Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mm AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxii. évi. 102. szám Ára: 90 fillér 1977. május 3. kedd Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától a TASZSZ. a szovjet rádió és televízió munkatár­sai interjút kértek. „A szovjet emberek nagy örömmel fogad­ták a hírt, hogy önnek ítélték oda a Nemzetközi Lenin-béke- díjat. Ez a kitüntetés annak a fáradhatatlan tevékenységnek az elismerése, amelyet ön a világ békéjének és biztonságá­nak érdekében kifejt. Köszönettel fogadnánk, ha ebből az alkalomból néhány szót szólna a szovjet emberekhez” — hangzott a kérdés. — Ha megengedik, élek az al­kalommal, de előtte néhány szót mondanék május 1-ről, a mun­kásosztály nagy nemzetközi ün­nepéről. Önök látják, hogy a Ma­gyar Népköztársaság fővárosának lakossága, Budapest népe, a szo­cialista hazafiság, a proletár in­ternacionalizmus szellemében, a szocializmus építésére eltökélten ünnepli május elsejét. — Megragadom az alkalmat, hogy május elsején, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén pár­tunk Központi Bizottsága, népünk nevében, forrón és szívből üdvö­zöljem Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizott­ságát, a nagy szovjet népet. Szív­ből kívánok sok-sok sikert a kommunizmus építéséhez, forrón kívánom, hogy békében élhesse­nek és munkálkodjanak e nagy mű megvalósításán. — Tudatában vagyok annak, hogy a Lenin-békedíjjal való ki­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Norvégiába utazott Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Odvard Nordli mi­niszterelnök meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. A Minisztertanács elnökét út­jára elkísérte dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes, (Folytatás a 2. oldalon) • Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzik Lázár Györgytől a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó: Szebellédy Géza felvétele—Telefotó—KS) A Nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett Kádár János nyilatkozata a szovjet sajtónak Színpompás májusi seregszemle talista világ józanul és reálisan gondolkodó politikai tényezőinek közreműködésével előrejutunk az enyhülés megszilárdításában és tartóssá tételében — mondotta nyilatkozatában Kádár János. KECSKEMÉTEN a munkásőr- zenekar ébresztőjével kezdődött az ünnepi program, majd 9 óra után a lakosság özönleni kez­dett a díszbe öltözött Vasút- kert.be, a nagygyűlés színhelyé­re. Tíz órakor harsonák szava jelezte a megemlékezés kezdetét. Ekkor már szinte talpalatnyi hely sem maradt üresen a Vasút- kertben, ahol több mint huszon­ötezer ember gyűlt össze az ün­nepnapot köszöntő jelszavakat hordozó, s a munkahelyek nevét feltüntető táblákkal, nemzetiszí­nű, vörös és kék zászlókkal, az apróságok léggömbökkel. Garai Gábor Hazám című köl­teményét Trokán Péter, a Kato­na József Színház tagja, Jászai- díjas adta elő, majd dr. Körös Gáspár, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára nyitotta meg „a békét, a haladást akaró emberek” ünnepségét, köszöntve a jelenlevőket, köztük a dísz­emelvényen helyet foglaló Hor­váth. Istvánt, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagját, a me­gyei pártbizottság első titkárát, Nyers Rezsőt, az MSZMP KB tagját, az MTA Közgazdaságtu­dományi Intézetének igazgatóját és dr. Molnár Frigyest, az MSZMp Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagját, a SZÖVOSZ elnökét — megyénk országgyűlé­si képviselőit —, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnö­két, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát. Bori Gyu- láné gyári munkást, országgyű­lési képviselőt, N. G. T.er-Grigor- janc gárdaezredest és A. P. Szemjonov gárdaalezredest, és a nagygyűlés valamennyi résztve­vőjét. Ezután Gádor József, Kecskemét város Tanácsának el­nöke lépett a mikrofonhoz, s mondott ünnepi beszédet. — Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk méltó módon, a szocialista építés sikereivel, a nemzetközi osztályharc cselekvő részeseként ünnepli 1977. május elsejét — hangsúlyozta a többi közt. — Ma hitet teszünk közös ügyünk mellett, számba vesszük eredményeinket azért, hogy az előttünk álló hétköznapokon meggyőződésünkben megszilár­dulva folytassuk azt a munkát, amelynek e'redménye a szocializ? mus felépítése lesz. A továbbiakban az ünnepség szónoka visszapillantott az eddi­• „Egynéhányan” a huszonöt- ezerből. • Gödör József ünnepi beszédét mondja. A proletár szolidaritás, a nemzetközi mun­kásosztály nagy napjának — immár a 33. szabad május elsejének — a megünneplése lényegében napokkal előbb megkezdődött. A munkahelyi kollektívák többsége a hét utol­só munkanapján emlékezett meg az ünnep jelentőségéről, és sok helyütt ekkor adták át a jutalmakat a legjobbaknak, a kitüntetett, élen járó dolgozóknak. Az ünnepnapra virra­dóan az időjárás is megemberelte magát, s igazi verőfényes májusi reggel köszöntött ránk. • Kép a május 1-i fővárosi felvonulásról. Budapesten, ahol a rendezvé­nyek központi eseménye, a dol­gozók nagyszabású felvonulása volt, kétszázötvenezren vettek részt a Felvonulási téren tartott demonstráción. A díszemelvényen helyet fog­laltak a párt. és a kormány veze­tői: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró An­tal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Bor­bély Sándor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizott­ság titkárai, továbbá a társadal­mi és tömegszervezetek vezetői, a munkásmozgalom veterán har­cosai, a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitünte­tett munkáskollektívák vezetői, a termelésben élen járó dolgozók. Tíz órakor harsant föl a fan­fárok hangja és indult meg az ünneplők hömpölygő áradata. Három központi gondolatot jele­nített meg ezúttal a demonstrá­gi május elsejék legemlékezete­sebbjeire, s emlékeztetett arra is, hogy a magyar munkásosztály a világon elsőként követte 1919-ben május elseje megünneplésével a nagy példaképet. Idézte a tervidőszakban elért eredményeinket, az eddig felépült, illetve ezután megvalósítandó lé­tesítmények sorát. Szólott a vá­ros iparának mezőgazdaságának termelési sikereiről, a kommuná­lis és szociális fejlődésről, egyre rangosabb helyet kivívó szellemi életünkről, s nem utolsósorban a városban történt változásokról. Gódor József a városi pártbi­zottság és tanács elismerését és köszönetét tolmácsolta azoknak a gyáraknak, üzemeknek, szövet­kezeteknek, intézményeknek, ame­lyek dolgozói a múlt. év felada­tainak teljesítéséből az átlagos­nál is nagyobb részt vállaltak. Beszédét a lakosságot illető jó­kívánságokkal, május .elsejének, a munkásosztály nemzetközi se­regszemléje nagy napjának, a pártnak és a Magyar Népköztár­saságnak az éltetésével fejezte be. A nagygyűlés az Internácio- nálé hangjaival ért véget. Az ünnepnap hátra levő része vidám majálissal telt. A Vasút- kertben felállított tribünön népi- tánc-együttesek. népi zenekarok szórakoztatták a májust köszön­tő ezreket. A vállalatok, szövet­kezetek, tsz-ek közül számosán állítottak fel büfé-pavilont, fala­tozót, így ételben-italban sem volt hiány. Este a Megyei Mű­velődési Központban rendezett zenés-táncos esten szórakozhattak a résztvevők. A KISKUNHALASI fiatalok méltó módon készültek május 1- re, a nemzetközi munkásszoli­daritás ünnepére. Társadalmi munkában a Sóstón ifjúsági par­kot létesítettek, amelyet május 1-én Szalai Antal, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára avatott (Folytatás a 3. oldalon) • Kádár János elvtárs nyilatkozott a rádiónak és a tévének. ció: a proletár nemzetköziséget, a szocialista országok megbontha­tatlan barátságában kifejeződő erőt és összeforrottságot, vala­mint azt á nemzetközi szolida­ritást, amellyel a világ haladó erői kísérik a felszabadulásukért, nemzeti függetlenségükért küzdő, elnyomott népek harcát. Amint azt Kádár János meg­jegyezte a rádiónak és a televí­ziónak adott nyilatkozatában mondotta: — A május elsejei felvonulás Budapesten hagyományosan jó, lelkes demonstráció. — Az utób­bi időben, különböző alkalmak­kor örömmel szóltunk arról, hogy ez az év jól indult. Népünk a po­litikai, a társadalmi munkában, a gazdasági és a kulturális épí­tés feladatainak megoldásában is nagyon biztatóan indította 1977. évi terveink megvalósítását. A továbbiakban így folytatta: — A tavalyi munka lendülete nem tört meg; sőt, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom GO. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversennyel új lendületet kapott. Csak megismé­telhetem azt, amit a Központi Bizottság a legutóbbi ülésén meg­állapított: ha egységben, erőin­ket mozgósítva folytatjuk a mun­kát, jó reményeink vannak, hogy az idei nem kis feladatokat si­keresen fogjuk megoldani. Kifejtve a nemzetközi szolida­ritás gondolatának és megjelení­tésének fontosságát, nyilatkoza­tában Kádár János kitért az eny­hülésre, mint a nemzetközi hely­zet. alakulásának meghatározó té­nyezőjére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: — Bizonyos reakciós körök el­lennyomást próbálnak gyakorol­ni. A mi álláspontunk tiszta, vi­lágos, mindenki számára érthető, ennek az eszmének győznie kell. Mély meggyőződésünk, hogy a béke, a békés egymás mellett élés minden népnek egyforma érdeke. Bízunk abban, hogy a né­pek békeakaratával és a kapi­

Next

/
Thumbnails
Contents