Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 78. szám Ára! 90 fillér 1977. április 2. szombat Elismerés a KlSZ-munkáért Tegnap délután a kecskeméti Városi Moziban a 607-es Szak­munkásképző Intézet és a hunya­divárosi pártszervezet ünnepsé­get járt ott felszabadulásunk 32. évfordulója alkalmából. Weither Vilmos igazgató meg­nyitója után Kasza Imre/ az in­tézet párttitkára emlékezett meg 1945. április 4-e történelmi je­lentőségéről. Az ünnepség továb­bi részében Csáky István, a KISZ városi bizottságának munkatársa átadta az intézet KISZ-eseinek a KISZ Központi Bizottságának Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, amelyet á diákok nevében Bodor Pál, az intézet KISZ-titkára vett át. A program további részében kitüntetéseket adtak át. Az intézet irodalmi színpadá­nak műsorával fejeződött be a szakmunkástanulók ünnepsége. Felszabadulási ünnepséget tar­tottak Kecskeméten a Petőfi Nyomdában is, ahol Érsek György, a városi KISZ-bizottság titkára, a KISZ Központi Bizott­ságának Vörös Vándorzászlaját nyújtotta át a vállalat ifjúkom­munistáinak. Kertész Zsuzsát, a KISZ-alapszervezet titkárát pe­dig a KISZ KB aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki. A KISZ- szervezet aktivistái között az if­júság nevében kifejtett nevelő tevékenységükért jutalmakat osz­tottak ki, s átnyújtották a felsza­badulási sportrendezvények dí­jait is. A fiatalok után az idősebbek­ről emlékeztek meg. Sebők Ist­ván nyugdíjas nyomdász — aki negyven évig dolgozott a válla­latnál —, 80. születésnapja alkal­mából megkapta a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ugyanebben a megbecsülésben részesült Ficsor János, a kiskun­félegyházi nyomdarészleg cso­portvezetője. öt szocialista bri­gádot ezüst, 15-öt bronzfokozat­tal, ötöt pedig oklevéllel tüntet­tek ki. • Érsek György átnyújtja a KISZ Központi Bizottságának vörös zászlaját a nyomda ifjúkommu­nistáinak. • A KISZ Központi Bizottsága kiváló KISZ- szervezet zászlóval tüntette ki a 607. sz. Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetét. Ünnepi nagygyűlés Kecskeméten, felszabadulásunk 32. évfordulója tiszteletére Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére tegnap délután Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vál­lalat rákóczivárosi munkásszállójának étter­mében nagygyűlést rendezett az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kis­kun megyei Tanács és a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ünnep­ségen a Kecskeméti Óvónőképző Intézet La­kos Imréné vezette női kórusa a magyar és a szovjet himnuszokat adta elő, majd Híd­végi Miklós és Major Pál, a kecskeméti Ka­tona József Színház művészeinek szavalatai következtek. A műsor után Kókai Ferenc, a BÁÉV párt- bizottságának titkára üdvözölte a nagygyű­lés valamennyi résztvevőjét. Külön köszön­tötte az elnökségben helyet foglaló dr. Gaj- dócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagját, Anton Pavlovics Szemjonov gárda­ezredest, Bujdosó Imrét, Dörner Henriket, dr. Kőrös Gáspárt és Németh Ferencet, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjait, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, a különböző állami, társa­dalmi szervek, fegyveres testületek vezetőit és a BÁÉV szocialista brigádjainak az el­nökségben helyet foglaló képviselőit. Ezután felkérte dr. Gajdócsi Istvánt, az ünnepi nagygyűlés szónokát, hogy tartsa meg beszé­dét. Dr. Gajdócsi István beszéde Kedves Elvtársak! Legnagyobb nemzeti ünnepünk 32. évfordulójára emlékezünk. Ma, a szocializmus építésének hatalmas lendületében, a gigan­tikus alkotások évszázadában ta­lán kevésbé kifejezőnek tűnik a „legnagyobb” jelző, hiszen any- riyi nagyszerű alkotást fémjel- zünk általa, hogy magától érte­tődően >s napjaink ismétlődő fo­galmává válik. Ugyanakkor ne­héz más szót használnunk, mert pontosan ez fejezi ki, hogy 1945. április 4-e történelmünk valóban új fejezetét nyitotta meg, olyan új szakaszát, amelynek kiteljese­dése éppen napjaink tervszerű és fegyelmezett munkája által vá­lik lehetővé. Nekünk hosszú ideig 1848. március 15-e volt a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Egészen ad­dig, amíg egyértelműen nyilván­valóvá nem vált népünk előtt, hogy a teljes emberi felszabadu­lást csak a szocialista átalakulás teszi lehetővé. Ehhez a feltételek harminckét évvel ezelőtt, hazánk felszabadulásával teremtődtek meg, s 1945. április 4-re adott történelmi rangot és tette ünne- pelhetővé 1848 és 1919 nagyszerű tavaszát is. Népünk évszázadok óta szaka­datlan küzdelmet vívott függet­lenségéért. Tíz- és százezrek ál­dozták életüket. Politikusok, né­püket féltő és lelkesítő költők, írók, tudósok, hadvezérek neme­sedtek példaképekké, váltak áz igaz hazafiság szimbólumává, próbálták az ország szekerét a kátyúból kimenteni. Ennek a küzdelemnek voltak nagyszerű állomásai, Európát bámulatba ejtő sikerei. A történelmi vélet­len úgy hozta, hogy ezek- a re­mények tavasszal fogantak. Há­rom tavasz kapcsolódik így egy­be — mondta bevezetőként a szó­nok, majd részletesen is elemez­te a felszabadulás előtti idők forradalmi mozgalmait, a Ta­nács-köztársaság leverését követő negyedszázados elnyomást. Bészé- dét így folytatta: Megyénk területén 1945. előtt egyetlen helységben sem volt víz­vezeték, a községek 60 százalé­kában nem volt villany, a pa­rasztházak 90 százalékában pet­róleummal világítottak. Földpad- lójú volt a lakások 60 százaléka, s csak 9,2 százalékuk épült tég­lából. A lakások több mintegy- harmada 1900 előtt épült' "s jó kétharmad részük mindössze egyszobás volt. Még olyan vá­rosban is, mint Kecskemét, az utaknak csupán 7 százaléka, a járdáknak 20 százaléka volt szi­lárd burkolatú. Olykor — a drasztikus cenzúra ellenére — felhangzott a figyel­meztető kiáltás. Például a Kecs­kemét és Vidéke című napilap 1939. január 2-án így írt: „Nincs tej és cukor! Nincs kórház! Nincs társadalmi megértés, megmoz­dulás a sokgyermekes családok iránt. A kórházban 14 ágy áll a szülő nők rendelkezésére. 14 ágy egy olyan városban, ahol évenként 1600—2000 szülés tör­tént. Hazánk felszabadítása a szov­jet hadseregre várt. A szovjet nép órási áldozatok árán terem­tette meg azt a történelmi lehe­tőséget, hogy végre sorsának gazdája legyen a magyar nép. Nem volt könnyű talpra állni eb­ben az elpusztított országban. De a kommunisták vezetésével, min­den haladó erő összefogásával, tettekkel, hatalmas lendületű al­kotó _ munkával bizonyítottuk, hogy tudunk élni a szabadsággal. Ma már történelmi tény, hogy a romok, a pusztulás helyén új or­szágot épített magának a magyar nép. Politikánk, mely a népi de­mokrácián át vezetett a szocializ­mus építésének szakaszába — kitérői, kudarcai ellenére — minden évtizeddel évszázados léptékű fejlődést hozott társa­dalmi, gazdasági, kulturális éle­tünkben. A XI. kongresszus napjaink feladatát már a fejlett szocializ­mus építésében jelölte meg, a programnyilatkozat pedig évtize­dekre meghatározza a fejlődés fő irányait. (Folytatás a 3. oldalon) Kitüntetések 3. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora S. oldal Gyártmányfejlesztés a megye üzemeiben A rohamosan fejlődő technika korát éljük, s ami ma kor­szerű volt, az holnapra elavulttá válik. Ezért a világon min­denütt, a gyárak laboratóriumaiban, fejlesztőcsoportjainál ál­landó munka folyik, hogy a követelményekkel lépést tartva korszerűsítsék a termékeket. Természetesen ez történik Bács- Kiskun megye üzemeiben is. AVI. Duna menti folklórfesztivál programja Jövőre éppen tíz esztendeje lesz annak, hogy első alka­lommal megrendezték Baján azt a nemzetközi népművészeti találkozót, amelynek legfőbb célja kezdettől fogva a Duna menti országok folklórkincsének bemutatása volt, s az egy­mással szomszédos népek barátságának további elmélyítése. Az először egy-, majd kétévenként lebonyolított rendezvény- sorozat egyre rangosabb, népszerűbb lett a szakemberek és a közönség körében egyaránt, fgy lehetővé vált, hogy ezentúl a Kulturális Minisztérium jóváhagyásával a nemzetközi fesz­tiválok sorában szerepeljen. E fontos döntés és a régebbi szervezési tapasztalatok alapján a rendező és közreműködő szervek — jó tizenöt hónappal előbb — máris megkezdték az előkészületeket a várhatóan minden eddiginél színvonala­sabb eseménysorozatra. A megyei tanács közművelődési bizottsága legutóbbi ülésén meg­tárgyalta és előzetes program­ként elfogadta a szervezők által elkészített tervjavaslatot. Esze­rint a jövőben az eddigiektől el­térően háromévenként kerül sor a nemzetközi találkozóra. S nyil­ván új színt és tartalmi gazda­godást jelent majd, hogy mos­tantól kezdve Bács-Kiskun és Tolna közösen lesz gazdája a fesztiváloknak. A szervezésben, a programok lebonyolításában a Megyei Művelődési Közponí vál­lalja a legnagyobb szerepet; de a megyei tanács művelődésügyi osztályának irányításával termé­szetesen aktívan kiveszik részü­ket a sokrétű munkából az érin­tett városok — Baja, Kalocsa és Szekszárd — művelődési vezetői is. Továbbra is közreműködnek az érdekelt országos szervek: az MTA néprajzkutató és népzenei csoportja, a Népművelési Intézet. a KÖTA és a Hazafias Népfront országos honismereti bizottsága A nagyszabásúnak ígérkező nemzetközi találkozón nyolc or­szág és hazánk népművészetben gazdag tájainak legjobb néptánc­csoportjai, valamint népdalkörei vesznek részt. Bács-Kiskunban és Tolnában egyaránt bemutatják majd műsoraikat az érdeklődők előtt. És sor kerül az egy hétig tartó rendezvénysorozaton több tudományos tanácskozásra is, va­lamint az említett három város­ban kiállításokon bemutatják q népi hangszerek, népi gyermek- játékok, a kézimunkák és fafara­gások erre a célra kiválasztott szép darabjait. A néprajzi film­szemlét ezúttal Szekszárdon ren­dezik meg. Azt tervezik, hogy a már meg­hirdetett ,,A folklór helye és sze­repe a mai életben” elnevezésű pályázat díjait is a fesztivál ke­retében adják át, és kiállításon mutatják be az idei Király Hús­pályázatra beérkezett népművé­szeti tárgyak legjavát. Az előzetes munkálatokhoz, az alapos felkészüléshez tartozik, hogy az elkövetkező hónapok­ban a kalocsai népművészek szín­padán rendre fellépnek majd a hazai csoportok. Itteni szereplé­seik alapján választják ki a szak­emberek azokat, akik méltóan képviselhetik hazánkat a tekin­télyes nemzetközi találkozón. V. M. Huzalok helyett integrált áramkör Az Automatika Művek kecske­méti Vezérléstechnikai Gyáregy­ségének igazgatója, Vári Csaba arról tájékoztatott, hogy nagy je­lentőségű .gyártmányfejlesztéssel korszerűsítik az olajvezeték-szi­vattyúállomások irányító, ellenőr­ző automatikáit. Ennek a termék­nek egyébként a legnagyobb meg­rendelője a Szovjetunió. Eddig nagyméretű szekrények­ben elhelyezve hagyományos huzalozással gyártották az auto- matikákat. Jelenleg azon fára­doznak a vállalat fejlesztési osz­tályán, hogy a huzalok helyett integrált áramköröket használja­nak. Ezáltal a berendezés lénye­gesen üzembiztosabbá válik, s az sem közömbös, hogy sokkal ki­sebb helyen elfér, nem kell hoz­zá nagyméretű szekrény. Az in­tegrált áramkör azért is korsze­rűbb megoldás, mert egy-egy rész meghibásodása esetén nem az egész rendszert kell javítani, csupán a sérült elemet kicserél­ni. Az adottságok figyelembevételével Tóth Mihály, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának mű­szaki főmérnöke ugyancsak fi­gyelemre méltó gyártmányfejlesz­tésről adott számot: — Üzemünk régóta foglalko­zik szalaghidak gyártásával. Ko­rábban rácsos tartószerkezetekre épített pályán futottak az anya­got továbbító szalagok. Ezek azonban ki voltak tévé az időjá­rás viszontagságainak, főként a nagy hideg, a havazás, az esőzés okozott üzemzavarokat. Ezért a szalaghidakat úgy Korszerűsítet­ték, hogy 2 méter 90 centiméter átmérőjű, 4 milliméter falvas- tagságú acélcsőben fussanak a szállítószalagok. Ily módon az időjárás már nem okozhat az anyag továbbításában fennaka­dást. Sőt, a villamosenergia-ká- belek is a csőbe kerültek, s még a karbantartást végzők részére járópadló is be lett építve. Eb­ből a termékünkből a hazai szük­ségleteken kívül többek között Görögországba exportáltunk. A Hejőcsabai Cementgyárnak 25—30 méteres fesztávolságú acélcső szalaghidakat gyártottunk arra a célra, hogy a bányából a feldolgozó üzembe szállítsa a ce­ment alapanyagát. A Bélapát­falvi Cement Művek azonban újabb kívánságok alapján adott megrendelést. A terepviszonyok ugyanis ott mások, mint Hejő- csabán. A bélapátfalvi körülmé­nyek figyelembevételével most 42 méter fesztávú acélcső szalag- hidat fejlesztettünk ki s kezdtük meg a gyártását. A cementmű új szalagpályája 1750 méter hosszú lesz. Sikerrel mutatták be A Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet részlegei közül az utóbbi években a vas­ipari fejlődött leggyorsabban. 1972-ben még csupán 8 millió fo­rintos termelési értéket hoztak létre dolgozói, de a múlt eszten­dőben már elérték a 30 milliót, amiben kisebb létszámnöveke­dés is közrejátszott. A vasas üzemnek a szivattyúk és a házi vízellátó berendezések a fő termékei. Ezeket a gyárt­mányokat a MEZŐGÉP Vállalat egykori bajai gyárától vették át. A meghonosítás után a szövetke­zet szakemberei hozzáláttak a termékek korszerűsítéséhez, a piaci igények alapján. így szü­letett meg a villanyárammal mű­ködő Bácska I., majd pedig a Bácska II. névre keresztelt ben­zinmotoros szivattyú. A Bácska II. fő előnye az, hogy olyan kisgazdaságokban, kertészetekben is használható, amelyek távol esnek a villamos vezetékektől. A vízhozama 5,8 at­moszféra nyomással percenként 330 liter. Az idei 4 ezer darabos sorozat előállítása — amelyre megrendelést kaptak — gazdasá­gos a szövetkezet számára. A Bácska II. benzinmotoros szivattyút sikerrel mutatták be a Skála Áruház kiállításán. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vas­ipari Szövetkezet exportra is sze­relné gyártani ezt a saját fejlesz­tésű termékét. Egy dán üzletféllel most folynak erről az előtárgya- lások — tudtuk meg Bajnai György megbízott elnöktől. N. O.—A. T. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents