felújítást végeztek. A gép­kocsivezetők — pedig a múlt évi­hez viszonyítva mintegy 10 szá­zalékkal több a munkájuk — ed­dig 3 ezer liter üzemanyag-meg­takarítást értek el. A végleges értékelésnél bebizo­nyosodik, hogy brigádjaink mi­lyen komolyan vették a vállalások teljesítését. Nagyközségek ________.____'____•___________ __ A z elmúlt hetekben tapasz­talhatták olvasóink, hogy el­kezdtük bemutatni Bács-Kis­kun megye nagyközségeit. Ez a „sorozat" folytatása lesz azoknak az írásoknak, ame­lyeket nem is olyan régen a kisközségekről jelentettünk meg, s közel egy esztendeig szinte hetenként találkozhat­tak olvasóink egy-egy kisebb településről készített riporttal a lap hasábjain. Most, a már bemutatott né­hány nagyközség, pontosabban az ottani gondokról, törekvé­sekről, eredményekről szóló ri­port máris meggyőzhetett ben­nünket arról, hogy meglehető­sen nagy különbségek vannak a nagyközségek között. Bács- Kiskunban huszonegy nagy­község van, s a lakosság lélek­számút tekintve találunk kö­zöttük olyat, ahol alig több, mint négyezer ember él, de olyat is, ahol a lakosság szá­ma meghaladja a tizenkét ez­ret. Dunapatajon 4200 ember lakik, Tiszakécskén 12 100, La- josmizsén pedig 12 500 a lakos­ság lélekszáma. E két szél­sőség között aztán szinte min­dent megtalálunk — a számo­kat illetően. Természetesen hiba volna arra következtetni, hogy a na­gyobb lakosságú településeken jobban, minőségileg előnyö­sebb körülmények között él­nek az emberek, és fordítva. Erről nincs, és nem is lehet szó. De nem is a különbsége­ket kívánjuk itt egymás mel­lé rakni, csupán az eddigi írá­saink tapasztalataiból kiindul­va néhány jellemző tényt megállapítani. Mi az elsődle­gesen jellemző megyénk nagy­községeire? Elsősorban az, hogy a település, az ottani párt-, tanácsi és gazdasági ve­zetés — szoros összhangban, együttdolgozásban a lakosság­gal — felmérte a fejlesztés maximális lehetőségeit és kö­zösen fáradozik azok legjobb kihasználásán. Ezek a lehető­ségek azonban máris különb­séget tesznek a nagyközségek között. Nem mindenhol egy­formák a fejlesztés adottságai, mégha a lakossági szorgalom­mal nincs is hiba. Meghatározó például az ipar jelenléte. Ebben a tekintetben néhány nagyközségünk elő­nyös helyzetben van. Az oda települt ipari üzemek egyrészt a munkaerőt vonzzák, ugyan­akkor több kommunális terv megvalósításához járulnak hozzá, mégpedig milliókkal. Így aztán épülhet csatorna, gázvezeték, út, a lakásokról, a közintézmények kialakításához való hozzájárulásról nem is beszélve. Mindezen túl közös jellemvonása megyénk nagy­községeinek a kereskedelmi, egészségügyi és szolgáltatási ellátottság viszonylagosan jó színvonala, vagy ennek a jó ellátásnak közeli elérése, ter­vezettsége és ütemszerű meg­valósítása. A nagyközségi szerepkör azt is jelenti, hogy megnöveke­dett a tanácsok önállósága, s ehhez az önállósághoz na­gyobb felelősség is járult. Mindez azt eredményezte, hogy szilárdabb lett a tanácsok te­kintélye a választópolgárok előtt. Ma már több olyan ügyet elintéznek — mert meg­kapták a hatáskört — amelye- lyeket korábban 20—30—40 ki­lométeres utazás után tudtak csak elintézni a járási székhe­lyen. önmagában ez a tény rengeteg megtakarított időt je­lent, az utazás és az emiatti bosszúság most ne kerüljön szóba. Több nagyközségi riportban elhangzott már az a kérdés a tanács illetékes vezetőjével történt beszélgetés során, hogy az adott település, összességé­ben milyen mértékben tud megfelelni annak a szerepkör­nek, ami a ranggal együtt jár? Ki tudja-e elégíteni a la­kosság igényeit minőségben, mennyiségben és választékban is, eleget tud-e tenni olyan követelményeknek, mint a szabad idő hasznos eltöltése, a tartalmas kulturálódás, szóra­kozás? Persze mindenek előtt és elsősorban a munkalehető­ségekről, az egészségügyi, szo­ciális, kereskedelmi, vendég­látói igények kielégítéséről, a közlekedési lehetőségekről, az iskolákról, gyermekintézmé­nyekről kell beszélni, mint ahogyan az eddig megjelent riportokban is így van. Megnyugtató volt hallani, hogy az eddig megkérdezett tanácsi vezetők nem úgy be­széltek, mintha máris maxi­málisan el tudnák látni a nagyközségi szerepkörből rá­juk háruló összes feladatot. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nincsenek megelégedve ered­ményeikkel, nem ülnek a ba­bérokon, hanem újabb s újabb lehetőségeket, módszereket ke­resve tartalommal, a lakossá­got szolgáló értelmes és hasz­nos célokra történő buzdítás­sal, a közösség érdekében lét­rejött eredményekkel töltik meg a nagyközségi szerepkör fogalmát. Ebben nincs különb­ség Bács-Kiskun megye hu­szonegy nagyközsége között. G. S. * O. L. Gyermeknap Tóth Sándor felvétele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents