Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
V vVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Luis Corvalán hazánkba érkézett PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 116. szám Árai 90 fillér 1977. május 19. csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. A Ferihegyi repülőtér főépületét díszítő zászlók, magyar és spanyol nyelvű feliratok, a tisztelet ünnepi külsőségekben is megnyilvánuló jegyei, a budapesti gyárak, üzemek, intézmények, iskolák küldötteinek már a kora délelőtti órákban gyülekező ezrei jelezték: kedves vendég fogadására készül a főváros. S amikor — pár perccel 10 óra után — a betonra gördülő TU— 134-es különgép ajtajában feltűnt Luis Corvalán alakja: felcsattanó taps, éljenzés, magyar és chilei zászlócskák erdeje köszöntötte a nemzetközi munkás- osztály nagy tiszteletben álló harcosát, akinek neve szimbóluma lett a reakció, a fasizmus elleni harcnak, jelképe annak a küzdelemnek, amely Chilében, s a világ más térségeiben is folyik Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonkilenc ország 1868 kiállítójának részvételével szerdán délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A BNV főterét a résztvevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblé“ mája díszítette. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei. Megjelent Németh KáA Himnusz elhangzása után Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter üdvözölte az ünnepség vendégeit, majd így folytatta : — A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar ipar és külkereskedelem jelentős eseménye. Termelő vállalataink ilyenkor adnak számot munkájukról, műszaki újdonságaikról. A vásár nemzetközi rangja lehetővé teszi a tervezők és a kutatók, a mérnökök és a közgazdászok számára, hogy lemérjék: jó úton járnak-e, valóban azt gyártja-e vállalatuk, amire a vevőnek idehaza és külföldön szüksége van. Az összehasonlítás lehetősége rendkívül fontos mozzanata ami vásárainknak, s ezért örülünk, hogy partnereink változatlanul élénk érdeklődést tanúsítottak a budapesti találkozó iránt. Négy világrész 28 országából jöttek el neves és jeles világcégek, szám szerint csaknem kétezren, hogy felkínálják termékeiket és szolgáltatásaikat. Hivatalos, illetve kollektív bemutatóval tisztelte meg tavaszi vásárunkat a KGST valamennyi európai országa, köztük a lenini forradalom 60. évfordulójára készülő Szovjetunió. A megnyitót követő kilenc napon szakértők és érdeklődők százezrei győződhetnek meg arról, roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese.' Ott volt a kormány több tagja, a diplomáciai testület sok vezetője és tagja, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. • Párt- és állami vezetők a BNV-n. (Tóth Sándor felvétele.) hogy országainkban milyen gyors ütemben korszerűsödik és fejlődik a technika, a termelési kooperáció és szakosítás, a szocialista integráció. 1977-es külgazdasági programunk középpontjában változatlanul a KGST-országokkal, és ezen belül is elsősorban a Szovjetunióval való tervszerű kapcsolataink állnak. A világgazdaságban lezajlott és még mindig tartó válság hazánknak is gondokat okoz. Szocialista iparunk és külkereskedelmünk erejét mutatja azonban, hogy nehézségeink ellenére gaz- (Folytatás a 2. oldalon.) Szezon előtti „nagyüzem” Februárban kezdődött, s a közelmúltban fejeződött be a Kecskeméti Konzervgyár II. számú telepén a vegyesbefőtt- kiszerelés. E közkedvelt gyü- mölcskonzerv-féleségből 520 vagonnal szállítottak a Szovjetunióba, 66 vagonnyit pedig belföldi ellátásra. Azóta az üzem nyolc „befőttes” asz- szonybrigádja már őszibarackkal foglalkozik,. amelyből előreláthatólag 10 vagonnal készül, és amely teljes egészében a hazai boltok választékát gazdagítja majd. Az 1977-es szezon viszont május végén—június elején indul: előbb szamócával, azután cseresznyével. De addig még — NDK-megrendelésre — 50 vagon paradicsomivólevet is palackozniuk kell. • Szorgos kezek töltik az 5/4-es üvegeket az ízletes gyümölccsel. • Bruszka Rozália zárógyűrűket helyez az üvegekre. • A zárógép munkáját Kun Józsefné ellenőrzi. (Tóth Sándor felvételei) • Kádár János a Ferihegyi repülőtéren köszönti Luis Corvalánt és feleségét. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) a demokratikus szabadságjogokért, a társadalmi haladásért, a nép győzelméért. Luis Colvalánt, feleségét és a kíséretében levő Gladys Marint, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a chilei KISZ főtitkárát és Tomas Solist, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a Chilei KP magyarországi képviselőjét elsőként Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége üdvözölte. A Chilei Kommunista Párt főtitkára sorra kezet szorított a fogadására megjelent magyar vezető személyiségekkel: Biszku Bélával, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, Sarlós Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával, Maróthy Lászlóval, a KISZ Központi Bizottságának első titkárával, a Politikai Bizottság tagjaival, Gyenes Andrással, a Központi Bizottság titkárával, Katona Imrével, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a budapesti pártbizottság első titkárával, Berecz Jánossal, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetőjével. Hazája nyelvén, spanyolul köszöntötték Luis Corvalánt a virágcsokrokkal kedveskedő úttörők, s gyakran hangzott föl spanyolul is az üdvözlő szó, amikor Luis Corvalán és Kádár János elhaladt a főváros lakosainak, a hazánkban élő chileiek sorfala előtt. A bensőséges hangulatú, szeretetteljes fogadtatás végén a Chilei Kommunista Párt főtitkára a magyar vezető személyiségekkel gépkocsiba szállt és szállására indult. Végig a szálláshelyhez vezető útvonalon, amerre elhaladt ezrek és ezrek köszöntötték Luis Corvalánt. Béke és Barátság Érdemrenddel tüntették ki Luis Corvalánt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának. A bensőséges kitüntetési ünnepségen — szerdán este a Parlament Mun- kácsy-termében — részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Berecz János, az MSZMP Központi1 Bizottságának osztályvezetője. Ott volt Lily Corvalán, a Chilei KP főtitkárának felesége, s a kíséretében Budapestre érkezett Gladys Marin, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a Chilei KISZ főtitkára, valamint Tomas Solis, a Chilei KP Központi Bizottságának tagja, a párt magyarországi képviselője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke meleg szavakkal méltatta Luis Corvalán el nem évülő érdemeit, amelyeket a Chilei Kommunista Párt főtitkáraként a chilei nép szabadságáért és föl- emelkedéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért a békéért, a magyar és a chilei nép barátságának elmélyítéséért kifejtett. A Chilei Kommunista Párt, Chile haladásért harcoló népe — hangoztatta az Elnöki Tanács elnöke — a jövőben is biztosan építhet a magyar nép szolidaritására, pártunk és államunk segítőkészségére. A kitüntetés átadása után a Chilei Kommunista Párt főtitkárának — meleg szavak kíséretében — elsőként Kádár János gratulált, tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét, a magyar kommunisták, a dolgozó nép szívből jövő jókívánságait. (MTI) Az élet változó követelményeihez igazodva A kollektív szerződések végrehajtásának tapasztalatai A vállalatoknál ez év..elején is beszámoltak a kollektív szerződések végrehajtásáról, és április 30-ig végrehajtották a szerződések módosításait. Ez a helyzetelemzésből, a tapasztalatok összegezéséből s mindezeknek a dolgozókkal való megtárgyalásából összetevődő beszámoló-rendszer évek során fontos eszköze lett mind a vállalatvezetés, mind az üzemi demokrácia erősítésének. A beszámoló elkészítése előtt egyre több vállalatnál kérik a dolgozók s a társadalmi szervek véleményét is a szerződés betartásáról. Ezekkel a tapasztalatokkal még teljesebb lett a beszámolók valóságértéke. Így tettek például a bajai Finomposztó Vállalatnál s a félegyházi Vegyipari Gépgyárnál. Az idei beszámolók egy részé-, nél azonban még mindig sok volt az elemzés nélküli, általános jellegű megállapítás. Átfogó elemzéssel csak kisebb hányaduk készült. Általában egy-egy részkérdést vizsgálnak. Legrészletesebben a bérfejlesztéssel foglalkoztak. Általánosítható, hogy az 1976. évi bérfejlesztéseket a kereseti arányok javítására, az alacsony keresetű nők és fiatalok átlagbérének növelésére, a nehéz fizikai és a kvalifikált szakmunka magasabb díjazására használták fel a vállalatok. A bérfejlesztésekből nagyobb arányban részesültek az Országos Szakmai Bértáblázat (OSZB) alsó bérhatára alatt levő dolgozók, így számuk nagymértékben csökkent. Kivétel ezalól néhány könnyűipari vállalat — Petőfi Nyomda, Kecskemét, FÉKON, Kalocsa stb. — ahol még mindig 15—20 százalék áz alsó bérhatár alatt levők aránya. Az ilyen irányú problémákon fog segíteni a könnyűipari vállalatoknál 1977. július 1-ével megvalósuló központi bérfejlesztés. A beszámolók szerint a kollektív szerződés egyes rendelkezései összhangban vannak a jogszabályok előírásaival. Ezek végrehajtása terén azonban nem ilyen kedvező a kép. Elsősorban a túlmunkára vonatkozó rendelkezések megszegése gyakori. Esetenként egyéb szabálysértések is előfordulnak, mint például a kollektív szerződésben előírt munkakezdési és befejezési időpont egyoldalú megváltoztatása, nők és fiatalok foglalkoztatása olyan munkakörben, ahol ezt a szerződés tiltja. Ha szerény mértékben is, de tovább javul a munkaszervezés. Több vállalatnál anyagi ösztönzéssel szorgalmazták a jó szervezési módszerek bevezetését: Kecskeméti Baromfifeldolgozó V.. Vegyipari Gépgyár, Kiskunfélegyháza, Kismotor- és Gépgyár. Baja. Bár még nem általánosítható, azért egyre több vállalat olyan feladatok teljesítését ismeri el a jutalmazásokban, mint az energiával, nyersanyagokkal, élőmunkával való takarékosság. Ha kis mértékben is, de sikerült tovább növelni a munkanormában, vagy teljesítménykövetelmények szerint dolgozó fizikai munkások arányát: Műanyag- és Gumifeldolgozó V., Kalocsa, VSZK Kiskunfélegyháza, Fémmunkás V., Kecskemét és Kiskunhalas. További , kedvezményekkel élénkítették a dolgozók szakmai képzését, továbbképzését. Több vállalatnál sikerült előbbre lépni a nők szakképzésében — jobb feltételek megteremtésével. Nem ilyen kedvező a helyzet a munkaerő-átcsoportosításban érintett, szakképzetlen dolgozók átképzése terén — emelik ki a beszámolók. A vállalatok a kollektív szerződés végrehajtásáról készített beszámolót szakszervezeti szervüknek mindenütt átadták, ahol azt megtárgyalták, nagyrészükhöz megtették az észrevételeket, egy részükkel továbbra is enélkül értettek egyet. A kollektív szerződések módosításait a vállalatok nagy többsége határidőre elkészítette és kihirdette. A módosítások tartalmilag általában kielégítik a követelményeket. Felülvizsgálták legtöbb helyen a dolgozók besorolását, s indokolt esetben átsorolásokat is végeztek. A vállalatok nagy részénél megvan a lehetőség, hogy 1979. március 31-ig elérjék az új bértarifák alsó határát. A módosításokban meghatározták a részesedési alap felosztását — alapvető részekre: közvetlen anyagi ösztönzés, meghatározott rendeltetésű juttatások. Több helyütt három részre osztják fel az év végi részesedésre felhasználható összeget: bérarányos részre, időarányos részre és a kiváló munka elismerését szolgáló részre. A kecskeméti ZIM-nél, a bajai Finomposztónál például az eltérő műszakokat, az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkát nagyobb mértékben vették figyelembe az év végi részesedés felosztásánál. összefoglalásul megállapítható; hogy — a kollektív szerződés beszámolóit és a módosítások tervezetét általában szervezett keretek között, körültekintően vitatták meg a dolgozókkal. A viták során legtöbb hozzászólás a besorolás, anyagi ösztönzés, a munkaruha kérdéseihez kapcsolódott, emellett sokan éltek észrevétellel a munkaidő-beosztással, bérpótlékokkal, a premizálással, jutalmazással, s a jutalomszabadsággal összefüggésben. Az a tapasztalat, hogy a kollektív szerződések, s azok 1977. évi módosításai jól segítik a vállalatokat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. Annál is inkább, mert jó az együttműködés a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek között. T. I. \
