Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. Május 3.

Politika, politizálás

Harmincezer versenyző

Időszerű, fontos témát, a megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteiben kibontakozott szocialista munkaverseny helyzetét, feladatait tárgyalta meg a közelmúltban a szövetkezetek megyei koordinációs bizottságán!^ elnöksége. A napirend tárgyalására közvetlenül a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása után került sor. A megye szövetkezeteiben kialakult szocialista munkaverseny már csaknem három évtizedes, és annak korszerűbb formája, a szocialista brigádmozgalom 20 esztendős múltra tekint vissza és egyre hatékonyabban szolgálja a soronlevő célok, feladatok megvalósítását.

• Természetesen, amikor politikáról és politizálásról beszélünk, nemcsak a forradalom, reform, szavazás, választás stb. fogalmak által jelölt kérdésekre gondolunk —, bár azokat egyáltalán nem hagyjuk figyelmen kívül. Tekintettel azonban arra, hogy „a szocializmus alapjainak lerakása” annak jelzése, hogy a magyar nép legújabbkori története már évtizedek óta a szocializmus jegyében zajlik és mind társadalmi, mind politikai rendszerünk saját lábán megállni képes berendezkedés —, a politika és a politizálás nem a kapitalizmus szellemével való küszködés, hanem saját ügyeink intézése. Ebből következően pedig a politizálás, még az esetenként vélemény- eltérésekben jelentkező politizálás is. döntően és meghatározóan a saját ügyeinkhez való hozzászólás.

Ha politikai aktivitáson elemző, vitatkozó és tudatos fölsora- kozást értünk mindennapi szocialista dolgainkat illetően, úgy közéletünk demokratizálása, a politikai döntésekbe való intézményes beleszólás lehetőségének biztosítása olyan aktivitást jelent, amelyben a politizálás a maga sajátszerűségeinek megfelelően konfliktusokban mozog. Ezek a konfliktusok az iskolapolitikától a területfejlesztésen keresztül az agrárpolitikáig az ágazati politikák, a központi és helyi politikai fórumok munkamegosztásos szerkezetében mindenütt léteznek. A szocializmus belső ellentmondásainak sokszor tárgyalt kérdése, társadalmunk sok ágú érdekcsoportjai és azok politikai közvetítéseken keresztüli érdekérvényesítési törekvései a különböző politikai szervek és szervezetek kereteiben azok a tények, amelyek körül a politizálás forog. Ez a politizálás tárgya, folyjék az baráti társaságban, vagy parlamenti bizottságban.

• Téves tehát a politizálás fogalmát a „nagy” kérdésekkel való foglalkozással azonosítani. Téves, mert e szemlélet leszűkíti a politizálás fogalmát, világesemények és történelmi fordulók politikai konfliktusaira és kevés hajlandóságot mutat a helyi, ágazati általában szocialista reformokban jelentkező belpolitikai konfliktusainak politikaiként való elfogadására.

No persze ettől, az általunk hibásnak nevezett szemlélettől nem tagadható meg a politikai bölcsesség álcájában jelentkező óvatosság. Beszéljünk nagyon világosan! Ha mi nyilvánosságot biztosítunk, például az iskolareform

kérdéseire adható politikai válaszoknak, (a különböző rétegérdekek szempontjából mérlegelt iskoláztatási esélyek ugyanis mindig politikai álláspontként is megjelennek, nemcsak tanügyi szakkérdésekként), úgy fönnáll az a „veszély”, hogy könnyen egy tagolt, vagyis nem egységes politikai közvéleményre bukkanunk. S ebben a föltárt közvéleményben esetleg nemcsak egységes támogatását nem találjuk valamely elképzelésnek, de még az is föltárulhat, hogy vannak azt szélsőségesen elítélő álláspontok is.

Ez a föltevés reálisnak mondható. A politizálás során, és a demokratikus intézményeink fejlesztésével még fokozandó politizálás következtében kialakuló eltérő vélemények, ütköző álláspontok ugyanis az eltérő érdekek következtében alakulnak ki. És ha erről nem beszélünk, ha ezt nem vizsgáljuk, ez a véleménytagoltság még létezik, de létezése elemezhetetlen, és politikailag csak vaktában kezelhető.

• Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait, s a fejlett szocialista társadalmat építjük. Ezen azt is értjük, hogy nincs nálunk a társadalom alapszerkezetében olyan osztály, vagy réteg, amelynek a kapitalista restauráció érdekében állna. Következésül ilyen érdekek veszélyes politizációjától tartanunk nem kell. Ettől persze még szocializmusidegen vélemények megfogalmazódhatnak. ezeknek azonban ma már nincs esélyük a továbbfejlődés befolyásolására. Fejlődésünk visszafordíthatatlan folyamát, a szocializmust tekintve nincs mit féltenünk az egyre inkább általunk nevelt és a mi társadalmunkban élő, annak jobbító fejlesztésén dolgozó magyar állampolgárok véleményének megismerésétől, megnyilvánulásától.

• A politizálás persze sose a formális logika szabályait tartja fő szempontnak a mindennapok során, hanem a viták sokszor csapnak át viszálykodásba, pártoskodásba. A régi költő azért fohászkodott Istenhez, hogy „Ma- gyari uraknak pártoló szüvöket igazgassa immár a jámbor királ mellé”. Királyaink nincsenek, még jámbor sem kellene. A politikai egység mindig döntő értéke és megvalósítandó célja a politikái tevékenységnek. Csakhogy más egység a megalkuvó konformizmus egyöntetűsége, és más egység egy nyilvános politizálásban kialakított szerkezet egysége.

G. Cs

A szocialista munkaverseny a társadalmi és gazdasági helyzethez igazodóan, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971 decemberi határozatát követően, új tartalmat és lendületet kapott. A határozat szellemében a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén mindinkább érvényesül a munka és a verseny egységének elve, amely megnyilvánuí az irányításban, szervezésben, a célok meghatározásában, az eredmények javulásában, értékelésében és elismerésében egyaránt. Ma már a gazdasági vezetők többsége tudja, hogy a verseny szervezése, ennek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése az ő feladata, irányító munkájának része, munkaköri kötelessége. Az elmúlt évek gyakorlata azt is bizonyítja, hogy ott hatékony a munkaverseny, ahol a dolgozók és a szövetkezeti tagok tájékozottak munkahelyük általános helyzetéről, ismerik tennivalóikat.

A megye mezőgazdasági, ipari és togyasztási szövetkezeteiben az elmúlt esztendőben már csaknem 1700 szocialista kollektíva 26 ezer tagja határozta el, hogy megtartja a megtisztelő címet, illetve a magasabb fokozatért küzd. Tavaly tartotta a három szövetkezeti forma külön-külön a kongresszusát. Az eseményre akcióprogrammal készültek. A verseny elősegítette a jobb eredmények elérését. Ezt egyéb tényszerű adatok mellett bizonyítja, hogy az elmúlt évi nehéz körülmények ellenére, a megye 33 szövetkezete és két társulás kapott kiváló címet, tavalyi eredményei alapján. A Kiskun- maisa és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnyerte a belkereskedelmi mjnjj^fjer t (gs a szakszervezet , országos elnökének vándo'rzaszláját.

. A szocialista ! brigádok tagjainak több mint fele nő, az arányuk a fogyasztási szövetkezetekben megközelíti a 70 százalékot. A fiatalok is jelentős létszámban vesznek részt a versenyben. A mezőgazdasági szövetkezetekben országosan az aktív dolgozók 25

százaléka vesz részt a brigádmozgalomban, a Bácskai és a Duna- melléki Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozó gazdaságokban az arány meghaladja a 48 százalékot. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben alakult szocialista brigádok 50 százaléka félévtizedes múltra tekint vissza. Az elmúlt évi eredmények alapján mintegy 1400 szocialista brigád kapott valamilyen fokozatot. Egyre több azoknak a kollektíváknak a száma, amelyek a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést nyerték el. Ezer kollektívát tüntettek ki Kiváló Bolt, Kiváló Egység, Kiváló Üzem címmel.

Összességében megállapítható, hogy a mozgalom az elmúlt esztendőben jól érzékelhetően, sokat fejlődött. Az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére bontakozott ki széles körű verseny. A megyében a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet csatlakozott elsőként a csepeli szocialista brigádoki felhívásához és országos versenyre hívta ki a mezőgazda- sági szövetkezeteket. Felhívása kedvező visszhangra talált, szinte a megye valamennyi közös gazdasága bejelentette csatlakozását. Hasonló kezdeményezések történtek azj ipari és a fogyasztási szövetkezetek részéről.

Az idén eddig — a három szövetkezeti formában — 1830 brigád csaknem 30 ezer tagja vesz részt a mozgalomban. Vállalásaikban a szövetkezeti kollektívák a termelési és a forgalmi tervek teljesítését — ahol lehetőség van rá túlteljesítését — a minőség javítását, a termelőeszközök és a berendezések jobb kihasználását, a költségek csökkentését, a fokozottabb, ésszerű takarékosságot, a gazdálkodási nyereség növelését határozták el. Ehhez szorosan kapcsolódnak az általános és szakmai képzésre, a szocialista munkaerkölcs és magatartás fejlesztésére, a közéleti, valamint a társadalmi tevékenység bővítésére Vonatkozó felajánlások is.

Bedő Tibor

■BBMMMtiMMÉÉÉAtAÉÉÉÉiAÉÉAÉAÉÉÉÉÉÉriíiífciÉÉÉÉÉÉiÉÉliaÉaiÉíaMHMHBHHHHr

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Bélák János, Kiskörös: Való igaz. a háztáji állattenyésztés népgazdasá- gilag is igen fontos és hasznos tevékenység, amelynek szervezett támogatását miniszteri rendelkezések garantálják. Hogy ön, az egyéni állattartó a közelmúltban mégis homlok- egyenest mást tapasztalt? Nos, annak alapos oka van. Mint megtudtuk, hatósági vizsgálat során bizonyosodott be, hogy a város sűrűn lakott belterületén levő családi otthona mentén engedély nélkül, s a hatályos építésügyi szabályokkal sem összeegyeztethetően létesített melléképületben tart sertéseket és lovat, mégpedig a szomszédjait zavaró, illetve a közegészségügyi előírásokat is sértő módon. Ezek után csak azt javasolhatjuk. mielőbb tegyen eleget maradéktalanul az ügyével kapcsolatos jogerős tanácsi határozatoknak, vagyis kérjen az. építményre úgynevezett fennmaradási engedélyt, az állatállományát pedig számolja lel. Am ha a jövőben tovább kíván foglalkozni sertés és más háziállat tenyésztésével, előbb részükre építenie kell — a vonatkozó szabályzat messzemenő figyelembevételével — új ólat, valamint istállót.

Fazekas Imréné, Kecskemét: A

munkaviszonyban álló nőt a húszhetes szülési, s a gyermeki hároméves koráig igénybe vehető gyermekgondozási segélyezés tartamára alap- és pótszabadság illeti meg. Ha a kismama mindvégig GYES-en van, alapszabadsága csak a ledolgozott egy évnek megfelelő mértékű, tehát összesen tizenkét nap lehet, a pótszabadsága pedig — amely a munkaviszonyban töltött kétévenként egy nappal szaporodik — a szolgálati idejének egybeszámítása alapján határozható meg. E fizetett szabadságot a szülési szabadság végeztével, illetve a gyermekgondozást szabadság megszakítása, vagy lejárta után lehet igényelni a munkahelyen.

Kósa Istvánná, Kiskőrös: Minthogy az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idővel ön bőségesen rendelkezik — az ilyen célból figyelembe vehető minimális idő a munkaviszonyban eltöltött tiz esztendő —, így öt év múlva, ötvenötödig életévének betöltésekor kérheti e társadalombiztosítási ellátás folyósítását. Amelynek azonban van egy döntő kritériuma, nevezetesen, hogy a szolgálati idejének megszakítása és az öregségi nyugellátásra jogot adó életkorának elérése között nem szabad elmúlnia öt évnél hosszabb időnek. Hogy ez ne következzék be, szükség szerint kell újból munkát vállalnia, végeznie. Ha az említetteknél részletesebb információra tart igényt, kérdéseivel keresse fel levélben, vagy személyesen a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Igazgatóságát* ahol készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Ozv. K. J.-né, Solt: A házastársi pótlék folyósításának alapfeltétele a házassági viszony. Tekintettel arra, hogy önnek nincs házastársa — hiszen a férje korábbi elhunytál követően nem alakított ki ilyen kap- csöttítőtl lw| köVélkfeaékképpi nem jogosult eme társadalombiztosítási elNagy B. Margit, Bocsa: Levelére válaszolván közöljük, hogy a fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, ha annál idősebb, évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot utoljára abban az évben kell kiadni, amikor a dolgozó betölti a tizenhatodik, illetve a tizennyolcadik életévét, önt

— mert most a nyár elején lesz tizenhat esztendős — idén még megilleti a tizenkét nap pótszabadság.

özv. Neuman Arpádné, Lajosmizse;

Illetékesektől megtudtuk, hogy önt — aki nem rendelkezik szolgálati idővel, csak földtulajdonnal és tanyai ingatlannal — idős korára, betegségére és nehéz anyagi helyzetére való tekintettel rendszeres segélyben szándékozta részesíteni a helyi tanács, de az ezzel összefüggő jogi kötelezettségvállalással nem értett egyet, emiatt a pénz folyósítására sem kerülhetett sor. Ezek után mi is — a járási hivatalhoz hasonlóan — javasoljuk, mielőbb jelenjen meg az I. fokú orvosi bizottság előtt, s ha az egészségügyi vizsgálat során megállapítják, hogy munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, jogosulttá válik a folyamatos szociális támogatásra. Ügyének rendezése érdekében először a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervét szíveskedjék felkeresni.

„Pénzre van szükségem” jelige, Kts- kunmajsa: A társadalombiztosítási

törvény értelmében a feleség jogán kell megállapítani a családi pótlékot, ha arra a férj nem jogosult. Egyébként tudni kell, hogy ilyen ellátás » háztartásában két, vagy több gyermeket nevelő biztosított részére jár. E vonatkozásban azt a gyermeke» kell figyelembe venni, aki tizenhat évesnél fiatalabb; tizenhat évesnél idősebb, de tizenkilenc évesnél fiatalabb és alap-, vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos. Végezetül arról tájékoztatjuk, hogy családi pótlékot a munkahelyen kell igényelni.

Szilágyi Sándor, Tiszaalpár: Mint arról hivatalos helyen értesültünk, az Esze Tamás utca — ahol ön is lakik

— közműhálózatba történt bekapcsolása költségének ötven százalékát kell csak hozzájárulásként kiegyenlítenie, s ehhez négyhavi részletfizetési kedvezményt is kapott. Ami pedig a hiányolt utcai közkutakat illeti, azok felszerelését már megrendelte a helyt tanács, s a munkát rövid időn belül elvégzi a vízmű vállalat.

Tóth Istvánná, Kiskunfélegyháza!

Szerkesztőségünkkel közölt adatai hla- tyosak, kérdésére ezért csak általa- losságban tájékoztathatjuk arról, íogy állandó özvegyi nyugdíjra az t feleség is jogosult, aki a íerje íalálát követő tizenöt éven belül be- öltbtte az ötvenötödik életévét; rok- canttá vált, vagy az elhunyt után áruellátásban részesülő legalább két ;y érmek ellátásáról gondoskodik. Ve- ■ezetül tanácsoljuk, hogy érdemi va- aszért, intézkedésért forduljon a me- ivei társadalombiztosítási igazgatóság- ioz s levelében jelölje meg az el- mnyt, vagyis az ön édesapja szüte- ési idejét, azt, hogy ő hol és meddig i„ioA7ntt valamint az özvegy, tehát

Tóth Péter, Szakmán Jubileumi jutalmának kifizetése azért késett, mert az egyhavi bérnek megfelelő összeg folvósftásához szükséges huszonöt éves szolgálatot csak hosszabb idő elteltével tudta megfelelően igazolni. Mikor erre sor került, munkahelye, a községi Petőfi Termelőszövetkezet haladéktalanul átadta önnek az említett jutalmat.

Összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 12-516

KÜLVÁROS? KERTVÁROS? KÜLTERÜLET? BELTERÜLET?

F öldszintes városszéle

• Földszintes házak, aprók és nagyobbak.

Gondban vagyok minek, tituláljam Kecskemét Nagykőrös leié eső részét, tehát a Ceglédi utat és a Kőrösihegyet? Külváros-, nak? Hiszen jóformán csak egy utca. Kertvárosnak.? Vannak házak. ahol nincsenek telkek az • épületek mögött. Külterületnek? Csak egy része az. Belterületnek? Ez sem igaz. Maradjunk abban: a város széle az a terület, ami egyszerre foglalja magában az előző négy meghatározást. A pontosság kedvéért hozzá lehet tenni egyetlen jelzőt: földszintes vidék ez: emeletes házakat nem lel az ember, bárhogy keres is.

Ősi — de nem történelmi! — környéke ez a megyeszékhelynek. Valamikor kispénzűek vertek errefelé vályogból egyszoba kony- hás tanyákat, olcsó volt — határ lévén :— a föld. lassan népesemé terek választották el az otthonokat: a foghíjak beépítése máig tart. S hiába is keresné, nem találna egységes stílusát e vidéknek a kutató szem, ha volt pénz: épült, ha ritkán csurdogált: épül- getett a tanya, toldozgatták-fol- dozgatták a fészket a lakók, mit törődtek volna a szomszéddal.

Ősi, mondom, utalva a múltra, egyszersmind a jelenre is. Természetes (s szinte már-már közhely) a televíziöantenna, akár a nádtető, akár hullámpalába kapaszkodik is, van villany, járda is fViajd- nem mindenütt. Gémeskutak bólintanak vizet sok udvarban, másutt kerékkel hajtják föl. Errefelé kizárólag korcs ebek mordulnak az idegenre, sehol egy fajtiszta kutyus, s a macskák is unalomtól fénylő bajusszal illegetik magukat a házgerincen. Kukori- cagórék, a jellegzetes hátsó udvar mutatja azt, hogy igenis gazdálkodó emberek lakják a hegyet. Tyúkok és kacsák, libák és pulykák keresgélnek szemet a földön; az árokpart szélén elmélázva bámulja az elsurranó járműveket egy tehén. A mellékutcákból, amelyek porosak és keskenyek, időnként lófogatú szekerek kanyarodnak rá a betonra, se nem szép, se nem csúnya paripák emelgetik a fejüket az ostorpattintásra. A kerteW alján fut a sín, zakatolnak a szerelvények sűrűn, az átjárókat fénysorompók őrzik.

Könnyű válaszolni: mijük van az ittenieknek? Két élelmiszer- boltjuk — a maszek tízszer szebb, hivogatóbb — egy régóta ki nem nyitó trafikjuk, néhány iparosműhelyük, s két kocsmájuk. Ez utóbbiak hivatalos funkciót is viselnek: a kintebb eső jelzi egyben a határt is: onnantól külterületnek minősíttetik a környék. Aztán van még egy régi, törött ablakosajtós darálójuk is, meg zöldséggyümölcs átvevőjük, gázcseretelepük, faiskolai árudájuk.

Különösségét csak fokozza a Ceglédi út—Kőrösihegynek a ház- fzámok furcsa volta.

Skrobár Istvánná hírlapkézbesítő átlapozza kedvemért a kartonokat, Sorban nyitom az ujjaimat, tíznél van vége például a Kőrösihegy 199. számnak, ennyi van belőle.

— Sőt — mondja Skrobárné — még többi is.

— Mikorra végez a kézbesítéssel?

— Most helyettesítek, mert az itt dolgozó Bera Magdolnát baleset érte, s így ez a második fordulóm. Most úgy tíz óra, gondolom kész leszek délre.

— Hány lapot dob be a szekrényekbe?

— Nyolc-kilencszázat, attól függően, hogy milyen nap van, a Petőfi a legnépszerűbb, de sok képes újságot is járatnak.

— Helyettesít, tehát új ember errefelé, nehéz megtalálni egy-egy házat?

— No, annyira nem nehéz, mert én is itt lakom, csak följebb, a Barnevál felé, de annyi itt az azonos szám, hogy azért igen oda kell figyelni...

Megérkezik a nyolcas busz, a csuklósról elég sokan szállnak le.

dett be a terület, egymástól szaz• A foghijak beépítése ma is tart.

• Együtt vénülünk a fákkal, meg a (alakkal” — K. Tóth Jánosné.

— Kijöttem, megetetni a tyúkjaimat — árulja el Börönte Jánosné. — No, nem kell sokra gondolni, csak kettő van, azok is nemsokára a fazékba kerülnek. Az az igazság, hogy jobban szeretek kint lenni, mint a bérházban a fiaméknál, nem nekem való az. Meg idekötnek az emlékek is: négy gyermekemet itt, neveltem Jel az egy szoba konyhás házban, hát nekem ez az otthonom és ez is marad. Elnézegeti az ember a kertet is. kétszázötven négyszögöl csak. de mindenfélét ültettek bele a fialnék, kis kukoricát, mákot, borsót, ilyesmit. Jól jön az majd a konyhára.

K. Tóth Jánosné a majdnem a buszmegállóval szemben levő, sárga házra mutat.

— Még harmincnégyben építettük, üt ízben, mire kész lett..Any- nyi pénzünk volt, hogy egyszerre nem ment, pedig iparos volt a férjem, asztalos. A sok munkába bele is rokkant, müszívet kapott karácsonykor, ha nem hetvenkettő a pulzusa, rögtön orvoshoz kell vinni. Látja azokat a vadgesztenyéket? Hát azokat akkor ültettük. mikor idejöttünk lakni, ma már akkorák, hogy valami kisgyerek át se éri. tgy öregszünk mi is, együtt a fákkal, meg a falakkal, hinné-e, hogy már hetvenkét. éves vagyok...?

Külváros? Viszonyainkra nem jellemző sem a kifejezés, sem a sajátmaga keltette hatása. Ellátni,

• „Jobb szeretek itt, mint • bérházban" — Börönte Jánosné.

• Skrobár (stvánné.

igaz, innen is a központba (errefelé nagybetűvel mondják és gondolják), de más gondolatok ébrednek az emberben mint fény- árnyék, meg ellentét. Innen indulunk, város széléről, a városok, falvak széleiről és oda jutunk, arrafelé haladunk, igen. Arra, amerre emeletesek a házak, ahol csapból folyik a víz, ahol minden lakásban van fürdőszoba, ahol csak „leugrik” az ember, ha bevásárolni akar, s nem kis expedíciót szervez. S ezért (is) kellenek a külvárosok — peremkerületek? — hogy mikor már ott vagyunk lássuk: a kezdetet, a ma és a hoL- nap alapját.

Ballai József