Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-27 / 123. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 27. A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET ÓTA Pártmunka stílusának, módszerének javításáról A Baja városi pártértekezlet csaknem két és fél évvel ezelőtti határozatában a párt vezető szerepe helyi, még következetesebb érvényesítésére vonatkozóan, egyebek között feladatul szabta: „Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai-mozgalmi jellegét. Fel kell lépni minden, a munkát gátló, helytelen nézet, módszer ellen ... Biztosítani kell a pártirányítás jó módszereinek általános elterjedését.” Mit tettek eddig, hol tartanak e határozat végrehajtásában Baja város kommunistái — erről beszélgettünk Papp György- gyel, a városi pártbizottság első titkárával. — A pártmunka politikai-mozgalmi jellegének fejlesztése nem öncélú; ezen az úton szükséges keresni a pártpolitikai munka lehető leghatékonyabb módszereit, a szocialista építés soron következő feladatainak végrehajtása érdekében. S ha megemlítem, hogy a múlt évi tervteljesítés alapján a város kilenc kiváló ipari egységgel rendelkezik — közöttük az Asztalosipari Vállalat harmadszor, a vasútállomás hatodszor vívta ki ezt az elismerést —, máris jeleztem, hogy eredményesen folyik a szóban- forgó határozat végrehajtása — jegyezte meg elöljáróban Papp György. A kérdés lényegére térve pedig fejtegetni kezdte: — Rendkívül fontos érdekünk fűződik a pártmunka stílusának, módszerének szüntelen javításához, fejlesztéséhez. Erről sokat beszélünk, eligazító irodalma viszont kevés a témának. Ezért nélkülözhetetlen a felhalmozott tapasztalatok rendszeres elemzése. s közülük a legjobbak hasznosítása. közkinccsé tétele. A városi pártbizottság és végrehajtó bizottsága az 1975. évi pártértekezlet óta nagyon célzatosan törekszik a pártmunka alapkérdéseinek vizsgálatára. Miután látjuk, hogy a napi munkában mivel küszködnek a párt- szervezetek, azt kutatjuk, miben, hogyan lehet segíteni. Ezért vizsgáltuk, elemeztük a pártéletnek egy-egy olyan területét, mint például a taggyűlés vagy a pártcsoport helye, szerepe az adott alapszervezet életében. — Gondolom, ez összefügg azzal, hogy a tisztújításkor rendszerint a mozgalmi munkában kevésbé járatos új erőkkel frissülnek fel a pártvezetőségek ... — így van. Minden pártértekezleten elhangzik, hogy a párttitkárok. s a vezetőségi tagok mekkora hányada cserélődött ki. Nálunk akadt például két üzemi pártvezetőség, ahol ez 56 százalék körüli volt. Miután ez a megújhodás állandó, a pártmunka módszereinek elsajátítása, illetve tanítása is folyamatos feladat. Egyetlen példára utalok: amikor egy vállalati igazgató a gazdasági munkáról beszámol a taggyűlésnek, nem közömbös, hogy vajon a párttitkár hogyan foglalja össze az elhangzottakat; hogy a taggyűlés hogyan fogadja el a beszámolót, mit jelöl meg a továbbiakra nézve. Az elmúlt két évben ezért is vizsgáltuk az említett témákat, köztük a kommunisták pártcsoporton belüli feladatát, azt. hogy mivel bízzák meg őket. És kiderült, hogy a pártcsoportok nagyon sokat fejlődtek, kiváltképpen az üzemekben élénkült meg a pártmunka. A város alapszervezeiteiben a pártmegbízatások helyzetét vizsgálva, azt is tisztáztuk, hogy mi minden' lehet pártmunka. Van ugyanis a feladatoknak egy nagy köre, amelyekről rögtön kiderül, hogy pártmegbízatás. Ilyen például munkásőiként, tanácstagként, önkéntes rendőrként, vagy a KISZ-ben végzett munka. Van azonban számtalan olyan mindennapi ténykedés, amelyről ez nem világlik ki rögtön. Mit végez tehát a többi párttag, mi legyen a pártmunkája a kiválóan dolgozó munkásnak? A termelésben való példaadásnak nagy hatása van a környezetre. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. Az elemzéseket széleskörűen, sok aktivista bevonásával végeztük. És ebben a folyamatban keressük, mit tűzzünk napirendre a következőkben. Az idén például három téma: a munka politikai-mozgalmi. jellege, a határozathozatal és a termelés pártirányításának gyakorlata vizsgálatát irányoztuk elő. Úgy véljük, ezek szervesen összefüggő témák és kiemelkedő jelentőségűek a központi határozatokban. — Ügy tudom, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban tárgyalt — a pártépítési és fegyelmi munkabizottság előterjesztése alapján — a pártmunka politikai-mozgalmi jellege továbbfejlesztéséről. A pártélet mely területeire terjedt ki ez a vizsgálódás? — Részint a városi pártbizottsághoz, másrészt az üzemi pártvezetőséghez, illetve pártbizottságokhoz, s végül az alapszervezetekhez kötődött a munka politikai-mozgalmi jellegének áttekintése, s a feladatokról szóló állásfoglalás. Ami a városi pártbizottságot illeti': a kongresszust megelőzően számos elvtárs újonnan került la testületbe. Eltelt több mint két év, helyénvaló tehát áttekinteni, hogyan érzik magukat, milyen tapasztalatokat szereztek, mit tudnak javasolni, milyenek a testületi munkában való részvételük feltételei, megbecsülésük az alapszervezetben. Elhatároztuk tehát, hogy az ötvenhárom tagú testület tagjait három csoportban összehívjuk beszélgetésre. Az első ilyen találkozás már megtörtént. S az elvtársak jónak tartják a testületi légkört, jól érzik magukat, gazdagodtak tapasztalataik, gyarapodott a fel- készültségük. Tudatosan törekszünk rá, hogy a testület tagjai „testhez álló” feladatokat kapjanak. Egyfelől a pártbizottság munkabizottságaiban. E testületek mindig kiegészülnek szakemberekkel, a mozgalmi munkában járatos emberekkel, szocialista brigádvezetőkkel. Tevékenységük rendszerint alkalmat kínál más üzembe való kitekintésre. Egy-egy alapszervezetet is patronálnak a pártbizottság tagjai, mozgalmi jártasságuk gazdagodik ezáltal, sokat segítenek az éves- munka minősítésében. Az alapszervezetekben viszont igény van a pártbizottság képviseletére, s ily módon a testületet nem az apparátusban látják. Mindezek befolyásolják a pártbizottsági tagok tevékenységét, segítik, erősítik őket tisztségük ellátásában. Ezt kiegészíti a tudatos képzésük; többségük öthó- napos pártiskolán tanult, illetve részt vesz az oktatási igazgatóság különböző tanfolyamain. A munkabizottságok szerepe ig^n jelentős, sok fontos témához nyúlnak. Hadd utaljak csupán a gazdaságpolitikai testületre. Ez például — mivel nem rendelkezünk kellő statisztikai háttérrel — megfelelő tematikussággal végigjárja az üzemeket, folyamatosan elemzi a munkát. Legutóbb például a Férfifehérnemű Gyár igazgatója és párttitkára számolt be az üzem- és munkaszervezésről szóló KB-határozat végrehajtásáról. S ezt a bizottság ülésén valamennyi termelő üzem igazgatója és párttitkára egyenes adásban hallotta. A bizottságok munkatervi feladatként látják el ezt a fontos elemző munkát. Megtalálták a helyüket, gazdái területük politikai munkájának, az üzemi pártbizottságok, illetve pártvezetőségek. Az idén a korábbinál is tudatosabb volt a munka tervezése, annak egyeztetése, hogy minden fórum a rá tartozó kérdésekkel foglalkozzon az üzemben. Az üzemi párttestületek rendszerint olyan átfogó kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek fontosságát az alapszervezetekben is érzik. A téma előkészítésében egyre jobban a lényegre szorítkoznak, hogy ne kalandozzon el testületi ülés vitája. S ezt bizony meg kellet tanulni, hogyan dolgozzon a pártvezetőség olyan üzemben, ahol több alapszervezet van. A finomposztóban például a szakszervezet és a KISZ is a pártalapszervezetek felépítéséhez igazodik. Ami az alapszervezeteket illeti: tevékenységük politikai-mozgalmi jellegén múlik, mennyire gazdái a területüknek, hogyan közvetítik a felsőbb határozatokat, hogyan tudják elfogadtatni az azokból adódó helyi tennivalókat, s mozgósítani azok végrehajtására. Az alapszervezeteknek ez a készsége rendkívül megnőtt az utóbbi években. — Miben mutatkozik ez meg? — Mindenekelőtt abban, hogy tekintélyük van a pártszervezeteknek. S ez abból táplálkozik, hogy a kommunisták többsége munkájában, magatartásában, magánéletében megfelel a párttagsággal szemben támasztott követelményeknek. Van erkölcsi alapjuk! Az alapszervezetek nagy többségében jó politikái érzékkel megtalálják' ~a legfontosabb helyi feladatokat. Úgy tervezik, szervezik a munkát, hogy abban megfelelő a központi és a helyi témák aránya. Kiszélesedett azoknak az elvtársaknak a köre, akik egy-egy témát előkészítenek a taggyűlésre. Nem a párttitkárra hárul minden. Eredményeként a taggyűlések többsége aktív, vitatkozó, kritikus; tehát jól betöltik szerepüket. Mégha némelyütt esetenként elő is fordul, hogy többet markolnak, mint amennyi célszerű, vagy nincs mindig kellő elhatárolódás, megesik, hogy a tömegszervezetekkel párhuzamosan vitatnak meg egyazon témát. Az elmondottakkal összefüggésben hadd emeljek ki végezetül egy nagyon fontos mozzanatot: az emberközpontúságot. E tekintetben a múlt évi beszélgetések adtak különösen lényeges útra- valót a pártmunka politikai-mozgalmi jellege erősödésének szempontjából. Azt, hogy legyünk figyelmesebbek egymás iránt! Azt, hogy a feladatok számbavételekor ne egyenletekben, gépekben számoljunk, hanem kapjon jó szót a munka részese menetközben is, ha kell, elvtársi figyelmeztetést és ne fukarkodjék az elismeréssel. Megítélésem szerint a beszélgetések óta sok mindent tettünk érte, hogy jó legyen a közérzet, de ebben megállás nem lehet! — mondotta végül Papp György, a Baja városi pártbizottság első titkára. Perny Irén BŐVÜLŐ KAPCSOLATOK II. Látogatás a zombori kombinátban A területi szövetség szervezésében Jugoszláviába látogató szakemberek a Zombori Mezőgazdasági Kombinátot is megtekintették. Osztaja Radisity vezérigazgató tájékoztatójában elmondta, hogy a kombinát 44 ezer hektár területen gazdálkodik, hatezer dolgozója van. Harminc gazdasági egység alkotja. A terméseredmények évről évre emelkednek, tavaly például búzából 14 ezer hektárról átlagosan 61 mázsa termést takarítottak be. Tavaly a kukorica náluk sem sikerült olyan jól az aszály miatt, tavalyelőtt viszont ezer hektár átlagában száz mázsa volt a szemtermés hektáronként. A kombinát termelési méreteire jellemző, hogy évenként 250 ezer sertést és 20 ezer szarvasmarhát hizlalnak, 80 ezer sertést, 10 ezer szarvasmarhát dolgoznak fel vágóhídjukon, tejüzemükbe naponta 80 ezer liter tej kerül. Saját növényi olajfeldolgozójuk van, amely évente 9 ezer vagon termék előállítására képes. Nincs kihasználva, tavaly is csak 6 ezer vagon növényi olaj készült. Szeretnék, ha kölcsönös előnyök alapján együttműködhetnének magyar mezőgazdasági nagyüzemekkel, olyan szempontból, hogy nyersanyagot kapnának és olajjal fizetnének. A kombinát az élelmiszeripari üzemeiben előállított termékek nagyobb részét saját vendéglátó egységeiben, üzleteiben értékesíti. Jelentősen hozzásegít a város és környékének ellátásához. Feladata is, az élelmiszerválászték növelése. A magyar szakemberek meglá• Az új búzafajták táblái. togatták a Május 9. nevű üzemegységet. Sztoicska Ivanov agro- nómus elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági üzemekkel jó kapcsolatokat alakítottak ki. Az újvidéki mezőgazdasági kutatóintézet által előállított új fajtákat nemcsak a zombori kombinát földjein próbálják ki nagyüzemi termesztésben, hanem Magyar- országon is. Sikerült a nagyobb termőképességű magok és a korszerű technológia alkalmazásával számottevően növelni a terméseredményeket. Tavaly például az ő területükön 2700 hektáron 65 mázsa búzát arattak hektáronként, Növelték az ipari növények átlagterméseit is. Cukorrépából 500 mázsa feletti hektáronkénti erdeményeket értek el. Nemcsak a mennyiséget növelték, hanem a minőséget is javították. A cukortartalom 16 százalék az új fajtáknál. Kiváló napraforgót is nemesítettek az újvidékiek. 25—30 mázsa hektáronkénti termésre képes, az olaj- tartalma is magasabb, mint a hagyományos fajtáké. Mintegy százezer hektáron kívánják termeszteni a Vajdaságban. A magyar szakemberek elmondták, hogy a Rána I. és Rá- na II. újvidéki búzafajtákból szívesen termesztenének többet is, mert jól beváltak. Dr. Németh István, a területi szövetség titkára ehhez hozzáfűzte: — A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerben a tengerin kívül, a búza- és a napraforgótermesztés korszerű technológiáját is kidolgozták. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát megállapodást kötött arra vonatkozólag, hogy új jugoszláv fajtákat is termeszt kísérletképpen. Ezek nagyobb termőképességűek, mint a régiek, Természetesen a rendszerhez tartozó gazdaságok is foglalkoznak hasonló elképzelésekkel. A termelőszövetkezetek vezetői a zombori kombinátban tett látogatás során tanulmányozhatták a korszerű technológiát is. A területi szövetség által szervezett látogatás során a mező- gazdasági szövetkezetek vezetői hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek, amelyeket gyümölcsöztetni tudnak saját üzemükben. Kereskedő Sándor Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mennyi kártérítést fizessen-T/n öüya r;\ö? a Egy vidéki;;t önállóan dolgozó kertész az egyik közlekedési vállalat autóbuszán utazott. Menet közben a kocsi megcsúszott, fának ütközött, és a kertész az autóbuszból kiesett. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy keresőképessége több mint 67 százalékkal csökkent, tehát III. fo- kozotú rokkant lett; miután állapotában javulás nem várható, rendszeres mezőgazdasági, kertészeti munkák végzésére alkalmatlanná vált. A rokkant 50 ezer forint kártérítést és havi 3700 forint baleseti járadék megítéléséért az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen pert indított. Törvényességi óvás folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Nem fogadható el az az álláspont, hogy a kertészt csak 20 ezer forint kártérítés és havi 1500 forint járadék illeti meg, mert kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, nevezetesen: irányítása mellett a kertészeti munka többsége napszámosokkal is elvégezhető volt, felesége is segíthetett volna. Figyelembe kellett venni ugyanis, hogy az asszony nagyrészt a magatehetetlen, súlyosan beteg ember ápolásával volt elfoglalva.' Nincs kellően tisztázva az sem, hogy az -ültetvényt valóban haszonbérbe adhatta volna. Igaz, ezt meg sem kísérelte, sőt még terményei értékesítéséről sem gondoskodott, s mindezek miatt egyenlő aráa BUSZ-vállalat? nyú kármegosztást kellett alkalmazni. — A Legfelsőbb Bíróság véleménye az — hangzik tovább a határozat —, hogy a rokkant felesége az értékesítéssel csak akkor foglalkozhatott volna, ha helyette más látja el a beteg férje ápolását és gondozását. Ez viszont jelentős költséggel járt volna. Ezen túlmenően nincs adat arra, hogy a rokkant lakóhelyén ténylegesen milyen a munkaerőhelyzet: a termeléshez és az eladáshoz adódott-e segítség és milyen munkadíj mellett? Tehát a kárcsökkentés lehetősége tisztázásra szorul. A járadék megállapításánál is elengedhetetlen annak megállapítása, hogy idegen munkaerő bevonásával a rokkant kertészeti tevékenységének folytatása mennyiben lehetséges és mibe kerül. Bár az orvosszakértő véleménye szerint megmaradt munkaképességével napi két-három órai könnyebb fizikai munkát teljesíthet, de ennek mindaddig nincs jelentősége, ameddig nem bizonyosodik be, hogy csökkent munkaképességét lakóhelyén kereső foglalkozással hasznosítani tudja-e. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 58 éves, más szakképzettséget igénylő munkakörben való elhelyezkedése nem várható el tőle. Egyébként is a havi 1500 forintban megállapított járadék nem alkalmas a rokkantat ért anyagi hátrány kiküszöbölésére, hiszen ez az összeg Környezetvédelem - talajvizsgálat Az emberiség számára nagy állás a mezőgazdaság kemizálása, műtrágyák és a peszticidek lasználata. Segítségükkel nőttek terméshozamok, kevesebb em- ier lett az éhhalál áldozata. Amikor 1840-ben Justus Lie- ág bevezette a műtrágyákat a nezőgazdaságba, senki sem gon- lolhatta, hogy használatuk sú- pos, az emberiség sorsát érintő iroblémákat is felvet. Ha ugyan- s nem megfelelő, hanem túlzott dagban juttatják azt a földekre s nincsenek tekintettel a kör- yező álló- vagy folyó vizekre, z áldás helyett átok fogan hasz- álatuk következtében. A nitrá- >k és a foszfátok például be- jthatnak a csapadék közvetítőével a tavakba, folyókba és ott z algák olyan elszaporodását segíthetik elő, amelyek siettetik a vizek természetes pusztulását. Még nagyobb problémát jelenthet a peszticidek használata. Nem telik el év, hogy az újságcikkek ne számolnának be a világ különböző részein katasztró- fális halpusztulásról. Csaknem 10 évvel ezelőtt az ENSZ akkori főtitkára a „Környezetünk válságé” című beszámolójában figyelmeztetett, hogy a bioszféra további szennyezése , az emberiség globális öngyilkosságához vezet. A Világegészségügyi Szervezet is sürgős intézkedéseket követelt az élettér védelmében. A legtöbb ország ezért figyelőhálózatot épített ki a szennyezés felderítésére. Prágából érkezett a hír, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia i ír • A talajminták elektromos töltésének az intenzitását mérik, amely befolyásolja a talaj tápanyag- megőrzését. Ásványtani és Geokémiai Kísérleti Intézetének a munkatársai is napirendre tűzték a környezetvédelem különböző problémáinak a megoldását. A kutatómunka fő területe az intenzív trágyázás negatív hatása a felszíni vizek minőségére, különösen a vízgyűjtő területen. alatta van a szakképzetlen segédmunkás legalacsonyabb keresetének. Ezért a Legfelsőbb ‘ Bíróság a kártérítés és a ' járadék összegének megállapítására új| eljárást rendelt el. Visszajár-e a tanulmányi és az építési segély? Egy vidéki vállalat technikus alkalmazottjáyal tanulmányi szerződést kötött, amelyben az illető vállalta, hogy a Műszaki Egyetem építészmérnöki kara levelező tagozatán képesítést szerez, amit a vállalat anyagilag megfelelően támogat, ha tanulmányai befejezése után öt évig munkaviszonyát nem szünteti meg. Még 22 ezer forint lakás- építési kölcsönt is nyújtottak neki, azzal a feltétellel, hogy azt nem kell visszafizetnie, ameny- nyiben munkaviszonyát tíz évig fenntartja. A megállapodás szerint visszakövetelhető a tanulmányi támogatás, ha a technikus kötelezettségét nem teljesíti. Az illető azonban tanulmányait nem fejezte be, sőt később áthelyezéssel másik vállalathoz került. Ezek után a tanulmányi szerződést kötő vállalat a kifizetett összegek és a lakásépítés támogatására nyújtott kölcsön visz- szafizetését követelte. A technikus pert indított. Arra hivatkozott, hogy nem terheli szerződésszegés, mert munkaviszonyát volt munkaadója hozzájárulásával, kölcsönös megállapodással szüntette meg. A legfőbb ügyész törvényességi óvására ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. amely ezúttal szintén új eljárást rendelt el. — Egymagában az a körülmény, hogy a vállalat a munka- viszonynak áthelyezéssel történő megszüntetéséhez hozzájárult, a dolgozót a nyújtott anyagi támogatással kapcsolatos megtérítési költség alól nem mentesíti — hangzik a határozat. Amennyiben azonban a tanulmányi szerződésben úgy egyeztek meg, hogy áthelyezés esetén az anyagi támogatást nem kell visszatéríteni, a dolgozó a szerződésszegés követelményei alól mentesül. Tisztázni kell tehát, hogy a felek milyen tartalmú tanulmányi szerződést kötöttek. Azt is vizsgálni kell, hogy a technikus miért kényszerült tanulmányainak abbahagyására, mert azt állítja, hogy állandó foglalkoztatásával a vállalat a tanulásban akadályozta. A lakásépítéssel kapcsolatos kérdés is a felek között kötött megállapodás rendelkezéseitől függ. Mindezeket az új eljárásban kell tisztázni. H. E. 0 A spektrális laboratóriumban ellenőrzik a talajminták röntgensugaras elemzésére szolgáló berendezést. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.)
