Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 14. Szovjet-afgán tárgyalások Moszkvában események sorokban NEW YORK Kéthetes európai látogatása be­fejeztével kedden visszatért New Yorkba Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Waldheim Bécsben a ciprusi görög és török közösség képviselőinek tárgyalásain vett részt, majd Párizsban folytatott megbeszéléseket. (AP) TUNISZ ____ H édi Nuira tunéziai miniszter- elnök, a szocialista Deszj.ur-pórt főtitkára, aki hivatalos úton a Szovjetunióban járt, hazaérke­zésekor nyilatkozatot adott a -tu­niszi repülőtéren. Elmondotta, hogy elégedett a moszkvai tár­gyalások eredményeivel és kor­mánya nevében is reméli: láto­gatása hozzájárul a két ország közötti baráti kapcsolatok erősí­téséhez, a kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesz­téséhez. (TASZSZ) TALLINN I Szovjet, finn és magyar filme­sek közreműködésével népszerű­tudományos filmet forgatnak a finnugor népekről Tallinnban. Az új film a finnugor népek törté­netét, régi szokásaikat dolgozza fel. (TASZSZ) WASHINGTON ~ ~ Carter elnök kedden módosí­totta a Gordon Liddyre kiszabott ítéletet. Liddyt, a Watergate-be- törés fő szervezőjét 1973 már­ciusában húsz év börtönbünte­tésre ítélték összeesküvés, betö­rés és magánbeszélgetések lehall­gatásának vádjával. A törvények értelmében 1981-ig feltételesen sem helyezhették volna szabad­lábra: az elnök közbelépése foly­tán a bíróság július 9-én fonto­lóra veheti szabadonbocsátását. (Reuter) BUENOS^ AIRES Az Argentínai Kommunista Párt vezetői nyilatkozatot tettek közzé, amelyben támogatják Vi- dela tábornok, köztársasági elnök felhívását a „nemzeti egység” és a „megújított demokrácia" meg­teremtését célzó széles párbe­szédre. A dokumentum szerzői ugyanakkor rámutatnak, hogy az ilyen párbeszédben való részvé­telt nem szabad korlátozni. A si­keres együttműködés érdekében feltétlenül rendezni kell á szak- szervezetek helyzetét és engedé­lyezni kell a hatalmi körök ál­tal felfüggesztett politikai pártok tevékenységét. SZÖUL Kéthónapos nagyszabású had­gyakorlat kezdődött Dél-Koreá- ban az Egyesült Államok Okina- wán állomásozó légierőinek rész­vételével. Ebből az alkalomból készültséget rendeltek el az oki- nawai amerikai támaszpontokon. DZSIDDA _______ S zaúd-arábiai lapjelentés sze­rint „olajipari országos intézetet” hoznak majd létre az ARAMCO amerikai oljatársaság igazgatá­sára, amikor Szaúd-Arábia telje­sen állami ellenőrzés aló helyezi az olajtársaság szaúd-arábiai va­gyonát. Rövidesen aláírják az ál­lamosításra vonatkozó végleges megállapodást. Szerdán a moszkvai Kremlben folytatódnak a tárgyalások a szovjet vezetők és Mohammed Daud afgán állam- és kormány­fő között, aki kedden érkezett hi­vatalos baráti látogatásra a szov­jet fővárosba. Az afgán elnököt meleg fogadtatásban részesítették a szovjet fővárosban, a keddi el­ső tárgyalási fordulón a legfel­ső szovjet vezetés mindhárom tagja részt vett — Leonyid Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, Nyiko- laj Podgornij államfő és Alekszej Koszigin miniszterelnök egyaránt a tárgyalóasztalnál volt, ami ön­magában is jelzi a két szomszé­dos ország közötti kapcsolatok magas szintjét. Afgán részről Mohammed Daud mellett a ke­reskedelmi, tervezési, energetikai miniszter, valamint az ügyvezető külügyminiszter vesz részt az James Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke kedden a Fehér Házban fogadta Anatolij Dobri- nyint. a Szovjetunió washingtoni nagykövetét. A Fehér Ház közleménye sze­rint at negyven percig tartó meg­beszélésen az Egyesült Államok' és a Szovjetunió közötti kétoldalú kapcsolatok széles köréről volt szó, beleértve a hadászati fegyve­rek és fegyverzetek korlátozásá­ról folyó tárgyalások problémáját A szocialista párt eljuttatta a többi párthoz (újfasiszták kivé­telével) azt a programtervezetet, amelynek alapién pártközi tár­gyalásokat kíván kezdeni közös kormányprogram kidolgozása céljából. A közös program egy­ben új parlamenti kormány- többség kialakulását jelentené a kommunista párt részvételével. E tárgyalások eredményétől függ' az Andreotti-kormány sorsa: egy közös program és új kormány- többség esetében nincs kizárva, hogy a jelenlegi kisebbségi kabi­net helyébe új kormány kerül. . A szocialisták kezdeményezé­sét „támogatják a kisebb közép­pártok és az Olasz Kommunista Párt is, amelynek főtitkára, Berlinguer a l’Unitában múlt hé­eszmecseréken, melyek legfonto­sabb témái: a szovjet—afgán kapcsolatok további bővítése, il­letve az enyhülési politika foly­tatása és kiterjesztése Ázsiára. Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb • Tanácsa Elnök­ségének elnöke kedden este a Kremlben az afgán küldöttség tiszteletére rendezett fogadáson elhangzott beszédében kiemelte: „a Szovjetunió és Afganisztán azonos módon közelíti meg a je­lenlegi ázsiai helyzet számos idő­szerű kérdését...” Mohammed Daud a moszkvai díszvacsorán mondott beszédében a maga részéről aláhúzta, hogy az afgán—szovjet jószomszédság a béke biztosításának egyik fon­tos tényezője Közép-Ázsiában. (MTI) is. A közlemény hozzáfűzi, hogy a felek által „kölcsönösen előké­szített” találkozó „építő jellegű és hasznos” volt. Washingtoni megfigyelők emlé­keztetnek arra, hogy Anatolij Dobrinyin öt napon belül két al­kalommal találkozott az Egyesült Államok vezető személyiségeivel. Mint ismeretes, a szovjet nagykö­vet az elmúlt hét péntekén Cyrus Vance külügyminiszterrel tár­gyalt. (UPI, AFP, AP) ten megjelent cikkével fordula­tot sürgetett a kormányzásban közös program és többség kiala­kításával. A kormányzó keresztényde­mokrata párt hozzájárult ahhoz, hogy a legsürgősebb tennivalók­ról — közös programról — ta­nácskozzon a párt. Nem ért egyet viszont a kormányzati keretek megváltoztatásával Az OKP fő célja a tennivalók meghatározása és az, hogy a párt a jelenlegi tartózkodás helyett részét képezze a kormánytöbb­ségnek. A pártközi tárgyalások bonyo­lultnak és nehéznek ígérkeznek. Eredmény minden valószínűség szerint csak egy hónap múlva nyár elejére alakul ki. HADERÖCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Az aránytalanság koncepciója Az osztrák fővárosban befejezé­séhez közeledik á közép-európá- ban állomásozó fegyveres erők és tegyverzetek kölcsönös csökkenté­sei öl kezdett tárgyalások 11. for­dulója. Április 15-én tartják a forduló utolsó plenáris ülését. A tárgyalások alakulásáról írva a TAS/SZ szovjet hírügynökség rámutat: egyoldalú katonai elő­nyökre kívánnak szert tenni, hogy megváltoztassák a Közép-Európá- ban kialakult erőviszonyokat. Eb­ből a célból a szocialista országok számára hátrányos, következés­képp elfogadhatatlan csökkenté­si feltételeket szabtak. A nyugati fél képviselői újság­írók előtt több ízben kifejtették azt az elképzelést, amelynek ér­telmében a szocialista országok­nak több mint két és félszer ak­kora haderőt kellene kivonniuk a térségből, mint amennyinek ki­vonására a nyugati országok haj­landóak lennének. A Szovjetunió­nak — az elképzelés szerint — teljes katonai egységeket kellene, kivonnia a térségből, azok teljes fegyverzetével és haditechnikájá­val együtt. A nyugati elképzelés szerint az Egyesült Államok ma­ga dönthetné el, hogy szelektív alapon mely egységeiből von ki meghatározott számú katonát, és bizonyos számú elavult nukleáris fegyvert. A nyugat-európai or­szágok és Kanada ugyanakkor egyértelműen elutasítják, hogy bármiféle garanciát vállaljanak csapataik csökkentésének határ­idejére és arányaira vonatkozóan. A Közép-Európában állomáso­zó tegyveres erőkre és fegyverze­tekre vonatkozó számszerű ada­tok kölcsönök kicserélése ismétel­ten bebizonyította, hogy megkö­zelítőleg egyensúlyban vannak egymással a két fél fegyveres erői, beleértve a szárazföldi erő­ket. Mindezek ellenére a bécsi tár­gyalások nyugati résztvevői to­vábbra is ragaszkodnak az „aránytalanság koncepciójához”. Ezzel olyan feltételt szabnak, amelynek alapján nem lehet meg­oldani a fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésének bonyo­lult problémáját anélkül, hogy ez károkat ne okozna a felek vala­melyikének. • Elhalasztották a Spanyol KP nagygyűlését A Spanyol Kommunista Párt úgy döntött, hogy időhiány miatt elhalasztja a párt legalizálása al­kalmából április 17-re Madrid­ban tervezett ünnepi nagygyű­lést. Mint ismeretes, az ünnepi gyű­lésen részt vett Volna Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunis­ta Párt elnöke is, aki 1939, te­hát a köztársaság veresége óta a Szovjetunióban él. A legen­dáshírű spanyol kommunista ve­zető mór február 17-én beadta vízumkérelmét, de az illetékes spanyol hatóságok mind ez ideig nem adták meg a beutazási en­gedélyt. (AFP, UPI) Carter-Dobrinyin találkozó Washingtonban A Biztonsági Tanács megszakította a dél-afrikai kérdés vitáját NEW YORK Ipor Makurin, a TASZSZ tu­dósítója jelenti: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa bejelentette, hogy megszakítja a dél-afrikai kérdés megvitatását. A lezajlott vita menete újólag demonstrálta az afrikai népek­nek. az összes békeszerető és haladó erőknek az afrikai konti­nens déli részén kialakult hely­zet miatti növekvő aggodalmát. A fajüldözők és imperialista tá­mogatóik e térséget a nemzetközi feszültség egyik legveszélyesebb tűzfészkévé változtatták. Az afrikai delegációk körében egyre inkább az a meggyőződés alakul ki, hogy a Biztonsági Ta­nácsnak végül is. a leghatározot­tabb és leghatékonyabb intézke­déseket kell élétbe léptetnie a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző hatóságai ellen, egészen a preto­riai. rezsim elleni kötelező szank­ciók bevezetéséig. Az el nem kö­telezett országok által előterjesz­tett határozattervezetek, ame­lyekben a független afrikai álla­mok álláspontja tükröződik,- hangsúlyozzák, hogy a Dél-afri­kai Köztársaság hadipotenciáljá­nak állandó növekedése, amit a nyugati országok segítségével va­lósít meg, és a dél-afrikai faj­üldöző rezsimnek a szomszédos ál­lamok elleni agresszív akciói fe­nyegetik a független afrikai ál­lamok békéjét és szuverenitását, valamint az egyetemes békét. Kö­vetelik, hogy rendeljenek el kö­telező embargót a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyver- szállításokra, valamint léptesse­nek életbe szigorú gazdasági szankciókat, tiltsák meg a kato­nai felszerelések vásárlására fo­lyósítandó hitelek_ megadását Pre­toriának. (TASZSZ) Nyugtalanság Franciaországban a zaire-i beavatkozás miatt DÉL-LIBANON Kezdeményezések a tűzszünetre Az ellenségeskedések lecsön- desítését célzó szíriai erőfeszí­tések ellenére szerdán reggel is dörögtek a fegyverek a dél-li­banoni határvidéken, az izraeliek által támogatott jobboldali mili- cisták és a palesztin hazafias erők egységei aknavetőkkel és tüzérséggel lőtték egymás állá­sait. Izrael kedden ismét azzal fe­nyegetőzött, hogy nett fogja tét­lenül nézni a libanoni határ­menti falvak körzetében dúló csatát. Jigal Állón külügyminisz­ter a tel avivi tv-nek adott kedd esti interjújában igyekezett tör­vényes látszatot adni Izrael be­avatkozási politikájának. A libanoni jobboldali erők egyik vezetője, Camille Chamoun kedden este a dél-libanoni fegy­veres harcok kirobbanása óta el­ső ízben úgy nyilatkozott, hogy hajlandó elfogadni a tűzszüne­tet, ha ehhez az ellenfél is hoz­zájárul. A WAFA palesztin hír- ügynökség ugyancsak arról kö­zölt jelentést, hogy az ellenállási mozgalom kész tiszteletben tar­tani a tűzszünetet. (MTI) • A libanoni arabközi békefenn­tartó erők élére új parancsnokot neveztek ki. Sami al-Khatib ezredes (a kép bal oldalán) El- Hadzs ezredestől veszi át a „zöldsisakosok” irányítását. El- Hadzs a libanoni belbiztonsági erők parancsnoka lett. (Telefotó — AP.) Olajimport - fegyverexport Talán nincs a világnak még egy térsége, ahol az imperia­lista gazdasági érdekek összefonódása a politikai és katonai érdekekkel olyan nyíltan kifejeződjék, mint a Közel-Keleten. A legfőbb érdek, összefűző kapocs — a kőolaj. E nélkülözhe­tetlen energiahordozó hallatlan felértékelődése a közel-keleti térségben mélyreható változásokat idézett elő. A TÉRSÉGRE a legnagyobb befolyást gyakorló imperialista hatalom az Egyesült Államok. A Közel-Kelet történelmének leg­utóbbi fél évszázada bizonyítja, Washington folyamatosan arra törekedett, hogy akár a legköze­lebbi szövetségesei rovására is (például a második világháború idején), kiterjessze érdekszférá­ját ebben a térségben. Bár az 1973. évi olajválság (tehát a meghirdetett szállítási tilalom, majd az árak több szakaszos, meredek emelkedése) nyomán a vezető amerikai lapok sugalma­zott cikkeket közölte, amelyek szerint az USA meg tud élni az arab olaj nélkül is — a valóság mindenre rácáfolt. 1973-at kö­vetően nemhogy csökkent volna, de nőtt az USA-ba bevitt arab olaj mennyisége, s ma már a mértékadó amerikai közgazdá­szok is megegyeznek abban, hogy a következő 15—20 évben az Egyesült Államok egyszerűen képtelen lesz csökkenteni olaj­importját. 1973-ban az amerikai olajim­portnak csak 10 százaléka szár­mazott a Közel-Keletről, 1976- ban már az USA behozatalának 38 százaléka volt arab olaj — ez a két szám is kifejezi, milyen létfontosságú amerikai gazdasági érdekek alakítják az USA közel- keleti politikáját. Voltaképpen ez a felismerés a magja az amerikai politika vál­tozásának, amely a Közel-Kelet­tel kapcsolatban a múlt években végbement. Lényegében az tör­tént, hogy az egykori „egylábú” amerikai politikát (az, Izraelhez fűződő kapcsolatokat) „kétlábú- vá” bővítették, azaz megőrizve a Tel Aviv-i kormánnyal kiala­kított viszonyt, kapcsolatokat építettek ki a térség reakpiós arab államaival is, mindenek­előtt Szaúd-Arábiával. WASHINGTON közel-keleti politikája átértékelésekor a kö­vetkező célokat tűzte ki: 1. Stra­tégiai törekvése a térségben, hogy visszaszorítsa az antiimpe- rialista arab nemzeti felszabadí­tó mozgalmakat, s természetes szövetségesüket, a Szovjetuniót. 2. Az arab olajra hosszú távon szüksége van, mindemellett szá­mításba vette a térség hadászati jelentőségét is. 3. Az arab orszá­gok az olajáremelés révén gaz­dasági hátalomra teltek szert, tehát őket. mint gazdasági-keres- kedelmi-pénzügyi partnereket is meg akarták őrizni a washingto­ni politikát irányító amerikai nagytőkés csoportok. Az Egyesült Államok politi­káját végrehajtó gépezet tehát fokozta gazdasági, politikai (s nemegyszer katonai) nyomását a térség országaira, hogy beillesz­kedjenek a Washington által el­képzelt „új" Közel-Keletbe. Az 1973. évi olajválság után kiala­kult helyzet kedvezett az ameri­kai terveknek, hiszen az arab világon belül — részben az olaj­bevételek révén — megnőtt a reakciós erők hutása. Washington nem válogatott jj módszerekben, hogy céljait el­érje. Az Amerika-barát arab re- zsimeknek szállított fegyverektől kezdve a politikusok megveszte­getéséig, a mindenütt meglevő törzsi-területi ellentétek kiakná­zásáig az amerikaiak mindenfaj­ta eszközt bevetettek. SZEMLÉLETES példáját adja a washingtoni gazdasági, kato­nai és politikai érdekek egymást erősítő összeolvadásának az Egyesült Államok fegyverexport­ja. Szaúd-Arábia például 1980-ig 25 milliárd dollárt szán fegyve­rekre. A szaúdi fegyverexporttal Amerika politikailag magához láncolja Rijadot. Ugyanakkor a szaúdi megrendelések profitot juttatnak az amerikai fegyver- gyárosok zsebébe, sőt magának a Pentagonnak is olcsóbbá teszik a korszerű fegyverrendszerek elő­állítását, mert az arab megrende­lők nagy tételű vásárlásai nyo­mán például csökken az F—5E gépek, az M—60-as harckocsik önköltsége. Szaúd-Arábia egyébként is az amerikai hídfőállás szerepét játssza. Ríjad dühödt antikom- munizmusa, szembenállása a ha­ladó arab törekvésekkel, gazda­sági, politikai kötődése Ameriká­hoz — megfelelő alap a Wa­shingtonnal való együttműkö­désre. Két éve Fejszál király ha­lála után amerikai iskolázottságú — és gondolkodású — politiku­sok kerültek az előtérbe, és a térség amerikai érdekek szerinti :• t a bili zálásának forgatókönyve alapján növelték az ország sze­repét a közel-keleti kérdésekben. Manapság a térséget érintő ügyek zömét Szaúd-Arábia po­litikai-pénzügyi beleszólásával tárgyalják. Vonatkozik ez az úgy­nevezett rijadi tervre is, amely­nek fokozatosan nyilvánosságra kerülő részletei azt mutatják, hogy a múlt év őszén a szaúdi fővárosban tartott hatoldalú ta­lálkozón átfogó koncepciót dol­goztak ki. Ez a vezérelv a libano­ni kérdésen túl felöleli a palesz­tin ügyet, az Izraellel- szemben­állást — egyszóval a mai Kö­zel-Kelet kulcsproblémáit. HAT ORSZÁG, illetve politi­kai erő vett részt a rijadi csú­cson (Libanon, Szíria, Egyiptom, Kuvait, Szaúd-Arábia és a PFSZ), tehát a konfliktusban érdekelt valamennyi arab állam. A Ri- jadban hozott döntésekben (épp­úgy. mint a végrehajtás pénze­lésében és ellenőrzésében) a hangadók a házigazdák voltak. Márpedig a rijadi álláspontot az Egyesült Államok súgásai sze­rint alakították ki. D. P. I AI“ZAKTAKOR ÉRKEZETT • Eltemették a főállamügyészt Katonai tiszteletadással kísérték utolsó útjára Karlsruhéban a né-j hány nappal ezelőtt terroristák által meggyilkolt Siegfried Buback nyugatnémet főállamügyészt. A gyilkos akció elkövetését legújabban egy „Ulrike Meinhoff-kommandó” nevű csoport vállalta magára. A DPA nyugatnémet hírügynökség düsseldorfi szerkesztőségébe eljut­tatott ötoldalas dokumentum-kópia tanúsága szerint az egyik nyugat­német börtönben nemrég tisztázatlan körülmények között meghalt terroristanő hívei „halálra ítélték” a főállamügyészt, aki a csoport állítása szerint közvetlenül felelős három társuk hálájáért. A kiált­vány hiteléül az ismeretlen feladók mellékelték annak a bérleti szer­ződésnek a másolatát is, amellyel a Bubackot meggyilkoló személyek egy, az akció során használt motorkerékpár birtokába jutottak. Köz-í vétlenül a merénylet után egy ismeretlen telefonáló már felhívta a DPA-t és bejelentette, hogy a kommandó magára vállalja az akciót Ilyen elnevezésű csoporttal korábban nem találkoztak a nyugatnémet hatóságok. (Folytatás az 1. oldalról) lanságának" adott kifejezést az államfőnek a zaire-i „gyarmati expedícióval kapcsolatos nyilat­kozata" hallatán. A francia nép jól tudja — mutatott rá —, mi­lyen végzetes eseményekbe so­dorták a múltban ilyen, kezdet­ben ártalmatlannak és korláto­zott időtartamúnak mondott kez­deményezések. Giscard d’Estaing a műveletet nyíltan az afrikai népek megfélemlítésére kívánja felhasználni. Kanapa szóvá tet­te. hogy két hónappal Belgrád előtt az államfő még semmiféle kezdeményezést nem tett a biz­tonság és a leszerelés érdekében. Az Angolai Népi Köztársaság tiltakozott Franciaországnál ami­att, hogy légihidat létesített Ma­rokkó és Zaire között. A tilta­kozó jegyzéket kedden nyújtot­ták át. A jegyzék szerint Fran­ciaország „nemzetközivé teszi” az itt kirobbant konfliktust és sú­lyos felelősséget vállal magára azzal, hogy beavatkozik Zaire belügyeibe. A Shaba-tartományban kirob­bant harcok átterjedtek a szom­szédos Zambiára is, ahol zaire-l repülőgépek bombáztak egy fa­lut és egy missziós kórházat — jelentette be szerdán egy zam­biai kormányszóvivő. Az olasz szocialisták programtervezete

Next

/
Thumbnails
Contents