Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 114. szám Ára: 90 fillér 1»77. május 17. kedd Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. ülésére, hétfőn Moszkvába utazott. A kormány elnökhelyettesét Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Háromszáz fiatal találkozója Kunfehértón 3. oldal „Ismeretlenségből * * ugrottak elő <. oldal A lakosság mii vetődéséért 5. oldat Az újítómozgalom eredményei a vállalatoknál Fizikai dolgozók, műszakiak összefogásával A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál évek óta hagyomány, hogy az adott esztendő októberében tartott újítási konferencián veszik számba az újítómozgalom eredményeit. Legutóbb két év tapasztalatait összegezve megállapították, hogy 1974-től 15 —20 százalékos emelkedést mutatnak az újításokkal elért eredmények. Ezek 1976-ban a következők szerint alakultak. A benyújtott 109 újítási javaslatból 46-ot fogadtak el, bevezettek, illetve hasznosítottak 41 újítást. Az általuk produkált hasznos eredmény értéke 14 millió 213 ezer forint, ami után 561 ezer forint újítási díjat fizettek ki. A' hasznosságot növelő szakvéleményezők és a fizikai dolgozók javaslatait előkészítő műszakiak munkáját 22 ezer forinttal honorálták. A múlt esztendőben 120 újító volt a vállalatnál. Jelentősen emelkedett — az előző évi 19-ről harmincra — a fizikai dolgozók által beadott javaslatok száma. A vállalat 1975—76-ban öt szolgálati ' találmányt jelentett be az OTH-hoz. Ezek közül Kiss György találmánya szabadalmát kapott, a többiek elbírálása és újdonságvizsgálata folyik. Részt vett a BÁCSÉP az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének közösen kitűzött újítási és találmányi versenyén, s ott a harmadik helyet szerezték meg. A vállalatvezetőség és a műszaki fejlesztési osztály — a szakvezetők javaslataira támaszkodva elkészítette az 1977. évi újítási feladattervet. Ebben arra törekednek, hogy az újítómozgalom összhangban legyen a vállalat műszaki fejlesztési tevékenységével, a termelési feladatokkal, s a szocialista munka- verseny-mozgalommal. A feladatterv olyan problémákat is felvet, amelyek megoldásánál több vélemény is figyelembe vehető, így azok kombinálhatok és elfogadhatók, a jó részmegoldások is. Mivel egyes feladatok megoldása elég bonyolult, felvilágosítást adó szakembereket jelöltek ki a vállalkozó újítók segítésére. A határidők megállapításakor nemcsak a sürgősséget vették figyelembe. hanem a javaslatok kidolgozásának munkaigényességére is gondoltak. Szükség esetén — éppen ezért — meg is hosszabbíthatja a vállalatveze- tóség a határidőt. Több olyan feladat is van, amelyekre vonatkozóan elsősorban azoktól a munkásoktól és szocialista brigádoktól várják a teljes vagy részmegoldást, akik az érintett munkakörben dolgoznak. A feladatok sikeres megoldásakor az újítási díjon kívül céljutalom odaítéléséről a műszaki igazgatóhelyettes dönt. Okulva előző idők tapasztalatain. tehát, hogy minél többen megismerjék a t'eladattervet — azt a főüzemeken, üzemeken és osztályokon kívül a szocialista brigádoknak. bizalmiaknak is megküldik. gyorsabban? Miként lehetne egyszerűbben, Az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyárában Kiüti András tmk-csoportvezetőt nemcsak arról ismerik, hogy lelkiismeretesen látja el munkáját. — Gyárunk egyik számon tartott újítója — mondja róla Hajba Ottó igazgató. — Neki is nagy része van abban, hogy az alkatrészek megmunkálási technológiájával, a gépek karbantartásával kapcsolatos újításokkal közös erdményeink növekednek. Az évente átlag nyolc-tíz benyújtott, illetve elfogadott újítás első hallásra talán nem sok, de mi mégis nagyon örülünk neki. A munka termelékenységének növekedésén és az anyagi megtakarításon túl nem egy esetben az újítások kiküszöbölik a nehéz fizikai munkát. Tavaly például az ő újításaként vettünk használatba egy hidraulikus prést... Kiüti Andrással az egyik műhelyben sikerült találkozni. Szerényen beszél eddigi munkájáról. újítói tevékenységéről. — Valamikor 1954-ben szereztem szakmunkás-bizonyítványt a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában — mondja. — Már fiatal szakmunkás koromban volt kilenc újításom. Ebben a gyárban 1965 óta dolgozom, s itt is lehetőség van az új dolgok megvalósítására. — Melyik újítására a legbüsz• Kiliti András (balról) működés közben ellenőrzi az általa készített hidraulikus prést. kébb? — Meg kell mondanom, hogy nem azért újítok, hogy büszke lehessek és „felnézzenek” rám. Újításaimért megkapom a megfelelő anyagi elismerést, de még ez sem a legnagyobb hajtóerő. Munkám természetéből adódóan járok-kelek az üzemben, s ahogy szemlélem az egyes munkafolyamatokat, önkéntelenül is az jut eszembe, hogy miként lehetne ezt, vagy azt még egyszerűbben és gyorsabban elvégezni. Tavaly például így jutott eszembe, hogy készítsek -egy hidraulikus prést a dugattyúrúd-fejek és hengerfejek besajtolására. Korábban ezt kézzel végezték, s bizony, nem selejt nélkül. Mióta a prést használják, egy műszak alatt egy dolgozó 150 munkadarabbal készül el, míg azelőtt alig tudott végezni ötvennel. Mondanom sem kell, hogy a selejt is csökkent. A festőműhelyben is van egy újításom. Korábban a konvejor- ra kézi erővel rakták fel az alkatrészeket. Az én pneumatikus emelőmmel sokkal könnyebb és gyorsabb ott a munka. Most Bíró György tmk-műve- zetővel egy újabb gépen törjük a fejünket. Gyárunkban igen sok a fémforgács, amelyet elszállításig az épület mellett, ömlesztve tárolunk. Nem is szép látvány, de sok helyet is elfoglal. Most elhatároztuk, hogy egy bálázógépet tervezünk és készítünk, így kis helyen tudjuk tárolni a forgácsolási hulladékot. A hathatósabb ügyintézés is serkentő A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárában évről évre jelentékeny alkotásokkal járulnak hozzá az újítók a műszaki fejlesztési, a munkavédelmi és más feladatok megoldásához. Az elmúlt évben összesen 45 újítási javaslatot nyújtottak be elbírálásra. Ebből a gyár vezető szakemberei 11-et nem tartottak megvalósításra érdemesnek. Ugyancsak 11 volt azoknak az újítási elképzeléseknek a száma, amelyeket már a múlt esztendőben valóra váltottak a termelésben. Huszonhárom tavaly született ötlet sorsa még mindeddig nem dőlt el. (Erről az a véleményünk, hogy a lassú ügyintézés nem serkenti az érdekelteket újabb javaslatok kidolgozására.) A bevezetett újítások haszna bizonyítja, hogy érdemes az okos ötleteket mielőbb kamatoztatni a termelésben. A legnagyobb előkalkulált gazdasági eredményt tavaly a gyártástechnológiai újítások hozták a Ganz Villamos- sági Művek bajai készülékgyárában, összesen 1 millió 310 ezer 969 forintot. Ezt a nyereséget hét módosítással érték el. Az anyaggal való ésszerű takarékoskodást három újítással segítették, a hasznuk 23 ezer 694 forint volt tavaly. Egy újítás bevezetésével baleseti veszélyt szüntettek meg. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Horváth István megyei első titkár elnökletével tegnap Kecskeméten ülést tartott. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogadta el: 1. Tájékoztató az MSZMP KB 1977. április 13-i üléséről. Előadó: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Jelentés a pártpropaganda megyei helyzetéről, javaslat továbbfejlesztésének feladattervére. Előadó: Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság ülésére meghívást kaptak a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a_ járási, városi pártbizottságok első titkárai, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, a kecskeméti városi párt- bizottság titkárai, a megyei^ tanács a közoktatást és közművelődést felügyelő elnökhelyettese, és a megyei tanács titkára, a megyei tanács és a megyei rendőrfőkapitányság pártbizottságának titkárai, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai és a Hazafias Népfront megyei titkára. A megyei pártbizottság az első napirendi ponttal kapcsolatosan megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv megyére vonatkozó gazdaságpolitikai céljai helyesek, teljesíthetők. A terv teljesítése azonban minden vezetőtől, elsősorban a kommunistáktól növekvő aktivitást, felelősséget, fegyelmet kíván. A feladatok végrehajtása érdekében felhívja a megye egész dolgozó népét, tetteikkel járuljanak hozzá újabb munkasikerekhez. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a párt, a tömegszervezeti — szakszervezet, KISZ, Hazafias Népfront — és az állami munkában éppen úgy, mint a gazdálkodó szervek tevékenységében érvényesíteni kell a Xlí kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak nagyobb követelményeit. A megyei pártbizottság felhívja a megye dolgozóit, hogy a szocialista építés jelentős eredményeivel köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Mozgósítsák erőiket a munka hatékonyságának fokozására. az üzem- és munkaszervezés javítására, a belső tartalékok feltárására, a beruházási tervek végrehajtására és a tudomány eredményeinek hasznosításúra. ELISMERÉS A KECELI SZAKSZÖVETKEZETNEK Gyarapodott a közös vagyon • A szakszövetkezet egyik szőlőfeldolgozó üzeme. Hétfőn délután a nagyközségi művelődési házban megtartott ünnepségen dv. Major Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át a Kiváló szövetkezet megtisztelő kitüntetést Csipkó Sándornak, az ország legnagyobb mezőgazdasági szakszövetkezete, a keceli Szőlőfürt elnökének. Ezt megelőzően Csipkó Sándor röviden vázolta a gazdaság 1976- os tevékenységét, eredményeit. Beszámolóját azzal kezdte, hogy a — 706 nyugdíjassal együtt 3466 tagot számláló kollektíva jelenleg megközelítőleg 10 és félezer hektáron gazdálkodik és közös vagyonuk tavaly 19 és félmillió forinttal növekedett. 1976- ban összesen 1540 kistermelőjükkel kötöttek megállapodást termék- illetve terményértékesítésre. A szerződések eredménye többek között: 5500 sertés, egymillió 125 ezer liter tej, a tervezett 2400- zal szemben 14 ezer 245 hízott liba, valamint 8300 vágónyúl. E forgalom összértéke 83 millió forint volt. 25 millióval több, mint 1975-ben. Ezután az ágazatokat külön-kü- lön is értékelte az elnök. Kiemelkedő fontosságot tulajdonított a kertészetnek. Az elmúlt évben 521 hektár közös művelésű ültetvényükből 439 volt termőképes. Rendelkeznek még 70 hektár, már korszerűsített, nagyüzemi művelésre alkalmas tagsági szőlőterülettel is. A jövőre is gondolva, befejezték 110 hektár és előkészítették 197 hektár szőlő rekonstrukcióját. Napirendre került a zöldségtermesztés fejlesztése is. A szőlőből felszabadult munkaerő kihasználása érdekében 30 hektáron ültettek paradicsomot, melyből ösz- szesen 955 tonnát továbbítottak a MÉZÖTERMÉK-nek, illetve a konzervgyárnak. Ami az állattenyésztést illeti, elsősorban a juhászaiban elért sikerekre hívta fel a figyelmet az elnök. Mint mondta: a gazdaságosság megkívánja, hogy az anyaállományt 1980-ig folyamatosan 2 ezerre növeljék. A borászat árbevétele a legszámottevőbb, azaz 92 millió, nyeresége 14.3 millió forint volt. A tagok szinte kivétel nélkül a szövetkezeten keresztül értékesítik boraikat. A tagság egyébként számtalan formában élvezheti a gazdaság támogatását: tavaly a termelés ösztönzésére mintegy 15 millió forint értékű szolgáltatásban részesültek. A Szőlőfürt Szakszövetkezet az egyesülések után már az első évben. 1974-ben elnyerte a Kiváló szövetkezeti gazdaság címet, 1975-ben pedig a szőlészeti és borászati ágazatban első helyezést ért el Bács-Kiskunban. B dicséretes sorozat betetőzése a mostani minisztériumi elismerés. Huszonötezer lakás Közismert a megye lakossága előtt, hogy Bács-Kiskun az ötödik ötéves középtávú fejlesztési tervében célul tűzte ki huszonötezer új lakás megépítését. Azzal is sok ember tisztában van, hogy a negyedik ötéves terv idejére tervezett húszezer lakásnál többet sikerült „tető alá hozni”, s éppen ez tette lehetővé, hogy 1980-ig többet, s minőségileg is jobbal tervezzünk. A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalompolitikai feladat. A megyei pártértekezlet, majd a XI. kongresszus határozata megszabja a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának további emelését. Márpedig ennek egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű, egészséges lakás. A huszonötezer új lakás felépítésére vonatkozó megyei elhatározás megvalósítását reális közelségbe hozza az a tény. hogy az elmúlt tervidőszakban —, de azóta is — tovább javultak az építési körülmények, kiegyensúlyozottabb az építőanyag-ellátás, korszerűbb, nagyobb hatásfokkal dolgozó gépeket kapott az építőipar, új és az emberi munkát könnyítő-helyettesítő eljárások honosodnak meg. Mindez együttesen azt jelenti, hogy a lakásgondok enyhítésére, a helyzet javítására több pénzt tudunk fordítani. Csakhogy pénzzel nem lehet mindent megoldani. Nem tudom, hogy a megye közvéleménye, minden ember eléggé tisztában van-e a huszonötezer lakás megépítését jelentő vállalkozás nagyságával. Bizonyára nagyon sokan átérzik, átevezhetik a megye és azon belül az itt működő építőipari vállalatok, szövetkezetek, szervezetek vezetőinek óriási felelősségét. Gondoljunk arra, hogy mennyi munkával jár csupán egyetlen családi ház felépítése is, és noha nem lehet összehasonlítani, mégis érzékelhető ezek után, hogy huszonötezer új otthon megvalósítása mit jelent. A terv készítését alapos és sokoldalú közgazdasági elemzés előzte meg. az akkor már meglevő és várható — ugyancsak elhatározott — fejlesztéseket is figyelembe véve. Tudtuk akkor is, most is tisztában vagyunk azzal, hogy feszített tervről van szó. Éppen ezért szükséges, hogy a közvélemény ne csupán értse, ne csupán átevezze a feladat nagyságát, hanem azért tegyen is a maga területén, munkakörében. Lelkesedjen érte. Talán ez utóbbi szó furcsán hangzik itt, amikor tudjuk, hogy elsősorban munkára van szükség. Csakhogy a huszonötezer lakás olyanoknak is épül, akiknek kenyérkereső foglalkozása nem kapcsolódik az építőiparhoz. Van-e ilyen lelkesedés? Tapasztalatunk szerint csak utólagosan fedezhető fel, amikor már látszik az új lakótelep, amikor bejárható az évekkel ezelőtt még csak papíron levő terv. Ilyenkor sokan elmondják, hogy gyönyörű, alig lehet ráismerni a városra stb. A tervben meghatározott célok iránti lelkesedésre, a buzdításra még nagyobb szükség van. Ereznünk, tudnunk kell, hogy a terv és annak nyomán a valóság értünk, mindany- nyiunkért születik, s általunk épül, telik meg élettel. Az ötödik ötéves terv megyei lakás- építési célkitűzése számol ezzel az összefogó lelkesedéssel. A huszonötezerből 13 500 lakás Várhatóan családi ház formájában épül. Ezt segítik a kedvező hitelfeltételek, a tervek, az építőanyag-ellátás további javulása, a tanácsi telekgazdálkodás tervszerűsége és a családi, munkahelyi összefogás sokrétű formája. Említettük már. hogy a terv feszített, de szorgalmas munkával, jó módszerekkel, új technológiával, fegyelmezetten és jó minőségben dolgozó emberekkel megvalósítható. Azt jelenti ez, hogy a népgazdasági tervben szereplő összes lakásoknak az 5,7 százalékát Bács-Kiskunban építjük fel, s hogy tízezer lakosra évi átlagban nálunk 88 lakás építése jut, ami magasabb az országos átlagnál, s még azt is jelenti, hogy 1980-ban, az év végére a mostani 100 lakott lakásra jutó személyek száma 284-ről 265-re csökken. G. S.
