Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
V • PETŐFI NÉPE • 1977. április 9. Országjárás 160 útvonalon Nyelvi bukfencek Elmondhajtuk, hogy szóban és írásban egyaránt sok a közhely, az elcsépelt frázis, gyakori a pongyola fogalmazás. Meglehetősen sokszor hallani, hogy valakinek a mondata mást fejez, ki, mint amit mondani akar. Nem egyszer túlságosan zavaros, sőt érthetetlen gondolatok szavakba formálása. íme, néhány pél da! Együttműködési szerződést kötött a Budapest Tourist a megyei—városi idegenforgalmi hivatalokkal. Ezért is tüntetik fel már valamennyi Budapest Tourist programfüzetben, kül- és belföldi ajánlatban az iroda neve mellett a megyei idegenforgalmi hivatalokét Is. Kada Istvánt, a Budapest Tourist igazgatóját erről az együttműködésről kérdeztük: — Mit tartalmaz a szerződés? — Irodánk egyik fő feladata a belfödi turizmus lehetőségeinek szélesítése. A fővárosi ember vidékre megy kirándulni, kikapcsolódni. A vidékiek is az egyik megyéből a másikba, az ország egyes tájegységeiről a más jellegű vidékre utaznak. A hazai közönség utazási igényeinek kielégítése, a szállás, a programok biztosítása a megyei idegenforgalmi hivatalok feladata is. — Természetesen a külföldieknek szóló programajánlatainkban sem csak budapesti tartózkodás szerepel. / Minden utunk valamelyik jellegzetes hazai tájat is érint. Minden megyével /külön-külön megkötöttük a szerződést. Ennek alapján a megyei—városi idegenforgalmi hivatalok mindegyike árusítja a Budapest Tourist útjait. S a megyék szállást, programot biztosítanak a Budapest Touristnál jelentkező turistáknak. — Mióta tart ez a kapcsolat? — Tavaly kezdődött. Az egyikmásik helyen — például Zalában — már igen jelentős eredményeket hoz»tt. — Milyen közös programokat szerveztek? — 160 útvonalon, változatos programmal — melyben pihenés, üdülés, városnézés, szakmai út, országjárás, kulturális események megtekintése szerepel. — Valamennyi útra minden megyében, vagy Budapesten is lehet jelentkezni. Ez a 160 belföldi program szinte csak példa, ezekhez hasonlót, vagy külön kívánságra szervezhetünk utakat. Néhány útvonal a programfüzetből : Cserhát. Budapest—Hatvan— Salgótarján—Somoskő—Szécsény —Vác—B u da pest. Sopron—Kőszeg—Szombathely. Budapest—Veszprém—Szombathely—Kőszeg—Sopron—Komárom —Budapest. Pécs—Siklós—Harkány. Budapest—Dunaújváros—Bonyhád— Szászvár—Komló—Pécs—Harkány —Siklós—Pécs—Budapest. Hortobágy—Debrecen. Budapest —Gyöngyös—Mezőkövesd—Poroszló—Tiszafüred—Hortobágy— Debrecen—Len in város—Füzesabony—Budapest. — És mit kínál a Budapest Tourist az ország lakóinak a fővárosban? — Szállást, programokat, városnézést, hangverseny- és színházjegyet. Szezonon kívül az Európa-szállóban kedvezményesen, csaknem féláron biztosítunk panziót. A Citadella-szállóban 45 forintért — diákcsoportoknak 22 forintért •*— adunk fekvőhelyet. Fizetővendég-szolgálati szállást, autókölcsönzést, s egész sereg különféle szolgáltatást is kínálunk. K. M. A televízióban: „Levonjuk a következményeket" — mondja a népszerű vetélkedő zsűrijében valaki; ahelyett, hogy „következtetést” mondott volna, vagy esetleg tanulságot. Egy másik alkalommal meg így mentegetőzik a riporter: „nem akartuk, hogy a dugónkba dőljünk”. „Dugába dőlt” — mondjuk a népies szólást, amikor valami nem sikerült. De ennek a ragozása? Nem túlzás-e vajon? Talán így kellene: „Én dugómba, te du- dágba, ő dugójába, mi dugónkba, ti dugátokba, ők dugójukba"? Nem hiszem. „Önöknek is fel volt adva a lehetőség” — hangzik a játékvezető elszólása'. Nyilván dzt akarta mondani, hogy „meg volt adva” vagy csak egyszerűen „adva volt” a lehetőség: nemde? Majd később, ugyancsak ő, így szólított fel valakit: „A tizenhetes szóm jöjjön első játékosnak!” Nem inkább úgy kellett volna, hogy „a tizenhetes számú versenyző”? Bizonyára ezt akarta mondani; vagy nem? A rádióban: Labdarúgó-mérkőzés közvetítése. Egy úgynevezett „meleg helyzetben" maradt ki a „ziccer”; vagyis „nem ment be a gól” A riporter ekkor így sopánkodik: „A mérkőzést is eldönthette volna, ha bemegy ez a helyzet”. Hűha! Ha a „helyzet bemegy?" Nem inkább úgy: ha a helyzetet sikerül kihasználni, bement volna a gól? Dehogynem. Máskor meg így hangzik a rádióhallgató megnyugtatására szánt mondat: Ezentúl „gépesítik a biztonsági intézkedéseket”. Micsoda? Az intézkedéseket biztosítják? Hát lehet ez? Nem lehet. Legfeljebb intézkedéseket tesznek a biztonsági rendszer gépesítésére. Azt lehet. Az értekezleten: Íme, így biztatja cselekvésre dolgozó társait a „notórius felszólaló: „A mi feladatunk, hogy a fejlődést végrehajtsuk!" Nos, ezt aztán végképp nem lehet. Legfeljebb a fejlődés érdekében ezt meg ezt. Például ki-ki a saját feladatát. Másvalaki meg így szól a ta,- nácskozás résztvevőihez: „legyünk egymásra való tekintettel!" Bizony, kificamodott mondat ez is így. Más lett volna, ha a felszólítás ilyenre sikerül: Legyünk tekintettel egymásra! Vagy körülményesebben, de még mindig elfogadhatóan: Egymásra való tekintettel így meg így járjunk el, cselekedjünk! V. M. A Muszáj ébredése Egy panaszos levél nyomában Kecskeméten a Muszáj nevű városrész közelében robog el a fölüljárón Európa 5. számú főútvonalának forgalma. Aki onnan pillant a városrészre, kopott kis házakat lát, sűrűn egymás mellett. Távolban a kilencemeletes toronyházak, Kecskemét igazi valósága. Amikor kimondjuk a szót, hogy fejlődés, bennefoglaltatik, hogy fokozatosság. A Muszáj valósága és a városközpont valósága egymásból következik, csak együtt igaz. Hogy most nem az utóbbiról írunk, az a következők miatt is természetes. • Tetszik látni, nem folyik el a szennyvíz, mert nincs hova folynia. Készletek panaszos levélből „Többször kértük tanácstagunkat arra, hogy legalább a háztartási szemétnek kérjen két konténer-kukát. Sajnos semmi sem toriéul, csak a szemét gyűlik. De nem elér hogy mi nem tudjuk a szemetet hova tenni, hanem távolból mások is ide hordják. Nem egy esetben előfordult, hogy személygépkocsival hoztak szemetet. Éppen a napokban történt, hogy a VM—83-96-os rendszámú billenős vontató egy púpozott kocsi szemetet öntött le. A felgyülemlő hulladék elzárja az esővíz-elvezető csatornát, s a víz a szennyvízzel keveredve hetekig bűzölög a lefolyókban, míg ki nern szárad; az pedig ritkán fordul elő. Képzeljék el, hogy tudjuk a le- •'-t körülmények között egészségesen nevelni gyermekeinket? De nemcsak ez az egyedüli problémánk. Köztudott, hogy a város szennyvíz-elvezető csatornája ott húzódik el a Muszáj a!att. A bűzt már kezdjük megszokni, hisz tudjuk, a tanács sem tud egyszerre mindent megoldani. De azért az mégiscsak bosz- szantó, hogy majd egy éve tisztítás közben a csatornát áthidaló átjáró korlátját összeszaggatták, s most veszélyes. Főleg az esti érákban, mert az iskolából hazafelé jövő gyerekék biztonságáról van szó. A lakók már erről is tettek bejelentést szóban, de csak annyi történt: köszönjük... Az autók tengelyig felvágják az utcákat. Hiába tartja rendben ki-ki a ráeső részt, az csak addig tart, amíg csináljuk. Amikor sár van, a mentő alig tud bejutni: a tüzelőszállítást, vagy más szolgáltatást nem, vagy csak borsos felárral vállalják, amikor meghallják, hova kell menni. Nem kívánjuk mi, hogy minden utcát lebetonozzanak, de legalább a Juhász utcától az E—5-ös útig egy kb. 500 méteres szakaszt. Nem tudjuk, miért vagyunk ilyen mostoha gyermekei a vá- rosak? Hiába kérünk, hiába érdeklődünk, minden süket fülekre talál. De amikor büntetést kell fizetni, mert ideiglenesen az utcán tároljuk az építőanyagot, mert az. udvarok kicsik, rögtön tudják, miről van szó. Ez közügy. de ha mi kérünk, az csak a mi ügyünk. Mi a járdáért, vízért is fizessünk csak teljes összeget, még akkor is, ha mi csináljuk meg. Elnézést a sok panaszért, de már nagvon felgyűlt bennünk. Mi tudjuk, hogy akik illetékesek a problémák megoldásában, nem tapossák mindennap a sarat, nem szagolják a bűzt, nem mondja nekik a beteget hazaszállító taxis, hogy csak a sarokig viszi. Ha valaki innen olyan beosztásba kerül. hogy a Muszájért tehetne valamit, szót emelhetne érte, az eligyekszik kulturáltabb, jobb. körülmények Közé. Itt marad minden, ahogy van. Tisztelettel a Muszáj lakói.” A levelet huszonnégyen írták alá, s Kovács János- né neve után még az áll: „nagyon sokan mások.” Összefogás közös érdekükért Délután fél négy. Surányi Kálmánná, Üjerdő út 25. szám alatti házának udvarán gyülekeznek az utca és a környék lakói. Amikor elkezdjük a beszélgetést, nyolcan- tizen vannak, amire befejezzük, már majdnem minden családból van valaki. • Az Üjerdő utcában lakó családok képviselői Surányi Kálmánék udvarán. Záporoznak a panaszok, szó szót követ, érv érvet, s meg kell győződnöm arról, hogy a Muszáj lakói nemcsak kérnek, követelnek, hanem ismerik a város fejlődésének korlátáit is. Csak nagyon egyszerű, mondhatnám pénzbe alig kerülő dolgokat kémek. Mégpedig két szemétgyűjtő konténert, hogy ne kényszerüljenek ők is szennyezni saját környéküket, amire kívülük senki az égvilágon nem gondol: Együttgondolkodásuk szép példája, amikor azt mondja valaki: „Ha meglenne a két szemétgyűjtő, legalább mindenkit megkérhetnénk, vagy ha az kevés, megkövetelhetnénk, hogy abba öntse a szemetet. Még ennyit sem tehetünk meg magunkért, képzelje el!” — Itt a Muszájban harminc éve a felső-végi járdánál többet nem csináltak; na, meg azt az egy artézi kutat. — Amikor a felüljáró épült, a több tonnás teherautók tönkretették itt előttünk az utat, nem csinálta meg senki. Mindenki töltögeti a gödreit, egyre magasabb lesz az út, a víz befolyik az udvarokba, lakásokba, mert a felüljáró olyan „áldást” is hozott ránk, hogy az alatt nem építettek vízelvezető csatornát, s már nem tud hova elfolyni a víz. Itt a kiserdőben csónakázni lehet — mondja más. — Esőben elakadnak a mentők. — Senki sem tudja, hogy mi lesz a Muszáj sorsa. Húsz éve mondogatják, hogy majd a következő ötéves tervben eldől, de a mostaniban sincs róla egy szó sem. — Kérem, miért érdemeljük mi azt, hogy senki ránk nem néz, a mi sorsunk senkit sem érdekel. Pedig higgye el, mi tényleg megteszünk mindent, hogy emberibb körülmények között élhessünk, de mi nem tudunk konténer-kukát hegeszteni, még akkor sem, ha itt kizárólag munkáscsaládok élnek ... A rögtönzött lakógyűlés résztvevői sorjában, egymás után szólnak, s ami feltűnő, senki sem az egyéni panaszát mondja, hanem mindannyiuk érdekében emelnek szót. Megkérdezem: — Ha a tanács megadná az alapvető segítséget, önök összefognának és társadalmi munkában segítenének?... A válasz szinte közfelkiáltás. Tartalma az, hogy ennél mi sem természetesebb, itt mindenki üzemi munkáskollektívában dolgozik. Terepszemlén öten-hatan kísérnek a csapadékvíz-elvezető csatornához, amely elviselhetetlen bűzt áraszt. Az út alatti átfolyó leszakadt a töltéshez földet szállító nehéz teherautók súlya alatt. Ahová elfolyna a víz, ott már szinte tó képződött, mert a felüljáró elzárta a további utat" Az Újerdő utca agyagos, hepehupás, itt tényleg csak száraz időben járhat autó, motorkerékpár. Elmegyünk a városi szennyvízelvezetőcsatorna hídjához, amelynek korlátját kotráskor ledöntötte a markológép. Mondják,' hogy.!már többen bele estek, mert éiszaka ' érre teljésen sötét "väti’ egyét'len utcai villany sem ég. Az óvodába, iskolába, Boltba pedig erre kell menni... • Az útszélen szemét, szeaét mindenütt. Egy panaszos levél nyomán, az ott lakók hívására mentünk a Muszájba, s a látottak, hallottak alapján írtuk a fentieket, amelyekről az illetékes szerveknek is tudomása van, hiszen megírták, elmondták a tanácstagnak azokat. Szívesen adunk teret a válasznak, az említett városrészszel kapcsolatos fejlesztési terveknek, elképzeléseknél*. Az ottani emberek nem „sültgalambot” várnak, maguk is készek a környezet javítására, szépítésére, de ehhez támogatásra a munka megszervezésére, segítségre van szükségük. Csató Károly Változások, korszerűsítések A többi ágazathoz tartozó szövetkezetekhez hasonlóan az ÁFÉSZ-ek is sokat fejlődtek 1971 óta, amikor a működésükről szóló törvényerejű rendelet megjelent. Megnőttek a méreteik, bővült a tevékenységi körük, magasabb színvonalú lett a gazdálkodásuk. Vannak fogyasztási szövetkezetek, amelyeknek a körzete 10—12, vagy még több községre, falura, településre is kiterjed. Ilyen körülmények között gondoskodni kellett arról, hogy jogi szabályozásuk is feleljen meg a legutóbbi másfél évtizedben kialakult és a jövőbeni helyzetnek. Ezért módosította és egészítette ki az Elnöki Tanács az ÁFÉSZ-ekre vonatkozó törvény- erejű rendeletet is. \ közgyűlés megváltozott szerepe A korszerűsítés arra irányult, hogy a tagok a lehető legalaposabb tájékoztatás birtokában, érdemben tudjanak részt venni a szövetkezet gazdálkodósát, társadalmi tevékenységét befolyásoló minden lényeges határozat meghozatalában és az ellenőrzésben. Ennek megfelelően változott a közgyűlés szerepe. Hatáskörében maradtak a szövetkezet működését általánosságban érintő ügyek. Így tehát a közgyűlés — illetőleg az ÁFÉSZ-ekben a részközgyűlések — csak a megalakulás, az egyesülés, a szétválás dolgában, a szövetségbe való belépés, onnan a kilépés felől döntenek, s megválasztják a szövetkezet elnökét, elnökhelyettesét, valamint a felügyelő bizottság elnökét. Minden olyan további kérdés, amelyben eddig a közgyűlés döntött, ezentúl a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti vezetők fegyelmT es kártérítési ügyeiben is ez a testület határoz. Ez alól csak az elnöknek és helyettesének olyan súlyú fegyelmi vagy kártérítési ügye jer lent kivételt, amely a tisztségből való elmozdítást vonja maga után. A küldöttgyűlés gyakorolja a tisztségviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokat, állapítja meg az elnök és az elnökhelyettes munkadíját, s dönt a rpező- gazdasági szakcsoport, illetőleg munkás- és iskolaszövetkezeti csoport megalakítása felől. Minthogy a küldöttgyűlés feladatköre és felelőssége lényegesen megnőtt, indokolt volt növelni a küldöttgyűlések számát. Ezentúl a fogyasztási szövetkezetekben évente kétszer kell küldöttgyűlést tartani. Erre azonban csata a tagok véleményének széles körű megismerése után kerülhet sor. Előzőleg tehát tagértekezleteket kell szervezni, s meg kell hallgatni a kisebb közösségek — szocialista brigádok, áruházi és szolgáltatás területén dolgozó kollektívák — észrevételeit, javaslatait is. A küldötteket, az eddigiektől eltérően, a tagértekezletek választják meg, két évre. BETONGYÁR A METRÓNAK • Veszprémben gyártják az építőiparban használt nagy teljesítményű betonkeverő gépeket. A napokban készült el a metróépítők számára a 13-féle beton előállítására alkalmas lyukkártya-vezérlésű betongyár, amely óránként 45 köbméter betont ad. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele—KS) Űrkutató műszerek - Bulgáriából A kozmoszprogram keretében a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Bulgária tudósai közösen munkálkodnak olyan vertikális kutatórakéták kialakításán, amelyek teljes információt képesek nyújtani egy adott terület légköri, fizikai, s más jellemző tulajdonságairól. Az első bolgár elektronikus rakétaberendezést a „P—1—R”-t 1974-ben próbálták ki, 500 kilométer repülő távolságon. A mérési feladatokat kiválóan végezte el. Két év múlva 1976-ban a „Vertikal—4”-en újabb bolgár berendezés, a „P—2—R-” utazott. A minőségileg új hordozó- rakéta már 1500 kilométeres repülőtávolságot ért el; rendkívül stabil és kisebb a vibrációja. A méréseredményeket az együttműködő országok tudósai most ér*i tékelik. Bolgár berendezések működnek a szovjet „M—100” meteorológiai kutatórakétában. Az 1977 júniusában útnak indítandó „Zentaur—II” indiai űrrakétákat is bolgár gyártmányú elektrofo- méterrel, szondákkal és más készülékkel szerelik fel. (BUDA- PRESS—SÖFIAPRESS) (4.) Új rendelkezések a fogyasztási szövetkezetekről Intézőbizottságok döntenek, véleményeznek Megnövekedett a helyi intéző- bizottságok szerepe is. Döntenek a tagfelvételben, s véleményt mondanak minden olyan kérdésben, amely működési területük fejlesztését érinti. Rájuk tartoznak az olyan ügyek is, mint a területükön foglalkoztatott dolgo-t zók alkalmazása, munkadíjazása, kitüntetése, jutalmazása. Intézőbizottságot — ha a szövetkezet körzetébe több helység tartozik — a helyi tanács területéhez igazodva kell alakítani. Kötelező ilyen bizottság létrehozása minden olyan településen is, ahol a taglétszám 300 felett van. További fontos vonása a törvényerejű rendelet módosításának, -bogy összí$>apc,80|ja ^ szä», vetkezeti és az üzemi demokrá- cfát’."Nérti "ésupán a már említett kisebb alkalmazotti közösségek, hanem egyebek mellett a termelési tanácskozások indítványait. javaslatait is figyelembe kell venniök a küldöttgyűlés előkészítőinek. A fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetekre is megnövekedett feladatok hárulnak a jövőben. A rájuk érvényes törvényerejű rendelet- ismertetett kiegészítése és korszerűsítése megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy a demokratizmus erőteljesebb legyen ezekben a szövetkezetekben is, mint eddig volt. Ha ez a lehetőség valósággá válik, az ahhoz is számottevően hozzájárul, hogy tovább javuljon az ÁFÉSZ-ek gazdálkodása, a társadalmi és népgazdasági célok szövetkezeti szolgálása. A fogyasztási szövetkezetek cől szóló törvényerejű rendelet csakúgy, mint1 az egyéb "StíöVbtkeleté-. két érintő jogszabályok módosításai 1977. május elsején lépnek! hatályba. G. P.
