Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Tavaszünnep A természet folytono- san újjáéled. Elma- * radhatatlan ismétlő­dés ez. S mivel az ember is az egyetemes természet egyik nem is akármilyen, hanem azt formálni tudó és akaró tényezője, ugyancsak érzi-látja ezt a megújho­dást. S mindig újjongva látja, yége a dermedt téli idő­szaknak, vége a rövidnap­szakos, hosszú éjszakás aléltságnak. Márciust, ápri­list, majd májust írunk ilyen időtájt. A múlt havi napegyenlőségtől a júniusi napfordulóig tartó évszak ez. Emlékezetesen jeles, a múltba visszatekintve sok történelmi eseményt is tar­talmazó lángoló tavasz. For­radalmak zajlottak, vérzőn, vesztesen, újabb és tettekre elszánóan, majd győzedel­mesen. A magyar nép szá­mára csaknem másfél év­század óta nagy jelentőségű forradalmi tavaszok követ­ték egymást. Talán ezért is mondják mintegy összefog­lalásul: tavaszünnep, az el­ső tavaszi holdtöltét követő vasárnap, hétfő. / lyen időtájt szép. von­zó emberi érzések ragadnak magukkal mindenkit. Április ezért ta­vaszcsalogató. tavaszhírnök, illatos tavaszi ünnep, hosz- szas, egy télen át tartó ta­vaszvárakozás után. És ha ezt írjuk, akkor mondjuk azt is. nemcsak március idusa miatt, de azért is — ezek az év második negye­dének hónapjai jelentik a fiatalság, a forrongó érzé­sek időszakát is. Mert tel­jes emberi társadalmunkkal együtt talán éppen most érezzük legjobban azt. amit Ady mondott: „Künn a me­zőkön harsog a Tavasz”. Sok író ragadott tollat a tüzek tavaszán, s legalább annyi dús érzelem vésődött a múlt árkusára felejthetet­len emlékként. Milyen szé­pen írta Arany: „A frus­kák ... csinálnak egy gyö­nyörű virágos és kelyhes kendőt, közepén húsvéti bá­ránnyal”. rps mennyi jókedv csil- h, log ezekben a napok- ban. És mennyi so­katmondó, valamihez kötő­dő, kifejező szó hangzik ugyanezekben a napokban: bárány, kalács, öntözködés, sonka, tojás, vakáció. Igen, kétnapos vakáció, s egyben gondolkodás afelett: miként is történt eddig az új esz­tendőben. majd azon: ho­gyan lesz tovább? Ami az év első három hó­napját illeti, nincs szégyen­kezni valónk. Az ipar, a ke­reskedelem. a szolgáltatás megtette a magáét, — job­ban mint tavaly. A mező­gazdaság még most ébred. A rügyek duzzadtan bízták magukat a természet simo- gatására. A virágzás, mint mindig, festői képet nyúj­tott. termékenynek ígérve a szüretet. De közben hideg­hullámok és felhős egek tá­madtak. és aggódott az egész nemzet. S ilyenkor, ennek láttán nyomban felmerül a választ is adó kérdés: mi­csoda aggódás az, amikor egy egész ország ütőerén ta­pintható ki, hogyan lesz ősszel, télen, vagy addig is. Tévedhetetlenül lehet azt mondani, hogy ez nem más, mint egy politikai képlet: együttérezni a hazával, a nép, a szocialista ország évenként megújhodni, töb­béi nyújtani akaró sorsával. Így hát mi más lenne a nemzeti egység, ha nem ez? D e a napokon át tartó feszült dermedtség eloszlott. A tavaszi ünnepszak sok-sok mondan­dójával, lelkesültségével együtt az időjárás is gyógy­írt kínált, s a remények újra ébredtek, a tetterő megnagyobbodott, az opti­mizmus újra és újra tért hódít, a csüggedés bevonta „vitorláját", — jó kilátásai vannak a mindig gyümöl­csöző emberi munkának. Mintha tavaszünnep táján ezért nyílnának és terméke- nyülnének a virágok, és az áldásos eső meg csupán azért volna, hogy minden csak viruljon és semmi se hervadjon. A .At VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 84. szám Áfa: 90 fillér 1977. április 10. vasárnap Magyarország és a változó világgazdaság S. oldal Miskei asszonyok S. oldal A kis közösségek és az egész gyár <• oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sokféle gond vetette előre árnyékát az év elején a megye ipari üzemeiben. A legtöbb nehézséget a munkaerőhiány jelentette, helyenként a folyamatban levő rekonstrukció, az anyagellátás, az együttműködő partnerek szállításai, vagy éppen az új termék gyártásának megkezdése gátolta a zavar­talan termelést. A vállalatok első negyedévi tervteljesítése mégsem mutat kedvezőtlen képet, ami elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tisztele­tére kibontakozott munkaversenynek, valamint a gondosabb üzem- és munkaszervezésnek, a belső tartalékok sikeres fel­tárásának köszönhető. Túlteljesítette tervét a Fi nőm posztó Mint Kossár Lajos igazgató el­mondta, a Bajai Finomposztó Vállalat első negyedévi tervét az éves előirányzat időarányos ré­szénél alacsonyabban állapították meg. Erre az alapkapacitást ké­pező szövőgépeknek ebben az időszakban történő szerelése miatt kényszerültek. Az így meghatározott tervet 105,3 százalékra teljesítette a vál­lalati közösség, és egyetlen ter­mékcsoportban sem volt elmara­dás. A Finomposztó Vállalat dolgo­zói eleget tettek az export-köte­lezettségeknek és a hazai meg­rendeléseknek egyaránt. Szállítot­tak csehszlovák, jugoszláv, NDK és NSZK piacra, s üzleti kapcso­latuk volt Mongóliával, továbbá Kubával és Angolával. A vállalat termékei az elmúlt időszakban sikeresen szerepeltek a szabadkai és a pozsonyi kiállításon. Az első negyedévi terv túltelje­sítését hathatósan segítette a munkaverseny. A szövődéi szo­cialista brigádok az előirányzat túlteljesítésére tett vállalásaikat is túlteljesítették. A fésűs- és kár- tolt-fonodában dolgozó kis kö­zösségek szintén helytálltak. Az első negyedévben négy, szocialis­ta címért küzdő brigád alakult a Finomposztónál. A krónikához tartozik, hogy a November 7 bri­gád, amely hétszer érdemelte már ki a kitüntető címet, az üzemi bölcsőde kibővítésének mielőbbi befejezése érdekében Ki mit tud tenni versenyfelhívással fordult a többi kollektívához. A kibonta­kozott megmozdulás révén 32 ezer forintot takarítanak meg — tudtuk meg Kossár Lajos igaz­gatótól. Több baromfi, tojás A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyára sikeresen teljesítette az első ne­gyedév feladatait. A múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva 51 vagonnal több baromfit vásárol­tak, illetve dolgoztak fel, s már­cius végéig elérték a 870 vagonos teljesítményt. Tojásból 35 milliót vásároltak, házinyúlból 42 vagonnal, galamb­ból 3,5 vagonnal. A kedvező fel- vásárlási eredményeknek köszön­hető az is, hogy a vállalat mara­déktalanul eleget tett export-kö­telezettségeinek. Az első negyedévben kezdődött meg a felkészülés a pecsenyeka­csa-szezonra is. A gazdaságok mintegy 300 ezer naposkacsát ne­velnek, s az első szállítmány áp­rilis 8-án megérkezett feldolgo­zásra a kiskunhalasi üzembe. A napokban kezdődött meg a gyár területén egy nagyszabású beruházás: húslisztgyártó üzem építése. A tervek szerint a 90 mil­liós beruházás még az Idén befe­jeződik és a hulladék feldolgo­zásával jelentős mennyiségű hús­liszttel tudják majd ellátni a me­zőgazdasági üzemeket. Autóbusz munkásszállításra A kalocsai Műanyag- és Gumi­feldolgozó Vállalat évről évre erőteljesen fejlődik. Hasonlókép­pen hagyomány már náluk, hogy az egyébként is erőteljes ütemet diktáló terveiket túlteljesítik. Az idei esztendő ismét a fej­lesztésé, az első negyedévben azonban a tervteljesítés elma­radt. A tervezett 64 millióval • Az IGV kecskeméti gyárában nagy sorozatban készülnek a keresett RATUS-pénztárgépek. Az idén már a teljes választé­kot gyártják, a tételösszegezőt, a nyugtanyomót éppen úgy, mint a négykulcsos pincérgépet. Pénztárgépeik a határon túl is ke­resettek, gyártmányaik 90 százalékát exportálják. szemben csak 60 millió forint ér­tékű árut termeltek. A gumifeldolgozásnál elsősor­ban a Borsodi Vegyikombinát ké­sői anyagszállítása, a műanyag­feldolgozásnál pedig a többszöri géptörés akadályozta a munkát. A termelő üzemekben mutatkozó tizenegy fős létszámhiány miatt is jelentős termeléskiesés követ­kezett be. A vállalat a 2,5-es műszakszá­mot, illetve a melegen üzemelő gépek három műszakos kihaszná­lását nem csökkentheti. Bár a B kategóriába történt besorolásuk alapján bővíthetik létszámukat, mégis nagy nehézségekbe ütközik a munkaerőhelyzet megjavítása. Az első negyedévi gondok az év derekán fokozódhatnak, mert ak­kor kezdik meg a termelést a kalocsai gyár új üzemcsarnoká­ban öt-öt fröccsöntő gépen. Ez további létszámbővítést tesz szük­ségessé. Többek között emiatt vásárolt a vállalat autóbuszt a három műszakban dolgozó munká­sok szállításának megoldására. A vállalat vezetői úgy ítélik meg, hogy az első negyedév le­maradását a helyi adottságok, a jelenlegi jó anyagellátási helyzet alapján — az év közepén elké­szülő beruházás segítségével — pótolni tudják. (Pásztor Zoltán felvétele) Több zöldségfélét termesztenek a nagyüzemek és a kisgazdaságok A változékony időjárás, sőt a Duna menti tájat fenyegető fagy­veszély ellenére nap, nap után sok ezren szorgoskodnak a nagy­üzemi és háztáji kertészetben. A fóliasátrak alatt milliószámra ne­velik a paprika-, paradicsom-, káposztapalántát, s ahol a talaj hőmérsékletét alkalmasnak talál­ják, ki is ültetik a végleges he­lyére. A március végi összesítés szerint Bács-Kiskunban ezer hektárral növelték a zöldségfélék vetésterü­letét a mezőgazdasági üzemek, és igen jelentős a háztáji és kisgaz­daságok vállalkozása is az ágazat fejlesztésére. A termelői árak rendezése, a költségekkel mind­inkább arányban álló átvételi ár hatására számottevően fellendült a zöldségtermesztési kedv a me­gyében. A kecskeméti járás mezőgazda­sága arra vállalkozott az év elejei tervkészítés alkalmával, hogy közfogyasztásra, valamint a tartó­sítóipar számára 30 ezer tonna zöldségfélét termeszt 1977-ben. Izsák, Nyárlőrinc állami gazdasá­gai. Tiszakécske, Lakitelek, Sza­badszállás, Lajosmizse szövetke­zetei, Tiszaalpár, Orgovány, Kun- adacs, Kunszentmiklós háztáji és tagsági gazdaságai a tavalyinál összesen 10 ezer tonnával több zöldségfélét szándékoznak átadni a Zöldértnek, valamint a kon­zervgyáraknak. A kiskunhalasi járás déli felé­ben Tompán a Kossuth és a Sza­badság Tsz növelte a zöldségter­mő területet. Jánoshalmán a Jó­kai és a Haladás Tsz ültet a ta­valyinál nagyobb területen burgo­nyát, paradicsomot, pritaminpap- rikát. Mélykúton a Lenin Tsz gaz­dái vállalkoztak több zöldségféle termesztésére. Fóliasátrak alól és a szabadföldi kertészetből pedig a bácskai szövetkezetek szállítanak helyi ellátásra, a hűtő- és kon­zerviparnak, valamint a külke­reskedelmi vállalatnak jelentős mennyiségű paprikát, paradicso­mot, zöldborsót és hagymát, ez utóbbinak a termesztése ismét fellendült a bajai járásban. A legszámottevőbb a kalocsai járás mezőgazdaságának ilyen irányú munkája. A megyei ezer hektáros zöldségtermőterület-nö- velésből 450 hektár a Duna menti állami és szövetkezeti gazdaságo­ké. Körültekintő előkészítő mun­ka folyik ezekben a napokban Du- navecsén, Apostagon, Solton, Du- naegyházán a nagyüzemekben. A megyei Zöldért vállalat burgonya­termesztő társulása vetésterületé­nek 50 százaléka a kalocsai já­rásban van. Ugyanitt az ország legjelentősebb fűszerpaprika-ter­mő körzete is. Kalocsától délre a fajszi öntö­zőmű 4000 hektáros körzetében több száz hektáron elvetették a paprikamagot. A Dunamenti Re­gionális Vízmű és Vízgaldálkodási Vállalat fajszi, szabadszállási szi­vattyúállomása pedig a szükség szerint szolgáltatja az öntözővizet mindkét telep gazdaságaiba. A bátyai Piros Paprika Tsz 350 hektáron fűszerpaprikát, 85 hektá­ron paradicsomot, jelentős terüle­ten egyéb zöldségfélét öntöz. A bátyai szövetkezet a tavalyi 400 mázsás átlagtermés sikerén fel­buzdulva, 30 hektárral növelte a paradicsom vetésterületét. A ház­táji gazdaságokkal kötött szerző­dés szerint csaknem kétezer ton­na uborkát ad majd át a konzerv­gyáraknak. A fajszi Kék Duna Tsz 410 hek­tár fűszerpaprikán kívül ubor­kát, mákot, tavaszi és őszi spenó­tot, kaprot, majoránnát, digitá­list termeszt a számottevő terüle­ten. Az ország legnagyobb fűszer­paprika-termesztője a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz, amelynek közös területén 800 hektár a pap­rika vetése. A környező szövetke­zetek gépi segítségével naponta 80—90 hektáron kerül földbe a fűszerpaprika magja. A brigádok vasárnap is dolgoznak, hogy hús­• Szabó Ignáe elektrikus indítja a fajszi szivattyú­állomás gépelt. 4000 hektárra árad aa öntözővíz. • Káposztát palántái a bátyai határban a Petőfi Sándor kertészbrigád. A kényes káposzta alkalmatlan a palántázó­gépes ültetésre. Minden szálat kézzel kell ültetni. (Méhes! Éva felvételei) vét után mind a 800 hektár vetés készen legyen. A dusnoki szövetkezet műszaki dolgozói számos újítással segítik a zöldségtermesztést. Közülük Papp Lajos technikus olyan berende­zést szerkesztett, amely a csöves­paprika zöld részeit, csutkáját tá­volítja el a szárftmányból a fél­késztermék vesztesége nélkül. A sokat érő újítást ez évben már al­kalmazzák a paprika-feldolgozás­nál a dusnoki közös gazdaságban; K. A. Az első negyedév a megye ipari üzemeiben

Next

/
Thumbnails
Contents